- A Mesék a Hurokból egy nagyon különleges világba vezet be minket. A svéd állam az 50-es években elrendelte, hogy a világ legnagyobb részecskegyorsítóját építsék meg az idilli, vidéki táj alatt. Ezt nevezik a Huroknak. A könyv tulajdonképpen egy képes emlékfüzet: a szerző képeihez kapcsolódó történetek a főszereplő gyerekkori emlékfoszlányait elevenítik meg, amelyeken keresztül megismerhetjük, milyen volt ennek a létesítménynek az árnyékában, a furcsa építmények, robotok között élni. Mikrotörténetekből körvonalazódik számunkra, mi történik a Hurok hatására, jóllehet annak valódi működése homályban végig marad.
- A bevezető szerint a szerző saját gyerekkori emlékeit írja le, annak ellenére, hogy a bemutatott posztindusztriális világ teljesen fiktív. Játszik azzal, hogy a gyerekek fantáziája nagyon kreatív: Az elcsípett félinformációkból, tapasztalatokból valóban összeállhat egy ilyen fantasztikus világ. A csupán homályos részleteiben megmutatkozó világkép nagyon kettős: A realisztikus, nosztalgikus vidéki Svédország keveredik a futurisztikussal, a posztapokaliptikussal.
Egy sosem volt retrovilágot alkotva hív utazásra Simon Stålenhag -...
Simon Stålenhagra már gyerekként olyan filmek voltak nagy hatással, mint az Alien vagy a Szárnyas fejvadász. Digitális festményein a tipikus skandináv vidék tájképeit ötvözi indusztriális, neofuturista épületekkel és gigászi űrhajókkal, robotokkal. A Mesék a Hurokból című albuma alapján az Amazon készített sorozatot.
- Alapvetően a képek mondják el a történetet, ezeket egészítik ki a szövegek. Szemben korábbi, Elektronikus állam című művével, ez a könyv nem egy történetet mesél el, hanem kis részletekből kiindulva áll össze egy világ azáltal, hogy a festmények történeti helyzetbe vannak hozva. Képei egy nagyon melankólikus tájat festenek: érződik a nyugodt tájleírásban a futurisztikus és a vidéki világ közti feszültség.
- Azt a világot meséli el, amiben akár mi is élhetünk a közeljövőben, azzal a csavarral, hogy időben a 80-as évekbe helyezi vissza a történéseket. Az emberek elhitték, hogy teljesen uralmuk alá hajthatják a természetet, a megalomán hatalom azonban kezd szétrohadni: a szereplők ebben a posztapokaliptikus világban, rezignált belenyugvással élik életüket. A klímaválság és most a járvány kapcsán is ez a központi kérdés: Mennyire uralhatjuk a természetet? A könyv melankolikus kritikája arra figyelmeztet, ideje észrevennünk mivé válhat a világ, ha így folytatjuk.
- A technológiák nagy része valóságos, például a Hurok működési mechanizmusai is részben létezőek. A valós és fiktív technológiák különválasztása, felderítése, a svéd helységnevek átírása mellett a fordítói munka egyik legnagyobb kihívása volt.
- Simon Stålenhag egyébként igen sokoldalú művész: korábbi könyvéhez például zenét szerzett, sőt ambient albumot is adott már ki. A 80-as és 90-es évek popkultúráján szocializálódott, olyan filmeken mint a Terminátor vagy a Szárnyas fejvadász. Ez a hatás retrofuturista képein is jól érzékelhető. Nagyon foglalkoztatja az ember és a technológia viszonyának lélektani következményei, ami képein és szövegein egyaránt tetten érhető. A disztópikus tájakhoz kapcsolódva a szövegekben pedig megjelennek az emberi kapcsolatok, a családi kötelékek. A főszereplő kisfiúhoz hasonlóan a szerző is diszfunkcionális család gyermeke, szülei válása életének meghatározó élménye maradt.
- A könyv folytatását Történetek az áradásról címmel írta meg. A tíz évvel később, a Hurok bezárása után, a tájat az ott maradt roncsok és a szabadon kószáló robot állatok uralják. Itt jobban beszűrődnek a lélektani szempontok: a kamasz élet vívódásai, a diszfunkcionális családi élet nehézségei.
- Az Amazon most indult, azonos című sorozatában dolgozza fel a művet. Nagyon erős látványvilággal, a könyvre jellemző melankolikus, kissé nyomasztó hangulatban bontja ki az ott bemutatott történetfoszlányokat. Ezt a világot kifejezetten könnyű adaptálni: a kevés történettel és kapcsolódási ponttal operáló könyv hatalmas kreatív szabadságot ad.
- A könyv különlegessége, hogy a képek nem a történet illusztrációi, hanem a szövegekkel kiegészülve, együtt mesélik el a Hurok történetét. A Mesék a Hurokból nem akarja megmagyarázni az általa bemutatott világot, hanem egy gyermek szemén keresztül magát a világ megértésének folyamatát képezi le.
