Turi Tímea: Magyarország utolsó költője [Kemény60]

Turi Tímea: Magyarország utolsó költője [Kemény60]

Barátok, pályatársak köszöntötték csütörtök este a Petőfi Irodalmi Múzeumban a hatvanéves Kemény Istvánt (beszámolónkat a szülinapról ITT olvashatjátok). A rendezvényen köszöntő beszédet mondott Turi Tímea, a Magvető Kiadó főszerkesztője, amelyet most teljes terjedelmében elolvashattok.

Könyves Magazin | 2021. október 29. |

Magyarország utolsó költője 

A versnek nincs helye az időben.

Lefekvés előtt, vagy a strandra kifeküdni nem verseskönyvet visz magával az ember, mert ilyenkor történetekbe szeret belefeledkezni. Kultúránk egyre inkább történetek kultúrája, és a költők, ha emlékük fennmarad, maguk is történetekké válnak. Verseikből egy-két sor belefonódik a nyelv hétköznapi szövetébe, alakjuk pedig pár vonással válik felidézhetővé: viaszos vászonná, félrecsúszott nyakkendővé, vagy éppen homokos szomorú, vizes, síkká.

A verseskönyveknek nem kerülünk a hatása alá úgy, ahogy a nagy elbeszéléseknek: nem készülnek belőlük tévéjátékok, nem zanzásíthatók a más szókincsű utókor számára. Nem ejtenek rabul, mint a jó regények, nem izgulunk a szereplőikért, oldalaik nem a következő oldalra vezetnek át egy ügyes cliffhangerrel, hanem kiütik a kezedből a könyvet, amiben éppen benne vannak:

ha jó a vers, a könyvet le kell tenni.

Verset nem olvasunk, verset tudunk. Vajon honnan ismerjük mégis őket? És miért nem akkor hatnak, amikor találkozunk velük, miért évekkel később csapnak le ránk? Nyilván már más is átélte, hogy amikor este kilenckor levitte a szemetet, a csendes lépcsőházban, szinte a semmiből ütötte szíven a mondat: „az a nap kéne mégis, egyben, legalább az a csonka nap”… Hogy egy kényelmetlen családi vacsorán annak a felidézésével vigasztalta magát, hogy „Bartók Bélát meg egyetlen szóviccel Dénes bácsi terítette le, húszban”. Vagy egy vitát felidézve, mint egy kalapácsütés, eszébe jutott, hogy „Tudod, hogy tévedek”. Ki ne sóhajtott volna magában sehova sem vezető szócsatákat szemlélve, hogy „ugyanazt mindig ugyanazoknak”? Ki ne dudorászta volna kocogás közben, hogy „de ez csak egy gyógyítható egypólusú depresszió”? Az ember igen hosszú ideig gondolkozhat azon is, vajon mit jelent az, hogy „édes nevem, okos nevem, menj a tieid közé”. Néha pedig csak „nagyon-nagyon szeretne lengni”.

Akinek nincs versmemóriája, annak a dallam marad meg, és az érzés, amikor a zsúfolt bálterem szélén állsz, senkihez sem szólsz, mégis tiéd a látvány és a jelenlét.

Kemény Istvánnak nincs története. Nem tudjuk elképzelni a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, amint passzív-agresszív kérdésekkel bombázza hallgatóságát: nem véletlen, hogy egyetlen emblematikus képén többekkel együtt ül lemondó kíváncsisággal a Parlament lépcsője előtt. Jellemző az is, hogy friss beszélgetőkönyve sem az úgynevezett életesemények, hanem a versek történetét mondja el.

A valóságból annyi érdekli, amennyit a vers lámpája megvilágít:

ezért nem titoktalanít, mert tudja, noha a vers a valóságból, a valóság után születik, valójában abból levezethetetlen.

A magyarul író költők között sok az okos költő. És sok a természet vadvirága is. Kemény István se nem ez, se nem az: ő egész egyszerűen költő. Nem mesterember, és nem filozófus. Okossága és nem-tudása egy költő okossága, és könnyen meglehet, hogy ő az utolsó magyar költők egyike. Nem arról van szó, hogy az ő nemzedéke után ne írnának, ne írnánk verseket: de mi csak verseket írunk, és nem vagyunk költők. Kemény István világa azonban költészet. Míg egy jó prózában minden mondat elhallgat egy másik mondatot, addig

Kemény verseiben a sorok, a mondatok nem behelyettesíthetők.

Azok, amik: pontosak. Nem feltehető kérdés, hogy hogyan írt volna a 19. század költőjeként, vagy mit írna majd száz év múlva. Ő most él. Épp most hatvanéves.

Nyitókép: Valuska Gábor

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

„Verseiben a világ minden abszurditása kap lírai patinát” [Kemény60]

Kemény István hatvanadik születésnapján az olvasók kaptak ajándékot, a napokban jelent meg ugyanis az Állástalan táncos című portrékönyve, amelyben a költő több mint nyolcvan vers keletkezéstörténetén keresztül mesélt Hegyi Katalinnak gyerekkorról, szerelemről, városokról, rendszerváltásról, barátságokról, hosszú éjszakákról. A Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott születésnapi ünnepségen a köszöntők mellett bemutatták a könyvet is.

...
Nagy

Hatvanéves lett Kemény István

Ma lett hatvanéves Kemény István író, költő. Születésnapja alkalmából négy verséről írunk most, amelyek olvashatók a frissen megjelent, válogatott verseit tartalmazó kötetében, az Állástalan táncosban is.

...
Beleolvasó

60 éves lett Kemény István, most megtudhatjuk, hogyan keletkeztek a versei

Ma ünnepli 60. születésnapját Kemény István költő. A Magvető az alkalomra egy kötettel készült, amely egyszerre válogatott versek-kötet és beszélgetőskönyv. Olvass bele az Állástalan táncosba!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.

Hírek
...
Írd meg Európát!

Írd meg Európát, és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

...
Hírek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

...
Hírek

Pilinszky-verset dolgozott fel a Meg Egy Cukorka

...
Hírek

Az izlandiak még mindig sokat olvasnak, de a statisztikát a nők húzzák fel

...
Nagy

Austen hősnőjének pusztán szórakozás, ami másnak az élet maga [Az Austen-projekt]

...
Hírek

Lomb Kató játéknak, megfejtendő keresztrejtvénynek tekintette a nyelvet

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

...
Hírek

A Tandori Dezső és Ágnes hagyaték az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára került

Olvass!
...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

...
Beleolvasó

Marianne Fillenzt barátja, Karl Popper is arra biztatta, hogy válassza a kutatást

A Tények és tanúk-sorozat új kötetében Marianne Fillenznek, az idegrendszer híres kutatójának memoárját olvashatjuk, valamint baráti levelezését Karl R. Popper filozófussal. Olvass bele!