Terézia Mora a techbuborék magányát írta meg [Ms. Columbo Olvas]

Terézia Mora a techbuborék magányát írta meg [Ms. Columbo Olvas]

Idén újra megjelent magyarul Terézia Mora Darius Kopp-trilógiája, amely annak ellenére, hogy több mint egy évtizede adták ki először, húsbavágóan aktuálisnak érződik. A Ms. Columbo Olvas legújabb adásában a trilógia első kötete, Az egyetlen ember a kontinensen volt a téma. A SZÍN és Goethe Intézet közös podcastjében Tamássy-Lénárt Orsolya, Forgách Kinga és a kötet fordítója, Nádori Lídia beszélgettek arról, hogy mit mesél Mora regénye az internetfüggőségről, a kommunikációs elakadásokról, az időről és az egzisztenciális szorongásról.  

Forgách Kinga | 2022. április 08. |

Tamássy-Lénárt Orsolya amellett érvelt, hogy a 2001-ben játszódó regény megelőzte a korát azzal, hogy Mora egy techvilágban dolgozó figurát tett meg főszereplőjének, akinek a legtöbb problémája az internetfüggöségből, az internet világában való állandó szörfözgetésből adódik. A globalizált világ kihívásai, az online térben való jelenlét, az állandó elérhetőség érzése, a hírek folyamatos konzumálása is olyan témák, amelyek megjelennek a könyvben, és amelyek a mai ember számára is problémát okoznak. Nádori Lídia elmondta, hogy anno, amikor fordította a könyvet, őt még nem érintették ezek a problémák, de azóta ő is ugyanúgy belecsúszott, ahogy sokan mások. Számára a személyes érintettség érzése mellett az a fajta újrealizmus volt lenyűgöző, amelyet Terézia Mora képvisel, és amely korábbi könyveiben is jelen van.

Terézia Mora
Az egyetlen ember a kontinensen
Ford.: Nádori Lídia, Jelenkor, 2021, 388 oldal
Terézia Mora: Az egyetlen ember a kontinensen

A főhősről, Darius Kopp figurájáról Forgách Kinga úgy fogalmazott, hogy ő tulajdonképpen egy modern csinovnyik, egy businessman, aki – ahogy arra a regény címe is utal – egy leépítés után egyetlen emberként marad egy modern techcég berlini alkalmazottja. Nádori Lídia szimpatikusnak találta a főszereplőt, aki szerinte a mai világ foglya. „Egy igazán hiteles figurának tartom, aki nagyon mélyen megéli és átéli azt az érdekes etikai konfliktust, amiből elindul a regény, és ami a pénzhez is kapcsolódik.” Tamássy-Lénárt Orsolya azt emelte ki, hogy Mora az egész regényen végigvezetett egyfajta zaklatottságérzést. És bár Darius Kopp szerinte is egy tagadhatatlanul érdekes figura, sokszor bosszantó a viselkedése. „Mindenkiben van egy pici Darius Kopp” – mondta, hozzátéve, hogy az esendőségével, a hibáival, az emberi kapcsolataiban elkövetett ballépéseivel könnyű azonosulni, ugyanakkor időnként nehéz megérteni, hogy miért nem lép.

A beszélgetés során szó esett még a történet álomszerűségéről, arról, hogy a narráció hogyan tartja fenn a bizonytalanságérzetet az olvasóban, és hogy a regény nyelvezete hogyan tükrözi vissza Darius Kopp legfőbb problémáját, a kommunikációs elakadást és a magányt. Emellett szóba került még a cselekmény szerelmi szála, a depresszió, a kiégés és a halogatás témája, valamint az, hogyan csúszik ki a 21. századi ember kezei közül az idő.

A Ms. Columbo Olvas a Goethe Intézet és a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma (SZÍN) podcast-sorozata, amelyben kritikusok, fordítók vitatják meg kortárs német és magyar női szerzők könyveit. Kutatások szerint a női szerzők könyveiről szóló kritikák a mai napig jelentősen alulreprezentáltak a férfiak műveinek értő elemzéséhez képest. Ha szó esik a műveikről, akkor is főként nők beszélnek róluk. A sorozat célja, hogy javítson ezen az aránytalanságon, és felhívja a figyelmet a német és a magyar női szerzők munkáira. Az első epizódot ITT találjátok. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Terézia Mora: Csak németül tudok írni

...
Hírek

Terézia Mora kapta a legfontosabb német irodalmi díjat

...
Kritika

Emberek, akik nem is tudják, hogy megszakadt a szívük

A hét könyve
Kritika
A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel
...
Panodyssey

Moskát Anita: Az igazi történet az utolsó pont után kezdődik

"A fikció eszköz, amellyel a jövőt írjuk" - fogalmazza meg Moskát Anita,  a Panodyssey projekt egyik nagykövete. Műhelynaplójának második részében a fikció és a valóság viszonyáról olvashatunk, és arról, hogyan tud az ember történetek hatására cselekvőbbé válni. 

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

...
Nagy

Max Porter: Szeretem, amikor a semmiből előpattannak a múlt buborékjai

Max Porter angol író, A bánat egy tollas állattal szerzője. A gyászról és annak feldolgozásáról szóló nagy sikerű könyve után itthon is megjelent második regénye, a Lanny, amiben egy városi család, egy fal és az angol mitológia viszonyai szövődnek össze. A könyvei mellett a partraszálló rómaiakról, Daniel Craigről és a leereszkedő kritikusokkal is beszélgettünk vele.

...
Nagy

A Duna egy metafora, amely összeköti a régió irodalmát

Hogyan határozza meg és köti össze a Duna az általa érintett országok kultúráját, irodalmát? Egyáltalán miért vált ilyen jelentős hatásúvá a folyó ebben a régióban? Hogyan jelenik meg az egyes alkotásokban? Többek közt ezekről a kérdésekről esett szó tegnap délután a Panodyssey Café első alkalmán.