![Terézia Mora a techbuborék magányát írta meg [Ms. Columbo Olvas]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/konyves/ko/konyves/image/fe_1180_600_Mora1.jpg "Mora1.jpg")
Tamássy-Lénárt Orsolya amellett érvelt, hogy a 2001-ben játszódó regény megelőzte a korát azzal, hogy Mora egy techvilágban dolgozó figurát tett meg főszereplőjének, akinek a legtöbb problémája az internetfüggöségből, az internet világában való állandó szörfözgetésből adódik. A globalizált világ kihívásai, az online térben való jelenlét, az állandó elérhetőség érzése, a hírek folyamatos konzumálása is olyan témák, amelyek megjelennek a könyvben, és amelyek a mai ember számára is problémát okoznak. Nádori Lídia elmondta, hogy anno, amikor fordította a könyvet, őt még nem érintették ezek a problémák, de azóta ő is ugyanúgy belecsúszott, ahogy sokan mások. Számára a személyes érintettség érzése mellett az a fajta újrealizmus volt lenyűgöző, amelyet Terézia Mora képvisel, és amely korábbi könyveiben is jelen van.
A főhősről, Darius Kopp figurájáról Forgách Kinga úgy fogalmazott, hogy ő tulajdonképpen egy modern csinovnyik, egy businessman, aki – ahogy arra a regény címe is utal – egy leépítés után egyetlen emberként marad egy modern techcég berlini alkalmazottja. Nádori Lídia szimpatikusnak találta a főszereplőt, aki szerinte a mai világ foglya. „Egy igazán hiteles figurának tartom, aki nagyon mélyen megéli és átéli azt az érdekes etikai konfliktust, amiből elindul a regény, és ami a pénzhez is kapcsolódik.” Tamássy-Lénárt Orsolya azt emelte ki, hogy Mora az egész regényen végigvezetett egyfajta zaklatottságérzést. És bár Darius Kopp szerinte is egy tagadhatatlanul érdekes figura, sokszor bosszantó a viselkedése. „Mindenkiben van egy pici Darius Kopp” – mondta, hozzátéve, hogy az esendőségével, a hibáival, az emberi kapcsolataiban elkövetett ballépéseivel könnyű azonosulni, ugyanakkor időnként nehéz megérteni, hogy miért nem lép.
A beszélgetés során szó esett még a történet álomszerűségéről, arról, hogy a narráció hogyan tartja fenn a bizonytalanságérzetet az olvasóban, és hogy a regény nyelvezete hogyan tükrözi vissza Darius Kopp legfőbb problémáját, a kommunikációs elakadást és a magányt. Emellett szóba került még a cselekmény szerelmi szála, a depresszió, a kiégés és a halogatás témája, valamint az, hogyan csúszik ki a 21. századi ember kezei közül az idő.
A Ms. Columbo Olvas a Goethe Intézet és a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma (SZÍN) podcast-sorozata, amelyben kritikusok, fordítók vitatják meg kortárs német és magyar női szerzők könyveit. Kutatások szerint a női szerzők könyveiről szóló kritikák a mai napig jelentősen alulreprezentáltak a férfiak műveinek értő elemzéséhez képest. Ha szó esik a műveikről, akkor is főként nők beszélnek róluk. A sorozat célja, hogy javítson ezen az aránytalanságon, és felhívja a figyelmet a német és a magyar női szerzők munkáira. Az első epizódot ITT találjátok.
