MOHAMED MBOUGAR SARR
Az emberek legtitkosabb emlékezete
Ford.: Bognár Róbert, Park, 2022, 461 oldal
-

2018-ban egy fiatal szenegáli író, Diégane Latyr Faye felfedez Párizsban egy legendás könyvet, az 1938-ban kiadott Az embertelenség labirintusát. A szerzőt úgy emlegették annak idején: a "néger Rimbaud", de a műve által keltett botrány miatt eltűnt. Diégane nyomozni kezd a titokzatos T.C. Elimane után, és tragédiákkal szembesül. Közben Párizsban fiatal afrikai írók egy csoportjával jár össze; figyelik egymást, beszélgetnek, vitatkoznak, isznak, sokat szeretkeznek, és töprengenek a száműzetésbeli alkotás szükségességén. Az emberek legtitkosabb emlékezete villódzóan ötletes, lebilincselő olvasmány, melyben ott a választás állandó kényszere: írni vagy élni? Szerelmi vallomás az irodalomhoz és az irodalom időtlen hatalmához. "Mohamed Mbougar Sarr Az emberek legtitkosabb emlékezetéért tavaly elnyerte Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját, amelynek azért is volt nagy jelentősége, mert most először nyerte el fekete-afrikai író a Goncourt-díjat. Azonban mindenkit óva kell inteni attól, hogy efelől a pozíció felől olvassa a regényt, vagy hogy valami afrikai irodalomhoz kapcsolódó prekoncepcióval vegye kezébe a könyvet. Az egész történet ugyanis éppen ezekkel a sztereotípiákkal akar leszámolni, és ahogyan a főszereplő, úgy valószínűleg a szerző is szeretné távol tartani magát az „ígéretes fiatal afrikai író” titulustól, és mindattól, ami ezzel jár" - írtuk kritikánkban.

Margó.
Mohamed Mbougar Sarr szombat délután az őszi Margó Irodalmi Fesztivál vendége lesz. A szerzővel Apró Annamária beszélget, közreműködik: Dér Zsolt. Mikor? Október 15. 16.30-kor. Hol? Nemzeti Táncszínház. Részletek erre>>

Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete (részlet)

Július 31.

 Ma este azt csináltam, Napló, amitől mindennél jobban tartok: telefonáltam a szüleimnek. Anya: Baj van? Én: Nem, minden a legnagyobb rendben. Anya: Biztos? Fiú: Biztos. Anya: Akkor csak úgy felhívtál minket? Fiú: Megtudni, hogy vagytok. Anya: Ajjaj, Latyr, én aggódom. Biztos nincs baj?

Telefonhívás esetén a szüleim ülnek egymás mellett, és úgy tartják a telefont, hogy én a fél-fél arcukat látom. Eggyé vált szülői arcot látok. Az öregedés jeleitől összeszorult a szívem, és legszívesebben lekapcsoltam volna a képet, de az sem segített volna; a hangjuk is megöregedett: mély ráncok az idő falain. Mint mindig, most is megígértem, hogy sűrűbben fogom hívni őket. De tudtam, hogy nem fogom. Továbbra is ritkán fogok telefonálni. Anyám viccesen felemlegeti, hogy gyenge bennem a családi érzék. Keserű élcelődés:

néma vád van benne.

Apám soha nem mond semmi ilyesmit, és ezzel mindent elmond. Egyikük sem talál magyarázatot a hosszú csöndekre. Pedig egyszerű: teljesítem gyermeki kötelességemet, amelyet életük egy bizonyos szakaszában sokan másoknak is teljesítenie kellene, és ez a hálátlanság kötelme.

Van ebben egy adag naivitás is, a hit, hogy korlátlanul rendelkezem a szüleimmel. Talán azért is halogattam a telefonálást, mert vakon bíztam benne, hogy hamarosan úgyis találkozunk, minek naponta hívogatni őket, hiszen nemsokára végleg hazamegyek, és ott leszek mellettük. Délibáb a száműzetés pusztájában. Minden egyes hívásodázás, amelyet a közeli találkozás illúziója táplált, valójában egyre csak távolított tőlük. Elértem az immigráció végső stádiumába: már nemcsak a hazatérés lehetőségében hiszek, hanem egyenesen abban, hogy hamarosan eljő a perce, és visszanyerem a szeretteim nélkül eltöltött időt. E szomorú remények éltetnek is, gyilkolnak is: azzal áltatom magam, hogy nemsokára hazamegyek, otthon minden változatlan, és én pótolom a lemaradást. A hazatérés reménye tökéletes regény, tehát rossz regény.

Valami haldoklik.

A világ, amit elhagytam, eltűnt, mihelyt hátat fordítottam neki.

Azt hittem, benne élvén, majd gyerekkoromat kincsként eltemetvén, hogy örök. Hittem, hogy a világom ragaszkodik hozzám, a múltamhoz. Hiú ábránd: a hajdan szeretett világom nem kötött örök hűségesküt velem. Amint kiléptem belőle, odébbállt az idő alagútjában. Nézem a romokat, és nem is az keserít el, hogy volt világom romokban hever – élt, és ami él, az halandó –, hanem hogy olyan könnyen romba dőlt, hiába reméltem, hogy kellőképp megerősítettem a falakat, kitartanak.

A száműzött gyötrődik a földrajzi távolság, az elválasztó tér miatt. Pedig az idő alapozza meg a magányt, nem a kilométerek, hanem a napok ölnek. Én elviseltem volna, hogy sok milliárd mérföldre legyek a szülői arctól, ha tudom, hogy az idő csak elsiklik fölötte, nem árt neki. De az lehetetlen, szükségképpen barázdák vésődnek az arcba, gyengül a látás, romlik a memória, betegségek fenyegetnek.

Hogyan teremtsünk harmóniát az életünkben? Ír, gyógyír, írsz, gyógyírsz – megpróbálhatod ragozni, végtére van, amire hat a szavak mágiája. De csökkenteni tudja-e a távolságot itt belül? Egyelőre nem: nem segít se ige, se Ige, nem vagy se itt, se ott.

Vannak, akiknek azt kell kívánni, hogy ne menjenek haza, holott másra sem vágynak: otthon meghalnának bánatukban. Hiányoztak a szüleim, de féltem felhívni őket; múlt az idő; és amennyire szomorított, hogy nem hallgatom meg, hogyan folydogál az életük, ugyanannyira riasztott, ha elmesélték volna, mert szavak nélkül is tudtam, mi történik velük. Az, ami mindenkivel:

közelítenek a halálhoz.

Nem telefonáltam, fájt, telefonáltam, az is fájt, talán még jobban.

A szüleim mindenféléről szerettek volna beszélni, elmondani örömteli apróságokat és kellemetlenségeket, hogy már megint mit műveltek az öcséim, és hogy feszült a politikai helyzet. De nem volt lelkierőm végighallgatni a beszámolót. Az egyetlen fontos kérdésről pedig hallgattak. Úgy csináltak, mintha… És én is. Kicsit ridegen és nagyon gyáván rövidre fogtam a beszélgetést.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Nádas: Olyan mértékben, mint az oroszok, Thomas Mann soha nem nyűgözött le

Nádas Péter és Károlyi Csaba dialógusai olvashatók abban a beszélgetőkönyvben, amelyben nem csupán a több évtizedes írói pálya legjelentősebb műveiről kérdezi a kritikus a szerzőt, de szó esik elveszett otthonokról, elődökről és kortársakról is. Mutatunk egy részt az Egy teljes év. Beszélgetések Nádas Péterrel című könyvből!

...

Hogyan lehet a világjárvány közegében feldolgozni egy szakítást?

Garaczi László új regénye a karantén idején játszódik Magyarországon, a történet három sűrű napot fog át. A maszkviselés, az online munka, a távolságtartás, az elnéptelenedett város - mindezek a motívumok túlmutatnak a konkrét járványhelyzeten. Olvass bele a Wesztegbe!

...

Ballagni be a Klinikára, vinni egy méretes daganatot

Keresztury Tibor mára már kultikus kisprózakötete 2000-ben látott napvilágot a Magyar Narancs gondozásában. A szerző hatvanadik születésnapjára megjelenő új, változatlan kiadás immár történeti távlatból, ám eredeti kifejezőerejéből mit sem veszítve ad hírt a „keleti kilátásokról”.

MARGÓ
...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

Kiemeltek
...

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk. 

...

Tudtad, hogy a női vámpírok megelőzték Drakulát?

A vámpírtörténetekben a harc a női testért zajlik, képletesen és fizikailag.

...

Friedenthal Zoltán felolvas a Margó Könyvekből: hallgasd meg!

Az Örkény színésze olvas fel Alessandro Mari és Lars Svisdal regényeiből.

A hét könyve
Kritika
Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja
Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Fájdalmas szakításból Francia Akadémia nagydíjas regény – François-Henri Désérable íróval beszélgettünk

Csábítás és a versek ereje – Francois-Henri Désérable francia íróval beszélgettünk. 

Hírek
...

Demeter Szilárd: Krasznahorkai nem azért kapott Nobel-díjat, hogy kivetítsék az arcát egy ledfalra

...

Még nem láttad a Krasznahorkai-kiállítást? Jó hírünk van!

...

Újra moziban Breier Ádám Krasznahorkai-filmje

...

3 könyv a budapesti Trump-Putyin találkozóhoz

...

H. P. Lovecraft új kötete a vidéki Amerika borzalmait mutatja meg

...

Ennyi volt: szinte biztos, hogy eltűnnek a korallzátonyok