Az irodalom mint magányos város [Fehérvári Irodalmi Napok]

Az irodalom mint magányos város [Fehérvári Irodalmi Napok]

Elkezdődött a Fehérvári Irodalmi Napok. A vasárnapig tartó közösségi irodalmi fesztiválon fellép többek közt Ferencz Mónika, a KafkaBeat, Szűcs Krisztián, Kovács Asztrik és a Grand Bleu-zenekar, de az érdeklődők gramofonzene mellett megkóstolhatják a Dragomán György Főzőskönyve alapján készült menüt is. A FIN-t tegnap Valuska László nyitotta meg, most az ő beszédét olvashatjátok.

Valuska László | 2021. szeptember 24. |

“A vonaton még nem volt semmi baj. Velencében kezdődött, a sikátorokkal” - írta Szerb Antal az Utas és holdvilágban. A vonaton eleinte tényleg nem volt baj, hajnalban kezdődött, a krakkói vasútállomáson. Tizenkét óra alatt kétszer raboltak ki, először éjszaka a vonaton, majd másnap a szállásunkon, miután visszaértünk a rendőrségről és a nagykövetségről. A szállásunk beszakadt ajtaján egy 45-47-es, sáros lábnyom, helyszíneltek.

A városról nem az az utolsó emlékem, hogy lassan húsz éve december 30-án kilenc óra ott tartózkodás után a gurulós bőröndjeinkkel zúzunk át a Mária templom mellett a főtéren a vonatállomásra. A krakkói irodalmi fesztiválon, a Conradon tapasztaltam meg, hogy én mint magányos olvasó megismerkedhetek más magányos olvasókkal, bejárhatjuk a várost irodalmi beszélgetésről felolvasásra, koncertről kiállításra. A céklalevesre és a vodkázóra emlékszem, ahol egy óra alatt végigkóstoltuk a kínálatot, majd megérkeztünk a beszélgetésre, amin Krasznahorkai László is szerepelt, lerajzoltam. 

Ez volt a fordulópont, a krakkói mintára mi is elképzeltünk egy várost magunknak.

Az első logónkon egy metrótérképet kereszteztünk egy könyvvel, ha már a város és a tömegközlekedés egész életemben egyet jelentett az olvasással. Reggel a trolival és a metróval iskolába menet 16 oldal volt az átlag. Este az edzésre az Osztyapenkóig 27. Meg hazafelé is, természetesen. A diákbérlet plusz könyv bármelyik fapados utazásnál erősebb kombó.

Olivia Laing A magányos város című könyvében Edward Hopper híres festményéről ír, az Éjszakai baglyokról, ami majdnem olyan, mint Czinki Feri instacsatornája: egy kalapos férfi valamilyen városban sört iszik. A képen egy zöld fényben úszó dinerben késő éjszaka beszélget egy vörös ruhás nő egy kalapos férfival. A pult másik oldalán egy másik férfi iszik, a pultos dolgozik. Óriási üvegfelület hiteti el a nézővel, hogy ez a hely nyitott, átlátható, befogadó, igazán metropoliszra jellemző hely. Miközben a színek és a képen szereplők közötti távolságok is azt a melankolikus érzést erősítik fel, hogy ezekben a nagyvárosokban borzasztóan magányosak vagyunk. 

Amit Laing a városról és az emberről ír, az valahogy nekem az irodalomról is beszél. "A magány (...) sűrűn lakott hely: önmagában is város. Márpedig ha valaki városban él, még ha olyan mereven és logikusan konstruált helyen is, mint Manhattan, eleinte biztosan eltéved. Aztán ahogy múlik az idő, az agyában térképet rajzol kedvenc útvonalakból és úti célokból: ezt a labirintust senki más nem tudná lemásolni vagy újrateremteni”.

Egy regény vagy vers is olyan, mint egy város, amit magányosan kell bejárnunk.

A várost és a szöveget ugyanúgy olvassuk: mindkettőnek saját nyelve van, történetei, traumái és titkai, amelyeket meg kell ismernünk, fel kell fedeznünk.

Az első Margón Csejdy Andrással, a Margó társalapítójával felszálltunk az akkori Holdudvarban a biciklijeinkre. Bent Nyáry Krisztiánt ünnepelte még a közönség, miközben a roll upokkal a hátunkon hajtottunk fel a Margit hídra, végig a késő esti körúton, és itt lehet, hogy egy amerikai független filmet képzelek el elmosódó neonfényekkel, de áthajtottunk minden piroson, kerülgettük az autókat és azt üvöltöttük a másiknak, hogy nem hiszem el, bazmeg. Azon az estén a Corvintető felé azt nem hittük el, hogy mások is belaknák azt a várost, amit mi Margó néven elképzeltünk, amiben csak szöveg van, de az minden mennyiségben. Azóta együtt vagyunk magányosak. 

Amikor Csejdyvel elképzeltük a Margó molekuláris szerkezetét, akármit is értettünk azon, valójában azt képzeltük el, hogy

az irodalmat kihozzuk a nappalikból, a hálószobákból, az iskolából, leszállítjuk a villamosról, és megmutatjuk, hogy az irodalom nem magányos műfaj

- ezt olyan sokszor mondtam szponzoroknak, partnereknek, újságíróknak és magamnak is, hogy elhittem. A nyelv, a történetek és az élmények, legyenek akármilyen különbözőek is, összekötnek minket. 

A Margót tíz éve indítottuk el, hat éve szerveztük meg az első őszi rendezvényünket, idén augusztusban először mentünk Zalába. Mindháromban közös volt, hogy a hiány hozta létre. Hiányzott az írókkal való találkozás, a beavatottság érzése, a borítón szereplő név valósága, de ezek mind mellékesek ahhoz képest, hogy egy olyan fizikai tér hiányzott, amilyet alakíthatunk, ami teljesen a miénk, amiben normális az, hogy több százan ülnek irodalmi beszélgetéseken, amelyiken Bereményi Géza városi sétáján a tömeg miatt a busz elakad a belvárosban, amelyiken olyan pacalfőzésbe hajszol bele minket Cserna-Szabó, hogy a török díszvendégnek alig tudom elmagyarázni, hogy a sapkában kavargató szakács az egyébként top író, és igen, a mellé kihelyezett kecskefejről minden lefőtt már. Nálunk ilyen egy irodalmi program, vagy olyan, hogy összeállnak költők és dalszerzők és létrejön a Rájátszás. Vagy amelyiken Esterházy Péter egyik évben még a fiával boncolgatja az apaság kérdéseit, a másikban hosszú percekig nem szólal meg, mert mint a Hasnyálmirigynaplóból is kiderült később, előtte pár nappal tudta meg betegségét.

Regényvilágokat nemcsak felfedezhetek és bejárhatok, hanem alakíthatok is, mert minden regény főszereplője valójában az olvasó,

 ezért a Margó és a FIN is az olvasók ünnepe, azoké a személyeké, akik napról napra elővesznek egy könyvet és olvasni kezdenek, hogy egyedül legyenek, hogy magukra zárjanak egy világot. Akik magányos kikapcsolódásnak tartják az olvasást, a lényegét nem értik. 

Amikor a Margóról beszélek, akkor a Fehérvári Irodalmi Napokról is beszélek, vagyis arról, hogy csak rajtunk múlik, milyen kultúrát, országot, nyelvet és várost képzelünk el magunknak. És csak rajtunk múlik, hogy az elképzelt városunkat létre tudjuk-e hozni. A FIN az irodalom és az olvasás felől mutatja be városát.

Olivia Laing szerint Hopper a festményén a magányt mint nagyvárost, azaz demokratikus közteret ábrázolja, ahol szándékosan vagy sem, de sok lélek sereglik egybe. Irodalmi fesztivált szervezni, ahogy olvasni is, magányos munka, viszont ha jól csinálja az ember, akkor sok magányos lélek, ún. szervezők és olvasók sereglik egybe és hoz létre egy FIN-t például. Valamit, ami alakítja a várost, hogy a létező legjobb hely legyen. Czinki Feri, ahogy mi is, a városban megtalálta azt a magányosságot, ami teremtő erővé válik, ennek az eredménye a Fehérvári Irodalmi Napok.

(Nyitókép: Edward Hopper, Nighthawks, 1942. Photo via Wikimedia Commons.)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Támogasd a fehérvári FIN-t!

Szeptember végén kezdődik a Fehérvári Irodalmi Napok, most pedig elindult a fesztivál adománygyűjtő kampánya.

...
Szórakozás

Szűcs Krisztián, Saly Noémi és Dragomán György menüje is szerepel a a Fehérvári Irodalmi Napokon

Szeptember 23-25. között rendezik meg a Fehérvári Irodalmi Napokat. A közösségi irodalmi fesztiválon fellép többek közt Ferencz Mónika, Szűcs Krisztián és Saly Noémi, de lesz kiállítás, kocsmaszínház és irodalmi nyomdalátogatás is. 

...
Hírek

A feleségem története, Kifulladásig, FIN, PesText [Programajánló]

Végre bemutatták itthon is Enyedi Ildikó új filmjét, ezzel párhuzamosan több irodalmi rendezvényen is részt vehetünk, vagy ellátogathatunk egy nagyszabású kiállításra a Szépművészetibe. Programajánlónk következik.

A hét könyve
Kritika
A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre
...
Kritika

Sosem szabadul a háborútól, aki valaha részt vett benne

Adam Foulds A farkas szájában című kötete háborús regény és részben maffiaregény, amelyben két katona történetét követhetjük nyomon.

...
Szórakozás

A Dűne nem találja a mértéket, de eléri, hogy látni akarjuk a folytatást

Dennis Villeneuve feladta a leckét a nézőknek, legyen szó A Dűne univerzumának rajongóiról, a Frank Herbertet nem olvasó mozilátogatókról, vagy akár a rendező munkásságának követőiről.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Sosem szabadul a háborútól, aki valaha részt vett benne

...
Valuska László

A hírszerzés világa csodálatos, csak emberek mennek benne tönkre

...
Hegyi Ede

Hegyi Ede: A költözés (7.)

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Nagy

Csíkszentmihályi Mihály hitt abban, hogy a flow eredendően bennünk van

Csíkszentmihályi Mihály egész életében kutatta a flow-élményt. Hitt abban, hogy  a flow-t nem kell tanulni és minden ember képes rá. Ahogy abban is, hogy a boldogság olyan állapot, amelyet mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia. 

...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Szécsi Noémi

Az író is elsősorban olvasó. A Könyves Magazin sorozatában írókat kérdezünk olvasási szokásokról, az éjjeli szekrényen heverő könyvekről, és arról, milyen regény határozta meg az életüket. Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Szécsi Noémi válaszolt.

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

Olvass!
...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. Olvass bele Bíró Szabolcs új könyvébe!

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres