Esterházy gyerekként Majkon tanulta meg, mi az a munka

Esterházy gyerekként Majkon tanulta meg, mi az a munka

A Károlyiak sokkal hamarabb csináltak karriert, mint az Esterházyak – írja Esterházy Péter a Harmonia Caelestisben, amelynek lapjain biztos kézzel vezeti végig az olvasót a családfa minden ágán és bogán. A nagymama, Károlyi Margit a főszereplője annak a néhány éve forgatott dokumentumfilmnek is, amely a grófnő alakján keresztül Majkról és az Esterházy családról is mesél.

A Könyves Magazin, a Magvető Kiadó támogatásával május végén egyszeri és megismételhetetlen kiadványt jelentetett meg az öt éve elhunyt Esterházy Péterről, valamint szellemi és kulturális hagyatékáról. A magazint itt tudod megrendelni.

Ruff Orsolya | 2021. június 04. |

„A nagymamának küldött levelekre oda kellett írni U.P. Oroszlány. Utolsó posta; s ez oly titokzatosan hangzott, mintha a nagymama a világ végén lakott volna, illetve még azon túl is egy lépéssel” – írja Esterházy Péter a Harmonia Caelestisben, amelyben el is magyarázza, hogy a nagymama Majkon lakott, „ezért ő volt a majki nagymama, ellentétben a pesti nagymamával, aki a Monitor utcában lakott”.

Esterházy Péter
Harmonia Caelestis
Magvető, 2020, 718 oldal
-

Az Esterházy család kastélya Oroszlány mellett, Majkpusztán található: karanténmentes időkben látogatható, ahogy a kamalduli szerzetesek cellalakásai is a kastély mellett. Az ötvenes évek elején egy ilyen cellalakásba – egészen pontosan a tizenhármas számúba – költöztették Esterházy Péter nagymamáját, Károlyi Margit grófnőt, akiről pár éve az Oroszlányi TV dokumentumfilmet forgatott A 13-as cella grófnője címmel (szerkesztő: Forgács József).  

Esterházy Péter azt írja a Harmonia Caelestisben, hogy a cellaházakat még az ősapja építtette, nem is sejtve, hogy egyúttal a nagymamának is építi. Károlyi Margit ugyanis 1956 után nem volt hajlandó Ausztriába disszidálni (férje, Esterházy Móric és lányuk, Mónika, Bécsben telepedtek le), de hogy miért nem, arra a dokumentumfilmben Esterházy György ad nagyon egyszerű magyarázatot: a nagymamája nem akart elmenni innen, mivel konok, megátalkodott következetességgel imádta Magyarországot és imádta, hogy magyar. 

A dokumentumfilmben jobbára idős helyiek szólalnak meg, akik még gyerekként találkoztak a grófi párral. Sokan felidézték, hogy Károlyi Margit nagylelkű és adakozó asszony volt, aki karácsonyra ruhát és cipőt vett a környékbeli gyerekeknek, sőt, még az elemi iskola működését is az Esterházyak finanszírozták. A család története révén sok minden megtudható a kastélyról is: a második világháborúban Majk sokat szenvedett a Vértesben dúló harcok miatt, a bevonuló az oroszok pedig felgyújtották a kastély emeleti részét, kidobálták a könyveket, a bútorokat. Az épületben később katonai kórházat rendeztek be, de munkásszálló, a hatvanas években KISZ- és úttörőtábor is működött itt, majd mezőgazdasági szakmunkásképző és kollégium költözött a falai közé. 

-

1951-ben Móric grófot kitelepítették Hortra a családjával együtt, csak Károlyi Margit maradhatott Majkon, ő ugyanis sosem volt Budapestre bejelentve. A kastély 1952-ben az állam tulajdonába került, ekkor költöztették a 13-as cellaházba a grófi család visszatért tagjait. Miután férje és lánya külföldre távozott, Károlyi Margit a húgával, Emmával lakott Majkon – utóbbi favágóként dolgozott az erdészetnél, majd miután a munka után hazatért, angolul, németül, franciául olvasgatott. 

-

Az unokák, azaz Esterházy Péter és testvérei gyakran meglátogatták a nagymamát Majkon, az író erre így emlékezik a Harmonia Caelestisben: „Nyaranta, valamint ha testvérünk született, sokat voltunk a nagymamánál. Ő tanított meg minket a munkára. (…) Nagymamánál a fő munka a fűrészelés volt és a vízhordás. Két régi, grófi fehér zománcos kancsóval kellett a nyomós kútról vizet hozni, tarifája 50 fillér, ez számított a legjobb üzletnek, csak véges volt. Végtelennek tetszett a felfűrészelendő famennyiség. Vastagság szerint járt a fizetség, illetve eseti elbírálás alá esett a göcsörtösség, és egy bizonyos bükk, amelyik nagyon kemény, ezekre felpénz járt.”

A teljes filmet ITT tudjátok megnézni!

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Esterházy hagyatéka tartogathat meglepetéseket

Közel ötven év írói munkája, vázlatok, piszkozatok, kéziratok, szemelvények és megszámlálhatatlan levél – egyebek között ezt tartalmazta az a rengeteg doboz, amelynek átvételéről tavaly novemberben adott hírt a Berlini Művészeti Akadémia Archívuma. Utóbbi ad otthont Esterházy Péter irodalmi hagyatékának, amelynek rendszerezése már elkezdődött, de feldolgozása még évekig tarthat. Interjú Werner Heegewaldttal, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának igazgatójával.

...
Nagy

A nyulak mindenhol ott vannak, erre Esterházy jól ráérzett

A berlini fal tövében boldogan élő és szaporodó nyulak emlékét ma egy kis mesekönyv is őrzi, amit Esterházy Péter fordított magyarra. Vagy inkább újramesélte.

...
Nagy

Egy kora újkori self-made man: Esterházy Miklós

Megjelent az Esterházy Péter-különszám. Olvass bele Várkonyi Gábor történész cikkébe az Esterházy család múltjáról és felemelkedéséről!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Immár a negyedik regényben tér vissza Csabai László hőse: Szindbád ezúttal a Nyugat-Németországban nyomoz, a múlt azonban nemcsak az útjába vetődő németeket éri utol, hanem a főfelügyelőt is.

...
Kritika

Kőhalmi élvezi a klímakatasztrófát

Egy maciméz a főszereplője Kőhalmi Zoltán második regényének, Az utolsó 450 évnek. A vad, sőt bátor ötletből egy nagyon szórakoztató sci-fi bontakozik ki, ami csak azért nem nevezhető disztópiának, mert simán alakulhat így a klímakatasztrófa. Szekunder szégyenérzet: azon nevetünk, hogy tönkretesszük a bolygónkat. A hét könyve okos és vicces sci-fi, ami hibái ellenére óriási vállalás volt.

...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Nagy

Háy János: Az ábrázolt sorsok igazságát kell képviselni

Háy János új regénye, a Mamikám egy magányos, idős néni és egy fiatal cigány nő barátságának történetén keresztül beszél a mai magyar vidékről, az előítéletekről és a kitörési pontok hiányáról. Háy Jánossal a könyv szellemi és érzelmi tétjeiről, szociográfiai hátteréről és nyelvezetéről beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Lem imádta az édességet, de az internetről megvolt a véleménye

Születésének 100. évfordulója alkalmából összegyűjtöttünk Stanislaw Lemről olyan érdekességeket, amelyek mentén az életútja és a munkássága előtt is tiszteleghetünk.

...
Nagy

Ezeket a könyveket jelölték idén a Margó-díjra (4. rész)

Idén már hetedik alkalommal adják át a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat. Mutatjuk, kiket neveztek!

...

Knausgård, Sally Rooney és A Zöld Lovag [10 perc Könyves]

...

Hitler, a Harcom, Knausgård és a fordítás (Beszélgetés Patat Bence fordítóval)

...

Az Értelem és érzelem az ellentétek regénye [Az Austen-projekt]

...

Szivárványcsaládos mesekönyv, Orbán és foci, apokalipszis [10 perc Könyves]

A hét könyve
Kritika
Sally Rooney hősei nem találják a szépséget a műanyag világban
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban.