Fekete István történelmi klasszikusa ihlette a Végvárak, vitézeket

Fekete István történelmi klasszikusa ihlette a Végvárak, vitézeket

Eredics Benjamin a koronavírus-járvány alatti kényszerű bezártság idején olvasta újra A koppányi aga testamentumát, majd Végvárak, vitézek címmel írt – a hivatalos megfogalmazás szerint – táncelőadáshoz szánt kísérőzenét. A bemutató a Bartók Tavasz - Nemzetközi Művészeti Hetek keretében lesz, mi pedig előtte gyerekkori élményekről, újraolvasásról, crossoverről kérdeztük.

Nyitókép: Eredics Áron

Ruff Orsolya | 2023. március 31. |

„Most nem ellenségek voltak, csupán bajvívók, vitézek, bajtársak a végvári élet szépségeiben és mostohaságában.”(Fekete István)

1937-ben jelent meg Fekete István első regénye, A koppányi aga testamentuma, amely rögtön el is nyerte az Országos Gárdonyi Társaság irodalmi pályázatát. A török hódoltság korában játszódó történelmi regény főhőse, Babocsai László bosszút akar állni az apját megölő Oglun, a koppányi agán, aki halála óráján a fiatal férfira bízza a lányát és a vagyonát – az örökségre ugyanakkor szemet vet a Bolondvárban állomásozó császári zsoldoskapitány. A regény alapján Végvárak, vitézek címmel Eredics Benjamin írt zeneművet, amelynek a Bartók Tavasz keretein belül április 4-én, a Zeneakadémián lesz a bemutatója. 

Korabeli sajtóbeszámoló a díjnyertes pályaműről: 

Fekete István nyerte a Gárdonyi Géza ifjúsági regénypályázat első díját 

A Gárdonyi regénypályázat feltételeit egyetlen mondatban el lehet mondani: az író az ifjúsághoz szóljon, nyelve a tiszta magyarságot szolgálja, eszményei az „egri remete” tanításaiban gyökerezzenek. A pályázatra rengeteg kézirat érkezett. A bizottság mégis egyhangúan Fekete István A koppányi aga testamentuma című pályamunkájának ítélte az elsőséget. Minden oka megvolt rá: Fekete István pompás elbeszélő. Kitűnően érti, hogy kell valószínűen és fordulatosan bonyolítani az eseményeket. Fekete gondoskodik arról is, hogy regénye több legyen érdekes mesénél. Bemutatja a törökvilág hadi szokásait s a régi jobbágyság küzdelmes életét. Tanit, anélkül, hogy untatna. Fekete István pályadíjnyertes regényét a Dante cég a magyar betű ünnepére, könyvnapra hozza ki. Az értékes könyv méltó köntösben kerül az ifjúság elé: A koppányi aga testamentumát Kolozsváry Sándor pompás rajzai díszítik. (Az Ujság, 1937. május 30.)

Eredics Benjamin Junior Prima díjas zenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója, a Söndörgő Együttes tagja, aki 2020-ban a Végvárak, vitézekkel megnyerte a Müpa zeneműpályázatát a „kísérőzene táncelőadáshoz” kategóriában. A Könyves Magazin megkeresésére most elmesélte, hogy az első találkozása A koppányi aga testamentumával nem volt meghatározó, hiszen általános iskolásként neki is kötelező olvasmányként kellett elolvasnia a könyvet: „Abban az életkorban még nagyon zöldfülű voltam jóformán minden olyan témát illetően, ami a regénynek a történelmi és filozófiai hátterét illeti”. 2020-ban ugyanakkor a koronavírus-járvány miatti bezártsága alatt újraolvasta a regényt, és olyan értékeit fedezte fel, amelyek szerinte azóta még aktuálisabbakká váltak: „Fekete István írása számomra az elfogadásról, igaz barátságról és szerelemről, az elődeink tiszteletéről szól”.

A zeneműben a korszak jellegzetes, karakteres figurái, valamint a végvárak vadregényes környezete a tánc nyelvén elevenedik meg. „A műben a szimfonikus zenekari hangzást és hangszerelést népzenei elemekkel és hangszerekkel egészítettem ki, ami alkalmat adott a Zeneakadémia komolyzenészeinek és a Népzene Tanszék népzenészeinek együttműködésére. Hegedűs D. Gézát kértem fel a regényből idézett részletek felolvasására, annak érdekében, hogy követhető legyen, éppen hol járunk a cselekményben a zenét hallgatva” – hangsúlyozta Eredics Benjamin. A Végvárak, vitézek így igazi crossovernek tekinthető, hiszen az alkotók ilyenformán nemcsak a nép- és a komolyzene, hanem a zene és az irodalom összhangjára is törekedtek.

Eredics Benjamin azt mondja, hogy a mostani munkától függetlenül is szeret elmerülni mindenféle zenében, illetve megfigyelni különböző stílusokat, zeneszerkesztési technikákat: „Különösen érdekes számomra olyan zeneszerzők műveit elemzően megfigyelni, akiknél felfedezhető a népzenei hatás. Bartók ezért is kimeríthetetlen inspirációs forrás. A Végvárak, vitézek lehetőséget adott arra, hogy újraértelmezzek olyan népzenei dallamokat, amelyek hozzám születésemtől fogva közel állnak. A regényben szereplő XVI. századi török hódoltság korának zenei világa sem ismeretlen számomra, hiszen az is a balkáni kultúra része” – tette hozzá. 

10 izgalmas tény az 50 éve elhunyt Fekete Istvánról
10 izgalmas tény az 50 éve elhunyt Fekete Istvánról

Ötven éve hunyt el Fekete István, akinek regényei a mai napig az iskolai kötelező és ajánlott olvasmányok listájának biztos pontjai. Az egyik legolvasottabb írónk, akinek regényeiből játék- és rajzfilm is készült. Ha úgy érzed, keveset tudsz Fekete Istvánról, akkor nem kell tovább menned, összeszedtünk tíz érdekességet az életéről és az életművéről.

Tovább olvasok

Fekete István főleg a természet- (Tüskevár, Téli berek) és állatregényei (Vuk, Csí, Kele, Lutra, Bogáncs) után ismert, Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven, külföldön pedig tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Vuk című könyvéből Dargay Attila készített legendás animációt, a Tüskevárból több filmadaptáció is készült. A koppányi aga testamentumából Zsurzs Éva rendezett filmet, amelyet 1967-ben mutattak be, a főbb szerepekben Benkő Péter és Tolnay Klári látható. Az adaptáció érdekessége, hogy Magyarországon ez volt az első színes tévéfilm. A regény alapján készült hangoskönyvben az egykor Babocsai Lászlót alakító Benkő Péter olvassa fel A koppányi aga testamentumát.

Most pedig zeneműként is megelevenedik Fekete István története. A Végvárak, vitézek áprilisi bemutatója után ősszel ráadásul újabb premierre kerül sor, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában ugyanis a Liszt Ünnepen mutatják majd be a koreografált táncszínházi alkotást. Eredics Benjamin arról a premierről egyelőre nem árulhatott el sokat, de megerősítette, hogy ősszel a táncé lesz a főszerep: „Én is kíváncsian várom, hogy ezt a zenei anyagot, amelyben erőteljesen ott lüktet a tánc, miként értelmezi újra Zsuráfszky Zoltán koreográfiája”.

Eredics Benjamin: Végvárak, vitézek 

Bemutató: április 4. 19:30, Zeneakadémia

A koncert a Bartók Tavasz keretében a Zeneakadémiával közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg. Közreműködik: Kiss Péter – zongora, a Zeneakadémia Népzene Tanszékének jelenlegi és volt növendékei, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara. Narrátor: Hegedűs D. Géza. Vezényel: Ménesi Gergely. Látvány: Vecsei H. Miklós.

Az előadásra ITT lehet jegyet venni.

Kapcsolódó cikkek
...
Zöld

Hová tűnt Fekete István országa?

Ki máshoz is fordulhatnánk útbaigazításért, amikor a természet és az ember viszonya a természethez újra az egyik legmeghatározóbb kérdéssé válik, ha nem Fekete Istvánhoz? 

...
Zöld

Az ország első erdei olvasókabinja Fekete István örökségéhez is kapcsolódik

...
Zöld

Akik tudtak fenntarthatóan élni: 5 ötlet, amit eltanulhatunk Fekete István szereplőitől

A nád, a vessző, a rőzse, a fű megújuló erőforrás, amíg a nap süt, van víz és levegő, újra nő. Sorra vesszük, milyen ötleteket meríthetünk fenntarthatóbb életmódra Fekete István szereplői által is használt növényi eredetű tárgyakból.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

Hírek
...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Hírek

Lefagyasztják az olaszországi áradások miatt elázott régi könyveket

...
Hírek

Floridai alsó tagozatosok már nem olvashatják Amanda Gorman versét, a Fehér Ház tiltakozik

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

...
Nagy

Földi Andrea: Az AI segíthet az illusztrálásban, de a kreativitás egy megfoghatatlan és végletekig emberi tulajdonság

...
Hírek

Ők kapták idén a ferencvárosi József Attila Irodalmi Támogatást!

...
Hírek

A Biblia soha nem látott, 1500 éves részletét találták meg

...
Szórakozás

Ismét film készült Amerika egyik legtöbbet kifogásolt kedvencéből

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.