Május elején mutatták be Netflixen a nemrég elhunyt C.J. Sansom Tudor-korban játszódó regényei alapján készült sorozat, a Shardlake első évadát. Ha szereted a reneszánszot és az angol királyi udvarban játszódó történeteket, lenyűgöz VIII. Henrik és/vagy I. Erzsébet, érdekelnek a hatalmi játszmák és intrikák, akkor az alábbi történelmi regények és történelmi ismeretterjesztő könyvek között biztosan találsz magadnak olvasmányt.
Philippa Gregory: A fehér hercegnő
Philippa Gregory a Tudor-kori regények koronázatlan királynője, hogy az arisztokratikus hasonlatoknál maradjunk. E könyv főhőse Elizabeth yorki hercegnő, aki egyszer csak súlyos döntés elé kerül.
Amikor Tudor Henrik felemeli az angol koronát a bosworthi csatatér sarából, már tudja, hogy feleségül kell vennie az ellenséges York-ház hercegnőjét, Elizabethet, hogy ily módon egyesítsék a közel húsz éve folyó háború által megosztott országot. Csakhogy a menyasszony még mindig Henrik meggyilkolt ellenségébe, III. Richárdba szerelmes, a lány anyja pedig az eltűnt York-örökösről ábrándozik, akit annak idején biztos helyre menekített.
Az új király átveszi ugyan a hatalmat, de titkon sokan a York-ház diadalmas visszatérésén mesterkednek. Egyszer pedig csakugyan előkerül egy ifjú, aki serege élén a király ellen támad. Elizabethnek választania kell: férje mellé áll-e, akit lassanként már kezdett megszeretni, vagy a fiú mellé, aki azt állítja magáról, hogy ő hőn szeretett, eltűnt öccse, York rózsája, aki végre hazatért.
Dan Jones: Koronák harca – A rózsák háborúja és a Tudorok felemelkedése
Anglia koronája a 15. század során ötször cserélt gazdát, amikor a Plantagenet-dinasztia két ága élet-halál harcot folytatott a hatalomért. Dan Jones történész bemutatja, miként szakította ketté a testvérviszály a legtovább uralkodó brit királyi családot, míg végül a Tudorok léptek a helyükre.
A történelem legnagyobb hősei és gazemberei közül páran ezekben a zűrzavaros időkben vívták harcukat Jeanne D'Arc-tól kezdve V. Henriken át – akinek agincourt-i győzelme a középkori monarchia fénypontját jelentette – III. Richárdig, aki meggyilkoltatta a saját unokaöccseit, hogy megtarthassa lopott koronáját. Ez volt az a korszak, amikor önfejű királynők és szeretőik magukhoz ragadták a hatalmat, és akaratuk alá gyűrtek mindenki mást.
A towtoni és a bosworth-i csata érzékletes leírása mellett, ahol lemészárolták az utolsó Plantagenet királyt, a történelmi korszakról festett drámai erejű tabló felfedi a zűrzavaros korszak intrikáit is. Jones korrigálja a Tudor-propagandát, leleplezve a rózsák háborújával kapcsolatos egyoldalú narratívájukat.
Hilary Mantel: Farkasbőrben
A Farkasbőrben című kötettel kezdődik Hilary Mantel világsikert aratott Tudor-trilógiája, melyből az első és a második rész is Booker-díjat kapott. Véres hatalmi harc fenyegeti Angliát, ha VIII. Henrik fiú utód nélkül hal meg. A király épp érvényteleníttetni próbálja az első házasságát, mert akkor elvehetné Boleyn Annát, akitől fiú örököst remél. Ám a pápa ellenzi Henrik tervét, és a nemzetközi politikai helyzet sem kedvező.
Amikor Henrik lordkancellárjára, Wolsey bíboros kegyvesztetté válik, Thomas Cromwell, a bíboros pártfogoltja és bizalmasa lép a helyébe. A szegény sorból származó Cromwell otthonosan mozog a jog és a pénzügyek terén, ráadásul diplomáciai érzéke is kiváló. Ez a briliáns elméjű, ravasz, világlátott férfi rövid idő alatt az ország második legfontosabb embere lesz, aki szembeszáll a parlamenttel és a római pápával is, s ezzel új korszak kezdődik Anglia történelmében.
Mantel új perspektívából és elképesztő erővel mutatja be a Tudor-kori Angliát, a háttérben zajló, ám a történelem alakulására döntő befolyással bíró egyéni játszmákat, valamint a történelemkönyvekből ismerős szereplők összetett jellemét és kapcsolatát.
C. W. Gortner: A Tudorok titka
VIII. Henrik halálát követően betegeskedő fia kerül a trónra. Két nővére, Mária és Erzsébet látszólag elfogadják öccsük uralkodását, azonban a színfalak mögött mindennaposak a sötét összeesküvések, gyilkos intrikák és a véres leszámolások. A tét nem más, mint a királyi korona és egyben Anglia jövője.
A regényben Brendan Prescott, a befolyásos Dudley családnál nevelkedett árva a királyi udvarba kerül, a trónutódlásért folytatott ádáz küzdelem közepébe. Vajon melyik oldalra áll? Kihez marad hű? Kideríti-e a titkot, amellyel megmentheti I. Erzsébet királynő életét? És vajon elég erős ahhoz, hogy megismerje a saját múltját? A kémmesterré váló istállófiú sorsán keresztül nyomon követhetjük, hogy a törékeny, de határozott Erzsébet hogyan indítja el a belviszályoktól és vallási megosztottságtól gyötört Angliát a nagyhatalommá válás útján.
Antonia Fraser: VIII. Henrik hat felesége
Az angol reneszánsz idején, VIII. Henrik és az angol reformáció korában játszódó történet hőse valójában az a hat királyné, akiket a köztudatban nem elsősorban életük különböztetett meg egymástól, hanem inkább az, ahogyan ezek az életek – jobbára tragikusan – véget értek. Nagyívű kötetében a kitűnő angol történész-író, Antonia Fraser a hat, egymástól nagyon különbőző asszony életének történetét meséli el, összefüggéseiben.
„Igyekeztem valamennyiüket azzal a rokonszenvvel szemlélni, amelyet már csak azért is megérdemelnek, mert VIII. Henrik feleségeinek korántsem irigylésre méltó sors jutott osztályrészül. Mégis tárgyilagos távolságtartásra törekedtem, amit remélem, sikerült a királlyal kapcsolatban is tanúsítanom” – mondta Fraser. Henrik a hatalmas májusfa, aki mindennek a középpontjában áll, körülötte járták táncukat a nők. Ám ez itt nem az ő története, hanem az asszonyoké.
Alison Weir: Katharine Parr – a hatodik feleség
Alison Weir, számtalan sikerkönyv írója és neves történész VIII. Henrik hatodik és egyben utolsó feleségének bámulatos történetével tesz pontot a Tudor királynékat felvonultató sorozatára. Ő volt az a feleség, aki túlélte a királyt és újra férjhez mehetett, hogy azután egy szerelmi cselszövésbe keveredjen, ami egyenesen Anglia trónját veszélyeztette.
Két férje meghalt, egy fiúról és egy beteg emberről kell gondoskodnia. És Katharine most végre szabadon választhat. Az idősödő király szeme megakad rajta. Katharine nem utasíthatja vissza, de azt sem árulhatja el, hogy mást szeret. Henrik hatodik felesége lesz, királyné és megbízható barát. De Katharine egy másik, mélyen rejtett titkot is őriz a szívében, ami máglyára küldheti. A regény lapjain egy melegszívű, okos, nagy lelkierővel megáldott asszony elevenedik meg, aki bátran néz szembe élete minden kihívásával.
Robin Maxwell: A fattyú
1588: a spanyol Armada megtámadni készül Angliát, a nemrégiben megkoronázott Erzsébet királynő maga mellé veszi kegyencét, Robert Dudleyt, gyerekkori szerelmét, akitől gyermeke fogan. A trónörökös, Arthur Dudley, egy viharos éjszakán, titokban jön a világra, majd egy vadászmajorban nevelkedik, anélkül, hogy sejtelme lenne arról, kicsoda is ő valójában. Nevelőapja csak halálos ágyánál árulja el igazi származását. Arthur Dudley harcol a holland-spanyol háborúban, megismeri az igaz szerelem boldogságát és szenvedéseit, a halálát várja a spanyol inkvizíció börtönében, míg végül sikerül megmenekülnie és eljutnia gyerekkori példaképéhez, Robin Dudleyhoz és imádott királynőjéhez, I. Erzsébethez, akiknek be kell bizonyítania, hogy a vérszerinti fiuk.
Kép: Katherine Parr portréja, Master John festőnek tulajdonítva, 1547-48 körül
