„Most nem ellenségek voltak, csupán bajvívók, vitézek, bajtársak a végvári élet szépségeiben és mostohaságában.”(Fekete István)
1937-ben jelent meg Fekete István első regénye, A koppányi aga testamentuma, amely rögtön el is nyerte az Országos Gárdonyi Társaság irodalmi pályázatát. A török hódoltság korában játszódó történelmi regény főhőse, Babocsai László bosszút akar állni az apját megölő Oglun, a koppányi agán, aki halála óráján a fiatal férfira bízza a lányát és a vagyonát – az örökségre ugyanakkor szemet vet a Bolondvárban állomásozó császári zsoldoskapitány. A regény alapján Végvárak, vitézek címmel Eredics Benjamin írt zeneművet, amelynek a Bartók Tavasz keretein belül április 4-én, a Zeneakadémián lesz a bemutatója.
Korabeli sajtóbeszámoló a díjnyertes pályaműről:
Fekete István nyerte a Gárdonyi Géza ifjúsági regénypályázat első díját
A Gárdonyi regénypályázat feltételeit egyetlen mondatban el lehet mondani: az író az ifjúsághoz szóljon, nyelve a tiszta magyarságot szolgálja, eszményei az „egri remete” tanításaiban gyökerezzenek. A pályázatra rengeteg kézirat érkezett. A bizottság mégis egyhangúan Fekete István A koppányi aga testamentuma című pályamunkájának ítélte az elsőséget. Minden oka megvolt rá: Fekete István pompás elbeszélő. Kitűnően érti, hogy kell valószínűen és fordulatosan bonyolítani az eseményeket. Fekete gondoskodik arról is, hogy regénye több legyen érdekes mesénél. Bemutatja a törökvilág hadi szokásait s a régi jobbágyság küzdelmes életét. Tanit, anélkül, hogy untatna. Fekete István pályadíjnyertes regényét a Dante cég a magyar betű ünnepére, könyvnapra hozza ki. Az értékes könyv méltó köntösben kerül az ifjúság elé: A koppányi aga testamentumát Kolozsváry Sándor pompás rajzai díszítik. (Az Ujság, 1937. május 30.)
Eredics Benjamin Junior Prima díjas zenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója, a Söndörgő Együttes tagja, aki 2020-ban a Végvárak, vitézekkel megnyerte a Müpa zeneműpályázatát a „kísérőzene táncelőadáshoz” kategóriában. A Könyves Magazin megkeresésére most elmesélte, hogy az első találkozása A koppányi aga testamentumával nem volt meghatározó, hiszen általános iskolásként neki is kötelező olvasmányként kellett elolvasnia a könyvet: „Abban az életkorban még nagyon zöldfülű voltam jóformán minden olyan témát illetően, ami a regénynek a történelmi és filozófiai hátterét illeti”. 2020-ban ugyanakkor a koronavírus-járvány miatti bezártsága alatt újraolvasta a regényt, és olyan értékeit fedezte fel, amelyek szerinte azóta még aktuálisabbakká váltak: „Fekete István írása számomra az elfogadásról, igaz barátságról és szerelemről, az elődeink tiszteletéről szól”.
A zeneműben a korszak jellegzetes, karakteres figurái, valamint a végvárak vadregényes környezete a tánc nyelvén elevenedik meg. „A műben a szimfonikus zenekari hangzást és hangszerelést népzenei elemekkel és hangszerekkel egészítettem ki, ami alkalmat adott a Zeneakadémia komolyzenészeinek és a Népzene Tanszék népzenészeinek együttműködésére. Hegedűs D. Gézát kértem fel a regényből idézett részletek felolvasására, annak érdekében, hogy követhető legyen, éppen hol járunk a cselekményben a zenét hallgatva” – hangsúlyozta Eredics Benjamin. A Végvárak, vitézek így igazi crossovernek tekinthető, hiszen az alkotók ilyenformán nemcsak a nép- és a komolyzene, hanem a zene és az irodalom összhangjára is törekedtek.
Eredics Benjamin azt mondja, hogy a mostani munkától függetlenül is szeret elmerülni mindenféle zenében, illetve megfigyelni különböző stílusokat, zeneszerkesztési technikákat: „Különösen érdekes számomra olyan zeneszerzők műveit elemzően megfigyelni, akiknél felfedezhető a népzenei hatás. Bartók ezért is kimeríthetetlen inspirációs forrás. A Végvárak, vitézek lehetőséget adott arra, hogy újraértelmezzek olyan népzenei dallamokat, amelyek hozzám születésemtől fogva közel állnak. A regényben szereplő XVI. századi török hódoltság korának zenei világa sem ismeretlen számomra, hiszen az is a balkáni kultúra része” – tette hozzá.
Ötven éve hunyt el Fekete István, akinek regényei a mai napig az iskolai kötelező és ajánlott olvasmányok listájának biztos pontjai. Az egyik legolvasottabb írónk, akinek regényeiből játék- és rajzfilm is készült. Ha úgy érzed, keveset tudsz Fekete Istvánról, akkor nem kell tovább menned, összeszedtünk tíz érdekességet az életéről és az életművéről.
Fekete István főleg a természet- (Tüskevár, Téli berek) és állatregényei (Vuk, Csí, Kele, Lutra, Bogáncs) után ismert, Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven, külföldön pedig tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Vuk című könyvéből Dargay Attila készített legendás animációt, a Tüskevárból több filmadaptáció is készült. A koppányi aga testamentumából Zsurzs Éva rendezett filmet, amelyet 1967-ben mutattak be, a főbb szerepekben Benkő Péter és Tolnay Klári látható. Az adaptáció érdekessége, hogy Magyarországon ez volt az első színes tévéfilm. A regény alapján készült hangoskönyvben az egykor Babocsai Lászlót alakító Benkő Péter olvassa fel A koppányi aga testamentumát.
Most pedig zeneműként is megelevenedik Fekete István története. A Végvárak, vitézek áprilisi bemutatója után ősszel ráadásul újabb premierre kerül sor, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában ugyanis a Liszt Ünnepen mutatják majd be a koreografált táncszínházi alkotást. Eredics Benjamin arról a premierről egyelőre nem árulhatott el sokat, de megerősítette, hogy ősszel a táncé lesz a főszerep: „Én is kíváncsian várom, hogy ezt a zenei anyagot, amelyben erőteljesen ott lüktet a tánc, miként értelmezi újra Zsuráfszky Zoltán koreográfiája”.
Eredics Benjamin: Végvárak, vitézek
Bemutató: április 4. 19:30, Zeneakadémia
A koncert a Bartók Tavasz keretében a Zeneakadémiával közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg. Közreműködik: Kiss Péter – zongora, a Zeneakadémia Népzene Tanszékének jelenlegi és volt növendékei, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara. Narrátor: Hegedűs D. Géza. Vezényel: Ménesi Gergely. Látvány: Vecsei H. Miklós.
Az előadásra ITT lehet jegyet venni.
