Érzelmi alapon, szabályokat elvetve, hősiesen küzdve - Így rendszerezünk a saját könyvespolcunkon! (Első rész)

Érzelmi alapon, szabályokat elvetve, hősiesen küzdve - Így rendszerezünk a saját könyvespolcunkon! (Első rész)

Néhány napja már könyvet is lehet kölcsönözni a ferencvárosi Tompa17 kávézóban: a szabadpolcos rendszerben ezer cím közül válogathat, aki betér egy kávéra vagy sütire. A könyvtár a Könyves Magazinnal együttműködésben indult el, ez pedig jó alkalmat szolgáltatott arra, hogy szemügyre vegyük a saját polcunkat. Aki foglalkozásából adódóan szinte állandóan könyvekkel foglalkozik, annak már-már törvényszerűen halmozódnak a kötetek az otthonában, egy idő után pedig ezeket rendszerezni kell. De milyen szisztémát követnek a Könyves munkatársai, milyen kötetek kerülnek kiemelt helyre, vagy éppen A Dobozba? A személyes beszámolókat két részletben közöljük - íme az első!

Könyves Magazin | 2023. július 18. |

A közelség fontos

Több a non-fiction könyvünk, mint az irodalom - állapítottam meg hétvégén. Kicsit meglepődtem, kicsit nem, elvégre már a beköltözés után feltűnt, hogy a rendelkezésünkre álló, véges számú polc jelentős részét a mindenféle tudományok képviselői töltik meg. Igaz, a mese- és mítoszgyűjteményem még apámnál várja dobozokban, hogy végre elhozzuk. Az előző lakásban vagy hat polcot elfoglalt, hiányzik, de most fogalmam sincs, hová tenném. Mármint majd a hálóba, nyilván, ott tartom a spekulatív könyveket is, valahogy a közelség fontos. Amikor levetkőzzük, amit aznap ránk pakolt a társadalom, mi marad? A népmesék, meg a mítoszok, meg a belőlük táplálkozó irodalom. Idekint, a nappaliban még mindig ömlesztett az állapot, de

hősiesen küzdök, hogy felépítsem a régi rendszert.

Az irodalom népek szerinti bontásban, a non-fiction tudományterületenként. Az utóbbi időben a legjobb barátom a doboz lett. Ugyan minden költözéskor átválogattuk a könyveinket, a szigorunk (haha) újra meg újra lecsap, mert hát muszáj bevallanunk, hogy ezt vagy azt úgysem olvassuk el/újra. Az érzelmi kötődés persze verhetetlen érv ebben a játszmában is. A hétvégi pakolásnál aztán megint landolt pár kötet a dobozban: amit nem visznek el belőle a barátok, az megy a könyvtárba. A doboz a város barátja is. (SA)

A könyv kivétel

Nagyon szeretek kidobni dolgokat. Amit egy ideje nem használok, könnyű szívvel ejtem a kukába, még valamiféle megkönnyebbülés is átjár ilyenkor. A tipikus gyűjtögető ellentéteként azt gondolom, ha valami egy jó ideig nem kellett, akkor valószínűleg ezután sem lesz jó semmire. Szeretem a nagy tereket, az üres felületeket, megőrjít a zsúfoltság, az összevisszaság, talán éppen ezért dobok ki bármit különösebb probléma nélkül. Hiszen a tárgy csak egy tárgy, nem több, nem emlék, mert az emlék nem a tárgyban van, hanem bennem. A könyv azonban kivétel, azt ugyanis nem tudom kidobni.

Költöztetem, rakosgatom, több sorba, egymás tetejére, állítva, fektetve, keresztbe,

bárhogy, csak férjen el még valahogy a polcon. Nem értem a ragaszkodásom, hiszen elvileg a könyv is csak tárgy - akkor miért nem tudom a kukába hajítani? A könyv az életem középpontja, szakrális dolog, mánia, szinte fétis. Már a látványa, az illata megnyugtat, pláne, ha egy egész könyvespolcnyi, vagy még annál is több vesz körül. Hogy milyen az enyém? Több is van, de a legnagyobb egy kamrapolcokból összeszerelt, egyre bővített szerkezet, melyen természetesen nem színek szerint (a könyv sok minden, de biztosan nem lakberendezési alapanyag), de valamiféle elgondolás alapján rendeztem el a könyveimet. Az én közepesen rendezetlen polcomon van magyar és világirodalom, mindkettő kortárs és klasszikus felosztásban, műnemek szerinti bontás is jó lenne, de az nincs. Külön polcokon sorakozik a filozófia és az irodalmi szakkönyv, illetve a tanári könyvek. Van gyerekpolc is (bár ennek nagy része inkább a gyerekszobákban), és van a minden egyéb, ahol krimik, pszichológiai témájú és nonfiction könyvek találhatók. Ez az elmélet, a gyakorlat pedig az, hogy oda teszem, ahová befér. Ahol van még egy rés, egy apró hiátus. Két hét múlva új lakásba költözünk, ahol, remélem, lesz hely egy plusz polcnak és lehet tiszta lappal, rendezetten kezdeni. (KO)

Nincs szabály

Mostanában könyvekkel edzek. Bárhová megyek (az utóbbi időben pedig állandó mozgásban vagyok, egyik lakásból költözöm a másikba, aztán vissza a szüleimhez, néha Londonba a barátomhoz), viszem magammal a könyveimet. Na jó, nem az összeset, de az aktuális olvasmány(ok) mellett a szívemnek kedves kötetek is gyakran velem jönnek. Sokan kérdezik, minek cipelem, ha nem is olvasom? Hát azért, mert ebben az őrült összevisszaságban a könyvek jelentik a biztonságot. Amikor ideiglenesen letelepedek,

mindenek előtt a könyveknek kell helyet találni.

A rendszerezéssel kapcsolatban az a szabály, hogy nincs szabály. Úgy rendezem, ahogy tetszik, ahogy esztétikusnak látom, de leginkább mégis érzelmi alapon. Azok a kötetek, amelyek valamiért különösen fontosak, mindig olyan helyre kerülnek, ahol ébredéskor azonnal meglátom őket. Így jutott el például Paul Auster 4321 című kötete a belvárosi lakás galériára vezető lépcső legfelső fokára, a nyaraló ablakpárkányára, gitártok és zongora tetejére, ehhez képest most elég unalmas helyre került szegény, csupán egy hétköznapi éjjeliszekrényre. A könyvespolcra (amiből az igazi egyelőre a gyerekkori szobámban van) úgy tekintek, mint egy naplóra. Lehet, hogy most sokan felszisszennek, de szamárfülezek, ráadásul minden kötet elejébe írok pár sort. Így amikor leveszek egy könyvet a polcról és elolvasom a rövid jegyzetet, minden érzés és emlék előjön abból az időszakból, amikor olvastam. Ez persze egyre nehezebben megy, mostanában a családi ház eddig üres polcaira is kiterjed a könyvtáram, ami egyelőre továbbra is keresi végső helyét. (SE)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A britek könyvespolcán a káosz az úr

Egy könyvespolcot szerzők, műfajok vagy akár színek szerint is rendezhet a tulajdonosa - a britek többsége ugyanakkor csak találomra pakolja a könyveit.

...
Hírek

Így találta meg a könyveket Umberto Eco hatalmas könyvtárában

A rózsa neve írójának gigantikus könyvtára volt, ő azonban pontosan tudta, mit hol kell keresni.

...
Hírek

Kölcsönözz a Könyves Magazin és a Tompa17 kávézó könyvtárából!

Ezer magyar és világirodalmi címmel elindult a Tompa17 kávézóban a szabadpolcos kölcsönzés. Margaret Atwoodtól Kurt Vonnegutig rengeteg élmény várja az olvasókat.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Polc

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember

...

Ménes Attila regényében egy ír úr meséli el a romlásnak indult magyarság történetét

...

McCarthy sötét világában a szerelem és a zsenialitás sem képes világot gyújtani

...
Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Hírek
...
Zöld

Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani Nobel-díjat!

...
Hírek

A pestis éjszakáitól Budapest történelmi titkaiig [Könyvesblokk]

...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

...
Hírek

Steinbeck kutyarágta kézirata is kalapács alá kerül

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál