A fantaszta
Berg Judit lakótelepi lány volt, és a nyarakat általában a Balatonon töltötte, saját bevallása szerint pedig már akkor nagy fantaszta volt: „Folyamatosan Robin Hood-os, nyilazós, verekedős történeteket találtam ki, és jobb híján házi gyártmányú nyilaink voltak, botokkal vívtunk, és amennyit csak lehetett, fiúkkal verekedtem” – mondta egy korábbi interjúnkban. Persze a történetek már akkor is nagy szerepet játszottak az életében. Fejben például egy verses mesét költött, azt ismételgette zongoraórára jövet-menet: egyszer viszont lebetegedett, és mire felépült, teljesen elfelejtette az egészet, kivéve a címét, ami nem más volt, mint a Gyöngyhajú lány (aminek semmi köze nem volt a slágerhez).
A Robin Hood-rajongó
Gyerekként nagyon szerette a Robin Hoodot: „Legszívesebben Robin Hood huszadik századi alteregója lettem volna: az igazság és bátorság bajnoka, szuperügynök képességekkel és felszereléssel felturbózva. Legnagyobb bánatom az volt, hogy nem fiúnak születtem. Aztán, jobb híján, beleszerettem Robin Hoodba, és onnantól kezdve az ő mindenre elszánt, kemény öklű, ám érző szívű kedveseként gondoltam magamra. Ez az érzelem kisebb-nagyobb megszakításokkal felnőttkoromig elkísért. Vagy hússzor elolvastam Mándy Iván Robin Hoodját, és még egyetemistaként is gyakran játszottam elalvás előtt kedvenc robinos játékomat: félálomban újabb és újabb kalandokat gondoltam ki a sherwoodi erdő bujdosóinak” – mesélte Titkos füzet című sorozatunkban, amelyben meg is mutatott pár oldalt a gyerekkorában készített Robin Hood-képregényből.
Az első könyv
Berg Judit legelső könyve, a Hisztimesék 2005-ben jelent meg. „A két év körüli kislányom kezelhetetlen hisztijeinek csillapítására találtam ki a kötetben szereplő történeteket, amelyek tényleg varázsszerként működtek: Lilu hirtelen megnyugodott és a mesék hatására elfeledkezett az éppen aktuális problémáról, amelyet addig – más eszköze nem lévén – hisztivel kezelt” – írja honlapján. Korábbi interjúnkban azt mondta, élete legelső kritikája, amelyet a Hisztimesékre kapott, egy védőnőtől jött, aki nagyon szigorú hangon azt ajánlotta neki, hogy menjen pszichológushoz és kezeltesse magát. „Végiggondoltam és arra jutottam, hogy ez hülyeség. Ezek a mesék működnek, iszonyatosan jók voltak a saját gyerekem hisztijeinek a kezelésében, és én ennél jobbat, ennél nagyobb szeretettel nem tudok írni” – mesélte az író.
Ruminik
A mai napig a Rumini az egyik legnépszerűbb sorozata, generációk nőttek fel rajta, színpadi adaptációja is készült, sok iskolában pedig kötelező vagy ajánlott olvasmány. A Rumini már tíz kötetnél jár, és kétféle illusztrációval kapható. A kötetek mindig Kálmán Anna rajzaival jelennek meg először, de van egy puhafedeles kiadás is, amelyet Nagy Zoltán illusztrált. A sorozat kötetei több nyelven is megjelentek, így olvashatók angolul, oroszul és kínaiul is. Berg Judit – a Kertész Erzsivel adott közös interjújában – arról mesélt, hogy most már ő is egyfajta keretrendszerrel írja a Ruminiket, és tudja, hová akarja kifuttatni a történetet: „Az első Rumininél még nem így volt. Ott annyit tudtam, hogy van egy hajó, ami elindul, és mindig a következő fejezetet tudtam csak előre. Ott még annyira nem tudtam, hogyan kell egy ilyet összerakni, hogy amikor kitaláltam egy kelepcét, akkor napokig alig aludtam, míg rá nem jöttem, hogy ebből hogyan hozom ki a szereplőket.” Berg Judit amúgy nem zárta ki, hogy majd valamilyen spin-off-ot is írjon a Ruminihez, a legtöbb olvasóját viszont az foglalkoztatja, lesz-e folytatás: „Közvetlen folytatást, 11. regényt egyelőre nem tervezek, de ez csak a következő másfél-két év, utána még fogalmam sincs, mihez lesz kedvem. Nem tartom kizártnak, hogy később folytatódjon még a sorozat” – mondta tavaly év végén a Pagony blognak. Amúgy jellemző a Rumini sikerére, hogy volt olyan szülő, aki erre a névre akarta keresztelni a gyerekét, csak az Akadémia nem engedte.
A Seuso nyomában
A keresők című kamaszkrimi lényegében Az őrzők folytatása; utóbbi a Mátyás-templomban játszódott (kritikánk róla ITT olvasható), az ott megismert hősök pedig ezúttal a Balatont veszik célba. Itt nyaral az első részből ismerős Renard felügyelő is. ám a francia nyomozó a gimisekkel együtt hamarosan egy olyan bűnügybe bonyolódik, amely egyre szorosabban kapcsolódik a rejtélyes Seuso-ezüstökhöz. Berg Judit ebben a kötetben is ügyesen ötvözi a történelmi és a krimiszálat, így szereplői az olvasóval együtt betekintést nyernek a 4. századi Pannónia életébe, valamint a Seuso-kincs történetébe. Farkasházi Réka, a Szívünk rajta zsűritagjának értékelését ITT tudjátok elolvasni a könyvről.
