Versterápia: “Ahol nem üldöz, nem gyötör majd/ Sem gyűlölet, sem szerelem!”

Versterápia: “Ahol nem üldöz, nem gyötör majd/ Sem gyűlölet, sem szerelem!”

A mai Versterápiában Szendrey Júlia El, messze innen! című versét ajánljuk. 

Forgách Kinga | 2021. június 23. |

A folyamatos küzdelemről és kínokról, illetve a megnyugvás vágyáról szól Szendrey Júlia El, messze innen! című verse: “El messze innen a világba/ Ahol nem ismer senkisem”. Amiről szó van ebben a versben, az több, mint elvágyódás, a lírai én sokkal inkább menekülni szeretne, mégpedig egy olyan helyre, ahol nem üldözi senki, ahol nincs sem gyötrő szerelem, sem gyűlölet. 

Versterápia
Versterápia rovatunkat az első hullám alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A rovat a továbbiakban heti egyszer jelentkezik. A korábban megosztott verseket ITT találjátok.

A menekülés ebben a versben csak vágykép. 1856-ban, amikor Szendrey Júlia ezt írta, egy nőnek nem volt hova mennie. A kiszolgáltatottság motívuma meg is jelenik a szövegben, egy tehetetlen játékszert, egy kis sajkát látunk, amelyet a tenger hullámai kényük-kedvük szerint dobálnak. A megpihenés vágya a vers végére halálvággyá alakul át, ami az örök küzdés után az egyetlen kiútnak tűnik. 

Szendrey Júlia összegyűjtött verseiről ITT írtunk, személyiségéről, családjáról pedig ITT.

Szendrey Júlia: El, messze innen!

El, messze innen a világba,
A hol nem ismer senki sem,
A hol nem üldöz, nem gyötör majd
Sem gyűlölet, sem szerelem!

A hol majd élek enmagamnak,
Mit soha még nem teheték,
Mióta a sorsnak kezében
Tehetetlen játékszer levék.

Háborgó tenger ez az élet,
Kis sajka én rajta csupán,
Mit a sors, miként kénye-kedve,
Majd erre, majd amarra hány.

Oh miként vágynám megpihenni
Csendes kis sziget partjain!
Hűs árnyai után epedve
Terjesztem lankadt karjaim.

De hasztalan, de mind hiába,
Tovább, tovább, egyre tovább.
Örök küzdés nekem az élet,
Nyugtot csak a sir mélye ád.

Szeretni kell s gyűlölni addig,
És várni a pillanatot,
Melyben kialszik majd az élet,
S véle minden kin elhagyott.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Szendrey Júlia mert másképp gondolkodni, mint a kortársai

Mennyiben számított lázadónak Szendrey Júlia? Miért tartották excentrikus feleségnek, hűtlen özvegynek, nem elég nőiesnek? Milyen volt az élete Petőfi halála után és milyen volt a kapcsolata a gyerekeivel? Többek közt ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gyimesi Emesével, a Gyerekszemmel Szendrey Júlia családjában című kötet szerzőjével. 

...
Nagy

Ilyen volt gyereknek lenni Szendrey Júlia családjában

...
Kritika

Szendrey Júlia írt hazafias verseket és részt vett a forradalom előkészítésében is

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

5 érdekesség, amit eddig talán nem tudtál James Baldwinról

2000 oldalas aktája volt róla az FBI-nak, éjszaka írt, volt ifjúsági miniszter és egy darabig prédikátor is. Ismerd meg a Ha a Beale utca mesélni tudna szerzőjét.

...
Szórakozás

10+1 adaptáció, amiket az év második felében nézünk

Az év második felében is rengeteg adaptáció kerül a mozikba, streaming-csatornákra – most ezekből mutatunk meg párat, olyanokat, amelyek magyarul is olvashatók.

...
Szórakozás

A Meggyőző érvek egy újragondolt Fleabag, talpig empírben

A Meggyőző érveket Jane Austen legérettebb, legkiforrottabb regényeként szokták emlegetni. A legújabb netflixes feldolgozásban Dakota Johnson próbál új életet lehelni a történetbe – felemás sikerrel.

...
Zöld

Jane Goodall a remény könyvében fejti ki, szerinte miért megmenthető a bolygónk

Jane Goodall az egyik legismertebb természetvédő és etológus, aki a Föld nevű bolygó bölcs nagymamájaként kedvesen, de határozottan figyelmeztet minket: zárul az időablak, amíg még lehet valamit tenni a környezet és vele együtt az emberiség pusztulása ellen. Goodall történeteivel reményt ad és cselekvésre sarkall, erről szól A remény könyve című beszélgető kötet, melyet Douglas Abramsszel jegyeznek.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

...
Laborczi Dóra

Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

...
Forgách Kinga

Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek

A hét könyve
Kritika
Ahol háború van és fájdalmas választóvonalak, ott nem lesznek győztesek
...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Abdulrazak Gurnah regényében a történelem csak háttér az élethez

Az Utóéletek fülszövege megtévesztő: nem a háborúról vagy a halálról, hanem az életről szól. Mindarról, ami a történelem árnyékában zajlik. Ha a könyv egzotikus afrikai helyszínétől eltekintünk, ez az élet semmiben sem különbözik a miénktől.

...
Zöld

Az elsivatagosodott Alföldön betyárra és rendőrre is lecsap egy ősi veszedelem

Az Ingókövek és az Elveszett Gondvána után új regényében a cli-fit vegyíti a krimivel és az easternnel a szolnoki születésű jogász és író Lőrinczy Judit. Az utolsó tanú a közeljövő Magyarországára vezet, amikorra a klímakatasztrófa könyörtelenül átalakította az életfeltételeket, és elszabadított egy ősi fenyegető erőt is.