Christopher Moore Múzsa a díványon (itt beleolvashatsz) című regénye most volt hét könyve a Könyves magazinon, ami Frankenstein történetének átirata és egyben folytatása. A műfajokon átívelő, egyszerre humoros és mély regény Mary Shelley történetében is megjelenő menyasszonyra fókuszál, akit a tudós az eredeti műben elpusztít. A fiatal nőre, akit Frankenstein teremtménye társként akar magának, hogy valaki osztozzon vele kitaszítottságában és nyomorúságában. Moore Bécsbe, 1911-be helyezi a történetet, a füstös szalonok, elegáns kávéházak, lepattant műtermek és neurotikus zsenik városába. Így kerül a Dunából kimentett nő Gustav Klimt műtermébe, majd Freud rendelőjébe, hogy rájöjjön, ki ő valójában.
A horrorklasszikus minden korban aktuális izgalmas filozófiai kérdéseket vet fel jó és a rossz viszonyáról, a tudomány és a teremtés felelősségéről. Frankenstein történetét folyamatosan újra- és átértelmezik. Többek között Guillermo del Toro készített adaptációt a történetből, és Frankestein menyasszonyáról is készült már horrofilm 1935-ben, Boris Karloff és Elsa Lanchester főszereplésével. Ezt az alkotást értelmezi újra Maggie Gyllenhaal a The Bride című, még idén érkező filmjében.
5 olyan könyvet ajánlunk, amely a több mint 200 éves rémtörténetet gondolja újra, vagy segít megfejteni a mindössze 19 éves szerző személyét.
Steve Niles: Frankenstein – Él! Él!
Steve Niles horrorszerző és Bernie Wrightson közös képregénye, a Frankenstein – Él! Él! folytatja Victor Frankenstein prométheuszi szörnyetegének történetét, amelyben
a teremtmény útra kel, és megkísérli feltárni saját emberiességét.
A történet utolsó fejezetét Kelley Jones rajzolta, akit Wrightson személyesen választott utódjául, hogy halála után befejezze a kötetet. A kiadvány a sorozat mind a négy része mellett tartalmaz egy különleges galériát Wrightson korábban soha nem látott, az eredeti példányokról beszkennelt oldalterveivel és ceruzarajzaival.
Stephen King: Újjászületés
Jamie Morton csupán csak hatéves, amikor új lelkész érkezik New England-i kisvárosukba. Jamie rajong a fiatal tiszteletesért, aki szórakoztató elektromos kísérletekkel teszi érdekesebbé a heti bibliaórákat. És hogy a titkos elektromosság mi mindenre használható, az akkor derül ki, amikor Jamie bátyja elveszti a hangját, Jacobs pedig egy általa kifejlesztett szerkezettel meggyógyítja. Az elektromos kísérletek egyre ijesztőbbek, Jacobs az élet és a halál közti átjárót keresi.
Olyan tudást keres akarva-akaratlanul, mely nem adatott meg az emberiség számára, mégis mítoszokban, vallásokban keressük rá a magunk válaszait,
írtuk korábban a regényről. Stephen King egyébként a regény előszavában Lovecraft mellett Mary Shelley-t is megnevezi.
Ahmed Szadavi: Frankenstein Bagdadban
A regény az életre kelt szörny toposzát egy – az európai kultúrkörben – jobbára teljesen ismeretlen politikai, társadalmi és kulturális közegbe ágyazza be. Igazi gótikus rémmese, viszont
ha lehántjuk róla a fikciós elemeket, egyben szomorú látlelete is az életveszélyes és politikailag képlékeny iraki mindennapoknak.
A cselekmény szerint hatalmas robbanás rázza meg Bagdad belvárosát, a pokolgépes merényletben sokan meghalnak, rengeteg környékbeli épület megrongálódik. A felfordulásban szinte fel sem tűnik az a jelentéktelen külsejű, szánalmas kis alak, aki hirtelen lehajol, és még azelőtt felkap valamit a véres aszfaltról, hogy a tűzoltók vízágyúval lemosnák az utakat. Ő Hadi, az ócskás, aki apránként megalkotja a Rémet, amely aztán egész Bagdad fantáziáját mozgásba lendíti. A regényről itt írtunk.
Kenneth Oppel: Az élet vize - Victor Frankenstein tanulóévei 1.
A legtöbb adaptáció Victor Frankenstein tudós időszakára koncentrál, és szinte alig foglalkoznak azzal, hogy milyen volt fiatalon, és mi vezetett szörnyű kísérleteihez. Kenneth Oppel kanadai ifjúsági író a mitikus szörny megalkotójának ifjúkorát képzeli el: Victor és Konrad Frankenstein ikertestvérek, csaknem elválaszthatatlanok egymástól. Ahogy növekednek, életüket képzelet szülte kalandok sorozata szövi át, ám unokatestvérük, Elisabeth érkezése és egy váratlan, súlyos betegség miatt vakmerő játékaik véres valósággá válnak.
Mary Eekhout: Mary - Regény egy kivételes nőről, aki mindennel dacolva megalkotja Frankenstein szörnyének történetét
A valóságos életrajzi elemeket és a fikciót ötvöző holland regény (itt beleolvashtasz) elsősorban Mary Shelley életének két időszakára koncentrál: az elsőben a nagyjából tizenöt éves Mary fejében már megszületik meg az előképe annak a halott testekből létrehozott lénynek, akit majd 1816-ban véglegesít a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz lapjain. A második kiemelt időszak pedig éppen a regény megírásának ideje (erről ITT írtunk részletesen), amikor a Mary és szerelme, Percy Shelley George Byron társaságában töltenek néhány hetet Svájcban, a Genfi-tó partján. Anne Eekhout azonban nem csupán a Frankenstein megírására, hanem Mary személyiségére (érdekességek az életéből), a vele történt eseményekre, érzelmi labilitására is koncentrál a sötét tónusú, különös atmoszférájú gótikus regényében.
A nyitóképen Boris Karloff, az 1935-ös The Bride of Frankenstein című film egyik főszereplője látható (Wikipedia, Universal Studios)
