„Västerbottenben, ahol apám született és felnőtt, a betegségemet napfénykórnak hívták” – írja Linda Boström Knausgård a kötet lapjain (itt beleolvashatsz), a bipoláris zavar azonban jóval sötétebb és fájdalmasabb küzdelem annál, mint amit ez az elnevezés sugall. Az elbeszélő hiába határozza el újra és újra, hogy kilép a kínzó spirálból, 2013 és 2017 között többször is a pszichiátriai osztályra kerül, ahol elektrosokk-terápiával kezelik.
A karcsú, de hihetetlenül mély és megrázó szöveg megmutatja, miként harcol egy író a fokozatosan halványuló emlékeiért. „Nincsenek fölösleges mondatok – a narrátor néhol nyers és karcos, máskor már-már lírai hangon mesél a sorozatos visszaesésekről és öngyilkossági kísérletekről, illetve a szabadság kivívásáról” – írtuk kritikánkban.
De mit jelent pontosan bipolárisnak lenni?
A bipoláris zavar olyan pszichés állapot, amelyet a hangulat szélsőséges váltakozása jellemez: eufórikus (mániás), illetve depressziós fázisok követik egymást. Két fő típusa van, nevezetesen a bipoláris I., amelyet a depresszió és a mánia hosszabb szakaszai adnak, valamint a bipoláris II., amelyben utóbbi kevésbé drasztikusan jelenik meg.
A betegség világszerte 150 felnőttből egyet érint.
Bizonyos génváltozatok növelik a kockázatát, de a biológiai alapokat illetően még mindig vannak kételyek. 3 könyvet ajánlunk, ha Knausgård után olvasnál még a témában.
Kácsor Zsolt: Pokoljárás Bipoláriában
„A bipoláris depresszió nem mélabúság, nem búskomorság” – írja Kácsor Zsolt (itt beszélgettünk vele) 2023-as könyvében, amely bár regényként került a boltok polcára, bevallottan valós önéletrajzi eseményeket dolgoz fel. A narrátor lelkének legmélyebb bugyraiba enged be minket, ahol olyan húsbavágó érzéseket élünk át vele, mint a szégyen vagy az önutálat, és szemben találjuk magunkat a kérdéssel, hogy miként lehet mégis az életet választani.
A Pokoljárás Bipoláriában az elmúlt évek egyik legőszintébb és -megrázóbb kötete lett.
„Sötét útinapló egy világról, ahova senki nem szeretne ellátogatni, a személyes tétjét az elbeszélésnek az első pillanattól kezdve érezheti az olvasó, és lehet, hogy Kácsor számára terápiás írásként működött, mégis olyan alkotás a végeredmény, ami irodalmi megoldásokat talált” – írtuk kritikánkban.
Rados Virág: Bipoláris – Egy mániás depressziós nő regénye
„Maguk ugyanolyan értékes emberek, mint bárki más” – biztatja a pszichológus Rados Virág főhősét.
A bipoláris zavarral küzdő nő azonban nehezen fogadja el, hogy egy gyógyíthatatlan mentális betegséggel kell nap mint nap felvennie a harcot.
Rita eleinte megpróbál úgy tenni, mintha a diagnózis nem változtatta volna meg gyökeresen az életét, de a szélsőséges érzelmi viharok komoly kihívások elé állítják.
„A fejem megállás nélkül dörömbölt: gyertek ide hozzám, öleljetek át, simogassatok meg, mondjátok, hogy szerettek, és megvédtek! De képtelen voltam hangot adni az érzéseknek, amelyek a düh leple alatt rejtőztek, és fogalmam sem volt, tulajdonképpen mitől is kellene megvédeniük” – olvassuk a kínzó hullámvasútról. Vajon lehet még esély a boldogságra, vagy a kiszámíthatatlan, szeszélyes kór mindent felemészt?
Kay Redfield Jamison: A nyughatatlan lélek – Egy mániás depressziós pszichológus visszaemlékezései
Kay Redfield Jamison amerikai pszichológus nemcsak elkötelezett kutatója a mániás depressziónak, hanem áldozata is. Önéletírásából egyszerre fojtogató halálvágy és elpusztíthatatlan életigenlés árad, miközben mellébeszélés nélkül vezeti végig olvasóját a legijesztőbb tünetektől a gyógyszeres kezelésen át az elfogadásig.
Mert a gyógyuláshoz meg kell tanulni együtt élni ezzel az állapottal.
„Ami azt illeti, időnként vidámnak, jókedvűnek látszom, sőt még viszonylag értelmes beszédre is képes vagyok mások előtt, úgy tűnik, mintha isten tudja, milyen jól érezném magam a bőrömben. Ám a lelkem folytatja halotti álmát, és a szívem ezer sebből vérzik” – ragadja meg a szerző a bipoláris zavar félelmetes kétarcúságát.
Ha tovább bolyonganál a mentális betegségek útvesztőjében, korábbi cikkünkben 5 könyvet ajánlottunk a témában.
(Qubit)
Nyitókép: Pexels
