Sok olyan mentális betegség létezik, amikről az emberek többsége keveset tud, és amikkel kapcsolatban éppen emiatt rengeteg előítélet él. Most összegyűjtöttünk öt olyan könyvet, amelyek ilyen zavarokat mutatnak be, és ezáltal segítenek megérteni a betegeket és környezetüket. Van köztük olyan, ami a depresszióval foglalkozik, van, ami a bipoláris zavart írja le, és van, ami a tudathasadásos állapotról szól.
John Green: Teknősök végtelen kora
John Green: Teknősök végtelen sora
Fordította: Szabó Luca, Gabo Kiadó, 2018, 288 oldal, 3490 HUF
John Green ifjúsági regényének főhőse a középiskolás Aza Holmes, aki barátnőjével, Daisy-vel nyomozásba kezd egy milliomos eltűnése miatt. Megmozgatja ugyanis a fantáziájukat az a 100 000 dolláros jutalom, ami a nyomravezetőnek jár. Green története azonban nem csak egy átlagos fordulatos detektívsztori, ugyanis bizonyos szempontból nem átlagos a főszereplője sem: Aza obszesszív-kompulzív zavarban szenved. Ez lényegében egy kényszerbetegség, ami azzal jár, hogy az ember azt érzi, nem ura a gondolatainak, hanem azok uralják őt, időről időre pedig megmagyarázhatatlan félelmek kerítik birtokába. Green a megjelenés előtt ez mondta a könyvről. „Ez az első próbálkozásom, hogy közvetlenül arról a mentális betegségről írjak, mely gyerekkorom óta hatással volt az életemre, így aztán miközben ez egy kitalált történet, egyben eléggé személyes is”. A teknősök végtelen koráról bővebben ITT írtunk.
Sylvia Plath: Az üvegbúra
Sylvia Plath: Az üvegbúra
Fordította: Tandori Dezső,Európa Könyvkiadó, 2010, 288 oldal
Az üvegburában egy fiatal, külvárosi lány érkezik nyári gyakorlatra a flancos New York-i magazinhoz, ám az amerikai álom helyett legrosszabb rémálmába csöppen. Az ételmérgezéssel, épphogy megúszott nemi erőszakkal, és teljes kiábrándultsággal véget érő kaland örökre megváltoztatja az életét. Esther Greenwood egyre messzebbre merészkedik a szorongással, depresszióval és szuicid gondolatokkal kikövezett úton, amely a tragikus vég felé vezet. Az üvegbúráról korábban ezt írtuk: „Bár Sylvia Plath egyetlen regénye, az 50 éve megjelent Az üvegbura csak félig önéletrajzi ihletésű, mégsem lehet úgy olvasni, hogy ne keresnénk óhatatlanul is kapcsolódási pontokat Esther Greenwood és a tragikus sorsú amerikai költőnő életútjában. Plath, akinek a nevére legtöbben a halál, sütő és apu szavakkal keresnek rá az interneten, 1963. február 11-én lett öngyilkos.”
Daniel Keyes: Az Ötödik Sally
Daniel Keyes: Az Ötödik Sally
Fordította: Szilágyi Tibor, Alexandra Kiadó, 2014, 320 oldal
Daniel Keyes több olyan könyvet is írt, amelyben mentális betegségekkel foglalkozik, az Ötödik Sally a tudathasadásos állapot megélését mutatja be. Sally Porter ugyanis többszörösen hasadt személyiség, és általában a nehéz pillanatokban, válsághelyzetekben adja át a helyét egyik személyisége a másiknak. A legszörnyűbb pedig az, hogy utána nem is emlékszik, hogy mi történt vele, és csak a környezete elmeséléséből tudja meg, hogy miket tett. Otthonában olyan tárgyakra bukkan, amikről fogalma sincs hogy kerülhettek oda. Ki van szolgáltatva mások becsületességének és tudata más rétegeinek. A normális körülmények között visszahúzódó Sallyben még négy nagyon különböző személyiség él: a szenvedélyes és érzéki Bella, az intellektuális Nola, az agresszív és rátermett Jinx, és a jószándékú Derry. Az igazi, sokszínű Sally Porter megtalálásában végül egy pszichiáter, Dr. Ash próbál meg segíteni neki.
Barnás Ferenc: Másik halál
Barnás Ferenc: Másik halál
Kalligram Könyvkiadó, 2012, 298 oldal, 2800 HUF
A Másik halál főszereplője egykor irodalom- és esztétikatanár volt, munkanélkülisége, illetve közeli barátjának öngyilkossága miatt azonban teljesen széthullik nemcsak az élete, hanem a tudata is. Emlékezetkiesések, skizofrén tünetek, paranoiás gyanakvás, hallucinációk és végletes kényszeresség határozzák meg mindennapjait. A regényben többek közt az a különleges, hogy narrációja alkalmazkodik a főhős pszichés állapotának változásaihoz, identitásának széteséséhez. A könyvről korábban ezt írtuk: „Barnás a majd háromszáz oldalon egyetlen apró illúziót sem enged meg magának. Megengedi viszont a humort, az egérutat. Sokszor olyan finoman és zavarba ejtően kíméletlenül, hogy nem is tudjuk, merjünk-e nevetni rajta (illik-e? szabad-e?), ezért inkább csak elhúzzuk a szánkat.”
Rados Virág: Bipoláris – Egy mániás depressziós nő regénye
Rados Virág: Bipoláris – Egy mániás depressziós nő regénye
Jaffa Kiadó, 2011, 222 oldal
A mániás depresszióval kevés könyv foglalkozik, pedig viszonylag sokakat érintő betegség, amit a tudomány mai állása szerint gyógyítani nem lehet, csak kezelni. Rados Virág regénye egy újságíró igaz történetét dolgozza fel, aki pszichiátriára kerül, majd bipoláris érzelmi zavarral diagnosztizálják. Más lehetősége nem marad, meg kell tanulnia együtt élni a betegségével. Váltogatják egymást a mély depressziós és a nyughatatlan, pörgős mániás állapotok, a férfiak pedig jönnek-mennek az életében. Rados Virág könyvéből elég pontos képet lehet kapni arról, hogyan zajlanak egy bipoláris zavarban szenvedő mindennapjai, és, hogy belső munkával, terápiákkal, illetve gyógyszeres kezeléssel hogyan lehet felvenni a harcot a betegséggel.
