“Ki maradt itt, akinek szólhat balladám?” - Punnany Massif: Elnézést kívánok

“Ki maradt itt, akinek szólhat balladám?” - Punnany Massif: Elnézést kívánok

A magyar társadalom érzületi klímájáról, valamilyen vágyott szabadságról, a nemzettörténet viszontagságairól készített dalt és klipet a Punnany Massif. Egy egysnittes jelenet a kocsmában ivókról, kik sörük mellett Wolfie és Felcser Máté szövegelését is elfogyasztják háttérzajként.

Új sorozatunkban, a.dal.szövegben magyar dalokat mutatunk be a szövegeiken keresztül (például a 30y dalát).

Karádi Gergő | 2022. október 31. |

A két frontembert a kép jobb sarkában elhelyezett tévén látjuk, úgy mint a médiumban önmagát kinyilatkoztatott állam, és ebből a szerepből, maguk veszik fel a kritikai pozíciót. Már a dal címe is problémákat vet fel: az Elnézést kívánok - mint köznapi értelemben vett, elhíresült poénként használt nyelvi kötőszövet - úgy kerül a szöveg elé filterként, mintha a politikai kiállást megelőzendő, a szerzők megkövetnék önmagukat, előre elnézést kérnek. Az érzet akkor is ez, ha a szóösszetétel önmagában a társadalom egy adott rétegének értelmi inkoherenciáját jelöli. Persze ennek a benyomásnak a kiindulópontjaként egyértelműen fel kell vetnünk a kérdést: 

nem késett el ez a szöveg egy kicsit?

Az elmúlt években egyre inkább erősödött a magyar rapszcénának az a rétege, amely nyíltan, de különösebb zászlóra tűzött cél nélkül kezdett ki hatalmi pozíciókat. Elég csak Krúbira, vagy Dé:Neshre gondolnunk, akik posztmodern módon bár, de mégis csak úgy jártak el, ahogy a Punnany Massif jóval később.

Ennek az “elkésett” szövegnek az abszolút értelemben vett képviseleti jellegét gyengítik a figyelemfelkeltés gyanánt elhelyezett szóviccek, úgy mint:  “gyors az Anti-lop” vagy úgy mint, “Ideje korán..bocsi, nem KORÁN / Azt nem szabad kimondani”. Ezek a megszólalások a problémakör felületét érintik csupán, és egy kiüresedett ma már kevésbé revelatív álláspontot mutatnak fel. Megértéssel kell fogadnunk ezeket a sorokat, ha azt nézzük, hogy a zenekar által eddig létrehozott dalokban ugyanígy megjelentek a szójátékok. Az Elnézést kívánok esetében annyiban más a helyzet, hogy most egy társadalomkritikai megnyilatkozásnak vagyunk tanúi, amely valószínűleg egy másfajta nyelvet is igényel. Milyen nyelvre van szükség?

Esterházy Péter szavai jutnak eszembe, ahogy arról beszél, hogy ebben a kettéosztott társadalom politikai diskurzusában már nem lehet egyszerűen részt venni. 

A mindennap embere által is jól ismert két valóság közül az egyikben a Punnany Massif- szöveg vállaltan benne áll.

A textus köré fonódó kérdés nem az, hogy “mit kellett volna mondani” vagy “érvényes-e, amit állít a szöveg”, hanem hogyan teszi azt, képes-e megtalálni azt a pontos nyelvet, azokat a hiányt nem ismerő fogalmakat, amik által olyan hatalom elleni kiállás születik, aminek semmi köze nincs semmilyen ideológiához. 

A teljes szöveg itt olvasható:

Ha Brüsszel a pokol és Budapest a mennyek,

Hazám, mutyi mid van, maradjak vagy menjek? 

Gyűlölet a tégla amiből épül a fal, 

A baj, hogy a magyar kifele él, befele hal...

Szabad választások szabad nudi nubiles

Demokrácia mondd, teveled mi lesz? 

A GDP-t elnyomja a helikopter hangja, 

Amíg szorgos a hangya, gyors az Anti-lop. 

Hetero büszkén keresztény teremtményei az Úrnak

A béklyók csavarai nem igazán lazulnak. 

Szeretetről papolsz de félelemben tartasz, 

A nemzeti öntudat belenyugodott, hogy balfasz. 

A migránst utálni, de nem járni a falun túl se,

A tv-ben külföldiek általi a szúrt seb. 

Parasztvakításból világi a kvalitás, 

Egy valamit tanultunk (mit?): mindig más a hibás.

Magyarország, rajtad egy osztrák szeme

64 vármegye kopott álmennyezete.

Ha nem voltál itt előbb, akkor most ne gyere,

Mert rád íjaz a magyar, lováról hátrafele.

Akinek egyik szeme csík, másik nevet magán,

De a felelősség súlya, hogyha kell, lepereg faszán.

Rabok legyünk vagy szaladok? túl Anglián, Kanadán,

Ki maradt itt, akinek szólhat a balladám?

Közben az ország jobban teljesít... Uhh, ez faszság,

Ha saját céged van itthon, az a legnagyobb rabság.

Amit akar a propaganda injektálja tebeléd,

Csak az sír, akinek van, de ott sosem elég.

Addiktívan éhes, nyíltan lop, minek is álcázza?

Őskeresztény, ki nem járt Isten házába!

De mi szavazzunk rájuk, azért van itt némi humor,

Inkább lennék egy nyugdíjas bálon a viagrás cukor.

Míg a koala kihal, oxigén bár: mi jön még? 

Tetteinktől múlik végleg el a dicsőség.

És hazám: te fekszel mindezek alá,

Ezt elbasztuk itt ideje korán.

Hazám, te mégis fekszel ezek alá,

Ezt elbasztuk itt ideje korán,

Ideje korán.. bocsi, nem KORÁN,

Azt nem szabad kimondani.

A sorozat az NKA Hangfoglaló támogatásával valósul meg.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

"Az éhezőknek nem hallom a hangját" - 30y: éhezők jóllakottak

A hatalomról, a megalkuvó alkotókról, empátiahiányos társadalomról, a fogyasztás által felszámolt szabadságról írt dalt a 30y.

...

Meghalt Bradányi Iván, az egyik legtermékenyebb magyar dalszövegíró

Az eMeRTon-díjas, Magyar Rádió- és Artisjus-életműdíjas alkotó, számos sláger szerzője 92 évesen hunyt el vasárnap a Szent Imre Kórházban.

...

Menyhárt Jenő: A dalszövegírásra nincs recept [Magó Extra]

Menyhárt Jenő és az Európa Kiadó zenéje negyven éve a hazai zenei élet megkerülhetetlen szereplője, dalszövegei generációknak adtak kapaszkodót. A Margó Extrában Ott Anna kérdezte őt kedvenc könyveiről, a dalszövegek születéséről és arról, hogy használ-e ebookot. 

Kiemeltek
...

Az LMP-s Ungár Péter versben mondja el mi a baj a világgal - Olvass bele!

Politikusnak lenni nem egyszerű, főleg akkor, ha utána rögtön költőnek áll az ember. Ungár Péter az LMP társelnöke nemrég versekbe foglalta azt, hogyan látja a világot. Olvass bele!

...

A Föld napja: 7+1 könyvújdonság, amivel visszatalálhatunk a természethez és az egyszerűbb élethez

A bolygónk csodálatos hely: ha egy kicsit túllátnánk a saját kis valóságunkon, észrevehetnénk, milyen intelligens növényekkel és állatokkal vagyunk körülvéve. 

...

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

A mai világban már nem arról beszélünk, hogy hogyan tudunk egymással kapcsolódni, hanem hogy egyáltalán tudunk-e. Szaniszló Judit A másik ember című kötete a hét könyve.

...

Puskás Panni: Muszáj lenne olyan szövegeket mutatni a fiataloknak, amihez tudnak kapcsolódni

...

Rosszabb a levegőminőség egy magyar faluban, mint egy nagyvárosban?

...

A Föld jövője a tét, de az óriáscégek máig elbagatellizálják a klímaválságot

SZÓRAKOZÁS
...

Hogyan tovább Ferenc pápa halála után? Nézd meg vagy olvasd el a Konklávét!

A Konklávé című regény vagy a Ralph Fiennes főszereplésével készült filmadaptáció segít jobban megérteni, mi történik a kulisszák mögött.

...

Özvegye valósította meg Dargay Attila álmát – a Csongor és Tünde rajzfilm alkotóival beszélgettünk

Megérkezett a mozikba a Csongor és Tünde mesefilm: Dargay Attila özvegyével, Geszti Péterrel, Eke Angélával és Pálfi Zsolt rendezővel beszélgettünk. 

...

Hamupipőke mostohatestvérének lenni maga a horror

Hogy alakul a mese, ha van plasztikai sebészed?