Dr. Richard Shepherd: A halál hét kora - Nagy-Britannia leghíresebb törvényszéki kórboncnoka feltárja a holtak titkos életét
Dr. Richard Shepherd, Nagy-Britannia első számú orvostudós-detektívje az általa végzett huszonháromezer boncolás során nemcsak annak titkait tárta fel, ahogyan az emberek meghaltak, hanem azt is, hogyan éltek. Vizsgált gyilkosságokat és baleseteket, betegségekben és véletlenek következtében elhunyt embereket, genetikai hátterű haláleseteket és öngyilkosságokat, gyerekektől az öregekig a legkülönbözőbb korosztályokhoz tartozó holtakat: esetei felidézésével pedig most létezésünk teljes spektrumának felfedezésére invitál bennünket. Miközben A halál hét kora - egyedülálló hozzáértéssel és nemes nagylelkűséggel - kalauzol bennünket néha komor és zavarba ejtő világában, rávilágít a halálnak azokra a módjaira és okaira, amelyeknek életünk minden korszakában ki vagyunk téve. (Helikon)
A Park Kiadónál érkezik Szécsi Noémi új könyve Nők a 19. századi magyar társadalomban címmel.
Martin Wolf: The Crisis of Democratic Capitalism (itt még nincs magyar cím)
A Financial Times vezető gazdasági újságírójának könyve azt járja körbe, hogy hogyan és miért lazul fel a demokrácia és a kapitalizmus összefonódása, és hogyan lehetne visszafordítani az egyre ijesztőbb dinamikát. A liberális demokrácia hanyatlik, míg az autoriter berendezkedések felívelőben vannak, ez a folyamat pedig veszélyezteti a szabad piacok és a tisztességes választások közötti kötelékeket. Mindeközben a világon felerősödtek azok a hangok is, amik szerint a demokrácia jobb kapitalizmus nélkül. A szerző valamennyi álláspontot körüljárja, alaposan elmagyarázza, miért vált ennyire feszültté a viszony a kapitalizmus és a demokrácia között, valamint érveket sorakoztat fel amellett, miért lenne az elválásuk végzetes a világunk számára. Szerinte ez egy olyan házasság, amiben a feleknek szüksége van egymásra akkor is, ha nehéznek találják az együttélést. Wolf szerint a demokratikus kapitalizmus még mindig messze a legjobb rendszer, amit az emberiség valaha kitalált, az állampolgárság pedig nem valami romantikus szlogen, hanem egy olyan idea, ami megmenthet bennünket. (Athenaeum)
2023 is elég erősnek ígérkezik irodalmi szempontból, mutatjuk, milyen magyar szépirodalmi művek várhatóak. A lista természetesen nem teljes, és csak ízelítőt ad az idei várható könyvkínálatból.
Randall Munroe: Mi lenne, ha? 2.
Az a terved, hogy tűzoltórúdon csússz le a Holdról a Földre? Pompás! Számíts rá, hogy a földet érés túlélése jelenti majd a legnagyobb kihívást! Szeretnéd csökkenteni a légkör hőmérsékletét? Derék dolog! S mindezt úgy, hogy a világ összes fridzsidertulajdonosával egyszerre nyittatnád ki a hűtőjük ajtaját? Ezt megelőzően talán érdemes lenne megismerkedned a termodinamika alapjaival. Mielőtt nekivágsz a távnak a kozmikus autópályán, vagy jóllakatsz egy T-rexet New York lakosságával, érdemes elolvasnod ezt a gyakorlatban megvalósíthatatlan tervekre vonatkozó gyakorlati útmutatót. A Mi lenne, ha…? 2. Randall Munroe legújabb műve, amiben tudományos megalapozottságú válaszokat ad a lehető legabszurdabb hipotetikus kérdésekre is. Az abszurditásnak fittyet hányva, Munroe az olvasók kérdéseinek megválaszolásához a legújabb tudományos kutatások eredményeit veszi alapul, legyen szó akár a hinta fizikájáról, akár egy repülőgép-katapult tervezéséről. Világosan és tömören fogalmaz, illusztrációi segítik az értelmezést, és olykor bizony hátborzongatóak. A szerző korábbi művei, a Mi lenne ha…? és a Hogyan kellene… felkerültek a New York Times bestseller-listájára. (Athenaeum)
Sergei Guriev - Daniel Treisman: Popdiktátorok - A zsarnokság változó arca a 21. században
Hogyan tartja hatalmon a diktátorok legújabb generációját az információ manipulálása, valamint a demokrácia színlelése? Hitler, Sztálin és Mao az erőszakot, a félelmet és az ideológiát hívták segítségül egyeduralmuk fenntartásához. Manapság azonban a tekintélyelvűség fogalmát médiatudatos „erős emberek” alakítják, akik a szavak és az érdekeiket szolgáló hírmagyarázatok mesterei. A nyílt, tömeges elnyomás helyett az olyan politikusok, mint Vlagyimir Putyin, Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor az információ torzításával és a demokratikus formák kijátszásával gyakorolják hatalmukat az állampolgáraik felett. Szergej Guriev és Daniel Treisman érdekfeszítő könyvében a tekintélyelvűség ezen új formáját írja le, miközben bemutatja a popdiktátorok felemelkedését és kevésbé erőszakos, ám igen hatékony módszereit a hatalmuk fenntartására. (HVG)
A Pesti Kalligramnál megjelenik Tamás Gáspár Miklós esszékötete és Kőszeg Ferenc tanulmánykötete „Csörögnek a zászlók”, Válogatott írások 2000—2022 címmel.
Boldizsár Ildikó: "Hogyan segítsek én terajtad" - Segítő kapcsolatok a mesékben
Segíthet-e Csipkerózsikának Csizmás Kandúr? És Hamupipőkének a táltos paripa? Miért nem a tündérkeresztanya jelenik meg a sárkányviadalra készülő hős előtt? Ki segít az állatvőlegényeknek és állatmenyasszonyoknak, hogy visszanyerjék valódi önmagukat? Boldizsár Ildikó mesekutató, a meseterápia meghonosítója új könyvében a mesék segítő alakjait veszi szemügyre abból a szempontból, hogy kit, miben és hogyan támogatnak. A mesekutatás módszertanát felhasználva és megújítva hatvan segítőből és tizenhat segítő kapcsolatból alkotta meg azt a hálózatot, amely lenyűgöző módon mutatja be a segítségnyújtás ősi formáit. A "Hogyan segítsek én terajtad?" e kapcsolatok feltárásán túl történeti áttekintést nyújt a mehamorphoses-meseterápia kidolgozásáról és működéséről, bemutatja a mai magyar meseterápiás irányzatokat is. Boldizsár Ildikó könyve nemcsak a meseterápia iránt érdeklődő olvasók és szakemberek, hanem a néprajzosok és antropológusok számára is számos meglepetést tartogat, bizonyságot téve arról, hogy napjaink módszereit a mesék évszázadok óta ismerik. (Magvető)
A Tea Kiadónál érkezik Radó Péter könyve az iskola jövőjéről (a szerzővel készült interjúnkat itt találod), és Kele Fodor Ákos Bestiariuma az “emberevő cigányok” peréről Magyarországon.
Dan Jones: Koronák harca - A rózsák háborúja és a Tudorok felemelkedése
Anglia koronája a 15. század során ötször cserélt gazdát, amikor a Plantagenet-dinasztia két ága élet-halál harcot folytatott a hatalomért. Az ismert történész, Dan Jones ebben a kötetben bemutatja, miként szakította ketté a testvérviszály a legtovább uralkodó brit királyi családot, míg végül a Tudorok léptek a helyükre. A történelem legnagyobb hősei és gazemberei közül páran ezekben a zűrzavaros időkben vívták harcukat Jeanne D'Arc-tól kezdve V. Henriken át - akinek azincourt-i győzelme a középkori monarchia fénypontját jelentette - III. Richárdig, aki meggyilkoltatta a saját unokaöccseit, hogy megtarthassa lopott koronáját. Ez volt az a korszak, amikor önfejű királynők és szeretőik magukhoz ragadták a hatalmat, és akaratuk alá gyűrtek mindenki mást. A towtoni és a bosworth-i csata érzékletes leírása mellett, ahol lemészárolták az utolsó Plantagenet királyt, a történelmi korszakról festett drámai erejű tabló felfedi a zűrzavaros korszak intrikáit is. Továbbá korrigálja a Tudor-propagandát, leleplezve a rózsák háborújával kapcsolatos egyoldalú narratívájukat. (Kossuth)
Mary Beard: Tizenkét császár - A hatalom képei az ókortól a modern világig
Hogyan fest a hatalom arca? Kit örökít meg a művészet, és miért? Hogyan tekintünk olyan politikusok szobrára, akiket emberként megvetünk? Ebben a könyvben Mary Beard - a mai emlékműszobrászatot övező esztétikai és politikai csetepaték háttere előtt - elmeséli, hogy az elmúlt kétezer év folyamán a nyugati világ hatalmasainak arcmásait hogyan befolyásolta a római császárok ábrázolása. A világhírű ókortörténész, az SPQR és a Pompeji című könyvek szerzője főképpen a "tizenkét cézár" - Julius Caesar és az első tizenegy császár - alakjára összpontosítva elemzi, hogy ezek a könyörtelen autokraták miképpen váltak hatalmassá az antik, a reneszánsz és az újkori művészetben is. E gazdagon illusztrált kötet kétezer éves utazásra kalauzol a művészet- és művelődéstörténet világában. Szobrászok és festők alkotásai mellett találkozhatunk ötvösök, kárpitszövők, rézmetszők, műbútorasztalosok és keramikusok munkáival is, továbbá számos meglepő történetet olvashatunk alakok véletlen vagy szándékos félreazonosításáról, hamisításról, az erő, az uralom többértelmű reprezentációjáról. A Tizenkét császár mindemellett izgalmas detektívtörténet a hatalom ábrázolásának leginkább nyugtalanító és állásfoglalásra késztető példáiról. (Kossuth)
Sophia Smith Galer: Losing It - Sex Education for the 21st Century (itt még nincs magyar cím)
A szerző az Egyesült Királyság egyik legnépszerűbb újságírója a közösségi médiában, aki könyvében a szexualitással kapcsolatos tévhiteket rombolja le, és az elfogadó, méltányos szex mellett áll ki. Ír többek között a szüzesség körüli tévhitekről, és arról, hogy ki és miért tartózkodik a szextől. Tárgyalja a férfiassággal kapcsolatos elvárások stresszes megjelenését a szexben, és beszél arról, mi mindent jelent a beleegyezés. (Open Books)
A Jaffánál Iványi Orsolyának jelenik meg könyve a menopauzáról. A szerző úgy határozza meg magát, mint "menopauza tanácsadó" és influenszer, aki szakemberekkel is együtt dolgozik.
A 2023-ban érkező megjelenések térben és időben, műfajukban és stílusukban is annyira inspirálóan változatosak, hogy bátran válogathatsz közülük. 
Dezső András: Maffiózók mackónadrágban 2.
Dezső András ezúttal visszakanyarodik első könyve témájához, és ismét a maffiózók világába kalauzol minket. Ezúttal is olyan információk és dokumentumok alapján, melyek eddig még nem kerültek a nyilvánosság elé. (21. Század)
Gunnar Garfors: Ahol csak a madár jár
Milyen lehet Afganisztánban, Türkmenisztánban, Naurun vagy Mauritániában turistáskodni? A világjáró Gunnar Garfors arról ismert, hogy a világ összes országában megfordult. Utazásai során sok különböző kultúra és társadalom képviselőivel találkozott. A kíváncsiság hajtja, barátságos és nyitott természetének köszönhetően mindenütt könnyen ismerkedik a helyiekkel. Az Ahol csak a madár jár a világ azon húsz országába kalauzol el bennünket, amelyeket közülünk csak nagyon kevesen választanak úti célul. Garfors az élményeiből könnyed és olvasmányos könyvet állított össze, amelyben közel kerülhetünk az emberekhez és találkozhatunk többek között egy rendkívül szívélyes miniszterelnökkel, a világ legjobb csokoládéjának készítőjével és egy jemeni mangótermesztővel is. A konfliktusok és háborúk jellemezte korban a szerző arra kíván ösztönözni bennünket, hogy ismerkedjünk a világnak azon részeivel, amelyek eltérnek a miénktől, és ahová sokan nem mernek utazni. Ha jobban megértjük a többi kultúrát, vallást és világnézetet, az ránk, olvasókra és a világszemléletünkre is hatással lesz. Ha többen vállalkoznának arra, hogy a saját komfortzónájukból kilépve induljanak útra, talán a bolygónk is jobb és szebb hely lenne. (Cser)
Nathalia Holt: Okos kislányok - Nők a CIA-ban (munkacím)
A kötet azokról a nagy hatású nőkről szól, akik a CIA korai időszakában dolgoztak kémként. Ezek a nők részt vettek a magas szintű kémkedési technikák kialakításában és új utakat nyitottak a munkahelyi egyenlőség felé is, a második világháborút követő veszedelmes, hidegháborús időszakban. A szerző Rise of the Rocket Girls című könyvével felkerült a New York Times bestseller-listájára. (Corvina)
A Corvinánál érkezik még Vincent Trybou Az igazságtalanság pszichológiája című kötete is.
Rigó Máté: Háború, profit, Trianon - Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút?
A családi vagyonok folytonossága a vesztes első világháború és az azt követő területi átrendeződések tükrében korántsem tekinthető magától értetődőnek Közép-Európában. Hogyan boldogulhatott mégis a polgárság, beleértve a történeti Magyarország üzleti elitjének egy része ilyen jól, méghozzá éppen azokban az utódállamokban, ahol a kisebbségek nemkívánatosnak számítottak, esetleg kifejezetten üldöztetésben és hátrányos megkülönböztetésben volt részük? Hogyan lehetett profitálni akár Trianonból is, és miért volt adott esetben jobb Erdélyben átvészelni a 20. század első évtizedeit kisebbségként, mint Nyugat-Európában? Rigó ezekre a kérdésekre keresi és találja meg a választ. A szerző a modern kori Kelet-Közép- és Nyugat-Európa globális történetének kutatója, doktori fokozatát az egyesült államokbeli Cornell Egyetemen szerezte történelemből. A firenzei Európai Egyetem Intézetének Max Weber-ösztöndíjasaként és a Yale Egyetem szingapúri campusának adjunktusaként dolgozott. Jelenleg az amerikai Brandeis Egyetem Történelem Tanszékének oktatója. A kötet eredetileg tavaly év végén jelent volna meg, de idénre csúszott, ezért szerepel "2022" a megjelenésnél. (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont)
Peter Handke: Kísérlet a sikerült napról. Egy téli nap álma
Ki élt már meg egy sikerült napot? Miben különbözik mondjuk a széptől vagy a gondtalantól? Tevékeny? Tökéletes? Boldog? Handke számára alapvetően mást, többet jelent. Nem valamiféle útmutatót, vezérfonalat a jobb élethez, sokkal inkább a magunknak feltehető kérdések sorát, egyfajta önvizsgálatot, rátekintést arra, ahogyan élünk. 1989 és 1991 között írott esszétrilógiájának utolsó darabjában is költői eszközökkel veszi szemügyre mindennapi létünk látszólag periferikus és jelentéktelen mozzanatait: ez a banalitást egzisztenciálfilozófiailag megközelítő, óvatosan tapogatódzó kísérlet az érzékelés és a nyelvi megjelenítés virtuózaként állítja az olvasó elé a szerzőt. A szöveg lazán összefűzött töredékeit az ábrázolás precíziója és a sikerült nap mibenlétére irányuló, makacsul újra és újra feltett kérdés szövi egybe – az elbeszélővel együtt az olvasó is új és új kezdetekre kényszerül: „Föl a változásra.” (Typotex)
Byung-Chul Han: A rítus eltűnése. A jelen topológiája
Szimbolikus cselekvések a rítusok, amelyek egymáshoz vezetnek minket, és kötődést teremtenek: a közösség e szimbolikus közege azonban ma szemünk láttára tűnik el – állítja Byung-Chul Han. Az ismétlésen alapuló rítusok eltűnése a termelésre optimalizált modern ipari társadalmakban erodálja a közösségeket, és ez otthontalansághoz, a tartás és stabilitás elvesztéséhez vezet. A rítusok eltűnése azonban csak tünet, amely mögött korszakunk patológiái húzódnak meg. Han ennek a folyamatnak az illusztrálására Nádas Péter A helyszín óvatos meghatározása című esszéjét idézi, amelyben az öreg vadkörtefa még a helyhez kötött kultúra jelképe. Habár korunk nyilvánosságkultusza vakká tesz a szimbólumok erejére, Han szerint mégis elgondolható egy rituális fordulat, amelyben ismét a formák elsőbbsége érvényesül. A rituális társadalom a szabályok társadalma: egy japán teaceremóniában a mozdulatok teljes önfeledtséget hoznak létre. A materializmus mennyiségi és additív világát, az információáradatot az intenzitás minőségi világával szembesíti. (Typotex)
A kiadók már nagyban készítik elő azokat a könyveket, amelyeket majd 2023-ban olvasni fogunk. Legújabb podcastünkben színt vallottunk és elárultuk, hogy az eddig ismert címek közül melyeket várjuk a legjobban.
Bárdos Dániel és Tuboly Ádám Tamás (szerk.): Emberarcú tudomány. Áltudományok és összeesküvés-elméletek szorításában
Jelenünk jellemző válságtünete, hogy egyre gyarapodó tömegek fordulnak el a tudomány útmutatásaitól, kérdőjelezik meg előrejelzéseit, vonják kétségbe hitelességét, sőt tekintenek ellenséges gyanakvással mindarra, ami a számukra egyre inkább véleménydiktatúrának vagy egyenesen a megtévesztésükre szőtt összeesküvésnek tűnik. Talán még soha nem volt ilyen színes és átfogó a különféle „alternatív” világértelmezések, áltudományos elméletek és tudománytagadó tanok palettája, soha nem volt ekkora a gyakran bizonyíthatóan ártalmas eszmék támogatottsága. A kötet szerzői – maguk is a tudomány különféle területein működő szakemberek – különböző perspektívákból, számos aktuális példa és kapcsolódó témakör tárgyalásán keresztül járják körbe ezt az összetett jelenségkört. Tanulmányaikat az a meggyőződés fogja össze, hogy a tudomány elválaszthatatlan kísérőjelenségeként felfogott áltudomány vizsgálata kulcsot adhat a tudomány „emberi” gyengeségeinek jobb megértéséhez. (Typotex)
Max Nieuwdorp: Mindent a hormonokról
Max Neuwdorp az endokrinológia elismert nemzetközi tekintélye. Könyve a legújabb kutatási eredményeket, izgalmas klinikai esetleírásokat és az orvostudomány történetének kalandos fordulatait felvonultatva kalauzol el bennünket hormonrendszerünk láthatatlan mechanizmusaiban, melyek döntő hatással vannak az alvásminőségünkre, a szívritmusunkra, az emésztésünkre, a vércukorszintünkre, a stresszre adott válaszainkra, a szexuális aktivitásunkra és még sok egyéb életműködésünkre. Nieuwdorp a hormonokat övező áltudományos teóriákkal is leszámol. Legfőképpen pedig megvilágítja, hogy milyen módokon és mértékben befolyásolhatják a hormonok az agyi, sőt tudati működéseinket. Minél többet tudunk a hormonokról, annál világosabb, hogy az agyunk nem egyeduralkodó irányítója a viselkedésünknek, bár az sem igaz, hogy a hormonaink játékszerei lennénk. Az összetett igazság, amelyet meg kell tanulnunk, hogy az érző, gondolkodó és cselekvő lényt, akik vagyunk, az elménk, testünk és környezetünk közötti bonyolult összjáték hozza létre. (Typotex)
