Retrofuturista svéd vidékre kalauzol a Mesék a Hurokból - Összekötve Molnár Bertával

Retrofuturista svéd vidékre kalauzol a Mesék a Hurokból - Összekötve Molnár Bertával

Simon Stålenhag: Mesék a Hurokból című műve igazi különlegesség. A svéd grafikusművész digitális festményei eleinte az interneten tettek szert népszerűségre, majd  közösségi finanszírozás révén, az alapvetően art booknak indult könyv is elkészült. Nemrégiben pedig a kötet az Agave Kiadó gondozásában, magyarul is megjelent, az Amazonon most indult el egy csodás, kilencrészes adaptáció. Molnár Bertával, a Mesék a Hurokból fordítójával, többek között a mű posztindusztriális világot és  svéd vidékét ötvöző újszerűségéről, a kép és a szöveg sajátos viszonyáról, sőt a könyv utóéletéről is beszélgettünk az Összekötve keddi műsorában.

Fehér Adrienn | 2020. április 08. |

  • A Mesék a Hurokból egy nagyon különleges világba vezet be minket. A svéd állam az 50-es években elrendelte, hogy a világ legnagyobb részecskegyorsítóját építsék meg az idilli, vidéki táj alatt. Ezt nevezik a Huroknak. A könyv tulajdonképpen egy képes emlékfüzet: a szerző képeihez kapcsolódó történetek a főszereplő gyerekkori emlékfoszlányait elevenítik meg, amelyeken keresztül megismerhetjük, milyen volt ennek a létesítménynek az árnyékában, a furcsa építmények, robotok között élni. Mikrotörténetekből körvonalazódik számunkra, mi történik a Hurok hatására, jóllehet annak valódi működése homályban végig marad.
Simon Stalenhag
Mesék a hurokból
Agave, 2020, 128 oldal
  • A bevezető szerint a szerző saját gyerekkori emlékeit írja le, annak ellenére, hogy a bemutatott posztindusztriális világ teljesen fiktív. Játszik azzal, hogy a gyerekek fantáziája nagyon kreatív: Az elcsípett félinformációkból, tapasztalatokból valóban összeállhat egy ilyen fantasztikus világ. A csupán homályos részleteiben megmutatkozó világkép nagyon kettős: A realisztikus, nosztalgikus vidéki Svédország keveredik a futurisztikussal, a posztapokaliptikussal.

Egy sosem volt retrovilágot alkotva hív utazásra Simon Stålenhag -...

Simon Stålenhagra már gyerekként olyan filmek voltak nagy hatással, mint az Alien vagy a Szárnyas fejvadász. Digitális festményein a tipikus skandináv vidék tájképeit ötvözi indusztriális, neofuturista épületekkel és gigászi űrhajókkal, robotokkal. A Mesék a Hurokból című albuma alapján az Amazon készített sorozatot.

  • Alapvetően a képek mondják el a történetet, ezeket egészítik ki a szövegek. Szemben korábbi, Elektronikus állam című művével, ez a könyv nem egy történetet mesél el, hanem kis részletekből kiindulva áll össze egy világ azáltal, hogy a festmények történeti helyzetbe vannak hozva. Képei egy nagyon melankólikus tájat festenek: érződik a nyugodt tájleírásban a futurisztikus és a vidéki világ közti feszültség.
  • Azt a világot meséli el, amiben akár mi is élhetünk a közeljövőben, azzal a csavarral, hogy időben a 80-as évekbe helyezi vissza a történéseket. Az emberek elhitték, hogy teljesen uralmuk alá hajthatják a természetet, a megalomán hatalom azonban kezd szétrohadni: a szereplők ebben a posztapokaliptikus világban, rezignált belenyugvással élik életüket. A klímaválság és most a járvány kapcsán is ez a központi kérdés: Mennyire uralhatjuk a természetet? A könyv melankolikus kritikája arra figyelmeztet, ideje észrevennünk mivé válhat a világ, ha így folytatjuk.  
  • A technológiák nagy része valóságos, például a Hurok működési mechanizmusai is részben létezőek. A valós és fiktív technológiák különválasztása, felderítése, a svéd helységnevek átírása mellett a fordítói munka egyik legnagyobb kihívása volt.
  • Simon Stålenhag egyébként igen sokoldalú művész: korábbi könyvéhez például zenét szerzett, sőt ambient albumot is adott már ki. A 80-as és 90-es évek popkultúráján szocializálódott, olyan filmeken mint a Terminátor vagy a Szárnyas fejvadász. Ez a hatás retrofuturista képein is jól érzékelhető. Nagyon foglalkoztatja az ember és a technológia viszonyának lélektani következményei, ami képein és szövegein egyaránt tetten érhető. A disztópikus tájakhoz kapcsolódva a szövegekben pedig megjelennek az emberi kapcsolatok, a családi kötelékek. A főszereplő kisfiúhoz hasonlóan a szerző is diszfunkcionális család gyermeke, szülei válása életének meghatározó élménye maradt. 
  • A könyv folytatását Történetek az áradásról címmel írta meg. A tíz évvel később, a Hurok bezárása után, a tájat az ott maradt roncsok és a szabadon kószáló robot állatok uralják. Itt jobban beszűrődnek a lélektani szempontok: a kamasz élet vívódásai, a diszfunkcionális családi élet nehézségei.

  • Az Amazon most indult, azonos című sorozatában dolgozza fel a művet. Nagyon erős látványvilággal, a könyvre jellemző melankolikus, kissé nyomasztó hangulatban bontja ki az ott bemutatott történetfoszlányokat. Ezt a világot kifejezetten könnyű adaptálni: a kevés történettel és kapcsolódási ponttal operáló könyv hatalmas kreatív szabadságot ad.
  • A könyv különlegessége, hogy a képek nem a történet illusztrációi, hanem a szövegekkel kiegészülve, együtt mesélik el a Hurok történetét. A Mesék a Hurokból nem akarja megmagyarázni az általa bemutatott világot, hanem egy gyermek szemén keresztül magát a világ megértésének folyamatát képezi le.
Kapcsolódó cikkek
...
Összekötve

Szabados Ági: Aki szeret olvasni, az most nem tud unatkozni - Összekötve

Szabados Ági a zsűritagként szerzett tapasztalatai mellett mesélt a NIOK-ról, a jelenlegi helyzet mindennapjairól, az olvasói attitűdről és arról is, mit jelent számára egy jó könyv.

...
Összekötve

Márquez: “A könyveim újságíró munkái, még ha ez alig látszik is” - Összekötve Scholz Lászlóval

Márquez ars poeticájáról, riporteri tevékenységéről, magyarországi élményeiről és a mágikus realizmusról is beszélgettünk Scholz Lászlóval, a kötet fordítójával az Összekötve vasárnapi műsorában.

...
Összekötve

Orvos-Tóth Noémi: El lehet felejteni, amit korábban a világról hittünk - Összekötve 

Slow life-ról, a jelenlegi helyzettel való együttélésről, a járvány okozta közösségi trauma feldolgozásáról, a szülői felelősségről és a kulturális tartalmak jelentőségéről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel.

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

Zavarba ejtő és megkapó személyesség az online színházi térben

...
Nagy

Mások bőrébe bújt a Kígyó: egy sorozatgyilkos felemelkedése és bukása

...
Nagy

A Babilon Berlin még úgyis izgalmas, ha kivonjuk belőle Berlint

...

Az odüsszeuszi férfiideál mára komikusnak hathat [Kötelező]

...

Janikovszky Éva, Dekameron-projekt és A nomádok földje [10 perc Könyves]

...

Ki nyeri a Libri Irodalmi Díjat? Megvitattuk! [podcast]

...

Esterházy megtanít máshogy olvasni [Összekötve podcast]