Versterápia: „A félig kinyílt ajtó mögött nem állt senki”

Versterápia: „A félig kinyílt ajtó mögött nem állt senki”

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. A mai napra Takács Zsuzsa A félig kinyílt ajtó című versét ajánljuk. 

Forgách Kinga | 2020. május 11. |

Már két hónap telt el azóta, hogy az ország bezárkózott a koronavírus-járvány miatt, most pedig mértékkel, de elkezdődött a szabályok lazítása. Legalábbis félig: a vidéki településeken már valamelyest újraindult az élet, míg a fővárosban és Pest megyében ugyanúgy az otthonukba zárkózva élnek az emberek. A jelenlegi felemás helyzet miatt választottam költészeti gyógyszertárunkba mára Takács Zsuzsa A félig kinyílt ajtó című versét.

Elindítottuk Versterápia  rovatunkat, amelyben olyan verseket osztunk meg veletek, amik kapaszkodót jelenthetnek ebben az időszakban. Mert bár a koronavírust nem lehet versekkel gyógyítani, a félelmeink megértésében, a szorongásunk kezelésében segíthet az irodalom. A korábban megosztott verseket ITT találjátok meg. 

Az Aegon-díjas Takács Zsuzsa versében benne van az köztesség és bizonytalanság, amelyben most élünk. Benne van a kint és bent közti határvonal, az ajtó, aminek mostanában olyan ritkán lépjük át a küszöbét, és amelytől tartunk is kicsit, hiszen félő, hogy átkúszik rajta a láthatatlan ellenség. Óvatosság, utasítások, kelletlen kötelességek és kitiltott gondolatok – ezek mind meghatározzák a karanténéletet.  (Takács Zsuzsa versét, amely az Utószó című kötetben jelent meg, a DIA oldalán lehet elolvasni.)

Takács Zsuzsa: A félig kinyílt ajtó

 

A félig kinyílt ajtó mögött nem

állt senki, de kinyílt mindig újra.

Azt kellett hinnem, kinyitják.

 

Mint aki kellemetlen kötelességének

tesz eleget (óvja magát),

minden meggyőződés nélkül, felsőbb

 

utasításra csaknem, húzva az időt,

kelletlen fölálltam, az ajtóhoz

lépve a teljes, figyelő némaságban

 

a hátamat lapjának vetettem szorosan,

de egy résen szürke fejek gurultak be

(kitiltott gondolataim rólad).

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Versterápia - Madarak és fák napja

Május 10. a madarak és fák napja. Ebből az alkalomból egy zenés, képes, verses versterápiával készültünk mára.

...
Nagy

Versterápia: „A legeslegnagyobb öröm félelem nélkül élni”

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. A mai napra Kányádi Sándor Útravaló ének című versét ajánljuk. 

...
Nagy

Versterápia: „Nagyon megörülök egy érintésnek. Visszaborzadok egy másiktól.”

A versek csökkentik a szorongást és a stresszt, éppen ezért költészeti „gyógyszertárat” nyitottunk arra az időszakra, amíg tart a járvány. A mai napra Fodor Ákos Jelentés-vázlat a jelenidőről című versét választottuk. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Hányszor kell kórházba kerülni ahhoz, hogy komolyan vegyék egy nő panaszait?

Elinor Cleghorn bátran, olykor brutálisan meséli el a nők gyógyításának történetet az ókortól egészen napjainkig, miközben esettanulmányokon keresztül igencsak szomorú kép rajzolódik ki arról, hogyan hagyták a férfiak évszázadokon keresztül szenvedni a nőket.