A kötet Teréz és Zsolt leveleiből épül fel, akik egymással szemben laknak, csak nem ugyanabban a korban - ez viszont nem lehet egy barátság akadálya. (Brunszvik) Teréz grófnő, a császárnő keresztlánya, akinek filozófiája ma is magával ragadó, mert romantikus spiritualitás és karcos társadalomkritika formálta egyedivé. Ráadásul Beethoven és Pestalozzi barátja is volt, akiknek hatása még mindig ott pulzál Martonvásáron. Erről is szól ez a nőiséghez, városhoz, élethez írott szenvedélyes levélgyűjtemény.
Prieger a beszélgetés során elmondta, hogy számára könyvet írni ugyanolyan, mint amikor dal születik a kezei közt vagy élvezi az életet - és amit nem tud megírni dalban, azt megírja könyvben. Szerinte egy város vagy falu megismerhető az irodalmon keresztül, a prefeminista Brunszvik Teréz pedig jó apropó volt Martonvásár megragadására is. A kötetben olvasható leveleket persze ő írta, de a szövegek tele vannak Brunszvik Teréz még ki nem adott, levéltárban vagy gyűjtőknél megtalálható soraival is. Hosszabban fejtegette, miért nem hajlandó széttépni magában “az univerzalizmust”, és azt is, miért fontos számára kirángatni a régi szerzőket a rájuk tapadt klisék közül. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy nemcsak Petőfi200, hanem Csokonai250 is van idén.
![Szécsi Noémi: Nem a tökéletes anyaság a cél [Ezt senki nem mondta!]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/4/42748/fe_580_320_szecsi_noemi_ezt_senki_nem_mondta.jpg)
