10 izgalmas tény az 50 éve elhunyt Fekete Istvánról

• Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei.
• Első „vadászélményeit” nagyon fiatalon, körülbelül 3 éves korában szerezte, ahogyan a Ballagó idő című életrajzi regényében is említi. 1917 végén önként bevonult katonának, 1918 tavaszán iskolájában hadiérettségit tett, majd 1919-ig káplárként szolgált.
• Bár gazdatisztként sikeres pálya állt mögötte és előtte, többre, kreatívabb tevékenységgel töltött életre vágyott. Kezdetben a Nimród című vadászújságba írt, eleinte szakcikkeket és vadászélmények leírásait, azonban a szerkesztő és vadászíró Kittenberger Kálmán néhány líraibb elbeszélését is elfogadta, és bátorította a kezdő írót. Fekete István nagyjából 1934 körül ébredt rá, hogy irodalmi pálya áll előtte, valamint hogy vágyik is rá, hogy komolyan foglalkozhasson írói terveivel.

„Az egész a nap miatt volt" - Hőség az irodalomban [Top 10-6 ] - Könyves magazin

Lassan vége az augusztusnak, de azért még elég meleg van. Ennek örömére összegyűjtöttük nektek azt a 10 könyvet, amelyek szerintünk a legjobban ábrázolják, hogy milyen is amikor az agyvíz forr, a homlok gyöngyözik, a látóhatár összemosódik és az embert leteríti a forróság. - Jöjjönek hát a legjobb hőséges könyvek 10-től 6-ig.

• Érdekes anekdota, hogy szépírói karrierje is közvetve a rókáknak volt köszönhető. A Nimród vadászújságban az 1930-as években megjelent Traktort követő rókák című írását olvasva barátja, a nagy Afrika-kutató vadász, Kittenberger Kálmán a következőt mondta: „Miért nem írsz te mást is? Az a traktoros róka kitűnően van megírva."
• 1936-ban megírta az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság történelmi regénypályázatára A koppányi aga testamentumát, amellyel első lett. 1939-ben a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda magyar nemzeti szellemiségű regény pályázatán, melyre összesen 193 író küldte be pályaművét, a Zsellérek című regénye kapta a 3000 pengős első díjat. A Zsellérek népszerűségét mutatja, hogy 1939 és 1944 között hét kiadást ért meg, majd csak a rendszerváltozás után, 1994-ben jelent meg újra, csonkítatlan formában, mivel a regényben bemutatja a vörösterrort. Ez a máig az évtizedes agyonhallgatás által sújtott regény az író korai, de nem az utolsó mesterműve.
• Évente kétszer-háromszor baráti társaságával napokra – vagy néha egy-két hétre – eljárt Erdélybe, a Börzsönybe, a Bükkbe, vagy egyéb vadregényes helyekre vadászni. A barátok és vadásztársak többek közt a következők voltak: Kittenberger Kálmán, a világhírű Afrika-vadász, író és a Nimród című vadászújság tulajdonos-főszerkesztője; Csathó Kálmán, a neves író, a Nemzeti Színház főrendezője; gróf Széchenyi Zsigmond, világhírű Afrika-vadász és író; dr. Vertse Albert, a Madártani Intézet igazgatója; Tőrey Zoltán, a Magyar Filmiroda igazgatója; gróf Wass Albert földbirtokos, író. Gazdatiszti munkája mellett vadászati témában írogatott is, cikkei a Nimród vadászújságban jelentek meg.
• 1946 tavaszán tiltó indexre került a proletárdiktatúráról és a bolsevizmusról írott művei miatt. A politikai rendőrség, az ÁVÓ is bántalmazta emiatt. Szemét kiverték, szétverték a veséjét, és hajnalban egy katonai kocsiból kidobták a János Kórház mellett, ahol két járókelő találta meg
• Egész életében nyíltan vallotta istenhitét, világnézeti és erkölcsi hovatartozását. 1950-ben, a Rákosi-korszak legvéresebb időszakában, a Tárogató út 77. alatti volt Rajnai-Tömöry villában található lakásába befogadta a Szent Ferenc Leányai apácarend kápolnáját. Az egykori Szajkó, ma Szerb Antal utca és a Tárogató út sarkán lévő Szent Ferenc Lányai rendházból kilakoltatták az apácákat, hogy az épületből kommunista pártszékházat csináljanak. A Jézus Szíve-kápolna mai napig a villában található.
• Legsikeresebbek azok az állatregényei, amelyeket 1940 és 1966 között vetett papírra. Csí, Kele, Lutra, Bogáncs történeteihez az ihletet többnyire a saját élményeiből merítette. Volt is miből, mivel szülőfaluja, Gölle híres állattenyésztő község volt. 

• A Vuk nemcsak nálunk volt sikeres, többek között német, orosz és angol fordításban is megjelent. Történetét ifjabb Fekete István folytatta két új regényében. A Vuk és a simabőrűek és a Vuk újra otthon stílusa és hangulata merőben más, bár az író láthatóan igyekezett követni édesapja jellegzetes történetmesélését.