Molnár T. Eszter regénye megmutatja, hogyan indulhat el egy család a lejtőn minden igyekezete ellenére

Molnár T. Eszter regénye megmutatja, hogyan indulhat el egy család a lejtőn minden igyekezete ellenére

Talán nem is lehetne aktuálisabb témáról beszélni, mint amiről Molnár T. Eszter regénye, a Hidegkút szól. A pedagógusok iskolai kiégése, a kevés figyelmet kapó, elhanyagolt gyerekek bűnelkövetése vajon a társadalom szereplőinek felelőssége is? Hogyan működik egy család dinamikája ebben az esetben? Ezekről is esett szó Molnár T. Eszter és Veiszer Alinda beszélgetésén a Margó pénteki programján.

Fotó: Posztós János

Rátkai Zsófi | 2022. október 15. |
Molnár T. Eszter
Hidegkút
Pesti Kalligram, 2022, 232 oldal
-

Molnár T. Eszter könyvbemutatójára Veiszer Alinda éppen a pedagógus-tüntetésről érkezett, amely egy ponton lazán kapcsolódik a Hidegkút című regényhez. A mű egyik főszereplője, Barbara ugyanis pedagógus, az egyik 14 éves fiú édesanyja. Miért pont egy tanár a főszereplő, miért pont egy  iskolába kellett helyezni ezt a sok szereplőt, szól az első kérdés. A szerző elmondja, hogy annál az egyszerű oknál fogva, hogy a történet egyik szálának szereplői egy iskolába, egy osztályba járnak, és ő ennek az iskolának a belső életét szerette volna jobban megmutatni, nemcsak a fiúkon, hanem egy másik szemen keresztül is. 

Veiszer Alinda ezután a szerzői gondolkodást fejtegeti kérdésében, hol találkozhatnak ezek a fiúk, miért pont iskolában találkoznak, miért nem mondjuk edzésen, és az is érdekelte, hogy előbb az iskola volt-e meg mint helyszín, és arra fűzte fel a többit a szerző, vagy a történettel indult és ahhoz keresett helyszínt. Molnár T. Eszter válaszában visszamegy egészen 2020-ig, amikor az online oktatás mellett sokat sétáltak lakóhelyükön, a II. kerület külső részén, és amilyen gondolatok akkor foglalkoztatták, amilyen regényt akkor kezdett írni, azok mindig ahhoz a néhány négyzetkilométernyi területhez kötötték. Ide képzelt el egy magániskolát, amely privilegizált, viszont a regényben nem ezt az oldalát láthatjuk, sokkal inkább

a kiégettséget, a kedvetlenséget, az elhanyagoltságot.

Ez szándékos kritika volt vajon az író részéről, teszi fel a kérdést Veiszer Alinda. Mint megtudjuk, az alapítványi iskolákban ugyanolyan tanárok vannak, és ugyanúgy a NAT alapján kell tanítaniuk, tehát ott sincs most jó hangulat, csak kicsivel többet keresnek. Veiszer arra hívta fel a figyelmet, hogy a  regénybeli gyerekek nem kapják meg a kellő figyelmet a történet szerint,  valamilyen szinten magukra vannak hagyva, ezáltal elvesztik a kontrollt, elkezdenek önhatalmúlag dönteni mások felett, majd elkövetnek egy gyilkosságot is, amely a regény központi motívuma. Elhangzik a kérdés, hogy ki a főhős: Attila vagy talán pedagógus édesanyja? Hiszen a narrátori hang hol E/1-ben, hol E/3-ban szólal meg. Attila és a nagymamája egy-egy belső monológon keresztül mutatkozik meg - de ki a főhős valójában? Megtudjuk, hogy négy főhőse van a regénynek, egyik sem volt fontosabb, viszont Attila figurája fogalmazódott meg először. Maga a némaság, a fiú, aki nem beszél, de van benne valami harag, elszántság, ezt látta benne Molnár T. Eszter, ezért úgy gondolta, hogy őt nem csak kívülről ábrázolja. Majd egy idő után rájött, hogy ha mindenkit belülről mutat meg, akkor nagyon töménnyé válik a szöveg, ezért változtatott rajta és erősített a külső pozíción.

-

Veiszer Alinda kiemelte, hogy az egész regény a széthulló családról, a megcsalásról, a traumákról szól. Az író ugyanakkor azt mondta, inkább egy lavinát akart megmutatni, azt, amikor sokszor nem belátható, miből mi lesz. Ők, a család tagjai igyekeznek szeretni egymást, igyekeznek jól működni, mégis elindulnak lefelé a lejtőn, ahol nincs megállás.

A család és azon belül az emberi kapcsolatok dinamikájáról akart írni;

mit csinálnak azzal, akit magukban megvádolnak, meg tudnak-e neki bocsátani, vagy az a személy bűnbak marad.

Veiszer Alinda szerint a szülő és gyerek közti kapcsolati hibák tárházát sorakoztatta fel Molnár T. Eszter a regényben, ezt a szerző meg is erősítette az anya-lánya viszony említésével, ahol például túlszeretés van, majd kiemelte, hogy általában mennyire aggódunk mindannyian, hogy vajon jól csináljuk-e az anyaságot. Molnár T. Eszter elmondta még, hogy a regényből Attila az egyik kedvenc karaktere, az ő kegyetlenségét, könyörtelenségét nagyon tudta tisztelni. Attila nem vágyik megbocsátásra, se öncsalásra. Attilát ugyanakkor mindenki másképp ítéli meg, így az olvasók is valószínűleg különbözőképpen viszonyulnak hozzá.

A regény Veiszer Alinda szerint arról szól, hogyan figyelünk a másikra, törődünk-e a másikkal, majd felteszi a kérdést, hogy a szerző szerint vannak-e a regényben ilyen “normális” kapcsolatok? Jól működő szeretetkódok vannak, válaszolta Molnár T. Eszter. A bemutatón szó esett még a krakenről, a  legendabeli vízi szörnyről, akitől félnek a hajósok - itt viszont Attilát testesíti meg. Feljön egyszer a víz alól, ám a víz fölött elpusztul, mert csak alatta tud élni. A szerző szerint a kraken az elvárásokról szól, hiszen ugyan nem ismerik az illetőt, mégis gondolnak róla valamit, ami lehet, hogy nem is igaz. Attila az elvárások ellen úgy védekezik, hogy a “víz alatt marad”.

-

Vajon a tragédiák tárháza a regény? Miért halmozta a tragédiákat a szerző, miért volt szükség erre íróilag, vetődött fel a kérdés. A válasz szerint a regény 24 óráról szól, és ebben a 24 órában nézünk vissza az elmúlt 5 évre, és az egyik trauma a másikból következett - egymás logikus következményei. Bár az utolsó cselekmény 23.55 perckor történik, de az írótól megtudtuk, folytatás nem lesz, a vége szándékosan nyitott, az olvasó döntse el maga, hogy mi fog velük történni. 

Veiszer Alinda aztán a regény irodalmi értékét magasztalta, kiemelve, hogy a latin madárnevek és a gy-betűs szavak teljesen elbűvölték a szövegben. Majd az irodalmi előzményekről érdeklődött, mire a szerző csak egy könyvet említett, az Egy tökéletes napot Melania G. Mazzuccótól, amely nyomot hagyott benne annak idején, amikor olvasta - az is egy nap történetét meséli el. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Franciául is megjelent Molnár T. Eszter regénye

Molnár T. Eszter Teréz, vagy a test emlékezete című könyve franciául is megjelent az Actes Sud kiadónál, a műfordítást Sophie Aude készítette.

...
Nagy

Molnár T. Eszter: Mindeközben Bajkonurban [Holdra szállás 50]

...
Beleolvasó

A Hidegkútban rokonszenves emberek félelmetes kihívásokkal szembesülnek

Molnár T. Eszter Hidegkút című regénye Zoltán Gábor szerint olyan, mintha a legeslegjobb fordító áldozatos és szakszerű munkája nyomán olvashatnánk egy kortárs amerikai vagy nyugat-európai nagy író bestsellerét. De a Hidegkút nem fordítás, itt játszódik és most, amitől, ha lehetséges, még fájdalmasabb és még szebb.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Olvass!
...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Hírek
...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

...
Beleolvasó

Időutazók süllyesztették el a Titanicot? Olvass bele egy őrült elméletbe!

...
Hírek

Agatha Christie rajongói egy új, tavaszi novelláskötetnek örülhetnek