Kisvasút és Trianon – ilyen Magyarország egy lengyel újságíró szemével

A Via Carpatia egy közlekedési folyosó: egy tervezett nemzetközi autópálya, ami Litvániától Görögországig hét országot fűz össze a kelet-közép-európai régióban. És ugyanez lett a lengyel Ziemowit Szczerek író, újságíró könyvének címe is, aki a lengyeleknek írt Magyarországról, és a múltbéli eseményekkel és örökséggel is bőven kiegészítve magyarázta el a magyar jelent, azaz a NER kiépülését és működését. A kötet magyar olvasóként is elég érdekfeszítő, ezért a szerzőnek elküldtük a kérdéseinket.

Fotó: Leszek Zych 

Sándor Anna | 2022. február 22. |
Ziemowit Szczerek
Via Carpatia - avagy csavargások Magyarországon és a Kárpát-medencében
Ford. Grozdits Antal, &, 2022, 352 oldal
-

Szczerek a Gazeta Wyborcza és a Polityka munkatársa, aki jog- és politológus hallgatóként az európai szeparatizmusokat és regionalizmusokat vizsgálta, majd a kelet-európai térség felé fordult, és szakértője lett a régió geopolitikai, történelmi és kulturális “különlegességeinek”. Magyarul eddig a Jön Mordor, és felfal minket, avagy a szlávok titkos történetét olvashattuk tőle, az Ampersand (&) gondozásában viszont most megjelent az új könyve, ami Magyarországra és a magyarokra koncentrál. 

Szczerek a könyvhöz 2015 és 2019 között keresztül-kasul bejárta a Kárpát-medencét, hogy feltérképezze, kik vagyunk. Elment Felcsútra, és elsétált egy bizonyos ház előtt, próbált utazni a kisvasúton, magyartanuláshoz nemzeti rockot hallgatott, és nyomozásba kezdett, milyen identitásképző ereje van Trianon traumájának. Végigjárta a szlovák-magyar határt, és befüvezve körbesétált egy Makovecz-templomot, a tatabányai turult maga mögött hagyva pedig hosszasan várakozott Oroszlányban, míg helyrepofozták a lerobbant kocsiját.

-

Fotó: Mikołaj Starzyński

A Via Carpatia egy nagyon személyes és élénk élménybeszámoló, egy riport és egy politológiai esszé sajátos keveréke, amiben a kíméletlen és gunyoros meglátások mellett legalább olyan erős az empátia és a szeretetteljes érdeklődés is. Szczerek bárkivel szóba állt, hogy árnyalja a képet, beszélgetett politikusokkal, értelmiségi figurákkal, de szemlátomást a legjobban a nép egyszerű gyermekei érdekelték, akik újra és újra megválasztják Orbán Viktort és ezzel hozzájárulnak a NER működéséhez.

Szczerek nézőpontja különleges, hiszen lengyel (és mint tudjuk, két jó barát), viszont meglehetősen kritikus mind a hazai, mind a magyar politikai elittel. A meglátásai és következtetései pedig, bár többnyire elég pontosak, magyarként olvasva követelnek némi öniróniát és önkritikát - tulajdonképpen az egyéni és nemzeti identitás érettségének próbája is, hogy sértőnek vagy elgondolkodtatónak találjuk-e, ahogy egy minket nagyon ismerő és szerető, de kívülálló ember lát minket.

A Via Carpatia a választásokhoz közeledve nagyon aktuális, még ha a benne szereplő Wichmann kocsma azóta be is zárt. Szczereket e-mailben kérdezhettük.

Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

Hogy halad a magyartanulás?

Abszolút szarul, sajnos, és gyakorlás nélkül hajlamos vagyok elfelejteni azt is, amit már megtanultam.

Honnan ered ez a szinte megszállott kíváncsiság, amivel Magyarország felé fordulsz?

Magyarország a régió részeként lenyűgöző. A magyarok nem szláv, nem német, nem újlatin nyelvet beszélnek. Úgy helyiek, hogy semmi máshoz nem köthetők. A nyelv Ázsiából jött, de túl rég ahhoz, hogy ezt komolyan lehessen venni, és őszintén, ez így fair: a Kárpát-medence mindig is az ázsiai nomádok fogadószobája volt: hunok, avarok, kunok. A magyarok csak az utolsók a sorban. De ez már történelem, a magyarok az őket megelőzően itt élő népek és a nomádok leszármazottai. Ahogy mi mind ráadásul, hiszen az indoeurópaiak többé-kevésbé ugyanarról a helyről jöttek Európába, csak a magyarok erre még emlékeznek, mi meg nem. Emellett a magyarok a leginkább centrális európai nemzet, aminek nem két külső központtal, Kelettel és Nyugattal van dolga, mint nekünk, lengyeleknek, hanem egy harmadikkal is: Törökországgal. 

Nagyon érdekes, ahogy a magyarok és Magyarország a környező népeket és saját magát kezeli, hogy a magyarok hogyan magyarázzák maguknak a világot.

A szöveg egy elemző riport és a gonzó szerelemgyereke. Mit szeretsz a gonzóban?

Őszintén - a gonzó Hunter S. Thompson, és őt különösebben nem szeretem. Oké, valamennyire bírom, de elég sekélyes és nem eredeti. A gonzó a gonzó előtt is létezett már, az emberek mindig is írtak ebben a rendkívül személyes, kommentáló stílusban. Ott van Jaroslav Hašek például. Vagy mondjuk Mikszáth Kálmán. Én is az igazi dolgokról írtam “a valóság variációi” helyett. Több itteni példánk is van erre a műfajra, nincs igazán szükségünk Thompsonra. Ő csak egy amerikai verziója annak, ami nálunk Közép-Európában mindig is volt. Ez olyan, mint a pizza és a hamburger: ezek európai ételek, de az amerikaiak új brandet teremtettek köréjük és eladták az egész világnak.

Rengeteget írsz Trianonról. Szerinted ez egy olyan fordulat, amiből megérthető a mai Magyarország?

Lengyelországból is lehasítottak keleten területet, de nyugaton megkaptuk a megfelelőjét, ami igazából jót tett nekünk, mert kihúzott minket a kelet-európai közegből, és visszatolt középkoriba, amikor sokkal inkább Dániával, Németországgal és Csehországgal volt dolgunk, kevésbé Oroszországgal, a ruténokkal, Moldovával és így tovább. És az ország egy viszonylag nagy közép-európai állam maradt, amilyen régen volt. Magyarországot viszont csak lefokozták: egy közepes súlyú játékosból a kiskrapekká, mint Csehországot. Ez egyfajta trauma lehet. Bár nem a személyes perspektívából. Ahogy én látom,

az ország csupán egy platform, aminek az állampolgárt kell szolgálnia és biztosítania számára, hogy a kívánságai és a szükségletei szerint élhesse az életét.

Ez lenne az állam célja: elég hatékonynak lenni ahhoz, hogy megadhassa az állampolgárainak mindazt, amire szükségük van ahhoz, hogy sikeresek lehessenek. Ám ha nacionalista kategóriákban gondolkodsz, akkor bajban vagy, mert a lefokozás problémájára nincs megoldás.

A tájak és benne az épületek és az emberek az a hármas, amikből kibontod a közéleti, történelmi értelmezéseidet. Az építészetben a népléleknek egyfajta lenyomatát látod? Már ha hiszel olyasmiben, mint néplélek.

Attól függ, hogy arról a “népies” építészetről beszélünk-e, ami vicces és inspiráló, de leginkább nem túl népi, vagy az igazi építészetről, ami minden Magyarországra érkező hatást magán hordoz: kezdve azokkal, amik Németországból jöttek, addig, amik a Balkánról. Azt mondanám, Magyarország nagyon közép-európai, de ennek a középeurópaiságnak nagyon egyértelmű balkáni és német jellegzetességei vannak. Ti, srácok, vagytok a Balkán németjei, de sem balkániak, sem németek nem vagytok :D 

Meglátásod szerint miben hasonlít és miben különbözik a lengyel és a magyar közélet?

Van ez a neofeudális rendszer az uralkodóval, a nemesekkel és a közemberekkel, akik szart sem tudnak ezzel a helyzettel csinálni. Vannak, akik szeretik az uralkodót, amikor némi aranyat ad nekik és könyörületes, de ha ennél többet szeretnél, akkor vagy csatlakozol az uralkodó testőrségéhez, vagy lekophatsz és élhetsz politikai vagy társadalmi kívülállóként.

Szerinted mi a kelet/közép-európai jövő kihívása és lehetősége?

Továbblépni ebből a neofeudalizmusból. Nem vissza.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Victor Klempererrel megismerhetőek a totalitásra törekvő rendszerek nyelvi sémái

Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja. Olvass bele!

...
Nagy

Ésik Sándor: A működő demokrácia alapja nem a győzelem, hanem a kompromisszum

A Sanyikám, én nem politizálok című könyvében a Diétás Magyar Múzsa vezetője egy Facebook-poszt közérthetőségével és lazaságával tárgyalja az állam, a társadalom, az igazságszolgáltatás működését, a történelmi örökségek és a szolidaritás (hiányának) kérdéseit. Interjú.

...
Beleolvasó

A sarki újságos demokratikusabb hely, mint a Facebook üzenőfala

A Gyilkos lájkok arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, a liberális demokrácia mély belső ellentmondásai miként ágyaztak meg a legsúlyosabb fejleményeknek a Facebook médiaroncsolásától a fake news világhódító útjáig. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mucha Dorka: Éreztem, hogy ebből nem lehet tingli-tangli történetet írni [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László lesz az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége 

...
Hírek

Vámos Miklós az egykori New York kávéházról: Minden áldott nap itt voltam

...
Gyerekirodalom

A világ legmegátalkodottabb gyerekkönyve mindent elkövet, hogy ne tudjátok elolvasni

...
Hírek

Először térképezték fel a pompeji vulkánkitörés egy áldozatának teljes génkészletét

...
Hírek

Budapest környékén kószál egy medve

...
Szórakozás

A Top Gunon kívül is van repülős élet

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

Podcastunkban a közéleti költészetről, a bal kézről jobbra átnevelt írásról és a közösségi médiáról is kérdezzük a Torkolatcsönd szerzőjét, Fehér Renátót.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

Bjørneboe-t nem a Semmelweis alakja köré utólag szőtt magasztos vagy patetikus tisztelet foglalkoztatta, hanem a személyiségét és a küzdelmeit szétfeszítő ellentmondások. A Semmelweis ma is pezsdítően és bicskanyitogatóan aktuális dráma.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

...

Fehér Renátó: Mindig politikai beágyazottságban születnek a versek

...

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől