„Férjen meg a kánonban Jókai és Harry Potter”

Lázár Júlia költő-műfordító szerint nem szűkíteni, hanem tágítani kellene az irodalmi kánont. Fontos lenne, hogy megbízzunk a pedagógusok szaktudásában és ítélőképességében, a gyerekekkel pedig újra megszerettessük az olvasást.

ro | 2021. február 23. |

Lázár Júlia költő-műfordító a blogján reagált arra a vitára, amelyet az utóbbi napokban Tóth Krisztinának a Könyves Magazinon megjelent válasza gerjesztett.

Nagyon röviden arról van szó, hogy a Tizenegyes rovatban, ahol minden megkérdezett ugyanazokra a kérdésekre válaszol, arra a felvetésre, hogy mit venne le a kötelezők listájáról, Tóth Krisztina Jókai Mór Aranyemberét mondta, amit a regény nőábrázolásával indokolt. Miután a magyar sajtó ezt felkapta, az internetes kommentelők egy része mérhetetlen mocskot zúdított Tóth Krisztinára, holott ő maga nem egy hatóság vagy egy intézmény, nem fogja egyetlen tollvonással kitörölni a NAT-ból Jókait, csak a véleményét mondta el.

Lázár Júlia bejegyzésében úgy vélte,

„valószínűleg nem arról kellene beszélni, legyen-e Jókai a magyar irodalmi kánon része (persze hogy legyen!), hanem arról, hogy az országunkban milyen ember alakítja át éppen a kánont és akarja – pusztán politikai megrendelésre – megváltoztatni az újabb generációk gondolkodását? Úgysem fog sikerülni. Annak viszont nyoma marad, ha erre nem reagál a teljes magyar tanár-, író-(kőfaragó- és balett-táncos) társadalom. Kollektív szégyen, hogy asszisztálunk az országunk fasizálódásához, a múlt átírásához, a hazugságokhoz. Szitkozódunk, öklözünk, megbélyegzünk, mert annyira frusztráltak vagyunk attól, hogy gazemberek egy csoportja határozza meg napról napra az életünket”.

A költő-műfordító szerint ezért nem tudunk egy évtizede arról beszélni, hogy valóban újra kellene gondolni az irodalmi kánont. Hozzáteszi, hogy valószínűleg nem szűkíteni, hanem tágítani kellene:

„Férjen meg benne Jókai és Harry Potter! Legyenek ajánlott, de ne kötelező olvasmányok! Tűnjön el a magyartanításból az érettségi kényszere! Szerettessük meg újra az olvasást, mert nem igaz, hogy nincsen rá igény. Csak embernek kellene tekinteni a kiskorúakat, és valódi érdeklődéssel fordulni feléjük. Tanulni tőlük, és ezzel lehetővé tenni, hogy bennük is érdeklődés ébredjen a mi tapasztalataink iránt. Kinevelni és megbecsülni egy olyan pedagógusgenerációt, ami képes megítélni, egy adott csoporttal együtt mit olvasson – jó eséllyel minden csoporttal mást –, megbízni a szaktudásában és a józan ítélőképességében. Véletlenül sem központilag előírni, hogy miről milyen szögben gondolkodjunk!”

A teljes bejegyzést ITT tudjátok elolvasni!

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

...

Hamarosan ki fogják mondani, hogy Jókai nem tanítható?

...

Boldog 40. születésnapot, Harry Potter!

Pulicerpenna nélkül nehéz megfogalmazni, hogy mit jelent Harry Potter nekünk, akik vele együtt nőttünk fel, és akik mellette tanultuk meg, hogy mi a barátság, a hűség és a bátorság, és mit jelent a végsőkig küzdeni mindazért, amiben hiszünk. Harry, az örök varázslótanonc ma lett negyvenéves!

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
A hét könyve
Kritika
„Amikor nincs kiút, az egyetlen út befelé vezet” – Visky András új regénye a bátorságról és a szabadságról szól
Csepelyi Adrienn: Csorbul az önbizalmunk, ha szégyenérzet kapcsolódik a tájszólásunkhoz

Csepelyi Adrienn: Csorbul az önbizalmunk, ha szégyenérzet kapcsolódik a tájszólásunkhoz

„Ez a kötet visszaad valamit azoknak is, akiknek már nincs nagymamájuk, aki magyarázhatna” – interjú Csepelyi Adriennel.

Hírek
...

Eladják Alan Rickman jegyzeteit és személyes tárgyait

...

Nézd meg az Üvöltő szelek előzetesében a fejőlánynak öltözött Margot Robbie-t!

...

Ők a Déry-díj nyertesei 2025-ben

...

Felrobbant a színház, amikor Draco Malfoy megjelent a Harry Potter-darabban

...

Miért hiszünk jobban egy alkalmazásnak vagy az AI-nak, mint magunknak?

...

A Dua Lipa-effektus: David Szalay nem félti a fiatal olvasókat

Olvass!
...

Huckleberry Finn kalandjai a szökött rabszolga szemszögéből: Olvass bele a Pulitzer-díjas regénybe!

Mit gondol egy szökött rabszolga a világról, a nemzetéről és a rasszizmusról?

...

Ez a néprajzi kézikönyv segít megismerni a boszorkányok világát: olvass bele!

A boszorkányok fontos szerepet töltenek be az európai kultúrában, főleg a néprajzi jelentőségük miatt.

...

Horváth Viktor: Mennyire kenheti össze magát egy regény a saját kora közéletével és politikájával?

"A bolgártól optimális távolságra vagyunk."

Vida Kamilla: Két farkas lakozik bennünk: az egyik Kónya Imre, a másik Pető Iván

Vida Kamilla: Két farkas lakozik bennünk: az egyik Kónya Imre, a másik Pető Iván

A harmadik magyar köztársaság talán legfontosabb közéleti vitájának, a harmadik magyar köztársaság egy bámulatosan szép metaforájának 34. évfordulójára írt esszét Vida Kamilla költő. 

Szerzőink

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Csepelyi Adrienn: Csorbul az önbizalmunk, ha szégyenérzet kapcsolódik a tájszólásunkhoz

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Krasznahorkai úgy teszi fel az élet nagy kérdéseit, hogy azt még a tudósok is elismerik