60 éves lett Kemény István, most megtudhatjuk, hogyan keletkeztek a versei
Kemény István
Állástalan táncos
Magvető, 2021, 216 oldal
Kemény István: Állástalan táncos

A Magvető Kiadó Kemény István hatvanadik születésnapjára jelentette meg ezt a többműfajú könyvet, ami egyben a válogatott versek-kötet és egy beszélgetőskönyv is. Hegyi Katalin irodalomtörténész a neki kedves Kemény-versek keletkezésének pillanataira kérdezett rá, a költő pedig mesélt gyerekkorról, szerelemről, rendszerváltásról, városokról, barátságokról, hosszú éjszakákról, félelmekről, boldogságokról és még ezer másról.

Kemény István: Még a legrégebbi verseim is az enyéim
Kemény István: Még a legrégebbi verseim is az enyéim
Tovább olvasok

Kemény István: Állástalan táncos (részlet)

Válogatott versek és válaszok Hegyi Katalin kérdéseire

 

Amikor beszélgettünk a kötetről, és válogattuk a verseket, azt mondtad, hogy A keresés című vers egy „normális vers” a kötetben. Megértése ennek ellenére sem egyszerű. Az idősíkok összemosódnak, visszamegyünk a crô-magnoni emberig, az első olyan Homo sapiens-korszakhoz, ahol létezett már ősi kultúra, művészet. Egy tudós régész nyomába ered egy társaság. „Két évezred kissé szétnyílt”, és a „korszakidegen név” két versedet is eszembe juttatja: az egyik a Betétdal (1986. augusztus) és egy későbbi, a Dél (1998. augusztus 4–8.) címűek.

Verseidben gyakran találkozunk a korszak fogalmával. A korszak, amelyben fiatal felnőttként éltél, s amelynek végét sejtetted, majd pedig bő tíz évvel később új korszakot nyitottál: „Átadom a korszakot. Működik. / Ezek a kulcsok. Rend van.” Lehet, hogy ez a feltevésem túl „merész”, s nem volt olyan célod, hogy korszakokat írj le, zárj le, nyiss meg. 

Mégis úgy gondolom, hogy egész költői pályádat, tudatosan vagy nem tudatosan, de átíveli a korszakosság igénye. Ezt te érzékeled?

Hónapok óta, mióta írjuk ezt a könyvet, sokadszor érzem, hogy nem teszel fel egy jogos kérdést, mert nyilván nem akarsz zavarba hozni: te István, tulajdonképpen mi az ördögért írod oda tizenéves korod óta a verseid végére a dátumokat? Fontoskodásból? Monumentálisra növesztett egóból? Szerinted nem röhejes egy kicsit ott a vers végén, hogy 1985. április – 1986. május 20. – 1990?

Nem, nem. Ezt azért nem kérdeztem meg, mert kézirattárosmuzeológus évtizedeimben megtapasztaltam, hogy vannak a datáló írók és a nem datáló írók (például Móricz Zsigmond dátumoz mindent, Ady szinte semmit). Mi nagyon szerettük a dátumozó írókat, mert könnyebbé tették a feldolgozást, s nem mellesleg úgy vélem, többletjelentést adhat a szövegek értelmezéséhez, noha nyilvánvalóan egy mű értékét nem az határozza meg, hogy mikor keletkezett.

Jó, hogy ezt mondod, és kár, hogy nem tudtam eddig. Megnyugodtam volna, hogy én egy „datáló író” vagyok, és kész. Mert magamnak jó párszor feltettem már a fenti kérdéseket, és bizony egyikre se mernék tiszta szívvel nemet mondani. Mert akkor nemet kellett volna mondanom egy olyan könyvre is, amiben a saját verseimet magyarázom: vagyis erre. És bizony nem mondtam nemet. Úgyhogy csak reménykedni tudok, hogy a narcizmusom nem pusztító mértékű. Mégis, akárhányszor törtem a fejem, miért írok dátumot a verseim végére, mindig két prózaibb okot találtam:

  1. a) Egyszerűen így tanultam. Magától Petőfi Sándortól. Akkor volt százötven éves, amikor ötödikes voltam. Az volt a Petőfiév: minden róla szólt, tévé, rádió. És mivel ötödikben magyarból egyébként is ő a főtéma, mi abban a tanévben egy négyzetre emelt Petőfi-kultuszt kaptunk. Kiadták a fényes borítójú Összes verseit is. Ez a nagy Petőfi-összes úgy állt ott a polcon nálunk is, mint a Biblia. És dátumok voltak benne a versek után. Szóval a kétség árnya se merült fel bennem soha afelől, hogy ezt így kell csinálni.
  2. b) Gyerekkorom óta érdekel az időrend. Ebbe tudok kapaszkodni, ilyen az agyam. Szeretnék emlékezni, hogy mikor írtam valamit, és másoknál is szívesen olvasom. És igazából sose értettem, hogy működnek azok az emberek, akiknek nem rendeződnek a fejében időrendbe az események. Én korszakolás nélkül elvesznék az időben. Pedig tudom, olvasom, látom, tapasztalom, hogy a történeti tudat egyre kevésbé fontos, és az emberek vidáman elműködnek nélküle. Például három éve (ne legyünk pontatlanok: 2018. október 22-én, helyi idő szerint kb. 21.30-kor) a sanghaji költészeti fesztivál bankettjén a szomszéd asztalnál egy tószt közben többször elhangzott Marx neve, és ekkor Csing (elnézést: Ching), egy egyetemista lány, aki Blake-kel (1757–1827) meg Shakespeare-rel (1564–1616) foglalkozik, és angol-kínai tolmácsnak rendelték mellém, kissé zavart mosollyal hozzám fordult: ez a Marx… ez él még?

A korszakokról kérdeztél, és említetted a Betétdal című verset. Ebben tényleg tettem egy óvatos kísérletet, hogy lezárjak egy korszakot: a kommunista világrend korát.

 Ez 1987-ben történt, és titokban, merthogy még tartott a korszak. Olyan titokban sikerült a korszakzárásom, hogy 1987 óta nem vette észre senki. Most fellebbentem a leplet erről a titokról: a Kommunista kiáltvány kezdőmondatát („Kísértet járja be Európát – a kommunizmus kísértete.”) hekkeltem meg a Betétdal utolsó négy sorával: „A levegő épp megérett / A borok is épp megértek / A földrész is épp megérett / Járja be új kísértet.”

(A keresésnek négy évig nem volt címe, és ezért a Rokokó-könyvbe került, nem pedig a Játék méreggel és ellenméreggelbe. Csak 1990-ben sikerült végre ezt a – valljuk be – nem túl kreatív címet adnom neki.) 

A keresés 

Két évezred kissé szétnyílt,

egy régész ott ásott és eltűnt.

Fel-felerősödve szól azóta folyton

a leírhatatlan régész-sirató.

 

Kezdjük meg a keresést, szálljunk vonatra.

A vonatablaktól az erdő széle messze,

addig még egy városka is: Crô-Magnon

s a határban mindenütt élénk nyugalom.

 

Szálljunk is le, a kis állomás üres,

nincs busz, mehetünk a városig gyalog –

az ajtók zárva. Az emberek az ismétlődő

időutazások miatt bizalmatlanok.

 

Most menjünk be az egyetlen

nyitott ajtón s a hivatalnoknak

sírjuk el férjünk korszakidegen

hangzású nevét,

 

vegyük át a műanyag tasakban

a kőeszközöket, a karórát, a port,

és hajtsuk végre irtózattal

visszafelé is ezt a keresést. 

1985. április – 1986. május 20. – 1990

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kemény István: Még a legrégebbi verseim is az enyéim

...
Nagy

Kemény István: Mindig kell valaki, aki nem azt csinálja, mint a többiek

...
Általános cikkek

Kemény István: Rengeteg tanácstalan, kapkodó, ijedt és frusztrált embert látok

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

Hírek
...
Így döntöttek ők

Nyáry Krisztián: Eszeveszett szerelem változtatta meg az életét

...
Hírek

Salman Rushdie ezt az álmot látta két nappal a merénylete előtt

...
Szórakozás

Így énekel Timothée Chalamet az új Dylan-életrajzi filmben (videó)

...
Zöld

5 könyv, amit olvass el, ha mindig ugyanúgy végződnek a párkapcsolataid

...
Hírek

Sophie Kinsella a rák egyik legagresszívabb formájával küzd

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

...
Nagy

5 dolog, amit nem tudtál a Száz év magányról

...
Szórakozás

Neil Gaiman: Vége a sorozatok aranykorának

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

A pár másodperces videó egy elmerülten olvasó fiúról rövid idő alatt a TikTok kedvencévé vált.

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

Az ukrán házaspár, Romana Romanisin és Andrij Lesziv képeskönyve érzékenyen, de bátran mesél nehéz, mégis fontos témáról gyerekeknek, arról, hogy mit jelent, ha valahol háború van.

...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

A Tolkien-féle fantasy és a népmesék hangulata keveredik Magyar Katalin különleges könyvében, a Jeripuszban, melyben a gonosz legyőzése a cél.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

...
Szórakozás

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Tuti befutókat néznél az este? Összeszedtük, milyen Oscar-díjas adaptációkat találsz most a Netflixen: lesz közte hard boiled krimi, izgalmas animáció, szórakoztató kaland és egy kakukktojás dráma is.

...
Szórakozás

„Ivy a kedvencem” – A Csengetett, Mylord?-enciklopédia szerzőjével beszélgettünk

Mi lehet a Csengetett, Mylord? titka, amivel ennyire betalált a magyar nézőknél? A sorozatról készült enciklopédia szerzőjét, Boromisza Istvánt kérdeztük.

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

...

Ezt senki nem mondta – Dr. Benkovics Júlia: Mi történik a nőgyógyásszal, amikor terhes lesz?