Egy autópályán kidobott csikk egy egész erdőt lángra lobbanthat

Egy autópályán kidobott csikk egy egész erdőt lángra lobbanthat – Zöld könyv podcast

Az erdőknek roppant komplex szerepük van, de a klímaváltozás és az emberi tevékenység felbolygatja az életterüket. Mit lehet tenni a védelmük érdekében? Hol vannak még őserdők, több száz éves fák Magyarországon? És mit jelent az, hogy a növények képesek a tanulásra és az alkalmazkodásra? A Zöld könyv podcast legújabb adásában Litkai Gergely Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetőjét kérdezte. 

ta | 2025. április 25. |

A Zöld könyv podcastban ezúttal az erdők, az erdőgazdálkodás és a klímaváltozás került a fókuszba. Litkai Gergely házigazda és Gálhidy László beszélgetésének kiindulópontját ezúttal két könyv, Peter Wohlleben Ha a fák lélegzethez jutnának című kötete, valamint Gálhidy Szentélyerdők Magyarországon című kiadványa adta.

Előbbi amellett érvel, hogy az erdők fennmaradása elengedhetetlen nemcsak ökológiai, hanem társadalmi szempontból is – még ha ezt az erdészeti lobbi, a fakitermelés és a politika gyakran figyelmen kívül is hagyja. Gálhidy pedig hazánk erdőit térképezte fel, 87-et pedig az olvasók kiemelt figyelmébe is ajánlott. Ízelítőt adunk abból, hogy mi mindenről esik szó Zöld könyv podcastunk legújabb részében!

Hogyan bolygatja meg az erdőgazdálkodás a fák életét?

Már a beszélgetés elején elhangzott, hogy a növények képesek a tanulásra, az alkalmazkodásra, képesek ahhoz igazodni, amit évről évre tapasztalnak. Így téves azt gondolni, hogy a fák teljesen védtelenek lennének a klímaváltozás hatásaival szemben, hiszen nagyon is figyelik, mi történik körülöttük!

Az emberi beavatkozással és az erdőgazdálkodással viszont nagyon megbolygatjuk a talajt, miközben ott gombafonalak kapcsolják össze a növényeket a tápanyag- és információáramlás érdekében. „Az erdőgazdálkodás során sok esetben mást sem teszünk, mint hogy megbolygatjuk a talajt, és kitesszük annak, hogy a víz és a szél elhordja a felső rétegeit. Sok esetben egy olyan bonyolult rendszerbe nyúlunk bele vakon, amit nem ismerünk minden részletében” – hangsúlyozta Gálhidy.

Klímaváltozás a mérsékelt övezetben

Hogyan hat hazánk növényzetére és erdőire a klímaváltozás? Litkai Gergely felvetette, hogy mindenki számára ismerős, amikor elkezdenek kirügyezni a fák, majd egy erős hidegfront hatására minden elpusztul, sok esetben pedig a fáknak nincs annyi energiájuk, hogy újra kirügyezzenek. 

Ennek kapcsán Gálhidy kiemelte, hogy a mérsékelt övben, így Magyarországon is megszoktuk a négy évszakot, de ahhoz, hogy a fák működtetni tudják az életciklusokat, arra van szükség, hogy megkapják a szükséges jeleket az időjárástól, amiből megértik, hogy például itt az idő új leveleket hozni.

Wohllebennél is felvetődik, hogy mi történik most, hogy egyre rövidebbek a telek. Ő amellett foglal állást, hogy ez nem jó a fáknak.

Ha túl enyhe a tél, előfordulhat, hogy a fa nem érzékeli az évszakváltást, hiszen nem kapja meg a megfelelő jeleket. Azt állítja, hogy ez esetenként oda vezet, hogy a fa ki sem hajt” – magyarázta Gálhidy. 

Továbbá a Kárpát-medencében egyre nagyobb problémát jelentenek az aszályos periódusok, a magas gyantatartalmú tűlevelűek kiszáradásával szemléltette, mekkora a veszély:

Egy autópályán kidobott csikk akár az egész erdőt lángra lobbanthatja. Sajnos az elmúlt években elég sok tapasztalatunk van erről.”

A szakember azt tapasztalja, hogy a klímaváltozás és az emberi tevékenységek egymásra hatása okozza a legnagyobb stresszt az erdőkben. 

Hol vannak még több száz éves fák?

Magyarországon hiánypótló kiadványt állított össze Gálhidy László: végigjárta az országot, hogy megmutassa, hol találhatunk még „természetszerű” természetet, 200-250 éves fákat, és hogyan működnek az öreg erdők. Kötetében 87 különleges erdőt mutat be, amelyeket személyesen is felkeresett, és amelyekhez egy online térképes adatbázist is készült. Eddig még senki nem járta be az országot ezzel a céllal, ő erre vállalkozott. 

Azt feszegetjük, hogy vannak-e Magyarországon olyan erdők, amelyek valamilyen módon emlékeztetnek a régi őserdőkre.

(...) Az elmúlt két évben bejártam az országot a nyugati határtól a keletiig, az északitól a déliig, azokat az erdőket igyekeztem felkeresni, ahol még találhatóak 140 évnél idősebb fák. Ez azt jelenti, hogy nem került sor a szokásos végvágásukra. Fontos, hogy emellett viszonylag magas természetességűek legyenek, hiszen lehetnek olyan erdőfoltok – például régi kastélyparkok vagy más mesterséges helyszínek –, ahol vannak ugyan öreg fák, de nem természetes erdő veszi őket körül” – árulta el a projektről. 

Úgy fogalmazott, azt tartja a könyv legfontosabb üzenetének, hogy „ha sikerül ezeket az öregerdő foltokat érintetlenül fenntartani és átörökíteni az utódainkra, akkor megmarad az esély arra, hogy megmaradnak ezek a minták, amiknek a segítségével akár restaurálni lehet a többi erdőnket, és a későbbiekben születhetnek olyan döntések, amik a védett területeken, akár egy egész nemzeti parknyi területen segítik azt, hogy az erdők ilyenné alakuljanak.”

A szakember néhány példát is ad ilyen magyar „szentélyerdőkre”, ilyen például a Bükk néhány idős erdőtömbje, a Normafa környéki öregerdők vagy a Répce mentén található Csáfordi-erdő. De miért ezt a nevet adta ezeknek a régi erdőknek? A beszélgetésből egyebek mellett ez is kiderül – hallgasd meg a Zöld könyv podcast legújabb részét a cikkünk elején található beágyazott linken!

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A Föld napja: 7+1 könyvújdonság, amivel visszatalálhatunk a természethez és az egyszerűbb élethez

A bolygónk csodálatos hely: ha egy kicsit túllátnánk a saját kis valóságunkon, észrevehetnénk, milyen intelligens növényekkel és állatokkal vagyunk körülvéve. 

...

Hol rontottuk el? 3 könyv, ha foglalkoztat a Föld jövője

A Zöld könyv podcast könyvajánlója.

...

Képes egy növény kommunikálni? – Zoë Schlanger új könyvéből kiderül

Hol az ember helye a természet bonyolult labirintusában? Zoë Schlanger új könyvéből kiderül.

MARGÓ
...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

...

Czakó Zsófia új regényében anyák és lányaik próbálják megérteni egymást

Hogyan lesznek a legközelebbi családtagokból távoli rokonok? Czakó Zsófia legújabb regényéből kiderül.

...

Mécs Anna: Azokat a részeket akartam megmutatni, amik a nő testén és lelkén kevésbé észrevehetőek 

Mécs Anna Rutin című új kötetét Réz Anna és a szerző mutatta be az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

...

Lehet-e a zenetörténet közérthető? – Fazekas Gergely az Őszi Margón

Fazekas Gergely Négynegyed című könyvének bemutatóján számos izgalmas anekdotával lettünk gazdagabbak.

...

„Bolaño szöveguniverzuma olyan, mint egy tükörszoba”

Bemutatták Roberto Bolaño A romantikus kutyák című verseskötetét az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon.

Hírek
...

Kétnapos fesztivállal ünnepli az 5. szülinapját a Nincs Online Folyóirat

...

Krasznahorkai László cáfolta az egészségi állapotával kapcsolatos pletykákat

...

Két részletben érkezik a Bridgerton új évada

...

A New York Times rácsodálkozott a Krasznahorkai-művek humorára

...

Ocean Vuong a Time listáján: a legbefolyásosabb feltörekvő sztárok egyike

...

Közös fotón a két magyar irodalmi Nobel-díjas

Listák&könyvek
...

Valérie Perrin, Ken Follett és Karády Anna a Bookline ősz eleji toplistáján

...

Íme Dan Brown új regényéből 5 prágai nevezetesség!

...

4 új memoár, amit nem tudsz letenni: versek, imák, függőségek

A hét könyve
Kritika
Az egyetem maga a Pokol - R. F. Kuang új filozófiai horrorja
Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Székely Kriszta: Az olvasás megváltoztatta az életemet

...

Czakó Zsófia és Gerlóczy Márton a szülővé válásról és az írásról: Hetente egy órát bírok a Fikcióból [Ezt senki nem mondta!]

...

Kiss Viki: Több barátot is szereztem a BookTok-közösségnek hála