Kiss Noémi a Nádas-ügyről: Dogmatikus módon osztják a nemzetközi irodalmi díjakat

Kiss Noémi a Nádas-ügyről: Dogmatikus módon osztják a nemzetközi irodalmi díjakat

A nyugati világban a címkézés és az aktuálisan népszerű politikai agendák határozzák meg az irodalmi fesztiválokat, díjakat, kiadókat Kiss Noémi szerint, aki cikkben reagált a Nádas-ügyre.

ki | 2024. május 27. |

Kiss Noémi író, műfordító, kritikus hosszú cikket írt a Nádas-ügyként elhíresült PC-vita kapcsán. Úgy tapasztalta, hogy Németországban az irodalmi művek megítélésénél, díjazásánál, a művekre jutó figyelem esetében a politikai agendák, illetve a szolidaritás és a felvilágosultság látszatának fenntartása háttérbe szorította szempontként a könyvek minőségét. Míg korábban érdekesek voltak a kelet-európai írók, köztük a magyarok is, ma már szerinte nem azok. Cikke főbb állításait szemlézzük.

A műalkotás másodlagos

Kiss úgy véli, hogy „a nyugati és a kelet-európai művészet és művészeti rendszer” egyáltalán nem érti egymást, olyan, mintha „átjárhatatlan beton” lenne a kettő között.

A Nemzetközi Irodalmi Díj kapcsán, ahol a zsűriben amiatt alakult ki vita, hogy kit milyen tulajdonsága miatt (ne) tegyenek a shortlistre, és Nádas Péter azért nem került fel, mert fehér férfi, azt írja a Gemišten: „fogalmunk se volt eddig, hogy a kelet-európai fehér ember is szilenciumra került. Elhasznált anyag lett azok számára, akik a művészetet valamilyen politikai agenda, aktivizmus, mozgalom szolgálatába állítják”.

Az író szerint „mindenki tudja”, hogy a díjakat mennyire bennfentes módokon osztogatják, és

„az illető író politikai kontextusa nélkül nem lehet értelmezni a rendszerváltás utáni díjesőket.

A műalkotás másodlagos szerepet játszik”. Annak, hogy a magyar irodalom kiszorult a külföldi, különösen a német díjakból, úgy gondolja, egyik oka az az apolitikus attitűd lehet, ami a magyar irodalmat és értelmiséget a '80-as évektől meghatározza.

„Meglepő, hogy 1, nem az esélyegyenlőségről szólt az elutasítás, hisz Nádasnak nem volt végül esélye a bőrszíne miatt 2, nem a cancel culture hozománya mindez, hisz a német irodalmi terepen elsősorban a nyugati eszmékre alapoznak, saját íróikat hozzák pozícióba, a tolerancia látszatát fenntartva 3, olyan német igazodási vágy van, amit mára az irodalmi intézményrendszerek merevsége és politikai alapítványiasítása teljesen magáévá tett, ebben pedig évek óta nem szerepelnek a kelet-európai szerzők.

Nemcsak a fehér férfiak, a fehér nők, hanem egész Kelet-Európa kiszorult, kivéve a jelenleg leginkább preferált Ukrajnát”

– írja Kiss Noémi.

Az erdetiség kiüresedett fogalom

Az író szerint a kelet-európai női irodalom egy ideig érdekes skatulya volt a berlini szcénában, ennek a hullámnak a részeként fordították le mások mellett az ő könyvét is de aztán később olyan szerzők prózája, mint Rakovszky Zsuzsa, Tóth Krisztina vagy Bódis Kriszta már nem tudott áttörést elérni. Ennek egyik okát abban látja, hogy „egészen más szempontjai vannak a nemzetközi irodalmi elismeréspolitikának, ám nem nevezném ezt sem irodalomnak, sem szolidaritásnak, a dogmatikusság, az új fajta tematikus címkézés talán jobb szó”. És visszakanyarodva a Nádas-ügyhöz, Kiss szerint

utoljára az NDK-ban lehetett olyan, hogy nem irodalmi szempont döntött arról, mi számít jó könyvnek.

Íróként azt tapasztalta, hogy ugyan a női szerzők szerepeltek, beszélhettek a berlini Nemzetközi Irodalmi Fesztiválon, de ez futószalagszerű és lelketlen volt. Magyarországon máshogyan volt rossz a helyzet, a patriarchális szerkesztőségek, zsűrik nem vettek tudomást a nőkről (utóbbi ellensúlyozására néhány éve elindult a SZÍN díjmonitoring programja a szerk.).

Néhány évvel ezelőtt pedig korábbi német kiadója, az Europa Verlag egyik ügynöke panaszkodott neki a Lipcsei Könyvvásáron arról, hogy a Nemzetközi Irodalmi Díjat is kiosztó Világ Kultúráinak Házához „semmi értelme beadni a könyveiket, mert nem olvassák el őket. Sőt, az egyik zsűritag elmondta neki, hogy előre le vannak zsírozva az eredmények”. 

Nyelvi erő, mestermű, eredetiség, műfordítói teljesítmény. Ezek mára kiüresedett fogalmak a kuratóriumokban,

fesztiválok szervezésekor, díjazásnál. Van viszont helyettük: aktivista, nonbináris, fekete, láthatatlan, bátor, elnyomottsági verseny fogalmaz Kiss Noémi.

Álságos elismeréspolitika

Az a kérdés, hogy valaki milyen író, ma már „nem azt jelenti, hogy jó vagy rossz, vagy érdekes, különös, alkalmazkodó, eredeti, kritikus, szuverén”, hanem az identitáspolitika határozza meg: „nő, fehér, zsidó, túlélő, traumatizált, fekete, harmadik világbéli, ellenzéki, békepárti, covidhívő, háborús; hogy ki támogat, személyek, intézmények, az országod jól szervezett műfordításpolitikája” állítja.

A magyarok pedig ebből a szempontból Kertész Nobel-díja óta egyre hátrébb kerülnek a sorban.

Az irodalmi  fesztiválokat, díjakat álságosnak látja, azt pedig, hogy milyen kritériumok alapján hoznak valakit helyzetbe, Kiss Noémi szerint „azért nem kérdőjelezi meg ez a közeg, mert a kirakatban mindenki szolidáris, segítőkész, és sok támogatottságot szeretne magának megkapni – amit pedig megszerzett, nem szeretné elveszíteni.”

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

7 botrány Nádas Péterén túl, ami irodalmi díjak körül robbant ki

Van, amikor a PC-ségen vitatkozik a zsűri – lásd a legutóbbi esetet, melynek során Nádas Péter könyve is előkerült –, máskor nyertesekről derülnek ki hazugságok, ellentmondásos nézetek, sőt bűncselekmények. De az is előfordul, hogy a díjat osztók óvatoskodnak túl egy helyzetet. Ilyen irodalmi botrányokat gyűjtöttünk össze.

...
Hírek

Nádas Péter könyveit ajánljuk a Pesti Srácok újságírójának figyelmébe

Jeszenszky Zsolt vezércikkben gondolkodott el Nádas Péter és a magyarországi antiszemitizmus kapcsolatáról. Írásában kreténnek nevezte az írót, de minősítésével elsősorban önmagát mutatta be. 

...
Nagy

Kitakarja az identitás az irodalmat? – Nádas Péter és Sarr esete a német PC-vel

Hogy nem kapott Nádas Péter német irodalmi díjat, és hogyan írt és beszélt az ilyen helyzetekről a nyertes Sarr már évekkel korábban.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Könyvtavasz

Miért nem törődik a dizájn a nagymama köszvényével? Olvass bele Marcin Wicha szatirikus kötetébe!

...
Zöld

Apa és lánya együtt írtak képregényt a depresszióval küzdő tiniknek

...
Hírek

Meghalt Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője

...
Zöld

A menstruáció egészen máshogy hat a sportteljesítményre, mint eddig hittük

...
Hírek

Alkotóházzá alakítják át a feminista sci-fi úttörőjének otthonát

...
Hírek

Jövőre érkezik a Harry Potter-sorozat szerzőjéről szóló életrajzi könyv

...
Nagy

Görcsi Péter: Szerettem volna, hogy a regényem azoknak a szócsöve legyen, akik elhagyják Magyarországot

Ahol most élek, az az otthonom, Magyarország meg a hazám - mondja Görcsi Péter, akivel íróvá válásról, önéletrajziságról, kivándorlásról és irodalomról is beszélgettünk.

Szerzőink

...
Kiss Imola

Az amerikai motorosok többet érdemeltek volna egy steril, mozgó képeskönyvnél

...
Valuska László

Háy János legyőzné az apátiát: nem az országban, az egyénben

...
Horányi Hanna Zelma

„Az élet abszurditása az idő” – Bemutatták Kertész Imre Lét és írás című művét

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Az élet abszurditása az idő” – Bemutatták Kertész Imre Lét és írás című művét

A kötetet Kertész Imre állította össze a Sorstalanság 1973-as visszautasítását követően, a mű születéséhez kapcsolódó dokumentumokból.

...
Nagy

Darvasi László alázatos szörnyetegként írta meg monumentális regényét

A 20. század első felét elbeszélő, nagyformában megírt Neandervölgyiek azt bizonyítja, hogy Darvasi László nagy formában van. És a kötetbemutatón úgy fogalmazott, a közel kézezer oldalas trilógia folytatásából is elkészített már néhány részletet.

...
Nagy

Szvoren Edina: Bugyogtak fel belőlem a Nádas-mondatok

Az alkotáshoz elengedhetetlen távolítás, az irodalmi alkat és a rövidpróza írásához szükséges szemlélet is szóba került Szvoren Edina most megjelent kötetének bemutatóján szerda délután a Magvető Caféban. A szerző a Kérődző Kronoszról pályatársával, Tompa Andreával beszélgetett, a könyvből pedig hosszabb részletet olvasott fel Bognár Péter író.