Az irodalom mint magányos város [Fehérvári Irodalmi Napok]

Az irodalom mint magányos város [Fehérvári Irodalmi Napok]

Elkezdődött a Fehérvári Irodalmi Napok. A vasárnapig tartó közösségi irodalmi fesztiválon fellép többek közt Ferencz Mónika, a KafkaBeat, Szűcs Krisztián, Kovács Asztrik és a Grand Bleu-zenekar, de az érdeklődők gramofonzene mellett megkóstolhatják a Dragomán György Főzőskönyve alapján készült menüt is. A FIN-t tegnap Valuska László nyitotta meg, most az ő beszédét olvashatjátok.

Valuska László | 2021. szeptember 24. |

“A vonaton még nem volt semmi baj. Velencében kezdődött, a sikátorokkal” - írta Szerb Antal az Utas és holdvilágban. A vonaton eleinte tényleg nem volt baj, hajnalban kezdődött, a krakkói vasútállomáson. Tizenkét óra alatt kétszer raboltak ki, először éjszaka a vonaton, majd másnap a szállásunkon, miután visszaértünk a rendőrségről és a nagykövetségről. A szállásunk beszakadt ajtaján egy 45-47-es, sáros lábnyom, helyszíneltek.

A városról nem az az utolsó emlékem, hogy lassan húsz éve december 30-án kilenc óra ott tartózkodás után a gurulós bőröndjeinkkel zúzunk át a Mária templom mellett a főtéren a vonatállomásra. A krakkói irodalmi fesztiválon, a Conradon tapasztaltam meg, hogy én mint magányos olvasó megismerkedhetek más magányos olvasókkal, bejárhatjuk a várost irodalmi beszélgetésről felolvasásra, koncertről kiállításra. A céklalevesre és a vodkázóra emlékszem, ahol egy óra alatt végigkóstoltuk a kínálatot, majd megérkeztünk a beszélgetésre, amin Krasznahorkai László is szerepelt, lerajzoltam. 

Ez volt a fordulópont, a krakkói mintára mi is elképzeltünk egy várost magunknak.

Az első logónkon egy metrótérképet kereszteztünk egy könyvvel, ha már a város és a tömegközlekedés egész életemben egyet jelentett az olvasással. Reggel a trolival és a metróval iskolába menet 16 oldal volt az átlag. Este az edzésre az Osztyapenkóig 27. Meg hazafelé is, természetesen. A diákbérlet plusz könyv bármelyik fapados utazásnál erősebb kombó.

Olivia Laing A magányos város című könyvében Edward Hopper híres festményéről ír, az Éjszakai baglyokról, ami majdnem olyan, mint Czinki Feri instacsatornája: egy kalapos férfi valamilyen városban sört iszik. A képen egy zöld fényben úszó dinerben késő éjszaka beszélget egy vörös ruhás nő egy kalapos férfival. A pult másik oldalán egy másik férfi iszik, a pultos dolgozik. Óriási üvegfelület hiteti el a nézővel, hogy ez a hely nyitott, átlátható, befogadó, igazán metropoliszra jellemző hely. Miközben a színek és a képen szereplők közötti távolságok is azt a melankolikus érzést erősítik fel, hogy ezekben a nagyvárosokban borzasztóan magányosak vagyunk. 

Amit Laing a városról és az emberről ír, az valahogy nekem az irodalomról is beszél. "A magány (...) sűrűn lakott hely: önmagában is város. Márpedig ha valaki városban él, még ha olyan mereven és logikusan konstruált helyen is, mint Manhattan, eleinte biztosan eltéved. Aztán ahogy múlik az idő, az agyában térképet rajzol kedvenc útvonalakból és úti célokból: ezt a labirintust senki más nem tudná lemásolni vagy újrateremteni”.

Egy regény vagy vers is olyan, mint egy város, amit magányosan kell bejárnunk.

A várost és a szöveget ugyanúgy olvassuk: mindkettőnek saját nyelve van, történetei, traumái és titkai, amelyeket meg kell ismernünk, fel kell fedeznünk.

Az első Margón Csejdy Andrással, a Margó társalapítójával felszálltunk az akkori Holdudvarban a biciklijeinkre. Bent Nyáry Krisztiánt ünnepelte még a közönség, miközben a roll upokkal a hátunkon hajtottunk fel a Margit hídra, végig a késő esti körúton, és itt lehet, hogy egy amerikai független filmet képzelek el elmosódó neonfényekkel, de áthajtottunk minden piroson, kerülgettük az autókat és azt üvöltöttük a másiknak, hogy nem hiszem el, bazmeg. Azon az estén a Corvintető felé azt nem hittük el, hogy mások is belaknák azt a várost, amit mi Margó néven elképzeltünk, amiben csak szöveg van, de az minden mennyiségben. Azóta együtt vagyunk magányosak. 

Amikor Csejdyvel elképzeltük a Margó molekuláris szerkezetét, akármit is értettünk azon, valójában azt képzeltük el, hogy

az irodalmat kihozzuk a nappalikból, a hálószobákból, az iskolából, leszállítjuk a villamosról, és megmutatjuk, hogy az irodalom nem magányos műfaj

- ezt olyan sokszor mondtam szponzoroknak, partnereknek, újságíróknak és magamnak is, hogy elhittem. A nyelv, a történetek és az élmények, legyenek akármilyen különbözőek is, összekötnek minket. 

A Margót tíz éve indítottuk el, hat éve szerveztük meg az első őszi rendezvényünket, idén augusztusban először mentünk Zalába. Mindháromban közös volt, hogy a hiány hozta létre. Hiányzott az írókkal való találkozás, a beavatottság érzése, a borítón szereplő név valósága, de ezek mind mellékesek ahhoz képest, hogy egy olyan fizikai tér hiányzott, amilyet alakíthatunk, ami teljesen a miénk, amiben normális az, hogy több százan ülnek irodalmi beszélgetéseken, amelyiken Bereményi Géza városi sétáján a tömeg miatt a busz elakad a belvárosban, amelyiken olyan pacalfőzésbe hajszol bele minket Cserna-Szabó, hogy a török díszvendégnek alig tudom elmagyarázni, hogy a sapkában kavargató szakács az egyébként top író, és igen, a mellé kihelyezett kecskefejről minden lefőtt már. Nálunk ilyen egy irodalmi program, vagy olyan, hogy összeállnak költők és dalszerzők és létrejön a Rájátszás. Vagy amelyiken Esterházy Péter egyik évben még a fiával boncolgatja az apaság kérdéseit, a másikban hosszú percekig nem szólal meg, mert mint a Hasnyálmirigynaplóból is kiderült később, előtte pár nappal tudta meg betegségét.

Regényvilágokat nemcsak felfedezhetek és bejárhatok, hanem alakíthatok is, mert minden regény főszereplője valójában az olvasó,

 ezért a Margó és a FIN is az olvasók ünnepe, azoké a személyeké, akik napról napra elővesznek egy könyvet és olvasni kezdenek, hogy egyedül legyenek, hogy magukra zárjanak egy világot. Akik magányos kikapcsolódásnak tartják az olvasást, a lényegét nem értik. 

Amikor a Margóról beszélek, akkor a Fehérvári Irodalmi Napokról is beszélek, vagyis arról, hogy csak rajtunk múlik, milyen kultúrát, országot, nyelvet és várost képzelünk el magunknak. És csak rajtunk múlik, hogy az elképzelt városunkat létre tudjuk-e hozni. A FIN az irodalom és az olvasás felől mutatja be városát.

Olivia Laing szerint Hopper a festményén a magányt mint nagyvárost, azaz demokratikus közteret ábrázolja, ahol szándékosan vagy sem, de sok lélek sereglik egybe. Irodalmi fesztivált szervezni, ahogy olvasni is, magányos munka, viszont ha jól csinálja az ember, akkor sok magányos lélek, ún. szervezők és olvasók sereglik egybe és hoz létre egy FIN-t például. Valamit, ami alakítja a várost, hogy a létező legjobb hely legyen. Czinki Feri, ahogy mi is, a városban megtalálta azt a magányosságot, ami teremtő erővé válik, ennek az eredménye a Fehérvári Irodalmi Napok.

(Nyitókép: Edward Hopper, Nighthawks, 1942. Photo via Wikimedia Commons.)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Támogasd a fehérvári FIN-t!

Szeptember végén kezdődik a Fehérvári Irodalmi Napok, most pedig elindult a fesztivál adománygyűjtő kampánya.

...

Szűcs Krisztián, Saly Noémi és Dragomán György menüje is szerepel a a Fehérvári Irodalmi Napokon

Szeptember 23-25. között rendezik meg a Fehérvári Irodalmi Napokat. A közösségi irodalmi fesztiválon fellép többek közt Ferencz Mónika, Szűcs Krisztián és Saly Noémi, de lesz kiállítás, kocsmaszínház és irodalmi nyomdalátogatás is. 

...

A feleségem története, Kifulladásig, FIN, PesText [Programajánló]

Végre bemutatták itthon is Enyedi Ildikó új filmjét, ezzel párhuzamosan több irodalmi rendezvényen is részt vehetünk, vagy ellátogathatunk egy nagyszabású kiállításra a Szépművészetibe. Programajánlónk következik.

Könyvhét
...

Varró Dániel elképzelt egy könyv nélküli világot: az íbuk vagina nélküli nő

Mit adnak nekünk a könyvek? 

...

Piroska románca a vérfarkassal: a könyvhéten is tarol a romantikus fantasy

Mágia, sárkányok, sötét románcok a könyvhéten.

...

Mi változott a könyvhéten a kötött árak bevezetésével?

Maximum 10%-os akció lehet az új kiadású könyvekre. De ezzel ki jár jól és ki fizet rá? Kiadókat és vásárlókat kérdeztünk.

...

8 kortárs magyar könyv, amit a Könyvhéten szerintünk be kell szerezni

Összeszedtük azokat a friss megjelenéseket, amiket már olvastunk és nagyon szerettünk.

...

6 világirodalmi regény, amit semmiképp ne hagyj ki az idei Könyvhéten

Nem tudod, hogy mire csapj le idén? Segítünk!

...

Lackfi János a Könyvhéten: Csodás gyermekkorunk volt, matyóhímzés módjára kidekorálva traumákkal

Megrázó beszédében azt vezette le, miért volt egyszerre csodás és borzalmasan traumatikus felnőni a generációjának.

A hét könyve
Kritika
Ezt a családot még a történelem se teheti tönkre, ameddig van, aki emlékezik
Bűnös az anyám is, de nem ő erőszakolt meg

Bűnös az anyám is, de nem ő erőszakolt meg

Neige Sinno francia írónőt gyerekkorában a nevelőapja éveken át szexuálisan bántalmazta, újra és újra megerőszakolta. Megpróbálta könyvben leírni a leírhatatlant – díjnyertes irodalmi szenzáció lett belőle.

Hamvas Bélától a romantikus könyvekig – könyvheti körkép a Z generáció olvasási szokásairól

Hamvas Bélától a romantikus könyvekig – könyvheti körkép a Z generáció olvasási szokásairól

Belevetettük magunkat az Ünnepi Könyvhét forgatagába, hogy megtudjuk, mit olvasnak szívesen a Z generációsok. 

Szerzőink

Chilembu Krisztina
Chilembu Krisztina

Piroska románca a vérfarkassal: a könyvhéten is tarol a romantikus fantasy

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Mi változott a könyvhéten a kötött árak bevezetésével?

Kiemeltek
...

Bódis Kriszta: Tüdős Klára a két világháború közötti elit egyfajta sztárja volt

A trilógia befejező része a II. világháborúval és az azt követő évekkel foglalkozik.

...

Szécsi Noémi: Jókai Mór nevelte ki az irodalomrajongó olvasókat

Már a saját korában is ő volt a legnagyobb, legnépszerűbb író, mamutként telepedett az irodalmi szcénára. Hogyan gondolkodott a nőkről? Interjú. 

...

Egyre közelebb a cél: kívül-belül megnéztük Esterházy Péter egykori otthonát

Megdöbbentő élmény Esterházy egykori otthonában állni, főleg egy olyan átfogó kiállítás részeként, mint a Nyitott ház. Hogyan lakott itt Esterházy és a családja? Milyen jövő vár a házra? Mutatjuk.

SZÓRAKOZÁS
...

Stephen Colbert is könyvklubot alapít, Booker-díjas sci-fi regénnyel indít

Colbert nagy rajongója a sci-fi és a fantasy műfajoknak.

...

Stephen King megírta, amit mindenki gondol Trump és Musk vitájáról

King nem élvezi a cicaharcot.

...

Blake Lively zaklatási pere: elutasították Justin Baldoni kártérítési igényét

Baldoni 400 millió dolláros rágalmazási keresetét visszautasította a bíróság.

Olvass!
...

Györöky Ilkáék és Balatonfüred sorsa összefonódik – Olvass bele Fábián Janka A békeidők szerelmesei című regényébe!

Szerelmekből és botrányokból ezúttal sem lesz hiány.

...

Mit tehet Táncsics felesége akkor, amikor még Kossuth Lajos is fél? Olvass bele Spiró György új történelmi regényébe!

Milyen lehetett egy forradalmár feleségének lenni? Spiró György legújabb történelmi regényéből kiderül.

...

Megérkezni a „fapados” szocializmusból a demokrácia csodás világába: Olvass bele Vámos Miklós felújított klasszikusába!

A New York-Budapest metró egy magyar színész, Márton Gyula története, aki Amerikában próbál szerencsét.