Mikor publikálták először Tompa Andreát?

ro | 2023. július 10. |

Egy író esetében mindig érdekes az első: az első írás, amelyet már érdemesnek tartott a reménybeli szerző arra, hogy megmutasson másoknak, az első próbálkozás, amikor azt elküldi egy folyóiratnak vagy kiadónak, és persze az első publikáció – ezek mind-mind ott vannak egy írói életpálya mérföldkövei között. Tompa Andrea a hétvégén a Facebookon engedett bepillantást az elsők közé – köszönhetően az édesanyjának, aki gondosan megőrizte azt a levelet, amelyet lánya még kisiskolásként vetett papírra.

A levél lényegében arról szól, hogy a tanítójának („tanci”) annyira tetszett a fogalmazása, hogy be akarta küldeni az Igazság című lapnak, hogy „olvassák el mások is”. Tompa Andrea magyarázatként annyit fűzött hozzá, hogy a levél valamikor 1977 és 1980 között íródhatott, de hogy a fogalmazás végül megjelent-e az Igazságban, „azt majd posztumusz megírják, ha akarják”. A teljes bejegyzést itt lehet elolvasni:

Tompa Andrea korábban Az első című podcast-sorozatunk vendége is volt, ahol az írókat az első könyvük megszületésének és megjelenésének körülményeiről kérdezzük – ebben a podcastben hosszú mondatokról, hóhérokról, Magyarországra költözésről és diktatúráról beszélgettünk vele, itt újra meg lehet hallgatni:

Az íróval legutóbb a Sokszor nem halunk meg című regénye (kritikánk ITT) megjelenésekor beszélgettünk  akkor szóba jött az emlékezetnélküliség, a titok kutathatósága, a háttérbe vesző Kolozsvár és a kézírás fontossága is:

Tompa Andrea: Van bennem egy őskíváncsiság, hogy milyen a gonosz
Tompa Andrea: Van bennem egy őskíváncsiság, hogy milyen a gonosz

„Három réteg ruhát adtak rá, kopott pokrócba csavarták” – ezzel a mondattal indít Tompa Andrea új regénye, a Sokszor nem halunk meg (kritikánk ITT olvasható). A pokróc egy pár hónapos csecsemőt rejt, Matyit, akit később Tildaként és Matildként látunk viszont. A második világháború alatt a zsidó származású gyereket egy házaspár, Erzsi és Feri fogadta be, megmentve ezzel az életét. A Sokszor nem halunk meg három nagy szakaszban meséli el a csecsemő, a kamasz és a felnőtt Matild történetét, aki egész életében – gyerekként, iskolásként és színésznőként is – azokat a fogódzókat keresi, amelyek segítségével megtalálhatja saját magát. Tompa Andreával az emlékezetnélküliségről, a titok kutathatóságáról, a háttérbe vesző Kolozsvárról és a kézírás fontosságáról is beszélgettünk.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

Sorsok és nyelvek fonódnak össze Tompa Andrea új regényének lapjain, hőse pedig egy soknevű lány, akinek a története fehér foltokkal van tele, miközben a történelem bebizonyítja, hogy a pusztítás nyomán emberek úgy tudnak kihullani az emlékezetből, mintha soha nem is léteztek volna. Ez a hét könyve.

...
Hírek

Tompa Andrea könyve fontos fordítói díjban részesült

15 cím, 14 ország, 10 nyelv - számszerűsítve így lehetne összesíteni a PEN Translates néven futó irodalmi elismerés idei listáját. Köztük van egy magyar is.

...
Hírek

Tompa: Ideális esetben nem kéne tudnunk, kik egy kiadó tulajdonosai

Tompa Andrea is reagált a tegnap bejelentett hírre, mely szerint az MCC a Libri Kiadó 98 százalékos tulajdonosává vált. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

...

Simon Márton: A Polaroidok sikere után hirtelen más lettem, mint aki voltam [Visszapillantó]

...
Zöld

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával.

Szerzőink

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...
Sándor Anna

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

...
Vass Norbert

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.