Fekete István történelmi klasszikusa ihlette a Végvárak, vitézeket

Fekete István történelmi klasszikusa ihlette a Végvárak, vitézeket

Eredics Benjamin a koronavírus-járvány alatti kényszerű bezártság idején olvasta újra A koppányi aga testamentumát, majd Végvárak, vitézek címmel írt – a hivatalos megfogalmazás szerint – táncelőadáshoz szánt kísérőzenét. A bemutató a Bartók Tavasz - Nemzetközi Művészeti Hetek keretében lesz, mi pedig előtte gyerekkori élményekről, újraolvasásról, crossoverről kérdeztük.

Nyitókép: Eredics Áron

Ruff Orsolya | 2023. március 31. |

„Most nem ellenségek voltak, csupán bajvívók, vitézek, bajtársak a végvári élet szépségeiben és mostohaságában.”(Fekete István)

1937-ben jelent meg Fekete István első regénye, A koppányi aga testamentuma, amely rögtön el is nyerte az Országos Gárdonyi Társaság irodalmi pályázatát. A török hódoltság korában játszódó történelmi regény főhőse, Babocsai László bosszút akar állni az apját megölő Oglun, a koppányi agán, aki halála óráján a fiatal férfira bízza a lányát és a vagyonát – az örökségre ugyanakkor szemet vet a Bolondvárban állomásozó császári zsoldoskapitány. A regény alapján Végvárak, vitézek címmel Eredics Benjamin írt zeneművet, amelynek a Bartók Tavasz keretein belül április 4-én, a Zeneakadémián lesz a bemutatója. 

Korabeli sajtóbeszámoló a díjnyertes pályaműről: 

Fekete István nyerte a Gárdonyi Géza ifjúsági regénypályázat első díját 

A Gárdonyi regénypályázat feltételeit egyetlen mondatban el lehet mondani: az író az ifjúsághoz szóljon, nyelve a tiszta magyarságot szolgálja, eszményei az „egri remete” tanításaiban gyökerezzenek. A pályázatra rengeteg kézirat érkezett. A bizottság mégis egyhangúan Fekete István A koppányi aga testamentuma című pályamunkájának ítélte az elsőséget. Minden oka megvolt rá: Fekete István pompás elbeszélő. Kitűnően érti, hogy kell valószínűen és fordulatosan bonyolítani az eseményeket. Fekete gondoskodik arról is, hogy regénye több legyen érdekes mesénél. Bemutatja a törökvilág hadi szokásait s a régi jobbágyság küzdelmes életét. Tanit, anélkül, hogy untatna. Fekete István pályadíjnyertes regényét a Dante cég a magyar betű ünnepére, könyvnapra hozza ki. Az értékes könyv méltó köntösben kerül az ifjúság elé: A koppányi aga testamentumát Kolozsváry Sándor pompás rajzai díszítik. (Az Ujság, 1937. május 30.)

Eredics Benjamin Junior Prima díjas zenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója, a Söndörgő Együttes tagja, aki 2020-ban a Végvárak, vitézekkel megnyerte a Müpa zeneműpályázatát a „kísérőzene táncelőadáshoz” kategóriában. A Könyves Magazin megkeresésére most elmesélte, hogy az első találkozása A koppányi aga testamentumával nem volt meghatározó, hiszen általános iskolásként neki is kötelező olvasmányként kellett elolvasnia a könyvet: „Abban az életkorban még nagyon zöldfülű voltam jóformán minden olyan témát illetően, ami a regénynek a történelmi és filozófiai hátterét illeti”. 2020-ban ugyanakkor a koronavírus-járvány miatti bezártsága alatt újraolvasta a regényt, és olyan értékeit fedezte fel, amelyek szerinte azóta még aktuálisabbakká váltak: „Fekete István írása számomra az elfogadásról, igaz barátságról és szerelemről, az elődeink tiszteletéről szól”.

A zeneműben a korszak jellegzetes, karakteres figurái, valamint a végvárak vadregényes környezete a tánc nyelvén elevenedik meg. „A műben a szimfonikus zenekari hangzást és hangszerelést népzenei elemekkel és hangszerekkel egészítettem ki, ami alkalmat adott a Zeneakadémia komolyzenészeinek és a Népzene Tanszék népzenészeinek együttműködésére. Hegedűs D. Gézát kértem fel a regényből idézett részletek felolvasására, annak érdekében, hogy követhető legyen, éppen hol járunk a cselekményben a zenét hallgatva” – hangsúlyozta Eredics Benjamin. A Végvárak, vitézek így igazi crossovernek tekinthető, hiszen az alkotók ilyenformán nemcsak a nép- és a komolyzene, hanem a zene és az irodalom összhangjára is törekedtek.

Eredics Benjamin azt mondja, hogy a mostani munkától függetlenül is szeret elmerülni mindenféle zenében, illetve megfigyelni különböző stílusokat, zeneszerkesztési technikákat: „Különösen érdekes számomra olyan zeneszerzők műveit elemzően megfigyelni, akiknél felfedezhető a népzenei hatás. Bartók ezért is kimeríthetetlen inspirációs forrás. A Végvárak, vitézek lehetőséget adott arra, hogy újraértelmezzek olyan népzenei dallamokat, amelyek hozzám születésemtől fogva közel állnak. A regényben szereplő XVI. századi török hódoltság korának zenei világa sem ismeretlen számomra, hiszen az is a balkáni kultúra része” – tette hozzá. 

10 izgalmas tény az 50 éve elhunyt Fekete Istvánról
10 izgalmas tény az 50 éve elhunyt Fekete Istvánról

Ötven éve hunyt el Fekete István, akinek regényei a mai napig az iskolai kötelező és ajánlott olvasmányok listájának biztos pontjai. Az egyik legolvasottabb írónk, akinek regényeiből játék- és rajzfilm is készült. Most mutatunk tíz érdekességet az életéről és az életművéről.

Tovább olvasok

Fekete István főleg a természet- (Tüskevár, Téli berek) és állatregényei (Vuk, Csí, Kele, Lutra, Bogáncs) után ismert, Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven, külföldön pedig tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Vuk című könyvéből Dargay Attila készített legendás animációt, a Tüskevárból több filmadaptáció is készült. A koppányi aga testamentumából Zsurzs Éva rendezett filmet, amelyet 1967-ben mutattak be, a főbb szerepekben Benkő Péter és Tolnay Klári látható. Az adaptáció érdekessége, hogy Magyarországon ez volt az első színes tévéfilm. A regény alapján készült hangoskönyvben az egykor Babocsai Lászlót alakító Benkő Péter olvassa fel A koppányi aga testamentumát.

Most pedig zeneműként is megelevenedik Fekete István története. A Végvárak, vitézek áprilisi bemutatója után ősszel ráadásul újabb premierre kerül sor, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában ugyanis a Liszt Ünnepen mutatják majd be a koreografált táncszínházi alkotást. Eredics Benjamin arról a premierről egyelőre nem árulhatott el sokat, de megerősítette, hogy ősszel a táncé lesz a főszerep: „Én is kíváncsian várom, hogy ezt a zenei anyagot, amelyben erőteljesen ott lüktet a tánc, miként értelmezi újra Zsuráfszky Zoltán koreográfiája”.

Eredics Benjamin: Végvárak, vitézek 

Bemutató: április 4. 19:30, Zeneakadémia

A koncert a Bartók Tavasz keretében a Zeneakadémiával közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg. Közreműködik: Kiss Péter – zongora, a Zeneakadémia Népzene Tanszékének jelenlegi és volt növendékei, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara. Narrátor: Hegedűs D. Géza. Vezényel: Ménesi Gergely. Látvány: Vecsei H. Miklós.

Az előadásra ITT lehet jegyet venni.

Kapcsolódó cikkek
...
Zöld

Hová tűnt Fekete István országa?

Ki máshoz is fordulhatnánk útbaigazításért, amikor a természet és az ember viszonya a természethez újra az egyik legmeghatározóbb kérdéssé válik, ha nem Fekete Istvánhoz? 

...
Zöld

Az ország első erdei olvasókabinja Fekete István örökségéhez is kapcsolódik

...
Zöld

Akik tudtak fenntarthatóan élni: 5 ötlet, amit eltanulhatunk Fekete István szereplőitől

A nád, a vessző, a rőzse, a fű megújuló erőforrás, amíg a nap süt, van víz és levegő, újra nő. Sorra vesszük, milyen ötleteket meríthetünk fenntarthatóbb életmódra Fekete István szereplői által is használt növényi eredetű tárgyakból.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Hírek
...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

...
Beleolvasó

Időutazók süllyesztették el a Titanicot? Olvass bele egy őrült elméletbe!

...
Hírek

Agatha Christie rajongói egy új, tavaszi novelláskötetnek örülhetnek

...
Hírek

Bár Stephen King 50 éve írta a Carrie-t, Margaret Atwood rémisztően időszerűnek tartja

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

Ott Anna Ezt senki sem mondta! című podcastsorozata a szülővé válás és az alkotás viszonyáról szól. A sorozat negyedik részének vendége Oltai Kata.