Kisvasút és Trianon – ilyen Magyarország egy lengyel újságíró szemével

A Via Carpatia egy közlekedési folyosó: egy tervezett nemzetközi autópálya, ami Litvániától Görögországig hét országot fűz össze a kelet-közép-európai régióban. És ugyanez lett a lengyel Ziemowit Szczerek író, újságíró könyvének címe is, aki a lengyeleknek írt Magyarországról, és a múltbéli eseményekkel és örökséggel is bőven kiegészítve magyarázta el a magyar jelent, azaz a NER kiépülését és működését. A kötet magyar olvasóként is elég érdekfeszítő, ezért a szerzőnek elküldtük a kérdéseinket.

Fotó: Leszek Zych 

Sándor Anna | 2022. február 22. |
Ziemowit Szczerek
Via Carpatia - avagy csavargások Magyarországon és a Kárpát-medencében
Ford. Grozdits Antal, &, 2022, 352 oldal
-

Szczerek a Gazeta Wyborcza és a Polityka munkatársa, aki jog- és politológus hallgatóként az európai szeparatizmusokat és regionalizmusokat vizsgálta, majd a kelet-európai térség felé fordult, és szakértője lett a régió geopolitikai, történelmi és kulturális “különlegességeinek”. Magyarul eddig a Jön Mordor, és felfal minket, avagy a szlávok titkos történetét olvashattuk tőle, az Ampersand (&) gondozásában viszont most megjelent az új könyve, ami Magyarországra és a magyarokra koncentrál. 

Szczerek a könyvhöz 2015 és 2019 között keresztül-kasul bejárta a Kárpát-medencét, hogy feltérképezze, kik vagyunk. Elment Felcsútra, és elsétált egy bizonyos ház előtt, próbált utazni a kisvasúton, magyartanuláshoz nemzeti rockot hallgatott, és nyomozásba kezdett, milyen identitásképző ereje van Trianon traumájának. Végigjárta a szlovák-magyar határt, és befüvezve körbesétált egy Makovecz-templomot, a tatabányai turult maga mögött hagyva pedig hosszasan várakozott Oroszlányban, míg helyrepofozták a lerobbant kocsiját.

-

Fotó: Mikołaj Starzyński

A Via Carpatia egy nagyon személyes és élénk élménybeszámoló, egy riport és egy politológiai esszé sajátos keveréke, amiben a kíméletlen és gunyoros meglátások mellett legalább olyan erős az empátia és a szeretetteljes érdeklődés is. Szczerek bárkivel szóba állt, hogy árnyalja a képet, beszélgetett politikusokkal, értelmiségi figurákkal, de szemlátomást a legjobban a nép egyszerű gyermekei érdekelték, akik újra és újra megválasztják Orbán Viktort és ezzel hozzájárulnak a NER működéséhez.

Szczerek nézőpontja különleges, hiszen lengyel (és mint tudjuk, két jó barát), viszont meglehetősen kritikus mind a hazai, mind a magyar politikai elittel. A meglátásai és következtetései pedig, bár többnyire elég pontosak, magyarként olvasva követelnek némi öniróniát és önkritikát - tulajdonképpen az egyéni és nemzeti identitás érettségének próbája is, hogy sértőnek vagy elgondolkodtatónak találjuk-e, ahogy egy minket nagyon ismerő és szerető, de kívülálló ember lát minket.

A Via Carpatia a választásokhoz közeledve nagyon aktuális, még ha a benne szereplő Wichmann kocsma azóta be is zárt. Szczereket e-mailben kérdezhettük.

Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

Hogy halad a magyartanulás?

Abszolút szarul, sajnos, és gyakorlás nélkül hajlamos vagyok elfelejteni azt is, amit már megtanultam.

Honnan ered ez a szinte megszállott kíváncsiság, amivel Magyarország felé fordulsz?

Magyarország a régió részeként lenyűgöző. A magyarok nem szláv, nem német, nem újlatin nyelvet beszélnek. Úgy helyiek, hogy semmi máshoz nem köthetők. A nyelv Ázsiából jött, de túl rég ahhoz, hogy ezt komolyan lehessen venni, és őszintén, ez így fair: a Kárpát-medence mindig is az ázsiai nomádok fogadószobája volt: hunok, avarok, kunok. A magyarok csak az utolsók a sorban. De ez már történelem, a magyarok az őket megelőzően itt élő népek és a nomádok leszármazottai. Ahogy mi mind ráadásul, hiszen az indoeurópaiak többé-kevésbé ugyanarról a helyről jöttek Európába, csak a magyarok erre még emlékeznek, mi meg nem. Emellett a magyarok a leginkább centrális európai nemzet, aminek nem két külső központtal, Kelettel és Nyugattal van dolga, mint nekünk, lengyeleknek, hanem egy harmadikkal is: Törökországgal. 

Nagyon érdekes, ahogy a magyarok és Magyarország a környező népeket és saját magát kezeli, hogy a magyarok hogyan magyarázzák maguknak a világot.

A szöveg egy elemző riport és a gonzó szerelemgyereke. Mit szeretsz a gonzóban?

Őszintén - a gonzó Hunter S. Thompson, és őt különösebben nem szeretem. Oké, valamennyire bírom, de elég sekélyes és nem eredeti. A gonzó a gonzó előtt is létezett már, az emberek mindig is írtak ebben a rendkívül személyes, kommentáló stílusban. Ott van Jaroslav Hašek például. Vagy mondjuk Mikszáth Kálmán. Én is az igazi dolgokról írtam “a valóság variációi” helyett. Több itteni példánk is van erre a műfajra, nincs igazán szükségünk Thompsonra. Ő csak egy amerikai verziója annak, ami nálunk Közép-Európában mindig is volt. Ez olyan, mint a pizza és a hamburger: ezek európai ételek, de az amerikaiak új brandet teremtettek köréjük és eladták az egész világnak.

Rengeteget írsz Trianonról. Szerinted ez egy olyan fordulat, amiből megérthető a mai Magyarország?

Lengyelországból is lehasítottak keleten területet, de nyugaton megkaptuk a megfelelőjét, ami igazából jót tett nekünk, mert kihúzott minket a kelet-európai közegből, és visszatolt középkoriba, amikor sokkal inkább Dániával, Németországgal és Csehországgal volt dolgunk, kevésbé Oroszországgal, a ruténokkal, Moldovával és így tovább. És az ország egy viszonylag nagy közép-európai állam maradt, amilyen régen volt. Magyarországot viszont csak lefokozták: egy közepes súlyú játékosból a kiskrapekká, mint Csehországot. Ez egyfajta trauma lehet. Bár nem a személyes perspektívából. Ahogy én látom,

az ország csupán egy platform, aminek az állampolgárt kell szolgálnia és biztosítania számára, hogy a kívánságai és a szükségletei szerint élhesse az életét.

Ez lenne az állam célja: elég hatékonynak lenni ahhoz, hogy megadhassa az állampolgárainak mindazt, amire szükségük van ahhoz, hogy sikeresek lehessenek. Ám ha nacionalista kategóriákban gondolkodsz, akkor bajban vagy, mert a lefokozás problémájára nincs megoldás.

A tájak és benne az épületek és az emberek az a hármas, amikből kibontod a közéleti, történelmi értelmezéseidet. Az építészetben a népléleknek egyfajta lenyomatát látod? Már ha hiszel olyasmiben, mint néplélek.

Attól függ, hogy arról a “népies” építészetről beszélünk-e, ami vicces és inspiráló, de leginkább nem túl népi, vagy az igazi építészetről, ami minden Magyarországra érkező hatást magán hordoz: kezdve azokkal, amik Németországból jöttek, addig, amik a Balkánról. Azt mondanám, Magyarország nagyon közép-európai, de ennek a középeurópaiságnak nagyon egyértelmű balkáni és német jellegzetességei vannak. Ti, srácok, vagytok a Balkán németjei, de sem balkániak, sem németek nem vagytok :D 

Meglátásod szerint miben hasonlít és miben különbözik a lengyel és a magyar közélet?

Van ez a neofeudális rendszer az uralkodóval, a nemesekkel és a közemberekkel, akik szart sem tudnak ezzel a helyzettel csinálni. Vannak, akik szeretik az uralkodót, amikor némi aranyat ad nekik és könyörületes, de ha ennél többet szeretnél, akkor vagy csatlakozol az uralkodó testőrségéhez, vagy lekophatsz és élhetsz politikai vagy társadalmi kívülállóként.

Szerinted mi a kelet/közép-európai jövő kihívása és lehetősége?

Továbblépni ebből a neofeudalizmusból. Nem vissza.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Victor Klempererrel megismerhetőek a totalitásra törekvő rendszerek nyelvi sémái

Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja. Olvass bele!

...
Nagy

Ésik Sándor: A működő demokrácia alapja nem a győzelem, hanem a kompromisszum

A Sanyikám, én nem politizálok című könyvében a Diétás Magyar Múzsa vezetője egy Facebook-poszt közérthetőségével és lazaságával tárgyalja az állam, a társadalom, az igazságszolgáltatás működését, a történelmi örökségek és a szolidaritás (hiányának) kérdéseit. Interjú.

...
Beleolvasó

A sarki újságos demokratikusabb hely, mint a Facebook üzenőfala

A Gyilkos lájkok arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, a liberális demokrácia mély belső ellentmondásai miként ágyaztak meg a legsúlyosabb fejleményeknek a Facebook médiaroncsolásától a fake news világhódító útjáig. Olvass bele!

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Zöld

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

Hírek
...
Podcast

Dezső András: Portik nélkül nem is lehetne tanítani a kilencvenes évek történelmét

...
Gyerekirodalom

Sárkányos, balatoni, pöttyös - A legújabb gyerekkönyvek közül válogattunk!

...
Szórakozás

Good Omens 2: Angyal és démon újra zűrt kavar a Mennyben, Földön, Pokolban

...
Hírek

Thomas Cromwell imakönyvét találták meg a Hever-kastélyban

...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Könyvtavasz

Kányádi Sándor történetei a Hargita tájairól mesélnek medvékkel, rigókkal és málnaszörppel

...
Hírek

Minden harmadik ember az olvasásba menekül, ha rossz napja van

...
Hírek

Margócsy: Petőfi nem különleges, hanem normál jelenség a nagy magyar költők sorában

...
Szórakozás

Könyvhét, Wes Anderson, Hamlet és Édes Anna [PROGRAMAJÁNLÓ]

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Milbacher Róbert jobb sorsot ír nagymamájának az új regénye lapjain

Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg

Százegy évesen elhunyt Francoise Gilot francia művész, akit egy magyartól tanult festeni, túlélte Picassót és a saját jogán emelkedett a 20. századi festők legnagyobbjai közé.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

...

Dezső András: Portik nélkül nem is lehetne tanítani a kilencvenes évek történelmét

...

Lugosi Viktória: A trauma felelősséget ró arra is, akivel történt

...

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat