Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

Zarifa Ghafari, Afganisztán egykori egyetlen női polgármestere Budapestre látogatott, hogy bemutassa bátor és szókimondó memoárját. A Zarifa - Egy nő harca a férfiak világában című könyve a háborús Afganisztán és leginkább az afgán nők mindennapjaiba enged betekintést. Ghafari fáradhatatlanul küzd a nők jogaiért és töretlen reménnyel igyekszik segíteni mindenkinek, aki megpróbál kitörni az elnyomásból. Kötetében részletesen beszámol az aktivizmus veszélyeiről, az ellene elkövetett merényletekről, hazaszeretetről, és arról, hogyan sikerült az utolsó repülőjáratok egyikével elmenekülnie Afganisztánból. Nemrég azonban visszatért szülőföldjére, a kötetében pedig arra kér mindenkit, hogy akinek van hangja, szólaljon meg.

Simon Eszter | 2022. november 29. |
Zarifa Ghafari, Hannah Lucinda Smith
Zarifa - Egy nő harca a férfiak világában

Ford. Tábori Zoltán, Open Books, 2022, 277 oldal

-

Ghafari memoárja, amelyet Hannah Lucinda Smith újságíróval közösen jegyez, intim és lebilincselő vallomás, amelyben betekintést enged az afgán nők világába. A fiatal aktivista és politikus huszonnégy évesen lett Wardaki tartomány fővárosának, Maidan Sharnak a polgármestere. Ezzel ő lett az első és legfiatalabb afgán női vezető, ám Ghafari élete korántsem tündérmesébe illő történet. Egy olyan hagyományosan konzervatív tartományban, mint Wardak, ahol a tálibok széles körű támogatást élveznek, csoda, hogy egyáltalán sikerült megnyernie a választást. Miután 2018-ban Afganisztán elnöke, Ashraf Ghani kinevezte, a helyi politikusok hangosan tiltakoztak ellene a neme és a kora miatt. Kinevezése után kilenc hónapig el sem foglalhatta hivatali posztját, de

annak ellenére, hogy több merényletet is elkövettek ellene, és a családja is erre kérte, nem lépett vissza a pozíciótól.

A budapesti bemutató után a közönség leginkább arra volt kíváncsi, hogy Ghafari honnan merített erőt és bátorságot, mire azt felelte: „Nem vettem róluk tudomást. Ha foglalkozom velük, azzal csak őket erősítem. Nem pazaroltam erre az energiámat”.

Ghafari mindössze hatéves volt, amikor megfogalmazódott benne az elhatározás, hogy nem akar szabályok és stigmák szerint élni. Felidézett egy gyerekkori történetet, ami mélyen beleivódott az emlékezetébe. Utólag visszatekintve úgy tartja, ez adta meg a kezdőlökést. Mindig is szeretett a felnőttek társaságában lenni, különösen, amikor az apja vendégeket fogadott.

A férfiak a nőktől elkülönülve beszélgettek, ő viszont csillapíthatatlan vágyat érzett, hogy része legyen a társalgásnak. Ezt persze nem engedték és kiküldték a szobából.

„Nem fért a fejembe, hogy a négyéves öcsém miért viheti be apáméknek a teáskancsót, miközben alig bírja el. Én még csak át sem léphettem a küszöböt, pedig vele ellentétben elbírtam volna a kancsót. Tudtam, hogy képes vagyok csendben ülni, hallgatni és figyelni. Akkor miért nem lehetek köztük?” Ghafari ekkor fogadta meg, hogy nem hagyja magát elnyomni. A politikus családja később számtalanszor megpróbálta lebeszélni a polgármesteri tisztségről, hiszen állandó fenyegetéseknek volt kitéve. A fiatal aktivista azonban kérlelhetetlen volt.

A család félelmei beigazolódtak. Miután Ghafari hivatalba állt, többször megpróbáltak ellene merényletet elkövetni.

Az egyik támadás alkalmával súlyos égési sérüléseket szerzett, a kórházban viszont megdöbbenve olvasta a híreket, amelyek szerint bulizás közben szerezte azokat.

Azzal vádolták, hogy több férfival féktelenül szórakozott és közben megégette magát. „Ekkor már nálam is eltörött a mécses. Elsírtam magam, amikor apám meglátogatott a kórházban. Azt mondta: azért teszik ezt veled, hogy megtörj. Ne engedd, hogy olyan emberek húzzanak vissza, akiket nem is ismersz!” Ghafari felépült, megerősödött és folytatta a küldetését. A támadások és a fenyegetések továbbra sem csillapodtak, ezért az irodájában aludt, evett, ki sem mozdult a szobából, de örült, hogy teheti a dolgát és nem panaszkodott.

Többek között azért küzdött, hogy az afgán lányokat és nőket ugyanolyan jogok illessék, mint a fiúkat és a férfiakat.

Ghafari hároméves volt, amikor a tálibok kitiltották a lányokat az iskolákból, neki azonban sikerült titokban elvégeznie az általános iskolát, később pedig Indiában diplomázott. Mára a tálibok a vidámparkokból is kitiltották a nőket, az oktatásról nem is beszélve. A lányok nem járhatnak iskolába, és néhány kétkezi munkát leszámítva nem is dolgozhatnak. Mindez nemcsak megalázó és kirekesztő, de Afganisztán gazdaságának sem kedvez.

A tálibok 2020 novemberében agyonlőtték Ghafari édesapját. Az egykori polgármester úgy véli, hogy miatta követték el a merényletet. Memoárjában így fogalmaz:

„Engem nem tudtak megölni, ezért megölték az apámat. Apámnak is az volt az álma, hogy megálljam a helyem”.

Miután 2021 augusztusában a tálibok ismét magukhoz ragadták a hatalmat, Ghafari férjével, édesanyjával és nővéreivel elhagyta az országot. A német kormány menedékjogot adott nekik, így jelenleg Németországban él, mégis könnybe lábadt szemmel mesélt az afgán kultúráról, a gasztronómiáról, arról, hogy a hazája tele van fejlődni vágyó fiatalokkal. Felidézte a pillanatot, amikor nemrégiben visszatért Afganisztánba, és noha tisztában volt vele, mennyire kockázatos lépésre szánta el magát, mégis nyomban megtelt a szíve szeretettel, amint lelépett a repülőgépről. „Amikor februárban megérkeztem Kabulba, olyan öröm fogott el, amit csak a hazám iránt érzek. Aztán az egészet beárnyékolta a zsigeri félelem” - fogalmazott Ghafari.

-

Zarifa Ghafari a budapesti könyvbemutatón

Kétségkívül meghatározó példaképe lett az afgán nőknek. A BBC 2013 óta minden évben közzéteszi a 100 Nő elnevezésű listáját, amely a nők társadalmi szerepvállalását ösztönözi . Ghafarit 2019-ben a 100 leginspirálóbb és befolyásosabb nő közé választották, 2020-ban pedig elnyerte a Bátor Nők Nemzetközi Díját, amit az Egyesült Államok külügyminisztere adott át neki. Életéről a Netflix In Her Hands, magyarul Zarifa küldetése címmel készített dokumentumfilmet.

Apránként, de Ghafari egyre közelebb kerül a céljához. Már nem csak az afgán társadalom figyelmét szeretné megragadni, hanem az egész világgal tudatni akarja, hogy milyen változások szükségesek egy vallási fanatizmussal és konzervativizmussal terhelt országban. Zárásképpen a szerző a budapesti bemutatón azt mondta:

„Kérlek, használjátok ki, hogy van hangotok, és ne féljetek megszólalni”.

Borítókép forrása: Wanman Uthmaniyyah/Unsplash

Kapcsolódó cikkek
...
Zöld

Miért fenyegető a nő sikere a férfi számára?

Chimamanda Ngozi Adichie nigériai-amerikai feminista szerző könyvében és TED Talk videójában a női természet félreértéséről mesélt, és arról, miért is kellene mostantól másként nevelnünk fiainkat és lányainkat.

...
Zöld

Fel kellene számolni azt a rendszert, amelyik a világot férfiakra és „másokra” osztja

Az ökofeminizmus képviselői szerint a nőknek és a természetnek nem csupán hátteret kellene adniuk egy erőforrások felett rendelkező, kizsákmányoló rendszernek, hanem szervesen az élet és a kultúra részévé kellene válniuk.

...
Hírek

Bátor afgán tinédzserek könyvklubot alapítottak dacolva a tálibokkal

A titkos könyvklubot elsősorban azon fiatal nők számára hozták létre, akik most nem férnek hozzá az oktatáshoz. 

Hírek
...
Hírek

Jesmyn Ward sok év után új regénnyel jelentkezik

...
Beleolvasó

Jhumpa Lahiri hőse nem a városban tévedt el, hanem a saját életében

...
Hírek

Tintin 35 év után visszatér a képregényes standokra

...
Hírek

Kölcsey eddig ismeretlen versét találták meg: áthúzta, hogy más ne olvashassa

...
Podcast

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...
Hírek

Habsburg Ottó csak Magyarországról hatezer emberrel levelezett, most online olvashatod a sorait

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Megjelent Greta Thunberg új könyve, mégsem ezzel került a hírekbe

...
Zöld

A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón

...
Zöld

Nincs idő arra várni, hogy a tölgyfa megnőjön, mert az nem most hoz profitot

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket

...

Pécsi Ildikó nem „szexibombi”, hanem drámai színésznő akart lenni

...

Vajna Ádám: Ha rapper lennék, olyan szeretnék lenni, mint Gege [Alkotótárs]