60 éves lett Kemény István, most megtudhatjuk, hogyan keletkeztek a versei
Kemény István
Állástalan táncos
Magvető, 2021, 216 oldal
Kemény István: Állástalan táncos

A Magvető Kiadó Kemény István hatvanadik születésnapjára jelentette meg ezt a többműfajú könyvet, ami egyben a válogatott versek-kötet és egy beszélgetőskönyv is. Hegyi Katalin irodalomtörténész a neki kedves Kemény-versek keletkezésének pillanataira kérdezett rá, a költő pedig mesélt gyerekkorról, szerelemről, rendszerváltásról, városokról, barátságokról, hosszú éjszakákról, félelmekről, boldogságokról és még ezer másról.

Kemény István: Még a legrégebbi verseim is az enyéim
Kemény István: Még a legrégebbi verseim is az enyéim
Tovább olvasok

Kemény István: Állástalan táncos (részlet)

Válogatott versek és válaszok Hegyi Katalin kérdéseire

 

Amikor beszélgettünk a kötetről, és válogattuk a verseket, azt mondtad, hogy A keresés című vers egy „normális vers” a kötetben. Megértése ennek ellenére sem egyszerű. Az idősíkok összemosódnak, visszamegyünk a crô-magnoni emberig, az első olyan Homo sapiens-korszakhoz, ahol létezett már ősi kultúra, művészet. Egy tudós régész nyomába ered egy társaság. „Két évezred kissé szétnyílt”, és a „korszakidegen név” két versedet is eszembe juttatja: az egyik a Betétdal (1986. augusztus) és egy későbbi, a Dél (1998. augusztus 4–8.) címűek.

Verseidben gyakran találkozunk a korszak fogalmával. A korszak, amelyben fiatal felnőttként éltél, s amelynek végét sejtetted, majd pedig bő tíz évvel később új korszakot nyitottál: „Átadom a korszakot. Működik. / Ezek a kulcsok. Rend van.” Lehet, hogy ez a feltevésem túl „merész”, s nem volt olyan célod, hogy korszakokat írj le, zárj le, nyiss meg. 

Mégis úgy gondolom, hogy egész költői pályádat, tudatosan vagy nem tudatosan, de átíveli a korszakosság igénye. Ezt te érzékeled?

Hónapok óta, mióta írjuk ezt a könyvet, sokadszor érzem, hogy nem teszel fel egy jogos kérdést, mert nyilván nem akarsz zavarba hozni: te István, tulajdonképpen mi az ördögért írod oda tizenéves korod óta a verseid végére a dátumokat? Fontoskodásból? Monumentálisra növesztett egóból? Szerinted nem röhejes egy kicsit ott a vers végén, hogy 1985. április – 1986. május 20. – 1990?

Nem, nem. Ezt azért nem kérdeztem meg, mert kézirattárosmuzeológus évtizedeimben megtapasztaltam, hogy vannak a datáló írók és a nem datáló írók (például Móricz Zsigmond dátumoz mindent, Ady szinte semmit). Mi nagyon szerettük a dátumozó írókat, mert könnyebbé tették a feldolgozást, s nem mellesleg úgy vélem, többletjelentést adhat a szövegek értelmezéséhez, noha nyilvánvalóan egy mű értékét nem az határozza meg, hogy mikor keletkezett.

Jó, hogy ezt mondod, és kár, hogy nem tudtam eddig. Megnyugodtam volna, hogy én egy „datáló író” vagyok, és kész. Mert magamnak jó párszor feltettem már a fenti kérdéseket, és bizony egyikre se mernék tiszta szívvel nemet mondani. Mert akkor nemet kellett volna mondanom egy olyan könyvre is, amiben a saját verseimet magyarázom: vagyis erre. És bizony nem mondtam nemet. Úgyhogy csak reménykedni tudok, hogy a narcizmusom nem pusztító mértékű. Mégis, akárhányszor törtem a fejem, miért írok dátumot a verseim végére, mindig két prózaibb okot találtam:

  1. a) Egyszerűen így tanultam. Magától Petőfi Sándortól. Akkor volt százötven éves, amikor ötödikes voltam. Az volt a Petőfiév: minden róla szólt, tévé, rádió. És mivel ötödikben magyarból egyébként is ő a főtéma, mi abban a tanévben egy négyzetre emelt Petőfi-kultuszt kaptunk. Kiadták a fényes borítójú Összes verseit is. Ez a nagy Petőfi-összes úgy állt ott a polcon nálunk is, mint a Biblia. És dátumok voltak benne a versek után. Szóval a kétség árnya se merült fel bennem soha afelől, hogy ezt így kell csinálni.
  2. b) Gyerekkorom óta érdekel az időrend. Ebbe tudok kapaszkodni, ilyen az agyam. Szeretnék emlékezni, hogy mikor írtam valamit, és másoknál is szívesen olvasom. És igazából sose értettem, hogy működnek azok az emberek, akiknek nem rendeződnek a fejében időrendbe az események. Én korszakolás nélkül elvesznék az időben. Pedig tudom, olvasom, látom, tapasztalom, hogy a történeti tudat egyre kevésbé fontos, és az emberek vidáman elműködnek nélküle. Például három éve (ne legyünk pontatlanok: 2018. október 22-én, helyi idő szerint kb. 21.30-kor) a sanghaji költészeti fesztivál bankettjén a szomszéd asztalnál egy tószt közben többször elhangzott Marx neve, és ekkor Csing (elnézést: Ching), egy egyetemista lány, aki Blake-kel (1757–1827) meg Shakespeare-rel (1564–1616) foglalkozik, és angol-kínai tolmácsnak rendelték mellém, kissé zavart mosollyal hozzám fordult: ez a Marx… ez él még?

A korszakokról kérdeztél, és említetted a Betétdal című verset. Ebben tényleg tettem egy óvatos kísérletet, hogy lezárjak egy korszakot: a kommunista világrend korát.

 Ez 1987-ben történt, és titokban, merthogy még tartott a korszak. Olyan titokban sikerült a korszakzárásom, hogy 1987 óta nem vette észre senki. Most fellebbentem a leplet erről a titokról: a Kommunista kiáltvány kezdőmondatát („Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete.”) hekkeltem meg a Betétdal utolsó négy sorával: „A levegő épp megérett / A borok is épp megértek / A földrész is épp megérett / Járja be új kísértet.”

(A keresésnek négy évig nem volt címe, és ezért a Rokokó-könyvbe került, nem pedig a Játék méreggel és ellenméreggelbe. Csak 1990-ben sikerült végre ezt a – valljuk be – nem túl kreatív címet adnom neki.) 

A keresés 

Két évezred kissé szétnyílt,

egy régész ott ásott és eltűnt.

Fel-felerősödve szól azóta folyton

a leírhatatlan régész-sirató.

 

Kezdjük meg a keresést, szálljunk vonatra.

A vonatablaktól az erdő széle messze,

addig még egy városka is: Crô-Magnon

s a határban mindenütt élénk nyugalom.

 

Szálljunk is le, a kis állomás üres,

nincs busz, mehetünk a városig gyalog –

az ajtók zárva. Az emberek az ismétlődő

időutazások miatt bizalmatlanok.

 

Most menjünk be az egyetlen

nyitott ajtón s a hivatalnoknak

sírjuk el férjünk korszakidegen

hangzású nevét,

 

vegyük át a műanyag tasakban

a kőeszközöket, a karórát, a port,

és hajtsuk végre irtózattal

visszafelé is ezt a keresést. 

1985. április – 1986. május 20. – 1990

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kemény István: Még a legrégebbi verseim is az enyéim

...
Nagy

Kemény István: Mindig kell valaki, aki nem azt csinálja, mint a többiek

...
Általános cikkek

Kemény István: Rengeteg tanácstalan, kapkodó, ijedt és frusztrált embert látok

A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: HolyWin [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek ötödik darabját olvashatjátók most, mégpedig Czakó Zsófiától.

Hírek
...
Szórakozás

Négy Gotham-díjat is nyert a legújabb Ferrante-feldolgozás a független filmes gálán

...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

...
Hírek

Gyönyörű fotót osztott meg a Magvető Boldizsár Ildikó új könyvéről

...
Hírek

Beck Zoltán zenésítette meg Grecsó Krisztián Magánapokrifját - nézd meg!

...
Hírek

Mesekönyvet kaptak a parlamenti dolgozók gyerekei, a főhőse az ereszcsatornán mászik

...
Hírek

75 éves lett Marina Abramovic, akinek töltött fegyvert tartottunk a fejéhez

...
Hírek

A vakcinát választotta az év szavának a Merriam-Webster szótár

...
Szórakozás

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2022-ben!

...
Hírek

Az afrikai szerzők domináltak a 2021-es irodalmi díjak nyertesei között

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

Az év utolsó, hosszúra nyúlt estéi tökéletesek a nagy közös mesélésekre, ezért most olyan könyveket választottunk a Szívünk rajta matricásai közül, amelyek a hagyományos vagy újramesélt népmesék közül válogatnak.

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

Zalán Tibor személyében november 27-én új kulcsőrt avatnak a Mesemúzeumban.

...
Szívünk rajta

Mourlevat a fekete humort franciás könnyedséggel elegyíti

Jean-Claude Mourlevat könyveiben nem riad vissza a szokatlan vagy épp meghökkentő témaválasztástól, a Szívünk rajtában a hónap könyvének választott Putifár tanár úr visszavág is egy nyugdíjba vonult tanár bosszújáról szól. A kötet László Kinga fordításában és Rofusz Kinga illusztrációival jelent meg magyarul – a fordítót a könyvről és az íróról, az illusztrátort pedig a Putifár képi világáról faggattuk.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

Nagyon jól hozza a varázslóvilág hangulatát a Harry Potter és a bölcsek köve-film bemutatásának huszadik évfordulójára megálmodott kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája. Bár a kérdésekre egy vérbeli Harry Potter-rajongónak nem olyan nehéz válaszolni, a meglepetésvendégek és a nosztalgiázás miatt mindenképpen érdemes megnézni.

...
Szórakozás

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

Nyulak, könyvek, harcos kertvárosi anyukák, időutazás és Kiwi! - ez volt a Donnie Darko, ami egyszerre lett generációs kultfilm és szürreális kertvárosi pszichothriller.

...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

...
Szórakozás

Rockzenére hangolt káosz és minimalizmus a Magyar Nemzeti Balett legújabb előadásában

Először látható Magyarországon a kortárs tánc igazi klasszikusának számító Chroma című előadás. Wayne McGregor koreográfus  darabja egy több síkon futtatott kommunikációs kísérlet: szélsőséges gondolatok, érzések megfogalmazása és párbeszéde a test határainak feszegetésével.

...
Szórakozás

25 éves a Romeo+Juliet: az MTV-esztétika, amely érdekessé tette a klasszikusokat

Az MTV-esztétika találkozása a reneszánsszal, a vizuális nyelv ütközése a tradícióval, gengszterek, tetoválások és drag queen a grandiózus adaptációban. 

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

...

Öreg banda, kiégés és Rómeó + Júlia [10 perc Könyves]

...

Tompa Andrea hóhérokról, Kolozsvárról, az íróvá válásról és az első regényéről

...

A hospice a halál előtti életről szól