Fekete István történelmi klasszikusa ihlette a Végvárak, vitézeket

Fekete István történelmi klasszikusa ihlette a Végvárak, vitézeket

Eredics Benjamin a koronavírus-járvány alatti kényszerű bezártság idején olvasta újra A koppányi aga testamentumát, majd Végvárak, vitézek címmel írt – a hivatalos megfogalmazás szerint – táncelőadáshoz szánt kísérőzenét. A bemutató a Bartók Tavasz - Nemzetközi Művészeti Hetek keretében lesz, mi pedig előtte gyerekkori élményekről, újraolvasásról, crossoverről kérdeztük.

Nyitókép: Eredics Áron

Ruff Orsolya | 2023. március 31. |

„Most nem ellenségek voltak, csupán bajvívók, vitézek, bajtársak a végvári élet szépségeiben és mostohaságában.”(Fekete István)

1937-ben jelent meg Fekete István első regénye, A koppányi aga testamentuma, amely rögtön el is nyerte az Országos Gárdonyi Társaság irodalmi pályázatát. A török hódoltság korában játszódó történelmi regény főhőse, Babocsai László bosszút akar állni az apját megölő Oglun, a koppányi agán, aki halála óráján a fiatal férfira bízza a lányát és a vagyonát – az örökségre ugyanakkor szemet vet a Bolondvárban állomásozó császári zsoldoskapitány. A regény alapján Végvárak, vitézek címmel Eredics Benjamin írt zeneművet, amelynek a Bartók Tavasz keretein belül április 4-én, a Zeneakadémián lesz a bemutatója. 

Korabeli sajtóbeszámoló a díjnyertes pályaműről: 

Fekete István nyerte a Gárdonyi Géza ifjúsági regénypályázat első díját 

A Gárdonyi regénypályázat feltételeit egyetlen mondatban el lehet mondani: az író az ifjúsághoz szóljon, nyelve a tiszta magyarságot szolgálja, eszményei az „egri remete” tanításaiban gyökerezzenek. A pályázatra rengeteg kézirat érkezett. A bizottság mégis egyhangúan Fekete István A koppányi aga testamentuma című pályamunkájának ítélte az elsőséget. Minden oka megvolt rá: Fekete István pompás elbeszélő. Kitűnően érti, hogy kell valószínűen és fordulatosan bonyolítani az eseményeket. Fekete gondoskodik arról is, hogy regénye több legyen érdekes mesénél. Bemutatja a törökvilág hadi szokásait s a régi jobbágyság küzdelmes életét. Tanit, anélkül, hogy untatna. Fekete István pályadíjnyertes regényét a Dante cég a magyar betű ünnepére, könyvnapra hozza ki. Az értékes könyv méltó köntösben kerül az ifjúság elé: A koppányi aga testamentumát Kolozsváry Sándor pompás rajzai díszítik. (Az Ujság, 1937. május 30.)

Eredics Benjamin Junior Prima díjas zenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója, a Söndörgő Együttes tagja, aki 2020-ban a Végvárak, vitézekkel megnyerte a Müpa zeneműpályázatát a „kísérőzene táncelőadáshoz” kategóriában. A Könyves Magazin megkeresésére most elmesélte, hogy az első találkozása A koppányi aga testamentumával nem volt meghatározó, hiszen általános iskolásként neki is kötelező olvasmányként kellett elolvasnia a könyvet: „Abban az életkorban még nagyon zöldfülű voltam jóformán minden olyan témát illetően, ami a regénynek a történelmi és filozófiai hátterét illeti”. 2020-ban ugyanakkor a koronavírus-járvány miatti bezártsága alatt újraolvasta a regényt, és olyan értékeit fedezte fel, amelyek szerinte azóta még aktuálisabbakká váltak: „Fekete István írása számomra az elfogadásról, igaz barátságról és szerelemről, az elődeink tiszteletéről szól”.

A zeneműben a korszak jellegzetes, karakteres figurái, valamint a végvárak vadregényes környezete a tánc nyelvén elevenedik meg. „A műben a szimfonikus zenekari hangzást és hangszerelést népzenei elemekkel és hangszerekkel egészítettem ki, ami alkalmat adott a Zeneakadémia komolyzenészeinek és a Népzene Tanszék népzenészeinek együttműködésére. Hegedűs D. Gézát kértem fel a regényből idézett részletek felolvasására, annak érdekében, hogy követhető legyen, éppen hol járunk a cselekményben a zenét hallgatva” – hangsúlyozta Eredics Benjamin. A Végvárak, vitézek így igazi crossovernek tekinthető, hiszen az alkotók ilyenformán nemcsak a nép- és a komolyzene, hanem a zene és az irodalom összhangjára is törekedtek.

Eredics Benjamin azt mondja, hogy a mostani munkától függetlenül is szeret elmerülni mindenféle zenében, illetve megfigyelni különböző stílusokat, zeneszerkesztési technikákat: „Különösen érdekes számomra olyan zeneszerzők műveit elemzően megfigyelni, akiknél felfedezhető a népzenei hatás. Bartók ezért is kimeríthetetlen inspirációs forrás. A Végvárak, vitézek lehetőséget adott arra, hogy újraértelmezzek olyan népzenei dallamokat, amelyek hozzám születésemtől fogva közel állnak. A regényben szereplő XVI. századi török hódoltság korának zenei világa sem ismeretlen számomra, hiszen az is a balkáni kultúra része” – tette hozzá. 

10 izgalmas tény az 50 éve elhunyt Fekete Istvánról
10 izgalmas tény az 50 éve elhunyt Fekete Istvánról

Ötven éve hunyt el Fekete István, akinek regényei a mai napig az iskolai kötelező és ajánlott olvasmányok listájának biztos pontjai. Az egyik legolvasottabb írónk, akinek regényeiből játék- és rajzfilm is készült. Ha úgy érzed, keveset tudsz Fekete Istvánról, akkor nem kell tovább menned, összeszedtünk tíz érdekességet az életéről és az életművéről.

Tovább olvasok

Fekete István főleg a természet- (Tüskevár, Téli berek) és állatregényei (Vuk, Csí, Kele, Lutra, Bogáncs) után ismert, Jókai Mór mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven, külföldön pedig tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Vuk című könyvéből Dargay Attila készített legendás animációt, a Tüskevárból több filmadaptáció is készült. A koppányi aga testamentumából Zsurzs Éva rendezett filmet, amelyet 1967-ben mutattak be, a főbb szerepekben Benkő Péter és Tolnay Klári látható. Az adaptáció érdekessége, hogy Magyarországon ez volt az első színes tévéfilm. A regény alapján készült hangoskönyvben az egykor Babocsai Lászlót alakító Benkő Péter olvassa fel A koppányi aga testamentumát.

Most pedig zeneműként is megelevenedik Fekete István története. A Végvárak, vitézek áprilisi bemutatója után ősszel ráadásul újabb premierre kerül sor, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában ugyanis a Liszt Ünnepen mutatják majd be a koreografált táncszínházi alkotást. Eredics Benjamin arról a premierről egyelőre nem árulhatott el sokat, de megerősítette, hogy ősszel a táncé lesz a főszerep: „Én is kíváncsian várom, hogy ezt a zenei anyagot, amelyben erőteljesen ott lüktet a tánc, miként értelmezi újra Zsuráfszky Zoltán koreográfiája”.

Eredics Benjamin: Végvárak, vitézek 

Bemutató: április 4. 19:30, Zeneakadémia

A koncert a Bartók Tavasz keretében a Zeneakadémiával közös programként, a Müpa szervezésében valósul meg. Közreműködik: Kiss Péter – zongora, a Zeneakadémia Népzene Tanszékének jelenlegi és volt növendékei, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara. Narrátor: Hegedűs D. Géza. Vezényel: Ménesi Gergely. Látvány: Vecsei H. Miklós.

Az előadásra ITT lehet jegyet venni.

Kapcsolódó cikkek
...
Zöld

Hová tűnt Fekete István országa?

Ki máshoz is fordulhatnánk útbaigazításért, amikor a természet és az ember viszonya a természethez újra az egyik legmeghatározóbb kérdéssé válik, ha nem Fekete Istvánhoz? 

...
Zöld

Az ország első erdei olvasókabinja Fekete István örökségéhez is kapcsolódik

...
Zöld

Akik tudtak fenntarthatóan élni: 5 ötlet, amit eltanulhatunk Fekete István szereplőitől

A nád, a vessző, a rőzse, a fű megújuló erőforrás, amíg a nap süt, van víz és levegő, újra nő. Sorra vesszük, milyen ötleteket meríthetünk fenntarthatóbb életmódra Fekete István szereplői által is használt növényi eredetű tárgyakból.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Dragomán-lexikon ‒ 50 szócikk Annától a zakuszkáig

Ez a félszáz mozaikdarab segít tájékozódni az életmű útvesztőjébe tévedőknek, és megmutatja a jellegzetes prózavilág ízeit és számos tónusát. Dragománológiai szószedettel köszöntjük ötvenedik születésnapján Dragomán Györgyöt.

...
Nagy

Az Ezeregyéjszaka Floridában? Glenn Curtiss berobbantotta az amerikai repülést, aztán várost alapított

Az 1920-as évek Amerikája elég őrült hely volt ahhoz, hogy a feltaláló és a repülés úttörője, Glenn Curtiss befektetésként Az ezeregyéjszaka meséiből ihletődve építsen meg egy egész várost. Utána jött a hurrikán.

Hírek
...
Hírek

A „3 könyv”-szabállyal küzd az Amazon az MI generálta könyvek ellen

...
Szórakozás

Pestext, Shaxpeare, Rembrandt és Könyvfesztivál [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Antik szakácskönyvek, enciklopédiák kerülnek kalapács alá

...
Beleolvasó

Ha a tudás meghajol a hatalom előtt, erőszak nélkül nem lehet megújulni?

...
Podcast

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...
Gyerekirodalom

Varázspálcák, mágikus állatok és patrónusok is várnak a új Varázsalmanachban!

...
Hírek

Terézia Mora regénye rövidlistás lett

...
Hírek

Hallgass bele a Budapest Nagyregénybe a Könyvfesztiválon!

...
Zöld

Az AI már élhetőbb várost tervez, mint az emberek

A hét könyve
Kritika
Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté
...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le.