Kisvasút és Trianon – ilyen Magyarország egy lengyel újságíró szemével

A Via Carpatia egy közlekedési folyosó: egy tervezett nemzetközi autópálya, ami Litvániától Görögországig hét országot fűz össze a kelet-közép-európai régióban. És ugyanez lett a lengyel Ziemowit Szczerek író, újságíró könyvének címe is, aki a lengyeleknek írt Magyarországról, és a múltbéli eseményekkel és örökséggel is bőven kiegészítve magyarázta el a magyar jelent, azaz a NER kiépülését és működését. A kötet magyar olvasóként is elég érdekfeszítő, ezért a szerzőnek elküldtük a kérdéseinket.

Fotó: Leszek Zych 

Sándor Anna | 2022. február 22. |
Ziemowit Szczerek
Via Carpatia - avagy csavargások Magyarországon és a Kárpát-medencében
Ford. Grozdits Antal, &, 2022, 352 oldal
-

Szczerek a Gazeta Wyborcza és a Polityka munkatársa, aki jog- és politológus hallgatóként az európai szeparatizmusokat és regionalizmusokat vizsgálta, majd a kelet-európai térség felé fordult, és szakértője lett a régió geopolitikai, történelmi és kulturális “különlegességeinek”. Magyarul eddig a Jön Mordor, és felfal minket, avagy a szlávok titkos történetét olvashattuk tőle, az Ampersand (&) gondozásában viszont most megjelent az új könyve, ami Magyarországra és a magyarokra koncentrál. 

Szczerek a könyvhöz 2015 és 2019 között keresztül-kasul bejárta a Kárpát-medencét, hogy feltérképezze, kik vagyunk. Elment Felcsútra, és elsétált egy bizonyos ház előtt, próbált utazni a kisvasúton, magyartanuláshoz nemzeti rockot hallgatott, és nyomozásba kezdett, milyen identitásképző ereje van Trianon traumájának. Végigjárta a szlovák-magyar határt, és befüvezve körbesétált egy Makovecz-templomot, a tatabányai turult maga mögött hagyva pedig hosszasan várakozott Oroszlányban, míg helyrepofozták a lerobbant kocsiját.

-

Fotó: Mikołaj Starzyński

A Via Carpatia egy nagyon személyes és élénk élménybeszámoló, egy riport és egy politológiai esszé sajátos keveréke, amiben a kíméletlen és gunyoros meglátások mellett legalább olyan erős az empátia és a szeretetteljes érdeklődés is. Szczerek bárkivel szóba állt, hogy árnyalja a képet, beszélgetett politikusokkal, értelmiségi figurákkal, de szemlátomást a legjobban a nép egyszerű gyermekei érdekelték, akik újra és újra megválasztják Orbán Viktort és ezzel hozzájárulnak a NER működéséhez.

Szczerek nézőpontja különleges, hiszen lengyel (és mint tudjuk, két jó barát), viszont meglehetősen kritikus mind a hazai, mind a magyar politikai elittel. A meglátásai és következtetései pedig, bár többnyire elég pontosak, magyarként olvasva követelnek némi öniróniát és önkritikát - tulajdonképpen az egyéni és nemzeti identitás érettségének próbája is, hogy sértőnek vagy elgondolkodtatónak találjuk-e, ahogy egy minket nagyon ismerő és szerető, de kívülálló ember lát minket.

A Via Carpatia a választásokhoz közeledve nagyon aktuális, még ha a benne szereplő Wichmann kocsma azóta be is zárt. Szczereket e-mailben kérdezhettük.

Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.

Hogy halad a magyartanulás?

Abszolút szarul, sajnos, és gyakorlás nélkül hajlamos vagyok elfelejteni azt is, amit már megtanultam.

Honnan ered ez a szinte megszállott kíváncsiság, amivel Magyarország felé fordulsz?

Magyarország a régió részeként lenyűgöző. A magyarok nem szláv, nem német, nem újlatin nyelvet beszélnek. Úgy helyiek, hogy semmi máshoz nem köthetők. A nyelv Ázsiából jött, de túl rég ahhoz, hogy ezt komolyan lehessen venni, és őszintén, ez így fair: a Kárpát-medence mindig is az ázsiai nomádok fogadószobája volt: hunok, avarok, kunok. A magyarok csak az utolsók a sorban. De ez már történelem, a magyarok az őket megelőzően itt élő népek és a nomádok leszármazottai. Ahogy mi mind ráadásul, hiszen az indoeurópaiak többé-kevésbé ugyanarról a helyről jöttek Európába, csak a magyarok erre még emlékeznek, mi meg nem. Emellett a magyarok a leginkább centrális európai nemzet, aminek nem két külső központtal, Kelettel és Nyugattal van dolga, mint nekünk, lengyeleknek, hanem egy harmadikkal is: Törökországgal. 

Nagyon érdekes, ahogy a magyarok és Magyarország a környező népeket és saját magát kezeli, hogy a magyarok hogyan magyarázzák maguknak a világot.

A szöveg egy elemző riport és a gonzó szerelemgyereke. Mit szeretsz a gonzóban?

Őszintén - a gonzó Hunter S. Thompson, és őt különösebben nem szeretem. Oké, valamennyire bírom, de elég sekélyes és nem eredeti. A gonzó a gonzó előtt is létezett már, az emberek mindig is írtak ebben a rendkívül személyes, kommentáló stílusban. Ott van Jaroslav Hašek például. Vagy mondjuk Mikszáth Kálmán. Én is az igazi dolgokról írtam “a valóság variációi” helyett. Több itteni példánk is van erre a műfajra, nincs igazán szükségünk Thompsonra. Ő csak egy amerikai verziója annak, ami nálunk Közép-Európában mindig is volt. Ez olyan, mint a pizza és a hamburger: ezek európai ételek, de az amerikaiak új brandet teremtettek köréjük és eladták az egész világnak.

Rengeteget írsz Trianonról. Szerinted ez egy olyan fordulat, amiből megérthető a mai Magyarország?

Lengyelországból is lehasítottak keleten területet, de nyugaton megkaptuk a megfelelőjét, ami igazából jót tett nekünk, mert kihúzott minket a kelet-európai közegből, és visszatolt középkoriba, amikor sokkal inkább Dániával, Németországgal és Csehországgal volt dolgunk, kevésbé Oroszországgal, a ruténokkal, Moldovával és így tovább. És az ország egy viszonylag nagy közép-európai állam maradt, amilyen régen volt. Magyarországot viszont csak lefokozták: egy közepes súlyú játékosból a kiskrapekká, mint Csehországot. Ez egyfajta trauma lehet. Bár nem a személyes perspektívából. Ahogy én látom,

az ország csupán egy platform, aminek az állampolgárt kell szolgálnia és biztosítania számára, hogy a kívánságai és a szükségletei szerint élhesse az életét.

Ez lenne az állam célja: elég hatékonynak lenni ahhoz, hogy megadhassa az állampolgárainak mindazt, amire szükségük van ahhoz, hogy sikeresek lehessenek. Ám ha nacionalista kategóriákban gondolkodsz, akkor bajban vagy, mert a lefokozás problémájára nincs megoldás.

A tájak és benne az épületek és az emberek az a hármas, amikből kibontod a közéleti, történelmi értelmezéseidet. Az építészetben a népléleknek egyfajta lenyomatát látod? Már ha hiszel olyasmiben, mint néplélek.

Attól függ, hogy arról a “népies” építészetről beszélünk-e, ami vicces és inspiráló, de leginkább nem túl népi, vagy az igazi építészetről, ami minden Magyarországra érkező hatást magán hordoz: kezdve azokkal, amik Németországból jöttek, addig, amik a Balkánról. Azt mondanám, Magyarország nagyon közép-európai, de ennek a középeurópaiságnak nagyon egyértelmű balkáni és német jellegzetességei vannak. Ti, srácok, vagytok a Balkán németjei, de sem balkániak, sem németek nem vagytok :D 

Meglátásod szerint miben hasonlít és miben különbözik a lengyel és a magyar közélet?

Van ez a neofeudális rendszer az uralkodóval, a nemesekkel és a közemberekkel, akik szart sem tudnak ezzel a helyzettel csinálni. Vannak, akik szeretik az uralkodót, amikor némi aranyat ad nekik és könyörületes, de ha ennél többet szeretnél, akkor vagy csatlakozol az uralkodó testőrségéhez, vagy lekophatsz és élhetsz politikai vagy társadalmi kívülállóként.

Szerinted mi a kelet/közép-európai jövő kihívása és lehetősége?

Továbblépni ebből a neofeudalizmusból. Nem vissza.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Victor Klempererrel megismerhetőek a totalitásra törekvő rendszerek nyelvi sémái

Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja. Olvass bele!

...
Nagy

Ésik Sándor: A működő demokrácia alapja nem a győzelem, hanem a kompromisszum

A Sanyikám, én nem politizálok című könyvében a Diétás Magyar Múzsa vezetője egy Facebook-poszt közérthetőségével és lazaságával tárgyalja az állam, a társadalom, az igazságszolgáltatás működését, a történelmi örökségek és a szolidaritás (hiányának) kérdéseit. Interjú.

...
Beleolvasó

A sarki újságos demokratikusabb hely, mint a Facebook üzenőfala

A Gyilkos lájkok arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, a liberális demokrácia mély belső ellentmondásai miként ágyaztak meg a legsúlyosabb fejleményeknek a Facebook médiaroncsolásától a fake news világhódító útjáig. Olvass bele!

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Megjelent Greta Thunberg új könyve, mégsem ezzel került a hírekbe

...
Zöld

A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón

...
Zöld

Nincs idő arra várni, hogy a tölgyfa megnőjön, mert az nem most hoz profitot

Hírek
...
Zöld

30 évesen fejezte be az állatenciklopédiát, amit 9 évesen kezdett rajzolni

...
Beleolvasó

Grecsó Krisztián mit vinne magával, ha egy háborúban menekülne az oroszok elől?

...
Gyerekirodalom

Julie Andrews újabb mesekönyvön dolgozik a lányával

...
Hírek

Rushdie első interjújában kolosszális erejű támadásról beszélt

...
Hírek

Kicserélték a nevetségessé vált Kölcsey-képet az irodalmi munkafüzeten

...
Podcast

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

...
Zöld

Gillian Anderson mindent tudni akar a szexuális fantáziáidról

...
Hírek

Mesterséges intelligencia segítségével bukkantak rá Lope de Vega eddig ismeretlen darabjára

...
Gyerekirodalom

Rofusz Kinga a legjobb tíz között, shortlistre került az Otthon

A hét könyve
Kritika
A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Harry herceg katonai botránnyal és lefagyott pénisszel váltja aprópénzre az örökségét

Harry herceg Tartalék című könyve az év elején az angol királyi család végtelenített szappanoperájának adott egy újabb csavart, a könyvet övező figyelem és felhajtás ugyanakkor szinte egyedülálló látleletét adta a könyvpiac működésének is. Egyáltalán ki írta a könyvet, hogyan épült fel a kampány, és miért baj, hogy már az első nap a brit láncok egy része leértékelte a könyvet? A Tartalék márciusban jelenik meg magyarul, és egy darabig még biztosan tematizálni fogja a közbeszédet.

...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

...
Kritika

Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait

Az Égből hullott három alma szerzője novelláskötetében gyerekkora helyszínére vezet, ahol a háborút követő mindennapok a halál és a holtak emlékével terhesek, mégis tele vannak az élet szépségeivel. Ez a hét könyve.

...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

“Engem békében neveltek fel” - Lázár Tesók: Jó éjszakát

A Lázár Tesók létének egyik lényege, hogy nem hagyják elveszni azokat az alkotói energiákat, melyeket már nem képesek az Esti Kornél világába injektálni.

...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

„Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül” – mondja Kollár-Klemencz László, aki nemrég új lemezt rögzített kamarazenekarával, hamarosan pedig megint prózaírásba fog majd a tervek szerint. Interjú.

...
Szórakozás

Ferrante, Christie, Stephen King - Ezeket a könyveket olvasd el a 2023-as bemutató előtt!

Idén sem lesz hiány izgalmas feldolgozásokból, mutatjuk milyen könyvadaptációk érkeznek idén a mozikba és a streaming csatornákra.

...

Spáh Dávid: Nélkülünk is menne tovább a világ, ez vezet a kiégéshez

...

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

...

Mihaszna kanok, mitológiai nők, mindent elsöprő érzelmek a Régimódi történetben [A Szabó Magda-titok 2.]

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten