Versterápia: „Mocsári tó. Mint nádcukor/ csorog belé a hold”

Versterápia: „Mocsári tó. Mint nádcukor/ csorog belé a hold”

A versek csökkentik a szorongást és oldják a stresszt, ezért is indítottuk el Versterápia rovatunkat, amely egyfajta költészeti „gyógyszertárként” üzemel. Az idén nyáron azt járjuk körbe itt a Könyves Magazinon, miként volt és van jelen a Balaton az irodalomban, így ebben a rovatunkban is balatoni verseket olvashattok. A mai napra Nemes Nagy Ágnes Balaton című versét választottuk.

Forgách Kinga | 2020. augusztus 18. |

Nemes Nagy Ágnes Balatonhoz való viszonyában nagyon meghatározó élmény volt a Szigligeten töltött időszak, ahol a híres alkotóházban számos más íróval és költővel pihent és alkotott együtt nyaranta. A kastélyban inspiráló közeg és élénk közösségi élet várta az irodalmárokat, a heves társasjátékozásból pedig maga Nemes Nagy is gyakran kivette a részét, a visszaemlékezések szerint órákon át és kitartóan játszott.

Versterápia
Versterápia rovatunkat a karantén alatt indítottuk el, hogy versekkel segítsünk feldolgozni a nehéz időszakot. A rovat a továbbiakban heti egyszer, szerdánként fog jelentkezni. A korábban megosztott verseket ITT találjátok meg. 

A Balaton és maga Szigliget több művében is megjelent. A lila fa című esszéjében például ezt írta: „Szigliget hívei között is a leghívebbek közé tartozom. Létének első percétől fogva látogatom az íróházat, felkutattam a kert minden centijét, végiglaktam a kastély minden szobáját, ácsorogtam az Öregtorony shakespeare-i romjai között, húzattam fogat tapolcai fogorvossal, szaladgáltam pelék után a padláson, hallgattam Lukács bácsit, a mesemondó csőszt… Nyújt Szigliget csöndet és társasjátékot, telet és nyarat, nyújtja mindenekfölött azt a (civilizált) természetet, amelyből sokunknak nem jutna már egy falat sem Szigliget nélkül, mert Szigliget gyönyörű, mert Szigliget kimeríthetetlen.” De tudvalevő, hogy például a Paradicsomkert című versét is Szigliget ihlette: „S ott lent, hol kitárul a völgy,/ ahol fátyol-eres gomolyba/ a hőben minden szerte-folyna,/ egy sor feszes,/ mértani-rendü szálfa,/ a táj szélén éles fekete szálka,/ nem olvadozva-rengve, nem lazulva,
a fény csücskét mégegyszer földbe szúrja,/ s állja a hőt, – közükben/ a szeletekre szabdalt végtelennel:/ a szálka-fák közt áttükröz a tenger.”

A Balaton című gyönyörű vers 1951-ben vagy 1952-ben születhetett és ahogy azt a cím is jelzi, itt már konkrétan megjelenik a tó és a tóparti közeg, bár egészen máshogy, mint az irodalmi hagyományban: valami baljós kötődik hozzá, a mulandósággal kapcsolódik össze, egy tragédia színtere lesz. A vers hét szakaszból áll, és bár az olvasás közben ezek különálló részeknek tűnnek, a hetedik szakaszban összefésülődnek a költői képek és egy összefüggő történet rajzolódik ki. A Balaton úgy jelenik meg a versben, mint ősi, mocsári tó, monumentális geológiai képződmény, ami éppen időtlensége révén szembesít az emberi élet végességével.

Nemes Nagy Ágnes: Balaton

1.

 

Karton fürdőruha-maradvány

őrzi rajta a századot,

de gyönge melle, mint a hablány

melle a sás közt, úgy ragyog,

sötét fejét a torzsba fúrta,

mozdulatlan nyakát szelíden

körülhullámozzák a kurta

fürtök. Moszatba ér a karja széle:

afféle

Oféliát vélnél a vízben.

 

Jő a fiú. Gázol, kutat.

Két barna combján szőke, göndör

pihék remegnek, hajlanak

a szembevágó vízözöntől.

 

 

Ki hinné, hogy a Balaton

szine alatt, szine felett

halottak, roncsok, repülők,

alapító oklevelek?

 

Mocsári tó. Mint nádcukor

csorog belé a hold,

elforrta már a féllevét,

mig délibb napja volt,

csak ősszel látni, ha higúl,

s felszáll a gőz a domb hegyéig,

hogy ott szelídebb istenek

kecskecsecsű szölleje érik.

 

3.

 

A kisebb tó, a fok mögött.

A nagy víz hajdan erre járt.

Levendula-mezők között

látni a geológiát.

 

Hegyet gyűr, szétszakít,

humuszt morzsol hamuból,

s iszonyatos lábujjai

kiállnak a saruból.

 

 

Milyen meleg a deszka! Szinte füstöl

a fényben, amint ráfröccsen a hab.

Szalmakalapod vedd le a fejedről,

s takard el vele arcodat.

 

Füled alatt a palló, mint a dob.

Halkan dobol a víz a dobban.

Fogják a hangját sűrű nádasok.

Hallani, hogy a deszka roppan.

 

Aludj halász. Épp három óra.

Krisztus halála perce ez.

Észrevétlen suhint a tóra

a nap, s egy napot elfelez.

 

5.

 

Se hold, se út. Fönt jár a szem,

bolyong a csillag-sűrüben.

Lent egy kőpárkányt látni még,

mintha foszfortól fénylenék.

S ütődvén a hegy kebeléhez,

a kéz egy szöllőfürtöt érez.

 

Hogy nem buggyan szét ez az ég!

Hogy bírja önnön gyönyörét!

S iszonyatát – az éj delel –

Hogy vége lesz, hogy bírja el?

 

 

A rézvörös, a szürke

egymásba fúrta tőrét,

tusakodik az alkony,

reszket a tág levegő-ég.

Nem mozdul mégse: reszket,

rezeg a kétszinü metszet,

állja a hab, mig felszökik,

a metsző szélvész karcait.

 

 

Állja a víz a szél marását,

tusakodik az alkonyat,

holdtalan éj lesz – meg ne lássák,

takard el vele arcodat,

halott a lány, hogy meg ne lássák,

a torzsba bújt, elernyedőben,

de szűk a víz, emeli hátát,

 

mert mélye nincs, csupán időben,

mocsári tó, iszapja fűt,

forró deszkán mutatja füstjét,

takard el arcod, mindenütt

a rémület s a gyönyörűség,

keblek: szöllőfürt, hableány,

suhint a nap, hasad a karton,

iszonyatos lábujj nyomán

kecskecsecs az északi parton,

csillagsűrűbe csal az éjjel,

ki bírja el, hogy vége lesz,

meg ne lássák, a hold se kél fel,

Krisztus halála perce ez –

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Versterápia: „lassan belecsókolni/ istenbe, a gyönyörü nyárba!”

Az idei nyáron azt járjuk körbe itt a Könyves Magazinon, miként volt és van jelen a Balaton az irodalomban, így ebben a rovatunkban is balatoni verseket olvashattok. A mai napra Szabó Lőrinc Balaton, vakáció című versét ajánljuk. 

...
Nagy

Versterápia: „És a ringó, kergetőző/ Millió hab a tavon”

A következő hetekben azt járjuk körbe itt a Könyves Magazinon, miként volt és van jelen a Balaton az irodalomban, így ebben a rovatunkban is balatoni verseket olvashattok. A mai napra Vajda János A Balaton partján című versét választottuk. 

...
Nagy

Versterápia: „Én nem értem, csak érzem az egészet."

A következő hetekben azt járjuk körbe itt a Könyves Magazinon, miként volt és van jelen a Balaton az irodalomban, így ebben a rovatunkban is balatoni verseket olvashattok majd. A mai napra József Attila A hullámok lágy tánca című versét ajánljuk. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

A titokzatos gombáktól a krillekig [Könyvesblokk]

Szeptemberi Könyvesblokkunkban ezúttal a gyerekeknek (és szüleiknek) kedvezünk: válogatásunkban ismeretterjesztő kötetet, akciódús meseregényt és zseblámpás könyvet ajánlunk.

...
Gyerekirodalom

Réz András regényében egy ördögi figura mozgatja a háttérből a szálakat

A Lukrécia papucsai című ifjúsági regényben épp a legjobbak buknak meg természettudományból, a pótvizsgára készülő csapat ráadásul furcsábbnál furcsább kalandokba keveredik. És ezekben valahogy mindig a helyettesítő tanár keze van. Olvass bele!