Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

Zarifa Ghafari, Afganisztán egykori egyetlen női polgármestere Budapestre látogatott, hogy bemutassa bátor és szókimondó memoárját. A Zarifa - Egy nő harca a férfiak világában című könyve a háborús Afganisztán és leginkább az afgán nők mindennapjaiba enged betekintést. Ghafari fáradhatatlanul küzd a nők jogaiért és töretlen reménnyel igyekszik segíteni mindenkinek, aki megpróbál kitörni az elnyomásból. Kötetében részletesen beszámol az aktivizmus veszélyeiről, az ellene elkövetett merényletekről, hazaszeretetről, és arról, hogyan sikerült az utolsó repülőjáratok egyikével elmenekülnie Afganisztánból. Nemrég azonban visszatért szülőföldjére, a kötetében pedig arra kér mindenkit, hogy akinek van hangja, szólaljon meg.

Simon Eszter | 2022. november 29. |
Zarifa Ghafari, Hannah Lucinda Smith
Zarifa - Egy nő harca a férfiak világában

Ford. Tábori Zoltán, Open Books, 2022, 277 oldal

-

Ghafari memoárja, amelyet Hannah Lucinda Smith újságíróval közösen jegyez, intim és lebilincselő vallomás, amelyben betekintést enged az afgán nők világába. A fiatal aktivista és politikus huszonnégy évesen lett Wardaki tartomány fővárosának, Maidan Sharnak a polgármestere. Ezzel ő lett az első és legfiatalabb afgán női vezető, ám Ghafari élete korántsem tündérmesébe illő történet. Egy olyan hagyományosan konzervatív tartományban, mint Wardak, ahol a tálibok széles körű támogatást élveznek, csoda, hogy egyáltalán sikerült megnyernie a választást. Miután 2018-ban Afganisztán elnöke, Ashraf Ghani kinevezte, a helyi politikusok hangosan tiltakoztak ellene a neme és a kora miatt. Kinevezése után kilenc hónapig el sem foglalhatta hivatali posztját, de

annak ellenére, hogy több merényletet is elkövettek ellene, és a családja is erre kérte, nem lépett vissza a pozíciótól.

A budapesti bemutató után a közönség leginkább arra volt kíváncsi, hogy Ghafari honnan merített erőt és bátorságot, mire azt felelte: „Nem vettem róluk tudomást. Ha foglalkozom velük, azzal csak őket erősítem. Nem pazaroltam erre az energiámat”.

Ghafari mindössze hatéves volt, amikor megfogalmazódott benne az elhatározás, hogy nem akar szabályok és stigmák szerint élni. Felidézett egy gyerekkori történetet, ami mélyen beleivódott az emlékezetébe. Utólag visszatekintve úgy tartja, ez adta meg a kezdőlökést. Mindig is szeretett a felnőttek társaságában lenni, különösen, amikor az apja vendégeket fogadott.

A férfiak a nőktől elkülönülve beszélgettek, ő viszont csillapíthatatlan vágyat érzett, hogy része legyen a társalgásnak. Ezt persze nem engedték és kiküldték a szobából.

„Nem fért a fejembe, hogy a négyéves öcsém miért viheti be apáméknek a teáskancsót, miközben alig bírja el. Én még csak át sem léphettem a küszöböt, pedig vele ellentétben elbírtam volna a kancsót. Tudtam, hogy képes vagyok csendben ülni, hallgatni és figyelni. Akkor miért nem lehetek köztük?” Ghafari ekkor fogadta meg, hogy nem hagyja magát elnyomni. A politikus családja később számtalanszor megpróbálta lebeszélni a polgármesteri tisztségről, hiszen állandó fenyegetéseknek volt kitéve. A fiatal aktivista azonban kérlelhetetlen volt.

A család félelmei beigazolódtak. Miután Ghafari hivatalba állt, többször megpróbáltak ellene merényletet elkövetni.

Az egyik támadás alkalmával súlyos égési sérüléseket szerzett, a kórházban viszont megdöbbenve olvasta a híreket, amelyek szerint bulizás közben szerezte azokat.

Azzal vádolták, hogy több férfival féktelenül szórakozott és közben megégette magát. „Ekkor már nálam is eltörött a mécses. Elsírtam magam, amikor apám meglátogatott a kórházban. Azt mondta: azért teszik ezt veled, hogy megtörj. Ne engedd, hogy olyan emberek húzzanak vissza, akiket nem is ismersz!” Ghafari felépült, megerősödött és folytatta a küldetését. A támadások és a fenyegetések továbbra sem csillapodtak, ezért az irodájában aludt, evett, ki sem mozdult a szobából, de örült, hogy teheti a dolgát és nem panaszkodott.

Többek között azért küzdött, hogy az afgán lányokat és nőket ugyanolyan jogok illessék, mint a fiúkat és a férfiakat.

Ghafari hároméves volt, amikor a tálibok kitiltották a lányokat az iskolákból, neki azonban sikerült titokban elvégeznie az általános iskolát, később pedig Indiában diplomázott. Mára a tálibok a vidámparkokból is kitiltották a nőket, az oktatásról nem is beszélve. A lányok nem járhatnak iskolába, és néhány kétkezi munkát leszámítva nem is dolgozhatnak. Mindez nemcsak megalázó és kirekesztő, de Afganisztán gazdaságának sem kedvez.

A tálibok 2020 novemberében agyonlőtték Ghafari édesapját. Az egykori polgármester úgy véli, hogy miatta követték el a merényletet. Memoárjában így fogalmaz:

„Engem nem tudtak megölni, ezért megölték az apámat. Apámnak is az volt az álma, hogy megálljam a helyem”.

Miután 2021 augusztusában a tálibok ismét magukhoz ragadták a hatalmat, Ghafari férjével, édesanyjával és nővéreivel elhagyta az országot. A német kormány menedékjogot adott nekik, így jelenleg Németországban él, mégis könnybe lábadt szemmel mesélt az afgán kultúráról, a gasztronómiáról, arról, hogy a hazája tele van fejlődni vágyó fiatalokkal. Felidézte a pillanatot, amikor nemrégiben visszatért Afganisztánba, és noha tisztában volt vele, mennyire kockázatos lépésre szánta el magát, mégis nyomban megtelt a szíve szeretettel, amint lelépett a repülőgépről. „Amikor februárban megérkeztem Kabulba, olyan öröm fogott el, amit csak a hazám iránt érzek. Aztán az egészet beárnyékolta a zsigeri félelem” - fogalmazott Ghafari.

-

Zarifa Ghafari a budapesti könyvbemutatón

Kétségkívül meghatározó példaképe lett az afgán nőknek. A BBC 2013 óta minden évben közzéteszi a 100 Nő elnevezésű listáját, amely a nők társadalmi szerepvállalását ösztönözi . Ghafarit 2019-ben a 100 leginspirálóbb és befolyásosabb nő közé választották, 2020-ban pedig elnyerte a Bátor Nők Nemzetközi Díját, amit az Egyesült Államok külügyminisztere adott át neki. Életéről a Netflix In Her Hands, magyarul Zarifa küldetése címmel készített dokumentumfilmet.

Apránként, de Ghafari egyre közelebb kerül a céljához. Már nem csak az afgán társadalom figyelmét szeretné megragadni, hanem az egész világgal tudatni akarja, hogy milyen változások szükségesek egy vallási fanatizmussal és konzervativizmussal terhelt országban. Zárásképpen a szerző a budapesti bemutatón azt mondta:

„Kérlek, használjátok ki, hogy van hangotok, és ne féljetek megszólalni”.

Borítókép forrása: Wanman Uthmaniyyah/Unsplash

Kapcsolódó cikkek
...
Zöld

Miért fenyegető a nő sikere a férfi számára?

Chimamanda Ngozi Adichie nigériai-amerikai feminista szerző könyvében és TED Talk videójában a női természet félreértéséről mesélt, és arról, miért is kellene mostantól másként nevelnünk fiainkat és lányainkat.

...
Zöld

Fel kellene számolni azt a rendszert, amelyik a világot férfiakra és „másokra” osztja

Az ökofeminizmus képviselői szerint a nőknek és a természetnek nem csupán hátteret kellene adniuk egy erőforrások felett rendelkező, kizsákmányoló rendszernek, hanem szervesen az élet és a kultúra részévé kellene válniuk.

...
Hírek

Bátor afgán tinédzserek könyvklubot alapítottak dacolva a tálibokkal

A titkos könyvklubot elsősorban azon fiatal nők számára hozták létre, akik most nem férnek hozzá az oktatáshoz. 

Hírek
...
Podcast

Dezső András: Portik nélkül nem is lehetne tanítani a kilencvenes évek történelmét

...
Gyerekirodalom

Sárkányos, balatoni, pöttyös - A legújabb gyerekkönyvek közül válogattunk!

...
Szórakozás

Good Omens 2: Angyal és démon újra zűrt kavar a Mennyben, Földön, Pokolban

...
Hírek

Thomas Cromwell imakönyvét találták meg a Hever-kastélyban

...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Könyvtavasz

Kányádi Sándor történetei a Hargita tájairól mesélnek medvékkel, rigókkal és málnaszörppel

...
Hírek

Minden harmadik ember az olvasásba menekül, ha rossz napja van

...
Hírek

Margócsy: Petőfi nem különleges, hanem normál jelenség a nagy magyar költők sorában

...
Szórakozás

Könyvhét, Wes Anderson, Hamlet és Édes Anna [PROGRAMAJÁNLÓ]

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Picasso átka nem fogott: Francoise Gilot a kortárs festészet nagyasszonyaként halt meg

Százegy évesen elhunyt Francoise Gilot francia művész, akit egy magyartól tanult festeni, túlélte Picassót és a saját jogán emelkedett a 20. századi festők legnagyobbjai közé.

...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Milbacher Róbert jobb sorsot ír nagymamájának az új regénye lapjain

Milbacher Róbert negyedik prózakötetének, a Keserű víznek az emlékezés a mestermotívuma, és a Magvető Caféban megtudhattuk, kit neveztek cseláknak a nagybajomiak, de az is kiderült, hogyan tárult fel a szerző számára a felmenői mindennapjainak Atlantisza.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Zöld

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...

Dezső András: Portik nélkül nem is lehetne tanítani a kilencvenes évek történelmét

...

Lugosi Viktória: A trauma felelősséget ró arra is, akivel történt

...

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat