Az Ezeregyéjszaka Floridában? Glenn Curtiss berobbantotta az amerikai repülést, aztán várost alapított

Az Ezeregyéjszaka Floridában? Glenn Curtiss berobbantotta az amerikai repülést, aztán várost alapított

Van egy város az Egyesült Államokban, ahol a városháza egy sejk palotája, a kereskedelmi kamara egy török hárem, a vasútállomás pedig egy mecset. Az 1926-ban alapított Opa-locka szép példája az excentrikus 20-as éveknek, amikor jó üzletnek tűnt a floridai ingatlanfejlesztési lázban Az Ezeregyéjszaka meséiből inspirálódva felépíteni egy egész várost. Az ötletgazda élete önmagában is figyelemre méltó, hiszen Glenn Curtisst túlzás nélkül lehet mechanikai zseninek és feltalálónak nevezni: az amerikai repülés egyik jelentős úttörője volt.

Sándor Anna | 2023. szeptember 12. |
Egy-egy életrajzban, műben vagy a megjelent könyv utóéletében rengeteg apró, ismert vagy kevésbé ismert történet bukkanhat fel, amiknek eddig is szerettünk utánamenni, de mostantól rendszeresen tesszük. Ez a Spenót rovat.

1927. január 8-án egy csapat arabnak öltözött lovas vágtázott ki az opa-lockai városháza kapuján. A tervük az volt, hogy rajtaütnek az Orange Blossom Special vonaton, és elfogják a rajta utazó floridai kormányzót és üzletembereket. Az akció csupán az első volt abban a programsorozatban, amit Glenn Curtiss talált ki, hogy megünnepelje a Miamit New Yorkkal összekötő luxusvonatot, illetve azt, hogy első megállója az általa alapított város. Az Opa-locka Corporation elnöke Opa-locka Sejkség nagyvezírének öltözve tartotta meg beszédét, majd vendégeivel együtt belecsaptak az Ezeregyéjszaka Fantázia Fesztivál mulatságaiba, persze immár valamennyien arabos ruhákban.

Az senkit sem lep meg, legalábbis európai szemmel, hogy az Egyesült Államokban nem kell a szomszédba menni egy kis eklektikus elborulásért, elég csak Las Vegas filmekből ismert utcaképére gondolni, ahol a Párizs-utánérzésű városrész az Eiffel-torony másával együtt jól megfér a New York-i Szabadság-szobor utánzata mellett. Vagy nagyon ajánlok egy virtuális (vagy persze az élőt különösen) túrát a hajdani médiamágnás, az Aranypolgár főszereplőjét ihlető William Randolph Hearst kaliforniai kastélyában is, aminek főépületét a 16. századi, spanyol Santa María la Mayor katedrális ihlette. És mivel Hearst nagy műgyűjtő volt, egészen megdöbbentő kollekciót harácsolt ide össze a római mintára épített fürdőtől kezdve az eredeti egyiptomi szobrokon vagy görög vázákon át a késő középkori vagy navahó drapériákig.

Mostani történetünk hőse viszont Glenn Curtiss az amerikai repülés és motorkerékpározás egyik úttörője. Curtiss igazi nagypályás feltaláló, majd üzletember volt, és ahogy a korban többeknek, neki is filmbe illően alakult a karrierje. 

Az Ezeregyéjszaka meséi I-VII. (Az eredeti arab szöveg első teljes magyar fordítása)
Ford. Prileszky Csilla, Atlantisz Könyvkiadó, 2000
-

A konzervmotortól a repülési trófeákig

Curtiss 1878-ban született a New York állambeli Hammondsportban, és ugyan csak nyolc osztályt végzett, ösztönös érzéke a mechanikai szerkezetekhez, sőt, újabb találmányok kigondolásához és megépítéséhez, korán megmutatkozott. A későbbi Eastman Kodak Companynél kezdett dolgozni, ahol feltalált egy gyárban alkalmazható nyomdai sokszorosító gépet, majd épített egy kezdetleges fényképezőgépet, hogy tanulmányozza a fotózást. Ezután a Western Unionnál biciklis futárkodott, és felkeltették az érdeklődését az egyre elérhetőbb belső égésű motorok. 1902-re meg is építette, majd gyártani kezdte a saját egyhengeres motorjaival működő motorkerékpárokat a prototípus karburátora egy paradicsomleveses konzervdobozból készült. 1907-ben nem hivatalos világrekordot állított fel: a saját tervezésű motorkerékpárjával 219,45 km/h-val hasított. Igaz, ekkorra már egy másik közlekedési eszköz felé kacsintgatott.

Még ugyanebben az évben csatlakozott ugyanis (a telefon miatt ismert) Alexander Graham Bell meghívására az Aerial Experiment Associationhöz, ahol a repülés úttörői gyülekeztek. Bell az ország legnagyobb motorszakértőjének tartotta Curtisst, és fel is kérte egy olyan motor kidolgozására, amit a repülőgépekben használhatnak. Curtiss pedig nemcsak komplett repülőgépet tervezett (ez volt az Aerodrome #3, a híres June Bug), hanem tesztpilóta is lett. 1908. július 4-én 1550 métert repült, és ezzel megnyerte a Scientific American Trophyt, annak 2500 dolláros díjával együtt. Ez volt az egy levegőnél nehezebb repülő szerkezet első előre bejelentett, nyilvános repülése Amerikában.

-

Glenn Curtiss 1909-ben Franciaországban (Wikipedia)

Bár az azonos című film miatt itthon aviátorként inkább Howard Hughest ismerjük, Curtiss a korai aviátorok ikonikus alakja volt. 1909-ben a Franciaországban rendezett repülési találkozón a saját, 2. számú gépével megnyerte a gyorsasági Gordon Bennett Kupát. Egy évvel később, májusban Albanyból New Yorkba repült ez volt ez első, két nagyváros közötti hosszú távú repülés az országban. Júniusban szimulált bombázási demonstrációt tartott a haditengerészet tisztjeinek, majd kiképezte a (valószínűleg) első amerikai pilótanőt, Blanche Stuart Scottot. 

Curtiss innentől még nagyobb fordulatszámra kapcsolt, például az ő egyik gépével, a NC-4-vel repülték át először a világon az Atlanti-óceánt (igaz, ezt gyorsan elhomályosította John Alcock és Arthur Brown, akik először tették meg leszállás nélkül az utat). Ez a gép is annak a “gyümölcse volt”, hogy Curtiss mintegy két évtizeden át dolgozott együtt a haditengerészettel, újabb és újabb fejlesztésű repülőgépeiből pedig az első világháború alatt több ezret vásárolt az amerikai, a brit és a kanadai hadsereg. Időközben Curtiss vagyonos vállalkozóvá vált, a háború lezárása pedig rákényszerítette, hogy átalakítsa az üzleti profilját. Így érkezett meg Floridába.

Válasz a háborús nyaralási válságra

Curtiss az 1920-as években költözött a családjával Floridába, ahol 18 vállalatot alapított, polgári bizottságokban szolgált, valamint településeket fejlesztett. Hialeahon még James Brighttal közösen dolgozott, Opa-locka és Miami Springs városai viszont már az ő saját “gyermekei” voltak, utóbbiban le is telepedett, egykori családi rezidenciájában később múzeumot alakítottak ki a tiszteletére. Minket viszont az előbbi érdekel.

-

Opa-locka vasútállomás (Ebyabe/Wikipedia)

Opa-lockát a Florida-félsziget végén, a nyugati oldalon fekvő, mára a Miamival összenőtt városrengetegben találjuk. A hajdani édesvízi mocsarak lecsapolásával nyert területekhez a 19. század végére a vasút is elért, majd kitört az első világháború, ami igencsak kellemetlenül érintette a francia Riviérán nyaralgató gazdagokat. A szemfüles befektetők pedig lecsaptak a lehetőségre, hogy mediterrán, illetve trópusi klímájú üdülési lehetőséget kínáljanak az Egyesült Államokon belül. Persze az első északi vállalkozók alig tudtak valamit a floridai hurrikánokról, de ne szaladjunk ennyire előre.

-

Opa-locka (Tamanoeconomico/Wikipedia)

Curtiss 1925-ben alapította meg az Opa-locka Corporationt, majd 1926-ban a várost is bejegyeztette, a nevét pedig egy szeminol helységnév, az Opa-tisha-wocka-locka rövidítéséből nyerte, ami azt jelenti “sok fával és mocsárral borított nagy sziget”. A városkép és a főbb épületek megtervezéséhez Bernhardt Mullert kérte fel, és kiadta neki, hogy Az Ezeregyéjszaka meséiből inspirálódjon. Az ötletet sokak szerint az 1924-ben Douglas Fairbanks főszereplésével bemutatott, A bagdadi tolvaj című film bombasztikus sikere adta, ami maga is a közel-keleti mesékből ihletődött. A szédítő sebességgel kivitelezett projekt eredménye pedig egy igazi orientalista giccs lett - a maga nemében tagadhatatlanul páratlan.

A bagdadi tolvaj (1940)
Bár az 1924-es film a szórakoztatóipari némafilmgyártás egyik és Fairbanks karrierjének abszolút csúcsa volt, magyarként érdemes tudni arról a brit remake-ről, amit 1940-ben mutattak be. Az új változat producere ugyanis a magyar származású Korda Sándor (Sir Alexander Korda) volt, a film munkálataiban aktívan közreműködött két fivére, Vince (Vincent) és Zoltán is. A zenét szerző Rózsa Miklóst a brit film történetében először jelölték Oscarra. A forgatókönyvet Miles Malleson mellett a regény- és drámaíróként is aktív Bíró Lajos jegyezte. A filmből később sokat merített a Disney-féle, 1992-es Aladdin.

1925 és 1928 között Curtiss 105 neomór épületet húzott fel, valamennyit olyan spirális lépcsőkkel, kupolákkal, minaretekkel és tornyokkal, hogy azzal bármelyik sejk elégedett lett volna. Curtiss nem aprózta el: a lakosságnak szánt házakhoz is járt a saját minaret, a bungalókat pedig egyenként 1300 dollárért lehetett megvenni. Az utcaneveket persze szintén Az Ezeregyéjszaka meséi ihlették: Sesame, Ali Baba, Cairo, Sultan, Harem, vagy éppen Sharazad - ami a Schekerezade rövidítése volt, mert az eredetit senki sem tudta kiejteni. Ez lett az ország legnagyobb neomór építészeti gyűjteménye, már csak a sivatag és a tevék hiányoztak. Volt viszont hotel, három park, golfpálya, íjászklub, uszoda, két tó, és természetesen egy repülőtér is.

Az Ezeregyéjszaka meséi
A közel-keleti népmesegyűjteményt az iszlám aranykorában (8-13. század), évszázadok során állította össze számos szerző, fordító és tudós arab nyelven. A történetek alapvetően prózaként szerepelnek, bár akadnak a gyűjteményben versek is, ezek énekek, rejtvények vagy éppen a felfokozott érzelmek kifejezésére szolgálnak. A mesék az arab mellett a szanszkrit, a perzsa és a mezopotámiai irodalomból is táplálkoznak, és van köztük történelmi elbeszélés, vallásos legenda, szerelmes és kalandos történet, tragédia és humoros szöveg is. A legismertebb, legnépszerűbb történetek: 'Alá ad-Dín (Aladdin) és a bűvös lámpa, 'Alí Baba és a negyven rabló, Tengerjáró Szindbád utazásai. A címadó kerettörténet a cliffhanger régi példája: Sahrijár szultánt megcsalta a felesége, ezért bosszút fogad. Minden egyes nap feleségül vesz egy szüzet, majd hajnalban kivégezteti. Amikor már nem marad több hajadon, Sahrazád (Seherezádé, Sehrezád), a nagyvezír lánya vállalja, hogy menyasszonya lesz az uralkodónak. A nászéjszakán elmond egy mesét a szultánnak, de nem fejezi be, így a kíváncsi Sahrijár megkíméli az életét, majd a következő éjszakán, miután befejezte az elsőt, a lány új történetbe fog. Ez így megy ezeregy éjszakán át, míg végül a szultán megkíméli Sahrazád életét. Magyarul a teljes arab szöveg először az ezredfordulón, Prileszky Csilla fordításában jelent meg, tizenöt évnyi munkát követően (a verseket Tótfalusi István fordította).

A hurrikán, amire senki sem készült fel

A terv kivitelezése nem ment simán. 1926 szeptemberében Curtiss ötletének gradiózusságához mérhető hurrikán csapott le Miami térségére és drasztikus pontot tett a floridai településfejlesztés fellendülésére. A hurrikánt ma a nagy gazdasági világválság előfutáraként tartják számon a térségben, 2018-as árfolyamra átszámítva akkora kárt okozott, ami öt éve 235 milliárd dollárnak felelt volna meg. A floridai ingatlanfejlesztési láz egyébként sok szempontból hasonló ahhoz, ami a 2000-es évek ingatlanrobbanása során történt, úgy mint a külső spekulánsok szerepe, a könnyen hozzáférhető hitelek, a gyorsan növekvő ingatlanárak, és hogy mindez egy olyan pénzügyi összeomlásban tetőzött, ami több ezer befektetőt és ingatlantulajdonost tett tönkre, valamint évekre megbénította a helyi gazdaságot.

-

Opa-locka - Baird-ház: ez is benne van a Történelmi helyen nemzeti Nyilvántartásában (Ebyabe/Wikipedia)

A hurrikán Opa-lockát is súlyosan megtépázta, több eredeti, az időszakos gigaviharoknak nem megfelelően felépített épülete is a földdel lett egyenlő, túlélte viszont például a városháza. Ám Curtiss nem adta fel, és csupán néhány hónappal később már a floridai kormányzót látta vendégül az “arab fantázia” mulatságain. Curtiss ugyanakkor nem élte túl sokkal a városa születését: 1930-ban vakbélgyulladást kapott, és belehalt a műtét szövődményeibe. 

-

Opa-locka - városháza (Steven Landeweer/Wikipedia)

Opa-locka sorsa azóta elég szomorú: gazdasági hanyatlás, politikai botrányok, komoly szociális problémák sújtják. A mélypontot az 1980-as, 1990-es években érte el, amikor szinte a gyilkosságok fővárosává vált az országban, 2004-ben itt követték el a legtöbb erőszakos bűncselekményt az Egyesült Államokban. Mindezek következményeként a neomór épületek állapota fokozatosan romlott. A fordulat akkor érkezett, amikor úgy tűnt, hogy le kell bontani a közveszélyessé váló városházát. Az 1980-as évektől több hullámban elkezdték felújítani a megmaradt, mintegy 70 épületet. 2023 májusában újabb döntés született a városháza teljes helyreállításáról, a tervek szerint ez idén ősszel fejeződik be. Ezt és 19 másik épületet ma ott találunk a Történelmi Helyek Nemzeti Nyilvántartásában.

Források: Discover Opa-locka, The Vintage News, Weird Us, Tandfonline, Wikipedia, Library of Congress, CBS

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A „leggyönyörűbb nyomtatott könyv” felhőbe költözött, és mindenki számára elérhető

Nemrég digitálisan is elérhető lett a világ legszebb nyomtatott könyveként számon tartott, 1896-ban, kevesebb mint ötszáz példányban megjelent, közel száz fametszettel díszített, Geoffrey Chaucer műveit tartalmazó kötet.

...
Nagy

A világ leghosszabb fantasyje, és szerzőjének a cselekménynél is különösebb élete

A tizenötezer, sűrűn gépelt oldalas, közel háromszáz illusztrációval színesített fantasyt tizenhét évesen kezdte el írni, és hat évtizeden át bővítgette egy Henry Darger nevű magányos férfi, aki napközben egy chicagói kórházban takarított.

...
Hírek

Ami a magyarórán túlmutat - Indul a Spenót rovat!

Egy-egy életrajzban, műben vagy a megjelent könyv utóéletében rengeteg apró, ismert vagy kevésbé ismert történet bukkanhat fel, amiknek mi eddig is szerettünk utánamenni, de mostantól rendszeresen és rovatformában tesszük.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Hírek

Ki lesz 2024 legjobb elsőkönyvese, a Margó-díjas? 

...
Gyerekirodalom

Rókazsolt és Petőfi is az Év Gyerekkönyve Díj diákzsűrije által legjobbnak tartott könyvek között

...
Hírek

Sophie Kinsella új kisregényét az agydaganata inspirálta

...
Hírek

Tompa Andrea is az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj 2024-es nyertesei között

...
Szórakozás

5 Coldplay-dal, amik segítenek megérteni a szívdobbanásainkat és az univerzumot

...
Szórakozás

Blake Lively és Colleen Hoover azt ígéri, az It Ends With Us-film hű lesz a könyvhöz

A hét könyve
Kritika
Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír
...
Podcast

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

Mit kezdhetünk a 160 évvel ezelőtti ételekkel ma? Jókai Mórt és Ács Bori gasztroújságírót a kolozsvári töltött káposzta és a perec is összeköti. A Könyves Magazin podcastjában Ács Borival, a Telex újságírójával beszélgettünk. 

Fotó: Ajpek Orsi / Telex

Kiemeltek
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Elfordítja a fejét

„Indulás előtt mindig van szex. Olyan, mint érkezés után a közös reggeli, nem fontos, milyen, csak legyen.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a negyedik rész.

...
Nagy

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

Bemutatták Nádasdy Ádám tizedik, Billeg a csónak című verseskötetét. A beszélgetésen szóba került a humorizálás és a komolyság, de az emlékek és a halál lehetősége is.

...
Nagy

Görcsi Péter: Szerettem volna, hogy a regényem azoknak a szócsöve legyen, akik elhagyják Magyarországot

Ahol most élek, az az otthonom, Magyarország meg a hazám - mondja Görcsi Péter, akivel íróvá válásról, önéletrajziságról, kivándorlásról és irodalomról is beszélgettünk.

Polc

Háy János legyőzné az apátiát: nem az országban, az egyénben

...

A gyásznak teremt nyelvet Cristina Rivera Garza Pulitzer-díjas kötete

...

Nick Cave könyve megtört szívű elmélkedés hitről, zenéről és gyászról

...

Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta

...