Philippe Sands nemzetközi jogász (a Bős-Nagymaros-perben például a Magyarországot képviselő nemzetközi jogászok egyike volt, legutóbb pedig Hágában a rohingya népirtás ügyében képviselte a vádhatóságot), magyarul február végén jelent meg Kelet-nyugati utca című könyve, amelyben személyes témát érintett:
a családja történetét.
A kötet előtörténetéhez tartozik, hogy Sands tíz éve Lviv városában tartott előadást, ami azért is fontos volt neki, mert a nagyapja az akkor még Lembergnek nevezett városban született. "Sok éven át ismertem anyám apját – 1997-ben halt meg Párizsban, a városban, amelyet szeretett és az otthonának tartott –, de az 1945 előtti évekről keveset tudtam, mert a nagyapám nem kívánt beszélni róluk. Végigélte az egész huszadik századot, és mire én megismertem, a családja már megfogyatkozott. Ezt megértettem, de sem e fogyatkozás mértékét, sem a körülményeit nem ismertem. A Lvivbe tett utazás lehetőséget kínált, hogy többet tudjak meg azokról a fájdalmas évekről" - írta a kötet előszavában Sands (ITT tudjátok elolvasni a teljes szöveget). A kötetnek ugyanakkor a nagypapa, Leon Buchholz mellett még három másik főszereplője is van, mindhárman jogászok: Raphael Lemkin a népirtás, Hersch Lauterpacht az emberiesség elleni bűntett fogalmának megalkotója, akik különböző időben ugyan, de mindketten a Lvivi Egyetemen folytattak jogi tanulmányokat, valamint Hans Frank, Adolf Hitler jogtanácsosa, aki a második világháború idején a megszállt lengyel területek főkormányzója volt.
Philip Sands a kutatásai alatt megismerkedett és összebarátkozott Hans Frank fiával, Niklasszal - ő mutatta be aztán Otto von Wächter fiának, Horstnak. Otto von Wächter 1942 és 1944 között Lviv náci kormányzója és Hans Frank helyettese volt. "Niklas gyűlöli az apját, Horst nem" - mesélte a Guardiannek Sands, hozzátéve, hogy dokumentumfilmet forgatott a férfiakról, Ottóról egy podcastot is készített, majd pedig könyvet írt, amely angolul The Ratline címmel jelent meg. Sands elmondta, hogy bár kedveli Horstot, egyúttal őt magát fel is zaklatja, amikor a férfi az apját védelmezi. Otto von Wächter történetének ráadásul van egy másik főszereplője is, a felesége, Charlotte, akivel szemben szintén kettős érzései vannak a szerzőnek. Hiszen igaz, hogy egy náci asszonyról van szó, egyúttal viszont egy olyan feleségről, aki mindent megtett a férje védelmében: míg 1945 májusáig Otto von Wächter mozgatta a szálakat, akkor felborult az erőegyensúly, és a férfinak hatalmas szüksége lett Charlotte-ra, teljesen a nőre volt utalva.
A nürnbergi per történetét kutató jogász családi titkok nyomába...
Philippe Sands nemzetközi jogász (a Bős-Nagymaros-perben például a Magyarországot képviselő nemzetközi jogászok egyike volt), számos, joggal kapcsolatos könyvet írt, de a Kelet-nyugati utca az első könyv, amelyben személyes témát érint: a családja történetét. Elismert szakemberként ugyanis rengeteg helyen tart előadást a világban, így kapott meghívást Lvivbe, a helyi egyetem jogi karára, hogy beszéljen a népirtás és az emberiesség elleni bűntett témaköréről.
Sands elmesélte, hogy Otto von Wächter fia még nem olvasta a könyvet, de arra számít, hogy fel fogja dúlni, a család más tagjai viszont már jelentkeztek nála: volt, aki azért könyörgött, ne jelentesse meg a könyvet, más arra kérte, bocsásson meg Ottónak. Sands szerint a rokonokat a család jó híre aggasztja, különösen Ausztriában, amely nem nézett szembe olyan mértékben a háborús bűnökkel, mint Németország.
"Szerintük vannak dolgok, amelyekről jobb nem beszélni"
- vélte Sands.
A jogász amúgy igyekezett kerülni az egysíkú bemutatást, és azt mondja, semmi értelme szörnyekként ábrázolni ezeket az embereket - habár Otto von Wächter szörnyű dolgokat követett el, de közben apa volt, szerető, férj, egy művelt ember. Egy 1942-es jelenet különösen erősen megragadt Sandsben: azon a hétvégén, amikor a legbrutálisabb gyilkosságok történtek, Otto von Wächter fogta magát és elment csónakázni. Sandsnek egyszerűen nem fért a fejébe, hogyan lehetséges ez, hogyan fordulhat elő, hogy valakinek a parancsára embereket terelnek össze, lemészárolják őket, majd ugyanez az ember hazamegy, és meghallgat mondjuk egy operát. A kérdésre valójában Sandsnek sincs igazi válasza.
Az interjúban szóba kerültek aktuális ügyek is (az író-jogász szerint például van kockázata annak, hogy Európában a koronavírus-válság elmúltával felerősödhet a nacionalizmus), és Sands ezzel összefüggésben élesen bírálta magyar kormányt is - Orbán Viktor felhatalmazási törvénye szerinte példátlan Európában, hiszen a magyar miniszterelnök időkorlátozás nélkül kormányozhat rendeletekkel. Ellenpéldaként az angliai rendkívüli törvényhozást említette, náluk ugyanis a parlamentnek hat hónapon belül felül kell vizsgálnia az így hozott jogszabályokat.
Philippe Sands amúgy április végén találkozott volna Budapesten a magyar olvasókkal, ám a bemutató a koronavírus-járvány miatt elmaradt. A jogász viszont most videóüzenetben üdvözölte a magyar olvasókat, amely a Nyugati tér blogon jelent meg. Ebben mesélt a Kelet-nyugati utca című könyvéről, és arról, hogy neki milyen szerepe volt a bős-nagymarosi perben, valamint hogy milyen tapasztalatokat szerzett, amikor 1994-ben először Magyarországra utazott. A videóban beszél a jelenlegi járványhelyzetről is: szerinte nehéz időszak elé nézünk, ami hosszabbra nyúlhat, mint szeretnénk, ezért is fontos a nemzetközi összefogás.
„Többféle út áll előttünk: az egyik a nacionalizmus és populizmus felé visz,
és amellett érvel, hogy zárjuk le a határainkat, zárjuk le az országainkat. Természetesen a vírusok nem sokat törődnek a nemzethatárokkal – egyszerűen átlépik őket” – fejtegette, hozzátéve, hogy a koronavírus mindenkit érint, ezért szükséges a nemzetközi szabályok betartása és az együttműködés.
A Guardiannek nyilatkozva Sands beszélt még az új könyvéről is: már a The Ratline-ban is felbukkant egy náci, aki először Szíriába, majd Chilébe menekült, ott pedig később Pinochet tábornok alatt részt vett a kihallgatásokban. Sands új könyve azt vizsgálja, hogyan kötődött ez az ember azokhoz az eseményekhez, amelyek Pinochet londoni letartóztatásához vezettek, egy olyan esethez, melyhez Sandsnek jogászként is köze volt.
