Tippelj, mennyi időbe telne elolvasni a világirodalom legfontosabb könyveit!

Ki ne szeretne egy jó listát? Pláne, ha könyvekből áll! Legyen szó nyári olvasmányokról, friss megjelenésekről vagy romantikus regényekről, van valami ellenállhatatlan abban az ígéretben, hogy egyetlen cikk segíthet eldönteni, mi legyen a következő olvasmányunk – és mit tegyünk, mikor legközelebb egy könyvesboltban találjuk magunkat.

Sok lista, kevés idő

Az Economistban megjelent cikk szerint az olvasmánylisták népszerűsége – amit mi sem bizonyít jobban, mint a BookTok és a Goodreads jelensége – elválaszthatatlan attól a szakadéktól, ami az olvasásra fordítható véges idő és a megjelenő könyvek végtelen áradata között tátong.

Arthur Schopenhauer már a 19. században megállapította, hogy az élet rövidsége határt szab az ember olvasmánylistájának.

„A jó könyvek olvasásának előfeltétele az, hogy az ember nem olvas rossz könyveket

– írta a német filozófus. – Hiszen az élet túl rövid”.

Ahogy a cikk szerzője rámutat, bár a várható élettartam az elmúlt kétszáz év során jelentősen meghosszabbodott, az elolvasható – vagy elolvasadnó – könyvek listája még tekintélyesebb gyarapodásnak indult. Ezzel egyidőben pedig az irodalmi kánonba vetett hitünk is megingott.

A 10 ezer kötetes lista

Míg Schopenhauer számára elképzelhetőnek tűnt, hogy létezik egy lista, ami az elolvasandó – „jó” – könyveket tartalmazza, ezt napjainkban már nem állíthatjuk: az utóbbi évtizedekben egyre több probléma merült fel az irodalmi kánonnal kapcsolatban. Ahogy az Economist írja:

„Míg egyesek szerint bővíteni kéne a kánont – hogy nagyobb számban jelenjenek meg rajta női, illetve nem fehér szerzők munkái –, mások nemes egyszerűséggel megszabadulnának tőle.

A kritikusok elvesztették a kulturális jelentőségüket. A könyvajánlókat tartalmazó újságok száma megcsappant.

Manapság, úgy tűnik, mindenki saját kánonnal rendelkezik.”

Azonban akármit is gondolunk a kánonról, hatalmas szükségünk van a kínálat leszűkítésére. Éppen erre vállalkozott egy texasi programozó, aki háromszáz „legjobb könyv”-lista elemzésével megalkotta a saját, több mint 10 ezer címet tartalmazó listáját.

Az összegyűjtött könyvek rangsorolásáról elsősorban az döntött, hogy milyen gyakorisággal jelennek meg a különböző listákon. A programozó, Shane Sherman azonban nem csak ezt vette figyelembe: a pontszámok súlyozásánál az is szerepet játszott, hogy a felhasznált forrás mennyire volt alapos. Így például azok a listák, melyek egyetlen korszakra vagy egyetlen területre fókuszáltak, vesztettek súlyukból; ugyanez történt, ha az összeállításukban nem vettek részt szakértők.

Mindössze 45 év

A jó hír nagy reményű olvasóink számára az, hogy az Economist publikálta az első ötszáz könyv címét, és megállapította, hogy évi 11 könyv elolvasásával – ami megfelel az átlagos amerikai olvasó teljesítményének – mindössze 45 évbe telne a teljes lista befejezése.

A brit napilap emellett azt is feltűntette, hogy mennyi időbe telik az egyes könyvek elolvasása.

Ehhez Harry Tong számításait használták fel, aki az elérhető hangoskönyvek hossza alapján dolgozott, és becsléseit a howlongtoread.com oldalon publikálta.

Mr. Tong számításai szerint a lista első helyét elfoglaló Száz év magány elolvasása nagyjából hét órát és negyven percet vesz igénybe – ami átlagosnak számít a felsorol ötszáz könyv között, és napi 15 perc olvasás esetében nagyjából egy hónapot jelent.

Valamivel kevésbé hihető a Ulysses mellett feltűntetett 15 óra. Bár előfordulhat, hogy egy Ulysses-felolvasás valóban ennyi időt venne igénybe, tegyük a kezünket a szívünkre, és valljuk be: valóban képesek lennénk átrágni magunkat James Joyce művén anélkül, hogy minduntalan újra kelljen olvasnunk egy-egy oldalt?

Globális irodalmi kánon?

Természetesen Mr. Sherman listája sem mentes a legtöbb „a világ legjobb könyvei”- összeállítás hibáitól.

A listán szereplő művek nagy része eredetileg angolul jelent meg, és többnyire az elmúlt 120 év során;

és a Száz év magányt követően az ötvenedik könyvig (Chinua Achebe: Széthulló világ) nincs egyetlen, a globális délről származó szerző sem.

Hogy ezt ellensúlyozza, Mr. Sherman egy alternatív listát is összeállított: a „globális irodalmi kánonban” egy országból legfeljebb három könyv szerepelhet, és a fikciók aránya nem mehet a 80 százalék fölé.

(A teljes ötszázas lista – amelyet régió, kiadási év és nyelv szerint is lehet böngészni – elérhető az Economist honlapján.) 

Nyitókép: Cottonbro Studio / Pexels

(Economist)  

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ez a 21. század 10 legjobb könyve a New York Times szerint

A dobogó mindhárom fokán nők állnak, ráadásul európai szerző az első. Mutatjuk az első tízet a legjobb könyvek közül.

...
Nagy

N/ők is írtak - Hat női szerző, akinek helye lenne a kánonban

N/ők is írtak című podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgettünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló projektben összesen hat női szerző életműve volt a téma - most egy helyen megtaláljátok az összeset, ebben a cikkben ugyanis összegyűjtöttük mind a hat beszélgetést.

...
Hírek

„Férjen meg a kánonban Jókai és Harry Potter”

Lázár Júlia költő-műfordító szerint nem szűkíteni, hanem tágítani kellene az irodalmi kánont. Fontos lenne, hogy megbízzunk a pedagógusok szaktudásában és ítélőképességében, a gyerekekkel pedig újra megszerettessük az olvasást.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Felejtsd el a hollywoodi képsorokat az utcákon randalírozó, fegyveres robotokról, az AI valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet az izraeli történész és író Harari az új könyvében, amiből a Guardian közölt exkluzív részletet.

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Folyton reménytelen elemzésekkel találkozol? Olvasnál már végre valami lelkesítőt is az ökológiai válság kapcsán? Mutatunk egy részletet.

...
Zöld

Másképp kezeli a gyerekek agya a nyomtatott és a digitális szöveget

A digitális korban a hagyományos nyomtatott médiáról a képernyőre váltás általános tendencia, mely a gyerekeket is érinti. Egy tanulmány nemrégiben rámutatott arra, hogy az agyban zajló folyamatok nem pontosan ugyanazok, amikor a gyerekek digitális eszközről vagy nyomtatott kiadványból olvasnak. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Oscar nem gondolta volna, hogy a lányokkal vigyáznia kell. Aztán jött a cancel culture - Olvass bele!

Virginie Despentes, a francia irodalom punk provokátora ezúttal a #MeToo mozgalom, az internetes zaklatás, a cancel culture és a francia társadalom viszonyát boncolgatja.

...
Beleolvasó

A tudatos olvasást érdemes megtanulni, mert olyan, mint a meditáció

Kiolvasni egy könyvet nem ugyanaz, mint elolvasni. A tudatos olvasás művészete című könyvében Ella Berthoud bilioterapeuta elmagyarázza, hogyan hat az olvasás az agyunkra, a testi és lelki egészségünkre, ha odafigyelünk rá. Mutatunk egy részletet.

...
Beleolvasó

A perc, amikor rájössz, hogy a férjed egy másik nőt ejtett teherbe – Olvass bele a Brooklyn folytatásába!

Colm Tóibín új regényében megírta, hogyan folytatódik hőse, Eilis Lacey története húsz évvel azután, hogy az amerikai élet mellett döntött. Mutatunk egy részletet a könyvből. 

Listák&könyvek
...
Nagy

5 thriller kémekről, ha fordulatos könyvekre vágysz

...
Szórakozás

4 adaptáció, amit érdemes megnézned szeptemberben

...
Nagy

A vicces, a fásult és az önfeláldozó – 8 regény tanárokról

A hét könyve
Kritika
Knausgard az öröklét farkasaival ered a halhatatlanság nyomába
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Most jó

„Hol a képernyőt nézték, hol a telefon kijelzőjén egymást. Másfél óra helyett majdnem két órán át tartott a film.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a hetedik rész.