Bár hivatalosan a pénteki megnyitóval indul a XXXIII. nyári olimpia, már szerdán megkezdődtek a labdarúgótorna küzdelmei, csütörtökön pedig kézilabda- és hetes rögbi összecsapásokat, valamint íjászat rangsorolót is tartottak.
A 2024-es párizsi játékokon 206 nemzet versenyzői mérik össze a tudásukat, összesen több mint 10 ezer sportoló érkezik majd (vagy érkezett már) Párizsba. Míg az első újkori olimpián mindössze kilenc sportágban hirdettek bajnokot, idén 32 sportág szerepel a játékok programjában.
Köztük először a breaktánc is.
Harmadik, fenntartható
Párizs 1900 és 1924 után harmadjára rendez olimpiát. A szervezők nagy hangsúlyt fektettek a fenntarthatóságra, ezért zömmel meglévő vagy ideiglenes létesítményekben bonyolítják le a versenyszámokat. (A nyílt vízi úszóversenyek pedig a Szajnában lesznek.)
Érdekesség, hogy az olimpiák történetében először nem stadionban rendezik a megnyitót, hanem ugyancsak a Szajna egy
6 kilométeres szakaszán hajóztatják körbe a sportolókat és sportvezetőket.
És még valami. Az érmesek közül mindenki magával visz majd a rendező városból egy darabot, hiszen a medálok készítésekor felhasználták azokat a fém részeket, amik lecserélésének az Eiffel-torony felújításakor jött el az ideje.
Nemrég az ókori olimpiákról gyűjtöttünk össze érdekességeket, most pedig következzenek azok a kötetek, amiket minden szurkolónak érdemes fellapoznia.
Dénes Tamás: Ötkarikán túl ‒ Az olimpiák legkülönösebb magyar történetei
Több mint félezer érem, bravúros rekordok, felejthetetlen pillanatok ‒ az elmúlt évtizedekben a magyar olimpikonok sportnagyhatalommá tették az országot az ötkarikás játékokon elért eredményeikkel. Másodpercek, méterek, pontok és gólok azonban nem tudják teljesen visszaadni az olimpiák sokszínűségét:
ehhez ismerni kell az események hátterét, összefüggéseit, részleteit és a versenyzők történeteit is.
Ki hinné, hogy egy atlétánk két ország között tréningezett, mígnem a határőrök fegyvert fogtak rá, egy rosszul rögzített időeredmény az öttusázónk elsőségébe került, sportlövőnk a súlyos balesete után a másik kezét edzve jutott el az aranyéremig, tornászunk az utolsó gyakorlatát követően kidobálta a felszerelését az ablakon, és egy fölényes győzelem sem jelentett örömet az úszónknak a célba éréskor?
A több száz különleges sztori feltárja az olimpiák eddig kevésbé ismert magyar vonatkozású momentumait, bepillantást engedve a versenyek mögé.
Luciano Wernicke: A leghihetetlenebb olimpiai történetek
A világ legjelentősebb sporteseménye mindig izgalmas versenyekkel, feledhetetlen bravúrokkal és új rekordokkal kápráztatja el a követőit. Azonban a színfalak mögött elképesztő történések is zajlanak, ezek a sokszor humoros, időnként tragikus, ám kétségtelenül érdekfeszítő momentumok a főszereplők valódi arcát is felfedik.
Az olimpikonok időnként hollywoodi forgatókönyveket idéző kalandokat élnek át: a sportlövő, aki egy balesetben elvesztette jobb kezét, és az aranyérem megszerzéséért megtanulta használni a másikat; egy kimerült atléta, akinek több mint egy kilométert kellett az ellenkező irányba rohannia, mert egy megvadult kutya üldözőbe vette; egy portugál futó, akit elütött az autó, ám tíz nappal később rekordot döntve megnyerte a Los Angeles-i maratont; a vitorlázó, aki félbeszakította versenyét, hogy megmentse fuldokló sporttársait; vagy az az ikerpár, amelynek egyik tagját a testvére helyettesítette.
Mindez csak ízelítő a több mint négyszáz sztoriból álló olimpiai különlegességből.
Luciano Wernicke olyan hihetetlen, de igaz történeteket kutatott fel a kezdetektől napjainkig, amelyeket eddig csak halkan vagy talán egyáltalán nem meséltek el. A több országban is óriási sikert arató könyvéből a méltán világhírű magyar sportolók sem hiányoznak.
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon
Mintegy 750 magyar sportoló életrajzát tartalmazza ez a kötet. Olyanokét, akik a nyári és téli olimpiai játékokon a dobogóra állhattak, így szerezve dicsőséget Magyarországnak. Balczó András, Csák Ibolya, Csik Ferenc, Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Földi Imre, Gerevich Aladár, Hajós Alfréd, Hegedűs Csaba, Hosszú Katinka, Kovács Kokó István, Kozák Danuta, Kőbán Rita, a Liu testvérek, Lőrincz Tamás, Magyar Zoltán, Milák Kristóf, Németh Miklós, Papp László, Rejtő Ildikó, Székely Éva, Szilágyi Áron, Zsivotzky Gyula,
hogy csak néhányukat említsük a Magyar olimpiai lexikon pazar névsorából, de a felsorolást még hosszasan folytathatnánk.
Csodálatos eredményeket értek el ők: hiszen általános az a vélemény, hogy az olimpia valami egészen különleges ünnep egy-egy versenyző életében, és itt helytállni mindig is rendkívüli dolognak számít. Ötkarikás játékokat ugyanis csak négyévente rendeznek, és ilyenkor az egész világ a sportolókra figyel, akik évekig készülnek erre a mindenkit foglalkoztató eseményre. A szerző, Rózsaligeti László, akinek már több, sporttal foglalkozó könyve jelent meg, impozáns Magyar olimpiai lexikonának immáron hatodik, bővített és átdolgozott kiadásában az első újkori, Athénban 1896-ban rendezett játékoktól egészen a 2020-as tokiói nyári, illetve 2022-es pekingi téli olimpiáig veszi sorra az arany-, ezüst- és bronzérmes magyar helyezetteket.
Részletesen ismerteti sportpályafutásukat, és az olimpiai szereplésükön kívül kitér legfontosabb más eredményeikre is. Ezenkívül aprólékosan foglalkozik a sporton kívüli tevékenységükkel is, gyermekkoruktól elbeszélve élettörténetüket. A címszavakat az olimpiák érmes helyezetteinek jegyzéke, éremtáblázatok, illetve az egyes ötkarikás játékok tömör, olvasmányos jellemzése egészíti ki.
Müller Rolf‒Takács Tibor‒Krahulcsán Zsolt: Állambiztonság és olimpia 1956‒1988
Az olimpiai játékok a második világháború után a hidegháborús szembenállás, a két világrendszer vetélkedésének egyik terepévé váltak. Ebből következett, hogy a keleti tömb országai, így Magyarország számára is nagy kihívást jelentett a játékokon való részvétel. A nyilvánosság előtt sportolók küzdöttek a minél fényesebb érmekért,
de a háttérben másfajta vetélkedés is folyt.
A versenyek ugyanis kiváló feltételeket teremtettek a nyugati sportolókkal, sportvezetőkkel és a magyar emigránsokkal való kapcsolattartásra, arról nem is beszélve, hogy szinte tálcán kínálták a disszidálás lehetőségét. Éppen ezért az olimpiákat a politikai rendőrség is fokozott figyelemmel kísérte. Ügynökein keresztül, vagy éppen a „baráti állambiztonsági szervek” segítségével információkat szerzett a kapitalista államok és az emigráció szándékairól, ellenőrizte a versenyzők politikai megbízhatóságát, illetve kitartóan figyelte a sportolók és a lakosság véleményének alakulását az egyes olimpiai „ügyekkel” kapcsolatban.
Ez a kötet a politikai rendőrség dokumentumaiból válogat:
ügynökjelentések, hivatalos feljegyzések, tájékoztatók, összefoglalók az egyes olimpiákról ‒ Melbourne-től Szöulig.
Kondor Vilmos: Az első budapesti olimpia
Miután Mexikóváros váratlanul visszalép az 1968-as olimpia megrendezésétől, a Második Magyar Köztársaság politikusai és sportdiplomatái elérik, hogy Budapest adhasson helyet az ötkarikás játékoknak. A Margit-szigetre olimpiai falu épül, a főváros karneváli hangulatban zsibong, a világ minden tájáról érkeznek a sportolók és a turisták, hogy kedvenceiknek szurkolhassanak.
A magyar úszócsapat amerikai származású éremesélyese, Ike „Johnny” Wilkerson a rajtkőről még energikusan ugrik a vízbe, hogy aztán pár másodperccel később holtan süllyedjen a medence aljára. Kinek állhatott érdekében megölni a világklasszis úszót? Politikai gyilkosságot sejtet, hogy egy erdélyi terrorgárda magára vállalja a bűntényt,
de a fiú szervezetében talált mérgek más irányba terelik a nyomozókat.
Nemes Albert ezúttal új társat kap Magyar Tivadar személyében, aki nemrég érkezett a fővárosba, és sem darabos modorát, sem a bikacsököt nem hagyta otthon. A segítség el is kél Nemesnek, akit az amerikai diplomácia és egymással marakodó felettesei is folyamatos nyomás alatt tartanak. Érik a nemzetközi botrány, és Nemes hasztalan rója a forró aszfaltot a csepeli Szabadkikötőtől a belvárosi toronyházakig, miközben a rádióban Szécsi Pál búgja az olimpia himnuszát.
Kondor Vilmos új regényében tovább szövi a Nemes Albert nyomozó és a Második Magyar Köztársaság történetét – egy olyan Magyarországét, amely a szövetségesekkel kötött különbéke után a nyugati blokk tagjaként virágzik fel. Helyszínei, figurái egyszerre ismerősek és idegenek – ettől válik a regény minden apró részlete izgalmas csemegévé, bevonva az olvasót egy merész és szórakoztató gondolatkísérletbe.
Nyitókép: earth.org
