Kiss Noémi a Nádas-ügyről: Dogmatikus módon osztják a nemzetközi irodalmi díjakat

Kiss Noémi a Nádas-ügyről: Dogmatikus módon osztják a nemzetközi irodalmi díjakat

A nyugati világban a címkézés és az aktuálisan népszerű politikai agendák határozzák meg az irodalmi fesztiválokat, díjakat, kiadókat Kiss Noémi szerint, aki cikkben reagált a Nádas-ügyre.

ki | 2024. május 27. |

Kiss Noémi író, műfordító, kritikus hosszú cikket írt a Nádas-ügyként elhíresült PC-vita kapcsán. Úgy tapasztalta, hogy Németországban az irodalmi művek megítélésénél, díjazásánál, a művekre jutó figyelem esetében a politikai agendák, illetve a szolidaritás és a felvilágosultság látszatának fenntartása háttérbe szorította szempontként a könyvek minőségét. Míg korábban érdekesek voltak a kelet-európai írók, köztük a magyarok is, ma már szerinte nem azok. Cikke főbb állításait szemlézzük.

A műalkotás másodlagos

Kiss úgy véli, hogy „a nyugati és a kelet-európai művészet és művészeti rendszer” egyáltalán nem érti egymást, olyan, mintha „átjárhatatlan beton” lenne a kettő között.

A Nemzetközi Irodalmi Díj kapcsán, ahol a zsűriben amiatt alakult ki vita, hogy kit milyen tulajdonsága miatt (ne) tegyenek a shortlistre, és Nádas Péter azért nem került fel, mert fehér férfi, azt írja a Gemišten: „fogalmunk se volt eddig, hogy a kelet-európai fehér ember is szilenciumra került. Elhasznált anyag lett azok számára, akik a művészetet valamilyen politikai agenda, aktivizmus, mozgalom szolgálatába állítják”.

Az író szerint „mindenki tudja”, hogy a díjakat mennyire bennfentes módokon osztogatják, és

„az illető író politikai kontextusa nélkül nem lehet értelmezni a rendszerváltás utáni díjesőket.

A műalkotás másodlagos szerepet játszik”. Annak, hogy a magyar irodalom kiszorult a külföldi, különösen a német díjakból, úgy gondolja, egyik oka az az apolitikus attitűd lehet, ami a magyar irodalmat és értelmiséget a '80-as évektől meghatározza.

„Meglepő, hogy 1, nem az esélyegyenlőségről szólt az elutasítás, hisz Nádasnak nem volt végül esélye a bőrszíne miatt 2, nem a cancel culture hozománya mindez, hisz a német irodalmi terepen elsősorban a nyugati eszmékre alapoznak, saját íróikat hozzák pozícióba, a tolerancia látszatát fenntartva 3, olyan német igazodási vágy van, amit mára az irodalmi intézményrendszerek merevsége és politikai alapítványiasítása teljesen magáévá tett, ebben pedig évek óta nem szerepelnek a kelet-európai szerzők.

Nemcsak a fehér férfiak, a fehér nők, hanem egész Kelet-Európa kiszorult, kivéve a jelenleg leginkább preferált Ukrajnát”

– írja Kiss Noémi.

Az erdetiség kiüresedett fogalom

Az író szerint a kelet-európai női irodalom egy ideig érdekes skatulya volt a berlini szcénában, ennek a hullámnak a részeként fordították le mások mellett az ő könyvét is de aztán később olyan szerzők prózája, mint Rakovszky Zsuzsa, Tóth Krisztina vagy Bódis Kriszta már nem tudott áttörést elérni. Ennek egyik okát abban látja, hogy „egészen más szempontjai vannak a nemzetközi irodalmi elismeréspolitikának, ám nem nevezném ezt sem irodalomnak, sem szolidaritásnak, a dogmatikusság, az új fajta tematikus címkézés talán jobb szó”. És visszakanyarodva a Nádas-ügyhöz, Kiss szerint

utoljára az NDK-ban lehetett olyan, hogy nem irodalmi szempont döntött arról, mi számít jó könyvnek.

Íróként azt tapasztalta, hogy ugyan a női szerzők szerepeltek, beszélhettek a berlini Nemzetközi Irodalmi Fesztiválon, de ez futószalagszerű és lelketlen volt. Magyarországon máshogyan volt rossz a helyzet, a patriarchális szerkesztőségek, zsűrik nem vettek tudomást a nőkről (utóbbi ellensúlyozására néhány éve elindult a SZÍN díjmonitoring programja a szerk.).

Néhány évvel ezelőtt pedig korábbi német kiadója, az Europa Verlag egyik ügynöke panaszkodott neki a Lipcsei Könyvvásáron arról, hogy a Nemzetközi Irodalmi Díjat is kiosztó Világ Kultúráinak Házához „semmi értelme beadni a könyveiket, mert nem olvassák el őket. Sőt, az egyik zsűritag elmondta neki, hogy előre le vannak zsírozva az eredmények”. 

Nyelvi erő, mestermű, eredetiség, műfordítói teljesítmény. Ezek mára kiüresedett fogalmak a kuratóriumokban,

fesztiválok szervezésekor, díjazásnál. Van viszont helyettük: aktivista, nonbináris, fekete, láthatatlan, bátor, elnyomottsági verseny fogalmaz Kiss Noémi.

Álságos elismeréspolitika

Az a kérdés, hogy valaki milyen író, ma már „nem azt jelenti, hogy jó vagy rossz, vagy érdekes, különös, alkalmazkodó, eredeti, kritikus, szuverén”, hanem az identitáspolitika határozza meg: „nő, fehér, zsidó, túlélő, traumatizált, fekete, harmadik világbéli, ellenzéki, békepárti, covidhívő, háborús; hogy ki támogat, személyek, intézmények, az országod jól szervezett műfordításpolitikája” állítja.

A magyarok pedig ebből a szempontból Kertész Nobel-díja óta egyre hátrébb kerülnek a sorban.

Az irodalmi  fesztiválokat, díjakat álságosnak látja, azt pedig, hogy milyen kritériumok alapján hoznak valakit helyzetbe, Kiss Noémi szerint „azért nem kérdőjelezi meg ez a közeg, mert a kirakatban mindenki szolidáris, segítőkész, és sok támogatottságot szeretne magának megkapni – amit pedig megszerzett, nem szeretné elveszíteni.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

7 botrány Nádas Péterén túl, ami irodalmi díjak körül robbant ki

Van, amikor a PC-ségen vitatkozik a zsűri – lásd a legutóbbi esetet, melynek során Nádas Péter könyve is előkerült –, máskor nyertesekről derülnek ki hazugságok, ellentmondásos nézetek, sőt bűncselekmények. De az is előfordul, hogy a díjat osztók óvatoskodnak túl egy helyzetet. Ilyen irodalmi botrányokat gyűjtöttünk össze.

...
Hírek

Nádas Péter könyveit ajánljuk a Pesti Srácok újságírójának figyelmébe

Jeszenszky Zsolt vezércikkben gondolkodott el Nádas Péter és a magyarországi antiszemitizmus kapcsolatáról. Írásában kreténnek nevezte az írót, de minősítésével elsősorban önmagát mutatta be. 

...
Nagy

Kitakarja az identitás az irodalmat? – Nádas Péter és Sarr esete a német PC-vel

Hogy nem kapott Nádas Péter német irodalmi díjat, és hogyan írt és beszélt az ilyen helyzetekről a nyertes Sarr már évekkel korábban.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Hírek

Elveszett bibliai fát támasztottak fel egy 1000 éves magból

A Bibliában szereplő fa magját a Júdeai-sivatag egy barlangjában találták. Olyan növényről van szó, ami lokálisan kihalt, a Bibliában viszont többször is említik a gyógyító hatása miatt.

...
Zöld

A barátságaid is lehetnek mélyebbek és bensőségesebbek – olvasd el, hogyan

Cziglán Karolina pszichológus Elfogadó kapcsolódás című könyvével abban igyekszik segíteni, hogy a kapcsolatainkban merjünk sebezhetőbbek lenni, legyen szó barátságról, szülő-gyerek viszonyról vagy párkapcsolatról. Mutatunk egy részletet a kötetből.

...
Zöld

A zöld tea szuperegészséges, de nem csodaszer – 5 könyv a teázásról

A zöld teának nemcsak az illata elbűvölő, de számos nagyszerű hatással is számoltatnak azok, akik rendszeresen fogyasztják. Bemutatjuk a frissítő itallal kapcsolatos tényeket és mítoszokat, aztán ajánlunk öt könyvet a teázás szerelmeseinek.

Hírek
...
Szórakozás

A Piszkos Fred, a kapitány előzetesében nincs hiány verekedésből

...
Hírek

Még idén megjelenik a Nobel-díjas Han Kang harmadik regénye

...
Beleolvasó

Adameșteanu főhőse egyfolytában telefonál, hogy ne legyen magányos

...
Hírek

Meghalt Hadas Kriszta

...
Hírek

Háy János és Szabó T. Anna is Nők Lapja Irodalmi Díjat kapott

...
Promóció

4 könyv, ami segít a sport melletti ideális étrend összeállításában

...
Kritika

Sally Rooney új regénye megindító történet a gyászról, nem csak milleniáloknak

Sally Rooney Intermezzója kiváló érzékkel mutatja be az emberi kapcsolatok bonyolult dinamikáját, ezúttal két fiútestvér történetén keresztül. Ez a hét könyve. 

Szerzőink

...
Ott Anna

A kiegyensúlyozott babavárástól a békés szülésig – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

...
Kiss Imola

Martyna Bunda: Ahhoz, hogy kiszabaduljunk az ördögi körből, el kell kezdenünk érezni

...
ta

8 izgalmas könyvadaptáció, amit novemberben mutat be a Disney+, a Max és a Netflix

Kiemeltek
...
Nagy

Martyna Bunda: Ahhoz, hogy kiszabaduljunk az ördögi körből, el kell kezdenünk érezni

A lengyel íróval, Martyna Bundával az Őszi Margó alatt beszélgettünk női nézőpontról, szimbólumokról és a rejtélyes kasubokról.

...
Podcast

Háy János: A létünk és a boldogság közötti távolság nem csökken, de legalább jobbak az autók

Itt a Könyves Podcast új epizódja: 40 év verseit gyűjötte össze Háy János. Hallgassátok!

...
Hírek

Tavaly Jodi Picoult egyik könyvét tiltották be a legtöbb iskolában

A több tucat bestsellert jegyző Jodi Picoult egy írószervezettel fogott össze, hogy elmondja, miért fontos elmenni szavazni a könyvek szempontjából.