A történelmi és irodalmi alakok életének félreértett vagy eltitkolt részletei izgalmas kiegészítői lehetnek az életműnek, bár az alkotások befogadását csak mérsékelten változtatják meg, néhány szélsőséges esettől eltekintve. Listánkban múzsák, írók és költők, sőt, uralkodók is szerepelnek: ezeket a könyveket olvasd, ha érdekel, milyenek lehettek magánemberekként a nagy alkotók.
Bálint Lilla: Múzsák a csók után
Bálint Lilla összeállítása Nyáry Krisztián köteteit idézi egy lényeges csavarral: a hangsúly itt a múzsákon, a zseniális szerzők által feleségül vett vagy csak istenített nőkön van. Vajda Juliannától Gyarmati Fanniig tekinti végig a szerző, hogy
a magyar irodalom legszebb szerelmes soraiban tett ígéretek milyen hétköznapokat eredményeztek.
Ebben a kontextusban teljesen más téttel merül fel a kérdés, hogy mire jogosít fel a zsenialitás? Mit is jelentenek a különcségek, ha egy háztartásban kell velük élni?
És hogyan kezelte ezeket az asszonyokat a közönség, ismeretlenül, pusztán a férfiak irodalmi művei alapján? A válogatásban feleségek, szeretők és távoli ideálok is feltűnnek, így szinte valamennyi lehetséges életútra találunk példát. Ráadásul már csak a különleges tördelés és a tipográfia miatt is érdemes kezünkbe venni a kötetet.
Bíró Zsófia: A kathar királynő
Bíró Zsófia kutatásait regényes formában dolgozta fel. A boldog hentes feleségével közönségkedvenccé vált szerző az elmúlt éveket kutatással töltötte. II. András feleségének, Gertrudis királynénak egy másik,
a Bánk bánban felvázolttól gyökeresen eltérő képét kínál a könyvében.
Eközben belebotlott a katharokba, a Vatikán által eretneknek bélyegzett és üldözött vallási mozgalomba, akikről számos legenda is terjedt: például, hogy a Szent Grált őrizték és őrzik, talán a templomosok, majd a rózsakeresztesek az utódaik.
Bíró Zsófia misztikus történelmi regénye új bizonyítékokat szolgáltat a gyilkosság hátteréről és indítékairól, közelebb hozva Gertudist, az embert és a történelmi alakot egyaránt. „De valamit mindenképpen kellett tudniuk, mert Gertrudis nővére a francia király felesége lett, nővére pedig a lengyel fejedelemségé. Rögzítsük a nem egyértelmű tényeket: Gertrudis lánya Árpád-házi Szent Erzsébet, fia a tatárjárást végigcsináló és az országot újjáépítő IV. Béla, unokája Árpád-házi Szent Margit és még három másik szent valamint boldog királylány, testvére Sziléziai Szent Hedvig, Lengyelország védőszentje, a közvetlen családjában pedig számtalan apátnő van, akik kolostorokat építtettek és menedzseltek. Csupán 28 éves volt, amikor a születésnapjára rendezett vadászaton egészen apró darabokra vagdalták föl a testét" - foglalta össze az asszony történelmi jelentőségét Bíró Zsófia egy interjújában.
Gyimesi Emese: Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca
Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutató 2009 óta foglalkozik a nő életének és irodalmi pályájának különböző kontextusaival. Kötetében a Petőfi Sándorral való megismerkedésük, az udvarlás és a szerelmük beteljesedésének körülményeit mutatja be egészen Júliának a koltói nászút után megjelent verseiig. A tudományos igénnyel megírt munkában kirajzolódik a kor társadalma, ezáltal érthetőbbé válnak a szereplők cselekedetei. A szerző
a fellelhető forrásokat egymással összevetve, kritikus szemmel vizsgálja,
hogy kiszűrje a visszaemlékezésekben az idő múlása vagy épp a közben fellángolt Petőfi-kultusz okozta eltéréseket. Gyimesi könyve rengeteg illusztráció segítségével helyezi el az olvasót a korabeli Nagykároly báltermében vagy a Ferenciek téren, hozza közel őket a főszereplőkhöz személyes tárgyaik bemutatásával vagy illeszti a verseket a valós eseményekhez.
Ezt megelőzően a kutató munkájának köszönhetően jelentek meg Szendrey Júlia összes versei, elbeszélései és meséi, valamint gyermekeinek levelezése. Szendrey Júlia irodalmi pályafutása - Társadalomtörténeti kontextusok című monográfiájával Gyimesi Emese Artisjus Irodalmi Díjat nyert.
Szécsi Noémi: Jókai és a nők
Maradjunk is a reformkor táján. Az alapos és olvasmányos nőtörténeti köteteivel a műfajban kiemelkedő Szécsi Noémi ezúttal csavart egyet a dolgon és egy férfiról, Jókai Mórról beszél a hozzá közel álló nők segítségével.
A saját korában olvasmányos, kalandregényeknek számító kötetekről az utóbbi években rendre dühös vélemények tűnnek fel az online platformokon a szerzőt kárhoztatva a fiatalok gyér olvasási kedvéért vagy sokszor őt hozzák fel példának a kötelező olvasmányok elavultságára. Pedig Jókai az első rendszeresen olvasó magyar nőnemzedékek kedvenc szerzője volt, aki a férfiírók között (talán azóta is) példátlan érdeklődéssel fordult a nők felé.
Szécsi nem titkoltan Jókai regényeinek rajongója, így célja részben, hogy új perspektívát kínáljon és megmutassa a könyvek értékeit.
Ehhez pedig a Jókairól kialakult képet vizsgálja meg részleteire bontva.
Hogyan alakította azt az író édesanyja, felesége, Laborfalvi Róza, második felesége, a közvélemény és a család által kiátkozott Nagy Bella, a nevelt lányai vagy az unokahúga? Hogyan hatottak ezek a valós alakok a regények karaktereire és a cselekményei irányára? A kötet február 13-án jelenik meg a Magvető gondozásában.
Milbacher Róbert: Ködképek az irodalom láthatárán
Átkötésként Milbacher Róbert, a pszichológia és az irodalomtörténet találkozásából született munkáját ajánljuk, amely mellesleg érint minden korábbi témát a Bánk bántól Petfőiéken át Jókaiig.
A szerző a szövegek szoros értelmezésével dolgozva tár fel a keletkezésükkor még nyilvánvaló, mára elveszett jelentésrétegeket, mint a nyál vagy a vér jelentése egy szépirodalmi alkotásban. Az irodalomtörténész szerző jól ismert szövegek rejtett jelentését mutatja be, vagyis azt, hogy a kortársak melyik kifejezés alatt mit értettek, mi volt számukra a megszokott és mi a különleges kifejezésmód.
Így megérthetjük, hogy
miért volt botrány Arany János Toldija kapcsán az álom-allegóriából, vagy mit jelent, hogy Kölcsey cinikus volt.
Emellett az átlagolvasó számára eddig ismeretlen szövegrészleteket is bemutat, ilyenek Vörösmarty egyes erotikus sorai. Milbacher Róbert kötete korábbi munkájához, a Legendahántáshoz hasonlóan közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik, de nem áldozza fel ennek oltárán a szakmai szempontokat sem. Szerkezete is hasonló: negyven plusz egy történet szerepel a könyvben.
Nyáry Krisztián: Itt kávéztak ők
Végezetül pedig jöjjön az a szerző, aki napjainkban népszerűvé tette a híres íróink, költőink magánéletéről való gondolkodást. Nyáry Krisztián legfrisebb kötete a századfordulós kávéházakba kalauzol bennünket. Híres vendégeiken keresztül mutatja be, milyen sokrétű funkciót láttak el ezek az intézmények az újság szerkesztőségtől a szalonig. A 19-20. század művészei és alkotói a kávén és az ételen kívül pénzért, munkáért, ismeretségért vagy szerelemért is ide jártak. 21 fejezetben olvashatunk a legendás, máig működő vagy az azóta elfeledett kávéházak életéről.
