Esterházy gyerekként Majkon tanulta meg, mi az a munka

Esterházy gyerekként Majkon tanulta meg, mi az a munka

A Károlyiak sokkal hamarabb csináltak karriert, mint az Esterházyak – írja Esterházy Péter a Harmonia Caelestisben, amelynek lapjain biztos kézzel vezeti végig az olvasót a családfa minden ágán és bogán. A nagymama, Károlyi Margit a főszereplője annak a néhány éve forgatott dokumentumfilmnek is, amely a grófnő alakján keresztül Majkról és az Esterházy családról is mesél.

A Könyves Magazin, a Magvető Kiadó támogatásával május végén egyszeri és megismételhetetlen kiadványt jelentetett meg az öt éve elhunyt Esterházy Péterről, valamint szellemi és kulturális hagyatékáról. A magazint itt tudod megrendelni.

Ruff Orsolya | 2021. június 04. |

„A nagymamának küldött levelekre oda kellett írni U.P. Oroszlány. Utolsó posta; s ez oly titokzatosan hangzott, mintha a nagymama a világ végén lakott volna, illetve még azon túl is egy lépéssel” – írja Esterházy Péter a Harmonia Caelestisben, amelyben el is magyarázza, hogy a nagymama Majkon lakott, „ezért ő volt a majki nagymama, ellentétben a pesti nagymamával, aki a Monitor utcában lakott”.

Esterházy Péter
Harmonia Caelestis
Magvető, 2020, 718 oldal
-

Az Esterházy család kastélya Oroszlány mellett, Majkpusztán található: karanténmentes időkben látogatható, ahogy a kamalduli szerzetesek cellalakásai is a kastély mellett. Az ötvenes évek elején egy ilyen cellalakásba – egészen pontosan a tizenhármas számúba – költöztették Esterházy Péter nagymamáját, Károlyi Margit grófnőt, akiről pár éve az Oroszlányi TV dokumentumfilmet forgatott A 13-as cella grófnője címmel (szerkesztő: Forgács József).  

Esterházy Péter azt írja a Harmonia Caelestisben, hogy a cellaházakat még az ősapja építtette, nem is sejtve, hogy egyúttal a nagymamának is építi. Károlyi Margit ugyanis 1956 után nem volt hajlandó Ausztriába disszidálni (férje, Esterházy Móric és lányuk, Mónika, Bécsben telepedtek le), de hogy miért nem, arra a dokumentumfilmben Esterházy György ad nagyon egyszerű magyarázatot: a nagymamája nem akart elmenni innen, mivel konok, megátalkodott következetességgel imádta Magyarországot és imádta, hogy magyar. 

A dokumentumfilmben jobbára idős helyiek szólalnak meg, akik még gyerekként találkoztak a grófi párral. Sokan felidézték, hogy Károlyi Margit nagylelkű és adakozó asszony volt, aki karácsonyra ruhát és cipőt vett a környékbeli gyerekeknek, sőt, még az elemi iskola működését is az Esterházyak finanszírozták. A család története révén sok minden megtudható a kastélyról is: a második világháborúban Majk sokat szenvedett a Vértesben dúló harcok miatt, a bevonuló az oroszok pedig felgyújtották a kastély emeleti részét, kidobálták a könyveket, a bútorokat. Az épületben később katonai kórházat rendeztek be, de munkásszálló, a hatvanas években KISZ- és úttörőtábor is működött itt, majd mezőgazdasági szakmunkásképző és kollégium költözött a falai közé. 

-

1951-ben Móric grófot kitelepítették Hortra a családjával együtt, csak Károlyi Margit maradhatott Majkon, ő ugyanis sosem volt Budapestre bejelentve. A kastély 1952-ben az állam tulajdonába került, ekkor költöztették a 13-as cellaházba a grófi család visszatért tagjait. Miután férje és lánya külföldre távozott, Károlyi Margit a húgával, Emmával lakott Majkon – utóbbi favágóként dolgozott az erdészetnél, majd miután a munka után hazatért, angolul, németül, franciául olvasgatott. 

-

Az unokák, azaz Esterházy Péter és testvérei gyakran meglátogatták a nagymamát Majkon, az író erre így emlékezik a Harmonia Caelestisben: „Nyaranta, valamint ha testvérünk született, sokat voltunk a nagymamánál. Ő tanított meg minket a munkára. (…) Nagymamánál a fő munka a fűrészelés volt és a vízhordás. Két régi, grófi fehér zománcos kancsóval kellett a nyomós kútról vizet hozni, tarifája 50 fillér, ez számított a legjobb üzletnek, csak véges volt. Végtelennek tetszett a felfűrészelendő famennyiség. Vastagság szerint járt a fizetség, illetve eseti elbírálás alá esett a göcsörtösség, és egy bizonyos bükk, amelyik nagyon kemény, ezekre felpénz járt.”

A teljes filmet ITT tudjátok megnézni!

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Esterházy hagyatéka tartogathat meglepetéseket

Közel ötven év írói munkája, vázlatok, piszkozatok, kéziratok, szemelvények és megszámlálhatatlan levél – egyebek között ezt tartalmazta az a rengeteg doboz, amelynek átvételéről tavaly novemberben adott hírt a Berlini Művészeti Akadémia Archívuma. Utóbbi ad otthont Esterházy Péter irodalmi hagyatékának, amelynek rendszerezése már elkezdődött, de feldolgozása még évekig tarthat. Interjú Werner Heegewaldttal, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának igazgatójával.

...
Nagy

A nyulak mindenhol ott vannak, erre Esterházy jól ráérzett

A berlini fal tövében boldogan élő és szaporodó nyulak emlékét ma egy kis mesekönyv is őrzi, amit Esterházy Péter fordított magyarra. Vagy inkább újramesélte.

...
Nagy

Egy kora újkori self-made man: Esterházy Miklós

Megjelent az Esterházy Péter-különszám. Olvass bele Várkonyi Gábor történész cikkébe az Esterházy család múltjáról és felemelkedéséről!

EGYPERCES NOVELLÁK EGY SZOBÁBÓL
...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Dániel András: A fikusz meg ő

...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Lackfi János: Mi lenne, ha?

...
Nagy

Egyperces novellák egy szobából
Szabó T. Anna: Árnyékszínház

Még több olvasnivaló
...
Kritika

A Páternoszter megmutatja a Rákosi-rendszer legabszurdabb oldalait

Orosz István grafikusművész első regénye, a Páternoszter több nézőponton, többszörös elbeszélésen keresztül világítja meg, milyen volt az élet az 50-es évek Magyarországán, és milyen abszurd, groteszk vagy tragikomikus eseményeket idézett elő a Rákosi-korszak személyi kultusza.

...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Nagy

Finy Petra: A 80-as évekről mindenkinek van egy története

Finy Petra Kerti szonáta című regénye három női generáció történetén keresztül mesél a világháború traumáiról, az ötvenes évek félelemmel vegyes légköréről, és a rendszerváltást megelőző ellenzéki megmozdulások konspirációval teli hónapjairól. Az íróval a regény egyik kulcshelyszíne közelében beszélgettünk, közben szóba kerültek traumák és rendszerellenes csúcsteljesítmények, elfeledett és máig élő városi történetek is.

...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.

...
Nagy

Bojár Gábor: Mindenki az erő jelének veszi, ha az ember szembenéz a saját hibáival

Bojár Gábor a Graphisoft alapítójaként ikonikus név és hivatkozási pont a hazai vállalkozói világban. De mit tud adni második könyvével annak, aki nem üzletember. A válasz: meglepően sokat. Interjú.

...
Kritika

Mit árul el egy ezeréves levél egy keresztény nőről, aki zsidó férfit szeretett?

Egy meneküléssel töltött élet krónikája és e krónika megalkotásának története A hét könyve, A fordult szív.

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY

...

A mesélés egy szertartás [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...

Nácik, fűzők és self branding - Coco Chanel 20. százada [podcast]

A hét könyve
Kritika
A regénybeli Kafka mögött felsejlik Borbély Szilárd alakja is
...
Kritika

Az utolsó indiánkönyv érzékeny pillanatfelvétel arról, hol tartunk ma az indiánozásban

Az utolsó indiánkönyv című antológiához a PIM 79 kortárs magyar szerzőt kért fel, hogy prózában vagy versben reflektáljanak arra, mit jelentett nekik az indián egykor, és mit jelent ma, felnőttként.