Az irodalom mint magányos város [Fehérvári Irodalmi Napok]

Az irodalom mint magányos város [Fehérvári Irodalmi Napok]

Elkezdődött a Fehérvári Irodalmi Napok. A vasárnapig tartó közösségi irodalmi fesztiválon fellép többek közt Ferencz Mónika, a KafkaBeat, Szűcs Krisztián, Kovács Asztrik és a Grand Bleu-zenekar, de az érdeklődők gramofonzene mellett megkóstolhatják a Dragomán György Főzőskönyve alapján készült menüt is. A FIN-t tegnap Valuska László nyitotta meg, most az ő beszédét olvashatjátok.

Valuska László | 2021. szeptember 24. |

“A vonaton még nem volt semmi baj. Velencében kezdődött, a sikátorokkal” - írta Szerb Antal az Utas és holdvilágban. A vonaton eleinte tényleg nem volt baj, hajnalban kezdődött, a krakkói vasútállomáson. Tizenkét óra alatt kétszer raboltak ki, először éjszaka a vonaton, majd másnap a szállásunkon, miután visszaértünk a rendőrségről és a nagykövetségről. A szállásunk beszakadt ajtaján egy 45-47-es, sáros lábnyom, helyszíneltek.

A városról nem az az utolsó emlékem, hogy lassan húsz éve december 30-án kilenc óra ott tartózkodás után a gurulós bőröndjeinkkel zúzunk át a Mária templom mellett a főtéren a vonatállomásra. A krakkói irodalmi fesztiválon, a Conradon tapasztaltam meg, hogy én mint magányos olvasó megismerkedhetek más magányos olvasókkal, bejárhatjuk a várost irodalmi beszélgetésről felolvasásra, koncertről kiállításra. A céklalevesre és a vodkázóra emlékszem, ahol egy óra alatt végigkóstoltuk a kínálatot, majd megérkeztünk a beszélgetésre, amin Krasznahorkai László is szerepelt, lerajzoltam. 

Ez volt a fordulópont, a krakkói mintára mi is elképzeltünk egy várost magunknak.

Az első logónkon egy metrótérképet kereszteztünk egy könyvvel, ha már a város és a tömegközlekedés egész életemben egyet jelentett az olvasással. Reggel a trolival és a metróval iskolába menet 16 oldal volt az átlag. Este az edzésre az Osztyapenkóig 27. Meg hazafelé is, természetesen. A diákbérlet plusz könyv bármelyik fapados utazásnál erősebb kombó.

Olivia Laing A magányos város című könyvében Edward Hopper híres festményéről ír, az Éjszakai baglyokról, ami majdnem olyan, mint Czinki Feri instacsatornája: egy kalapos férfi valamilyen városban sört iszik. A képen egy zöld fényben úszó dinerben késő éjszaka beszélget egy vörös ruhás nő egy kalapos férfival. A pult másik oldalán egy másik férfi iszik, a pultos dolgozik. Óriási üvegfelület hiteti el a nézővel, hogy ez a hely nyitott, átlátható, befogadó, igazán metropoliszra jellemző hely. Miközben a színek és a képen szereplők közötti távolságok is azt a melankolikus érzést erősítik fel, hogy ezekben a nagyvárosokban borzasztóan magányosak vagyunk. 

Amit Laing a városról és az emberről ír, az valahogy nekem az irodalomról is beszél. "A magány (...) sűrűn lakott hely: önmagában is város. Márpedig ha valaki városban él, még ha olyan mereven és logikusan konstruált helyen is, mint Manhattan, eleinte biztosan eltéved. Aztán ahogy múlik az idő, az agyában térképet rajzol kedvenc útvonalakból és úti célokból: ezt a labirintust senki más nem tudná lemásolni vagy újrateremteni”.

Egy regény vagy vers is olyan, mint egy város, amit magányosan kell bejárnunk.

A várost és a szöveget ugyanúgy olvassuk: mindkettőnek saját nyelve van, történetei, traumái és titkai, amelyeket meg kell ismernünk, fel kell fedeznünk.

Az első Margón Csejdy Andrással, a Margó társalapítójával felszálltunk az akkori Holdudvarban a biciklijeinkre. Bent Nyáry Krisztiánt ünnepelte még a közönség, miközben a roll upokkal a hátunkon hajtottunk fel a Margit hídra, végig a késő esti körúton, és itt lehet, hogy egy amerikai független filmet képzelek el elmosódó neonfényekkel, de áthajtottunk minden piroson, kerülgettük az autókat és azt üvöltöttük a másiknak, hogy nem hiszem el, bazmeg. Azon az estén a Corvintető felé azt nem hittük el, hogy mások is belaknák azt a várost, amit mi Margó néven elképzeltünk, amiben csak szöveg van, de az minden mennyiségben. Azóta együtt vagyunk magányosak. 

Amikor Csejdyvel elképzeltük a Margó molekuláris szerkezetét, akármit is értettünk azon, valójában azt képzeltük el, hogy

az irodalmat kihozzuk a nappalikból, a hálószobákból, az iskolából, leszállítjuk a villamosról, és megmutatjuk, hogy az irodalom nem magányos műfaj

- ezt olyan sokszor mondtam szponzoroknak, partnereknek, újságíróknak és magamnak is, hogy elhittem. A nyelv, a történetek és az élmények, legyenek akármilyen különbözőek is, összekötnek minket. 

A Margót tíz éve indítottuk el, hat éve szerveztük meg az első őszi rendezvényünket, idén augusztusban először mentünk Zalába. Mindháromban közös volt, hogy a hiány hozta létre. Hiányzott az írókkal való találkozás, a beavatottság érzése, a borítón szereplő név valósága, de ezek mind mellékesek ahhoz képest, hogy egy olyan fizikai tér hiányzott, amilyet alakíthatunk, ami teljesen a miénk, amiben normális az, hogy több százan ülnek irodalmi beszélgetéseken, amelyiken Bereményi Géza városi sétáján a tömeg miatt a busz elakad a belvárosban, amelyiken olyan pacalfőzésbe hajszol bele minket Cserna-Szabó, hogy a török díszvendégnek alig tudom elmagyarázni, hogy a sapkában kavargató szakács az egyébként top író, és igen, a mellé kihelyezett kecskefejről minden lefőtt már. Nálunk ilyen egy irodalmi program, vagy olyan, hogy összeállnak költők és dalszerzők és létrejön a Rájátszás. Vagy amelyiken Esterházy Péter egyik évben még a fiával boncolgatja az apaság kérdéseit, a másikban hosszú percekig nem szólal meg, mert mint a Hasnyálmirigynaplóból is kiderült később, előtte pár nappal tudta meg betegségét.

Regényvilágokat nemcsak felfedezhetek és bejárhatok, hanem alakíthatok is, mert minden regény főszereplője valójában az olvasó,

 ezért a Margó és a FIN is az olvasók ünnepe, azoké a személyeké, akik napról napra elővesznek egy könyvet és olvasni kezdenek, hogy egyedül legyenek, hogy magukra zárjanak egy világot. Akik magányos kikapcsolódásnak tartják az olvasást, a lényegét nem értik. 

Amikor a Margóról beszélek, akkor a Fehérvári Irodalmi Napokról is beszélek, vagyis arról, hogy csak rajtunk múlik, milyen kultúrát, országot, nyelvet és várost képzelünk el magunknak. És csak rajtunk múlik, hogy az elképzelt városunkat létre tudjuk-e hozni. A FIN az irodalom és az olvasás felől mutatja be városát.

Olivia Laing szerint Hopper a festményén a magányt mint nagyvárost, azaz demokratikus közteret ábrázolja, ahol szándékosan vagy sem, de sok lélek sereglik egybe. Irodalmi fesztivált szervezni, ahogy olvasni is, magányos munka, viszont ha jól csinálja az ember, akkor sok magányos lélek, ún. szervezők és olvasók sereglik egybe és hoz létre egy FIN-t például. Valamit, ami alakítja a várost, hogy a létező legjobb hely legyen. Czinki Feri, ahogy mi is, a városban megtalálta azt a magányosságot, ami teremtő erővé válik, ennek az eredménye a Fehérvári Irodalmi Napok.

(Nyitókép: Edward Hopper, Nighthawks, 1942. Photo via Wikimedia Commons.)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Támogasd a fehérvári FIN-t!

Szeptember végén kezdődik a Fehérvári Irodalmi Napok, most pedig elindult a fesztivál adománygyűjtő kampánya.

...
Szórakozás

Szűcs Krisztián, Saly Noémi és Dragomán György menüje is szerepel a a Fehérvári Irodalmi Napokon

Szeptember 23-25. között rendezik meg a Fehérvári Irodalmi Napokat. A közösségi irodalmi fesztiválon fellép többek közt Ferencz Mónika, Szűcs Krisztián és Saly Noémi, de lesz kiállítás, kocsmaszínház és irodalmi nyomdalátogatás is. 

...
Hírek

A feleségem története, Kifulladásig, FIN, PesText [Programajánló]

Végre bemutatták itthon is Enyedi Ildikó új filmjét, ezzel párhuzamosan több irodalmi rendezvényen is részt vehetünk, vagy ellátogathatunk egy nagyszabású kiállításra a Szépművészetibe. Programajánlónk következik.

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Szórakozás

„Egy ügynök, aki feldob” – Pajor Tamás

„Nem vagyok Frank Zappa, nem vagyok Franz Kafka / budai srác vagyok, bejárok Franzstadtba” – suttogja A keskeny úton című szerzeményében Pajor Tamás, aki a foglalkozását firtató kérdésemre dalszerzőként, prédikátorként, performerként, metafizikai munkásként és talpas gondolkodóként írja körül magát. Hívhatnánk persze szózenésznek is, hiszen a stand-upból, versből és a slam poetryből egy nyomokban Rejtő és Bereményi világára is emlékeztető, viszont csak rá jellemző előadói nyelvet alkotott.

...
Nagy

2022 legjobb könyvei 30-21.

Íme, év végi listánk újabb tízese: könyvek, amik idén megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei 40-31.

...
Sándor Anna

Kritikai felkoncolás helyett a tolkieni örökséget kerestük A hatalom gyűrűiben

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.

...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!