“Engem békében neveltek fel” - Lázár Tesók: Jó éjszakát

“Engem békében neveltek fel” - Lázár Tesók: Jó éjszakát

A Lázár Tesók létének egyik lényege, hogy nem hagyják elveszni azokat az alkotói energiákat, melyeket már nem képesek az Esti Kornél világába injektálni. Egy személyesebb, analitikusabb, olykor sziruposabb világ jön létre, melynek legújabb szülötte a Jó éjszakát.

Az a.dal.szöveg rovatban írtunk korábban Beton.Hofi, a 30y, a Punnany Massif és a Mmamt daláról is.

Karádi Gergő | 2023. február 01. |

A “szirup” persze jóleső, ezt a száraz világot már nehezen tudjuk feldolgozni kellő szentimentalizmus nélkül, olykor már az sem zavaró, ha alulról súroljuk a giccset. A Jó éjszakát szövege természetesen nem sétál bele az elidegenítő giccstartományba, de a Lázár Tesók eddigi szövegeiben is megfigyelhető egyfajta szimplicitásra való törekvés. A szövegek továbblépési pontja nem a nyelvi kimunkáltságban vagy izgalomban rejlik, hanem a motívumbeli sokszínűségben. Az idő mint toposz és a fa mint az idő múlását jelző motívum már eléggé terheltnek számít, ha több ilyen között megbújik, vagy viszonyban áll egy másik motívummal, akár az egész dal erősebbé válhatott volna.



Viszont hibát követnék el, ha a szöveget nem a videóval való viszonyában értelmezném, hiszen a Jó éjszakát egy audiovizális tartalom is. Lázárékról látunk archív, gyerekkori felvételeket, melyek a szöveggel és a dallammal való reláció által leszállítják nekünk a tiszta szentimentalizmust. A fogalom, mely a dal mögött húzódik, egyértelműen a felelősség – mondhatni, hogy ez egy értékőrző szerzemény, melyet a posztmodern jelenünkben szükséges dolognak tartok. Most már ők mondanak jó éjszakát, a Lázár Tesók, az ő generációjuknak van feladata:

felelősek a szeretteikért,

és mindenekelőtt meg kell barátkozniuk azzal, hogy egy nagybetűs Nincs áll előttük, mert az élet “elég”, és ekkor a mindenkori ember felfogja saját végességét.

Az elbeszélő a tudat pártján van, a tanulási folyamatok által vonja le súlyos és fájdalmas konzekvenciáit. A “nemlétet” is tanulni kell: a “fák sorsát”, hogy az végtére is a pusztulás, a “fejsze hangját”, ahogy mindent felaprít. Finom váteszdal ez, megkockáztatom, hogy a vátesz irányt már nem nagy hanggal és dagadó mellel lehet képviselni, hanem így, csakis így.

A teljes szöveg itt olvasható:

Figyelem az erdőt
Lapulok az ég alatt
Követem a fákat
Tanulom a sorsukat

Figyelem a fűrészt
Behatol a törzsbe
Az évek a gyűrűk
Mennek a tűzre és fáj

Engem békében neveltek fel
És sírhattam bármikor, ha fájt
Most már nekem kell vigaszt nyújtanom
Most már én mondok jó éjszakát

Engem meleg szív ringatott régen
Minden dobbanást az életembe véstem
Minden finom hang a részemmé vált 
Most már én mondok jó éjszakát

Figyelem a fejszét
Tanulom a hangját
Ha fázik az ember
Tudja a dolgát

Az évek a gyűrűk
Mennek a tűzre
Pattog a sorsunk
Az életünket égetjük el

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

„Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül” – mondja Kollár-Klemencz László, aki nemrég új lemezt rögzített kamarazenekarával, hamarosan pedig megint prózaírásba fog majd a tervek szerint. Interjú.

...
Szórakozás

A mondatokban kószálás szabadsága – Kollár-Klemencz László

A húsz éve működő együttesét idén elbúcsúztató, a kamarazenekarával nemrég új lemezt rögzítő Kollár-Klemencz László a Pest megyei Újhartyánból hozta számos témáját ‒ a hit fontosságát, a kisközösségek megtartó erejét és a vidéki abszurdokat is. A településről, ahol a felmenői éltek, akiknek az Öreg Banda című, 2021-ben megjelent csodaszép rock and roll-családregényben írta meg a csodákkal átszőtt mindennapjait.

...
Szórakozás

“Irigylik a semmit, meg a papírkoronát” - Beton.Hofi - BAGIRA

Beton.Hofi rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert, és Playbania című lemeze egy új folytonosságot indított el a magyar könnyűzenében. Léte ugyanúgy posztmodern, mint a szcénájának többi előadója. Az egyetlen hagyomány, amit tetten érhetünk nála, az a nyilvánossággal járó viszontagságok feldolgozásának nehézsége. Elsőre, felületileg talán még nem is ismerhető fel, de a BAGIRA című dal egy ilyen olvasatot váj az egyes ember lelkébe.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...

Boldizsár Ildikó: A történetmondás eltűnése is okozza, hogy már nem vagyunk alázatosak a természettel [Analógia]

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.