Mit érdemes most olvasnia egy karanténba kényszerült kamasznak?
Gyurkó Szilvia

Mit érdemes most olvasnia egy karanténba kényszerült kamasznak?

Fotó: Valuska Gábor

Bár már kitört a húsvéti szünet, de a digitális átállás miatt sok gyereknek valószínűleg ez az időszak sem fog pontosan úgy telni, mint máskor. Nagyon fontos viszont a pihenés, ahogy az is, hogy egy kicsit mindenki offline legyen, éppen ezért állandó szerzőnk, Gyurkó Szilvia most öt szuper jó könyvet ajánl a kényszerű szobafogságban tengődő tizenéveseknek.

Annak, akinek sosem elég a tanulásból, Bill Bryson: Otthon - a magánélet rövid története

Bill Bryson
Otthon - a magánélet rövid története
Ford.: Erdeős Zsuzsanna, Akadémiai Kiadó, 2012, 520 oldal

Erre a könyvre abszolút igaz, hogy nem szabad a borító alapján megítélni. Egy elég csúnya, tankönyv-típusú fedelet kapott, azonban ennek nem kell bedőlni. Egy szórakoztatóan megírt ismeretterjesztő könyvről van szó. A szerző helyiségenként bemutatja azt a házat, ahol él, és miközben a nappalitól haladunk a fürdőszobáig, megtudhatjuk hogyan találták fel a síküveget, miért fontos régészeti lelet egy török őskori falu, ahol a házaknak nincs ajtaja, és hogy miért pont a só és a bors az a két alapvető fűszer, ami minden európai konyhaasztalon megtalálható. A szerző vicces, és láthatóan nagyon élvezi, hogy miközben el sem hagyja a házat, mégis az egész világot és a civilizáció teljes fejlődését megismerheti az olvasó. A négy fal között maradva “meglátogatjuk” Perut, és a kukorica nemesítő perui indiánokat, az 1851-es londoni világkiállítást, de az Eiffel-torony építését is. Végtelen tudásvágytól fűtött kamaszoknak ideális olvasmány a karantén idejére.

Annak, aki kacérkodik a naplóírással, de azt érzi, hogy a karanténban nem történik vele semmi izgi: Daniel Pennac: Testnapló

Daniel Pennac
Testnapló
Ford.: Tótfalusi Ágnes, Magvető Könyvkiadó, 2014, 419 oldal

Egészen izgalmas a könyv kiindulópontja. Egy férfi naplót vezet, de nem az élete eseményeit írja bele, és hogy mi történt vele, hanem a testével kapcsolatos megéléseit, tapasztalatait. Minden, ami biológia, testi működés, változás, érzet és fájdalom, bekerül a naplóba. Egészen elképesztő, fantasztikus és magával ragadó. Mivel a főhős 12 éves korában kezdődik, egy kamaszfiú testi változásai, szexuális útkeresése is része ennek a naplóregénynek. Gyönyörű mondatok és végtelenül hétköznapi gondolatok váltogatják egymást a könyvben. Például: “Ha pontosan leírok mindent, amit érzek, a naplóm hírvivő lesz a lelkem és a testem között. Az érzéseim tolmácsa lesz”, majd “A fogmosás az örökkévalóság előszobája. Ennél jobban csak a misén unatkozom.” Szerintem kamaszfiúknak kötelező irodalom. Mindenki másnak meg erősen ajánlott. (Korábban a hét könyve is volt nálunk.)

Annak, akinek egy új univerzum is kevés lenne ahhoz, hogy ne érezze magát bezárva: Cixin Liu: A Háromtest-trilógia

Cixin Liu
A háromtest-probléma
Ford.: Pék Zoltán, Agave Könyvek, 2018, 404 oldal

Egyrészt ez a könyv az utóbbi évek legizgalmasabb és legokosabb sci-fi története, másrészt a három kötet több mint kétezer oldal, szóval elég jól be tudja szippantani és el tudja varázsolni azt a fiatalt, aki majd’ belehal abba, hogy nem közlekedhet szabadon. A könyv ráadásul tele van fizikai, csillagászati és szociológiai gondolatkísérletekkel (akár tanulásnak is felfogható az olvasása). Mivel sci-fi, senkit nem fog meglepni, hogy a történet a jövőben játszódik, és vannak benne földönkívüliek. Itt azonban nagyjából vége is a kiszámíthatóságnak. A könyv tele van izgalmas fordulatokkal, előre nem látható eseményekkel (amikről tényleg egy szót sem lehet elárulni). Vannak azonban elméleti eszmefuttatások is benne, és ezek szerintem megoszthatóak. Az egyik legizgalmasabb gondolatkísérlet például a Sötét Erdő-elmélet. Ennek lényege, hogy az univerzum tele van végtelen számú intelligens élettel. Nem vagyunk egyedül - ez azonban egyáltalán nem jó hír. Mert nem tudjuk, hogy ebben a sötét erdőben (ami a világegyetem), milyen faj és kultúra talál ránk nyilvánvaló véletlenségből, és ő milyen szándékkal érkezik. Így alapvető érdeke minden intelligens lénynek, hogy elrejtőzzön ebben a sötét erdőben. Totális izgalom a könyv: fantasztikusan megmozgatja az agyat, legyűgöz és magával ragad. Szerintem nemcsak hard core sci-fi rajongó fiatalok élvezhetik, hanem minden szobájába rostokoló kamasz.

Annak, akit érdekel a politika, a közélet és a történelem, és meg akarja érteni, hogy miért reagálnak az államok és az emberek pont így erre a járványügyi vészhelyzetre: Yuval Noah Harari: Sapiens - az emberiség rövid története

Yuval Noah Harari
Sapiens - az emberiség rövid története
Ford.: Torma Péter, Animus, 2020, 384 oldal

Aki szereti a történelmet, és sokat olvas történelmi könyveket, annak is egészen új megvilágításba helyezi a Sapiens, hogy mi a helyzet az emberi civilizációval, a fejlődésünkkel, a városainkkal, vagy éppen a női egyenjogúsággal. A könyv olyan perspektívát ad a kamasz olvasónak, ahonnan nézve nemcsak azt értheti meg, miért van a gazdag kertvárosi házak előtt szépen nyírt gyep, hanem azt is, miért van több férfi a hatalomban, mint nő. Tökéletes karanténolvasmány világra nyitott tizenéveseknek. (A Hararival tavaly készült interjúnkat ITT olvashatjátok, ITT pedig azt, hogy mit gondol a mostani járványról.)

Annak, aki egyszerűen csak szeretne mindent elfelejteni egy kis időre: Alan Bennett: A királynő olvas

Alan Bennett
A királynő olvas
Ford.: Rakovszky Zsuzsa, Magvető Könyvkiadó, 2009, 152 oldal

Több kamasszal is próbát tettem már, és mindegyikük imádta ezt a könyvet, ami pont egy délután alatt kiolvasható, nem menti meg a világot, de tökéletesen kikapcsol és elszórakoztat. A történet még a Meghan és Kate előtti időkben játszódik, és akörül forog, hogy a királynőt újfajta hóbort keríti hatalmába: elkezd olvasni. Megszállottan és elkötelezetten, némiképp megdöbbentve és megbotránkoztatva a Buckingham palota népét. Világrengető gondolatokat ne várjunk ettől az aprócska könyvtől, de szerintem minden kamasznak, aki nehezen vesz a kezébe könyvet, ízelítőt ad abból, hogy miért is szuper dolog az olvasás.