A hazugság tézisei a szerző negyedik könyve – három regény után jelentkezett egy olyan kötettel, amelyben novellák és egy kisregény kapott helyett. A különböző írások nagyon markáns ötletekkel dolgoznak, új és új világokat kísérelnek meg fölépíteni, s a rövidebb szövegek esetén merülhet föl hiányérzet is az építkezés teljességét illetően. A novellák erőteljes tétjei között olyan társadalmi kérdések vannak, mint a bolygót fenyegető ökokritikai válság, a diktatorikus hatalmi viszonyok, a szegényebb régiókat kihasználó jóléti társadalmak felelőssége, valamint a családi intimitás bonyolultsága, a szülő–gyermek kapcsolat nehézségei.
Forgách Kinga elmondta, hogy Moskát Anita komplex világokat épít fel saját szabályrendszerekkel, és írásai rendkívüli módon be tudják vonni az olvasót, és ebben a novellák nyelvének is hatalmas szerepe van. Kállay Eszter a létező társadalmi problémák megjelenítését méltatja az elképzelt világokban; elsősorban a Fekete monitor és a Szerződési szabadság című írásokat emelte ki, hangsúlyozva a karakterek erős és hiteles érzelmi motivációt, elsősorban a szülő–gyerek kapcsolatokban. Hiányérzetként az merült föl, hogy az ötletek kibontása a rövidebb szövegekben nem feltétlenül mindig kielégítő.

Hiába látjuk már a kizsákmányoló életmódunk következményeit, magunktól nem fogunk lemondani a privilégiumainkról, véli Moskát Anita, aki három évvel a Zsoldos Péter-díjat elnyert Irha és bőr (cikkünk itt) után új kötettel jelentkezik. A hazugság téziseibe a korábban már megjelent és új novellák mellé egy friss kisregény is belefért, a könyvet pedig majd a Margón mutatja be. Interjúnkban beszélgettünk vele hazugság és valóság kapcsolatáról, az agresszor nézőpontról, a közéleti témák felbukkanásáról a történeteiben, és hogy miért olyan hangsúlyos nála, hogy mindennek ára van. Mesélt a saját súlyos kiégéséről is, és arról, hogyan tudott visszatérni az íráshoz.
Fotók: Valuska Gábor
Tovább olvasokRészletesebben beszéltek a lapozgatós könyvek szerkezetét felelevenítő, a céges kiégést tárgyaló Fekete monitorról, a bántalmazás kérdését középpontba helyező Négyszemköztről, a hazugságokra épülő világot bemutató Mesterhazugságról, az elnyomó hatalomgyakorlás lehetőségeit etikailag is vizsgáló Szerződési szabadságról, valamint a Gumicukorszívről, amelyben a virtuális valóság problémaköre és a gyász megélése kerül kapcsolatba.
Kutatások szerint a női szerzők könyveiről szóló kritikák a mai napig jelentősen alulreprezentáltak a férfiak műveinek értő elemzéséhez képest. Ha szó esik a műveikről, akkor is főként nők beszélnek róluk. A sorozat célja, hogy javítson ezen az aránytalanságon, és felhívja a figyelmet a német és a magyar női szerzők munkáira.