Versterápia: „harmattá vált bennem a gond és teher”

Versterápia: „harmattá vált bennem a gond és teher”

A mai Versterápiában József Attila Megfáradt ember című versét ajánljuk.

Forgách Kinga | 2022. április 06. |

A Megfáradt ember című vers 1923-ban született és először egy évvel később, a Nem én kiáltok című kötetben jelent meg, pár évvel később pedig József Attila betette a Nincsen apám se anyám című kötetébe is, ami arra utalhat, hogy fontos volt számára.

Versterápia
Versterápia rovatunkat a járvány első hulláma alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A korábban megosztott verseket ITT találjátok. 

A vers lehetne idilli is: földek, folyó, nyugalom, csönd – a gondtalanság képei jelennek meg, illetve a természettel való egyesülés, a folyópartba való beleolvadás. Mégis, mintha rejtegetne a szöveg egy kis iróniát, a fáradtság, a gondterheltség, a magány ott vannak a háttérben, inkább a teljes kimerültség nyugalma ez, mint a béke megtalálása.

József Attila: Megfáradt ember 

A földeken néhány komoly paraszt
hazafele indul hallgatag.
Egymás mellett fekszünk: a folyó meg én,
gyenge füvek alusznak a szívem alatt. 

A folyó csöndes, nagy nyugalmat görget,
harmattá vált bennem a gond és teher;
se férfi, se gyerek, se magyar, se testvér,
csak megfáradt ember, aki itt hever. 

A békességet szétosztja az este,
meleg kenyeréből egy karaj vagyok,
pihen most az ég is, a nyugodt Marosra
s homlokomra kiülnek a csillagok.
 

  1. aug.

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Versterápia: „Mind búsan elmerengve járunk, / szivünk sok emléktől nehéz”

A mai Versterápiában Kosztolányi Dezső Tavasz-elő című versét ajánljuk.

...
Nagy

Versterápia: „nem irgalmaznak ám az emberek”

A mai Versterápiában Várnai Zseni Szolgálj szívem című versét ajánljuk.

...
Nagy

Versterápia: „– Háború! – trombitált az Ibisz/ és birkózott a Van s a Lesz”

A mai Versterápiában Szabó Lőrinc Ibisz című versét ajánljuk. 

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

Polc

Bevezetés a városi magány mesterségébe

...

A totális diktatúra receptje: a biztonságra hivatkozva építsd le a szabadságot

...

Ukrajnában a költészet ott kezdődik, ahol a szókincs véget ér

...

A korlátlan hatalom torzít és legyalulja a lelkeket

...
SZÓRAKOZÁS
...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...
Szórakozás

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk. 

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte

...

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története