Molnár T. Eszter regénye megmutatja, hogyan indulhat el egy család a lejtőn minden igyekezete ellenére

Molnár T. Eszter regénye megmutatja, hogyan indulhat el egy család a lejtőn minden igyekezete ellenére

Talán nem is lehetne aktuálisabb témáról beszélni, mint amiről Molnár T. Eszter regénye, a Hidegkút szól. A pedagógusok iskolai kiégése, a kevés figyelmet kapó, elhanyagolt gyerekek bűnelkövetése vajon a társadalom szereplőinek felelőssége is? Hogyan működik egy család dinamikája ebben az esetben? Ezekről is esett szó Molnár T. Eszter és Veiszer Alinda beszélgetésén a Margó pénteki programján.

Fotó: Posztós János

Rátkai Zsófi | 2022. október 15. |
Molnár T. Eszter
Hidegkút
Pesti Kalligram, 2022, 232 oldal
-

Molnár T. Eszter könyvbemutatójára Veiszer Alinda éppen a pedagógus-tüntetésről érkezett, amely egy ponton lazán kapcsolódik a Hidegkút című regényhez. A mű egyik főszereplője, Barbara ugyanis pedagógus, az egyik 14 éves fiú édesanyja. Miért pont egy tanár a főszereplő, miért pont egy  iskolába kellett helyezni ezt a sok szereplőt, szól az első kérdés. A szerző elmondja, hogy annál az egyszerű oknál fogva, hogy a történet egyik szálának szereplői egy iskolába, egy osztályba járnak, és ő ennek az iskolának a belső életét szerette volna jobban megmutatni, nemcsak a fiúkon, hanem egy másik szemen keresztül is. 

Veiszer Alinda ezután a szerzői gondolkodást fejtegeti kérdésében, hol találkozhatnak ezek a fiúk, miért pont iskolában találkoznak, miért nem mondjuk edzésen, és az is érdekelte, hogy előbb az iskola volt-e meg mint helyszín, és arra fűzte fel a többit a szerző, vagy a történettel indult és ahhoz keresett helyszínt. Molnár T. Eszter válaszában visszamegy egészen 2020-ig, amikor az online oktatás mellett sokat sétáltak lakóhelyükön, a II. kerület külső részén, és amilyen gondolatok akkor foglalkoztatták, amilyen regényt akkor kezdett írni, azok mindig ahhoz a néhány négyzetkilométernyi területhez kötötték. Ide képzelt el egy magániskolát, amely privilegizált, viszont a regényben nem ezt az oldalát láthatjuk, sokkal inkább

a kiégettséget, a kedvetlenséget, az elhanyagoltságot.

Ez szándékos kritika volt vajon az író részéről, teszi fel a kérdést Veiszer Alinda. Mint megtudjuk, az alapítványi iskolákban ugyanolyan tanárok vannak, és ugyanúgy a NAT alapján kell tanítaniuk, tehát ott sincs most jó hangulat, csak kicsivel többet keresnek. Veiszer arra hívta fel a figyelmet, hogy a  regénybeli gyerekek nem kapják meg a kellő figyelmet a történet szerint,  valamilyen szinten magukra vannak hagyva, ezáltal elvesztik a kontrollt, elkezdenek önhatalmúlag dönteni mások felett, majd elkövetnek egy gyilkosságot is, amely a regény központi motívuma. Elhangzik a kérdés, hogy ki a főhős: Attila vagy talán pedagógus édesanyja? Hiszen a narrátori hang hol E/1-ben, hol E/3-ban szólal meg. Attila és a nagymamája egy-egy belső monológon keresztül mutatkozik meg - de ki a főhős valójában? Megtudjuk, hogy négy főhőse van a regénynek, egyik sem volt fontosabb, viszont Attila figurája fogalmazódott meg először. Maga a némaság, a fiú, aki nem beszél, de van benne valami harag, elszántság, ezt látta benne Molnár T. Eszter, ezért úgy gondolta, hogy őt nem csak kívülről ábrázolja. Majd egy idő után rájött, hogy ha mindenkit belülről mutat meg, akkor nagyon töménnyé válik a szöveg, ezért változtatott rajta és erősített a külső pozíción.

-

Veiszer Alinda kiemelte, hogy az egész regény a széthulló családról, a megcsalásról, a traumákról szól. Az író ugyanakkor azt mondta, inkább egy lavinát akart megmutatni, azt, amikor sokszor nem belátható, miből mi lesz. Ők, a család tagjai igyekeznek szeretni egymást, igyekeznek jól működni, mégis elindulnak lefelé a lejtőn, ahol nincs megállás.

A család és azon belül az emberi kapcsolatok dinamikájáról akart írni;

mit csinálnak azzal, akit magukban megvádolnak, meg tudnak-e neki bocsátani, vagy az a személy bűnbak marad.

Veiszer Alinda szerint a szülő és gyerek közti kapcsolati hibák tárházát sorakoztatta fel Molnár T. Eszter a regényben, ezt a szerző meg is erősítette az anya-lánya viszony említésével, ahol például túlszeretés van, majd kiemelte, hogy általában mennyire aggódunk mindannyian, hogy vajon jól csináljuk-e az anyaságot. Molnár T. Eszter elmondta még, hogy a regényből Attila az egyik kedvenc karaktere, az ő kegyetlenségét, könyörtelenségét nagyon tudta tisztelni. Attila nem vágyik megbocsátásra, se öncsalásra. Attilát ugyanakkor mindenki másképp ítéli meg, így az olvasók is valószínűleg különbözőképpen viszonyulnak hozzá.

A regény Veiszer Alinda szerint arról szól, hogyan figyelünk a másikra, törődünk-e a másikkal, majd felteszi a kérdést, hogy a szerző szerint vannak-e a regényben ilyen “normális” kapcsolatok? Jól működő szeretetkódok vannak, válaszolta Molnár T. Eszter. A bemutatón szó esett még a krakenről, a  legendabeli vízi szörnyről, akitől félnek a hajósok - itt viszont Attilát testesíti meg. Feljön egyszer a víz alól, ám a víz fölött elpusztul, mert csak alatta tud élni. A szerző szerint a kraken az elvárásokról szól, hiszen ugyan nem ismerik az illetőt, mégis gondolnak róla valamit, ami lehet, hogy nem is igaz. Attila az elvárások ellen úgy védekezik, hogy a “víz alatt marad”.

-

Vajon a tragédiák tárháza a regény? Miért halmozta a tragédiákat a szerző, miért volt szükség erre íróilag, vetődött fel a kérdés. A válasz szerint a regény 24 óráról szól, és ebben a 24 órában nézünk vissza az elmúlt 5 évre, és az egyik trauma a másikból következett - egymás logikus következményei. Bár az utolsó cselekmény 23.55 perckor történik, de az írótól megtudtuk, folytatás nem lesz, a vége szándékosan nyitott, az olvasó döntse el maga, hogy mi fog velük történni. 

Veiszer Alinda aztán a regény irodalmi értékét magasztalta, kiemelve, hogy a latin madárnevek és a gy-betűs szavak teljesen elbűvölték a szövegben. Majd az irodalmi előzményekről érdeklődött, mire a szerző csak egy könyvet említett, az Egy tökéletes napot Melania G. Mazzuccótól, amely nyomot hagyott benne annak idején, amikor olvasta - az is egy nap történetét meséli el. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Franciául is megjelent Molnár T. Eszter regénye

Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című könyve franciául is megjelent az Actes Sud kiadónál, a műfordítást Sophie Aude készítette.

...
Nagy

Molnár T. Eszter: Mindeközben Bajkonurban [Holdra szállás 50]

...
Beleolvasó

A Hidegkútban rokonszenves emberek félelmetes kihívásokkal szembesülnek

Molnár T. Eszter Hidegkút című regénye Zoltán Gábor szerint olyan, mintha a legeslegjobb fordító áldozatos és szakszerű munkája nyomán olvashatnánk egy kortárs amerikai vagy nyugat-európai nagy író bestsellerét. De a Hidegkút nem fordítás, itt játszódik és most, amitől, ha lehetséges, még fájdalmasabb és még szebb.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Hírek
...
Zöld

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Könyves Advent

A LEGO egy család és egy cég története, ami kanyargósan vezet el a világsikerig

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Könyves Advent

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

...
Könyves Advent

Dobray Sarolta történetei a nyomorban is megtalálják a vágyat a méltósággal élhető életre

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Gyerekirodalom

Az ünnep azé, aki várja - adventi mesekalendáriumok

...
Kritika

Blake Crouch az emberi evolúció új szintjét kutatja, és rácsapja hősére a Géncsapdát

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak