A sepsiszentgyörgyi irodalmi fesztivál és könyvvásár vendége volt Nádas Péter május 23-án. Az íróval Tompa Andrea beszélgetett, az eseményen készült a felvétel csütörtöktől hallható a Nyugatitér Spotify-oldalán. Az elhangzott beszélgetésből egy korábbi cikkünkben már szemezgettünk, most pedig azt a részt foglaltuk össze, melyben az író Gombosszegről és a faluról beszélt. (A falujában és annak határában forgatták a legutóbbi, Saját erdő című portréfilmet is az íróról.)

A beszélgetés utolsó húsz percében Nádas Péter arról mesélt, hogy a nyugati határt legfeljebb turistaként lépte át, maradt Magyarországon, de egyfajta belső emigrációba vonult, mely azóta is tart. Tompa Andrea kérdésére válaszolva elmondta, hogy 1989 és 2006 között sem voltak illúziói, de optimista volt, úgy gondolta, hogy körülbelül 50 év, mire minden elrendeződik az országban. Most viszont úgy gondolja, hogy tévedett, mert

nem 50, sokkal inkább 200 év lesz ez az időszak,

ha egyáltalán van még annyi hátra a világból.

Nem a falu lakóinak, hanem a falunak van véleménye

Beszélgetőtársa ezután A helyszín óvatos meghatározása című esszéje kapcsán Gombosszegről kérdezte, ahová az író évtizedekkel ezelőtt költözött, és arról beszélgettek, mekkora változások történtek a faluval. Nádas Péter elmondta, hogy óriási átalakulás történt, ami előre nem volt látható. Mikor odaköltöztek, egy elnéptelenedő faluba érkeztek, ahol örültek nekik, mert onnan mindenki elment. Az ottmaradott, zömében idős emberek semmirevalónak érezték magukat emiatt, de az, hogy valaki nemhogy a városból, de egyenesen Budapestről költözött hozzájuk, megnyugtatta őket.

„Ezektől az emberektől rettenetes mennyiséget tanultunk” – tette hozzá az író. Nemcsak nyelvet és munkamódszereket, meg sok mindent, amit nem tudtak, hanem azt is, hogy az individualista társadalommal ellentétben ott

nem valakinek van véleménye valamiről, hanem „a falunak van véleménye”.

A falu a kollektív tudat megtestesítője, a falunak tudnia kell, ki mit csinál, és mi a funkciója annak, amit csinál.

Meghalt egy kultúra

Elmesélte, hogy őt is megkérdezték arról, honnan van a pénze, és elmondta, hogy könyveket ír, de mivel nem pontosan látták, hogyan lesz a kéziratokból könyv, nem igazán hittek neki. Hozzátette, hogy a falu a világra vonatkozóan

„nem véleményekre, hanem faktumokra” kíváncsi.

Nádas Péter elmesélte, hogy az első szabad választáson a falu elöljárója megkérdezte tőle, hogy kire szavazzon a falu. Mire ő elmondta, hogy nem tudja, és akkor elkezdték a demokrácia első leckéjét. Elmagyarázta, milyen jelöltek vannak, de az elöljáró nem figyelt sokáig. Az író nem mondta meg, kire kell szavazni, mert ha megmondta volna, a saját demokrata meggyőződését „köpi szembe”, és végül meg kellett tanulniuk az embereknek ezeket a dolgokat.

Nádas Péter háza, Saját erdő/Cirko Film

Az elöljáró már nem tanulta meg, mert meghalt, és egyébként vele, az ő generációjával együtt „a mezőgazdaság minimuma is meghalt”. Nádas szerint Európában a mezőgazdaságnak vége, Magyarországon is, sőt, „meghalt egy kultúra, meghalt a falu mint olyan.”

Mesélt arról, hogy ha a falu kapálni megy, akkor mindenkinek menni kell, mert aki ellenáll a falunak, az nem biztos, hogy máskor is el tudja végezni az adott megzőgazdasági munkát. De „mindig van hülye, aki ellenáll”, tette hozzá, példát is mondott arra, ki az, aki azt mondja,

„baszok én arra, hogy mit mond a falu”.

Mindig van, aki keresztbe megy, de a falu ezt akceptálja, mint ahogy a bolondot is elfogadja, sőt még a tolvajt is. Ez utóbbinál persze aztán súlyos büntetések is vannak egy faluban, ő maga is látott ilyen elszámoltatást.

Nádas Péter Gombosszeg határában, Saját erdő/Cirko Film

A falu egyébként nem mondja ki, hogy ki lop, azt mondja, tudod te azt, kire gondolok, és valóban tudja is mindenki. A falunak toleránsnak kell lenni, el kell fogadnia, legalábbis ideiglenesen, megengedőnek kell lenni, de itt is vannak határok. A beszélgetést Tompa Andrea zárja, és itt kiderül az is, hogy Nádas Péter egész pontosan 51 éve él vidéken és legújabb, Rémtörténetek című kötete kapcsán kapott olyan meghatározást is, mely szerint ő a „gombosszegi Stephen King.”