Itt a tavasz: ezekkel az erdei fantasykkel hangolódj a lombfakadásra!

Itt a tavasz: ezekkel az erdei fantasykkel hangolódj a lombfakadásra!

Az erdő hív minket. Ott van a történeteinkben, a dalainkban ősidőktől fogva: egyszerre lélegzetelállító és misztikus, baljós és veszélyes. Aki egyszer belép a fák közé, más emberként bukkan fel a rengetegből. 

Március 20-án vasárnap a napéjegyenlőséggel hivatalosan is beköszöntött a tavasz. A kertek és az erdők alja már virágzik, de a fák még kivárnak, mielőtt zöldbe borulnak. A lombfakadásra várakozva olyan fantasyket ajánlunk, amikben az erdő fontos tényező, akár egyenesen az egyik meghatározó szereplője, helyszíne a történetnek.

(A fenti képen: Mud Maid Cornwallban.)

sa | 2022. március 25. |

Robert Holdstock: Mitágó-erdő

ROBERT HOLDSTOCK
Mitágó-erdő
Ford. Varró Attila, Gabo, 2013, 368 oldal
-

Talán a leglenyűgözőbb “erdőfantasy”, ami valaha született. Robert Holdstock klasszikusa egy ősöreg angliai erdő szívébe vezet, azon túl pedig az emberi elme mélyére. Hogyan jönnek létre a mítoszaink, a hőseink és az archetípusaink? Milyen, a történelem előtti időkbe vesző rétegzettségből épül fel a kultúránk? Milyen alakok születnek a kollektív tudattalanunkban a közelmúlt eseményeinek hatására? Ma, amikor a pszichológiai, a kommunikációs vagy irodalmi kutatásokban annyit foglalkozunk narratívákkal és történetmeséléssel, a Mitágó-erdő nagyon aktuális.

A történet szerint az Anglia egyik ősi vadonjaként ismert Ryhope-erdő titkának kutatására ráment George Huxley élete. Halála után a fiai nemcsak az erdő szélén álló házát, hanem a megszállottságát is öröklik, amikor rájönnek, hogy a fák között kihaltnak hitt állatok és ősi mítoszok hősei lakoznak. Robert Holdstock World Fantasy-díjas regényét a huszadik század legfontosabb fantasyjei között tartják számon.

 

Naomi Novik: Rengeteg

Naomi Novik
Rengeteg
Ford. Heinisch Mónika, Gabo, 2016, 448 oldal
-

Az erdő egy hálózat, egy bonyolult ökoszisztéma, amivel a saját érdekünkben együtt kell működnünk - ezt hangsúlyozzák a klímaváltozás kapcsán a környezetvédők, és egyre több kutatás mutat rá az erdő mint kifinomult rendszer lélegzetelállító működésére.

Persze ennek a rendszernek meg lehet ragadni a horrorisztikus oldalát is, ahogy tette a litván-lengyel bevándorlók leszármazottja, de már amerikai Naomi Novik. Regényében egy kicsit kilépett a fantasyt uraló angolszász hatások keretei közül, és az amerikai regényíró mesterségbeli tudását a szláv mítoszok és tündérmesék hagyományával ötvözte.

A rengeteg nála nem szövetséges, hanem egy baljós, kifejezetten rosszindulatú erő és intelligencia, ami az ember elpusztítására tör. A főhős Agnyeska faluját a rejtélyes varázsló, a Sárkány védi az erdőtől, ám cserébe a mágus tízévente egy-egy lányt visz magával. A történet gyökerei a régmúltba hatolnak, míg a jelenben Agnyeskának a mágiával és a politikai intrikával szemben is meg kell állnia a helyét. Novik regénye nem korszakalkotó mű, viszont érdekes karaktereket mozgat egy nagyon erős atmoszférájú világban, aminek meg akarjuk fejteni a titkait.

 

J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura

J. R. R. Tolkien
A Gyűrűk Ura I-III.
Ford. Göncz Árpád, Réz Ádám, Tandori Dezső, Európa, 2021, 1774 oldal
-

Tolkien műfajteremtő alapművét nem kell bemutatni - most azért került a listára, mert sokféle módon megjelennek benne az erdők. A természetszerető író például a még Középföldén élő tündék egyik központjává tette Lothlórien erdejét: itt találkoznak a Gyűrű Szövetségének tagjai a bölcs és sokezer éves úrnővel, Galadriellel, aki ajándékokkal és tanácsokkal is segíti őket az úton.

Ám ami szintén hangsúlyos, hogy a fák cselekményformáló szereplőkké lépnek elő. Az útnak induló hobbitok a kalandjaik elején akadnak össze az Öregerdő szívét uraló Öreg Fűzfa-apóval. A vén teremtmény bűbájt bocsájt a hobbitokra és magához csalja őket, nem is akárhogy: akaratára ösvények nyílnak és zárulnak be a fák között, a rengeteg így a fűz felé terelgeti Frodót és barátait. Az álomba “dalolt” hobbitokat a hatalmas fa szinte elnyeli, mikor az erdőben élő Bombadil Toma rájuk talál és megmenti őket. Fűz-apó egy huorn: értelemmel bír és mozogni is képes, bár már nincs egészen öntudatánál.

Nem úgy az entek, akikkel Trufa és Pippin találkozik a Fangorn erdőben. Az entek egykor fák voltak, és a tündék tanították meg őket mágikus énekükkel beszélni és járni is. Szilszakáll és társai belépnek a Gyűrűháborúba: ők pusztítják el az erdőirtó Szarumán tornyát és foglyul ejtik az áruló mágust.




Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Eddig ismeretlen Tolkien-festményeket, fotókat és videókat hoztak nyilvánosságra

Az eredeti felvételeken Tolkien és a hagyatékát kezelő fia, Christopher is szerepel.

...
Nagy

Hamisított tündérmese: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Hírek

Tolkien jegesmedvének öltözve ment buliba, és imádta megtréfálni a diákjait

Már diákként nagy tréfamesternek ismerték A Gyűrűk Ura íróját.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Nagy

5 könyv azoknak, akik a közösség szolgálatában állnak

...
Hírek

Neil Gaiman aukciója több mint 1 millió dollárt gyűjtött a képregényművészek megsegítésére

...
Beleolvasó

Susanne Abel egy anya eltitkolt emlékein át fejti fel a német nemzet szégyenét – Olvass bele!

...
Hírek

Fenyvesi Orsolya kapja idén a Sziveri-díjat

...
Hírek

Ferenc pápa önéletrajzában az őt ért kritikákra is reagál

...
Beleolvasó

Az Eurotrash provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait

...
Nagy

Így született Batman ellenlábasa ‒ 5 szemet gyönyörködtető képregény

...
Hírek

Krasznahorkai László a virtuozitásáért kapott díjat Spanyolországban

...
Hírek

Meghalt Bacsó Béla esztéta, egyetemi tanár

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

...
Ott Anna

Ezt senki nem mondta – Ott Anna könyvajánlója a második részhez

...
Kiss Imola

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

A hét könyve
Kritika
Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez
...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

...

Ezt senki nem mondta – Tóth Krisztina: Nehezen tudtam visszatalálni a saját életembe

...

Podcast: Hová tűnt Ott Anna? Ezt senki nem mondta!

...

Oscar 2024: Barbie, Oppenheimer vagy egy nevető harmadik győz a csatában?

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Kétezer-négyszáznyolcvan nap

„A hét első felében késő estig dolgozott, hogy el tudjon jönni, holnaptól ki akarja kapcsolni a telefont” ‒ Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez az első rész.

...
Nagy

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

Kik, mit és hogyan írtak az újságokba a szabadságharc százéves évfordulóján?

...
Nagy

Szilágyi István a 20. század egyik legnagyobb regényét írta meg

Március 13-án elhunyt Szilágyi István, aki az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb prózaírója, Kő hull apadó kútba című regénye a magyar irodalom klasszikusa. 

...
Kritika

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

Egy vér című regényében Denene Millner azt vizsgálja, hogyan kötötték és kötik gúzsba még ma is a nőket a velük szemben támasztott elvárások. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

...
Nagy

Ferencvárosi születés és halál – Bősze, Fullajtár és Vágvölgyi B. Sántakutya-sztorijai

Egy zenetörténész, egy színésznő, egy főszerkesztő meg egy kerület. 117 vágány, két ceruzacsonk és pár korty Traubi. Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András voltak a Sántakutya – ferencvárosi sztorikoktél márciusi vendégei.