Esterházy gyerekként Majkon tanulta meg, mi az a munka

Esterházy gyerekként Majkon tanulta meg, mi az a munka

A Károlyiak sokkal hamarabb csináltak karriert, mint az Esterházyak – írja Esterházy Péter a Harmonia Caelestisben, amelynek lapjain biztos kézzel vezeti végig az olvasót a családfa minden ágán és bogán. A nagymama, Károlyi Margit a főszereplője annak a néhány éve forgatott dokumentumfilmnek is, amely a grófnő alakján keresztül Majkról és az Esterházy családról is mesél.

A Könyves Magazin, a Magvető Kiadó támogatásával május végén egyszeri és megismételhetetlen kiadványt jelentetett meg az öt éve elhunyt Esterházy Péterről, valamint szellemi és kulturális hagyatékáról. A magazint itt tudod megrendelni.

Ruff Orsolya | 2021. június 04. |

„A nagymamának küldött levelekre oda kellett írni U.P. Oroszlány. Utolsó posta; s ez oly titokzatosan hangzott, mintha a nagymama a világ végén lakott volna, illetve még azon túl is egy lépéssel” – írja Esterházy Péter a Harmonia Caelestisben, amelyben el is magyarázza, hogy a nagymama Majkon lakott, „ezért ő volt a majki nagymama, ellentétben a pesti nagymamával, aki a Monitor utcában lakott”.

Esterházy Péter
Harmonia Caelestis
Magvető, 2020, 718 oldal
-

Az Esterházy család kastélya Oroszlány mellett, Majkpusztán található: karanténmentes időkben látogatható, ahogy a kamalduli szerzetesek cellalakásai is a kastély mellett. Az ötvenes évek elején egy ilyen cellalakásba – egészen pontosan a tizenhármas számúba – költöztették Esterházy Péter nagymamáját, Károlyi Margit grófnőt, akiről pár éve az Oroszlányi TV dokumentumfilmet forgatott A 13-as cella grófnője címmel (szerkesztő: Forgács József).  

Esterházy Péter azt írja a Harmonia Caelestisben, hogy a cellaházakat még az ősapja építtette, nem is sejtve, hogy egyúttal a nagymamának is építi. Károlyi Margit ugyanis 1956 után nem volt hajlandó Ausztriába disszidálni (férje, Esterházy Móric és lányuk, Mónika, Bécsben telepedtek le), de hogy miért nem, arra a dokumentumfilmben Esterházy György ad nagyon egyszerű magyarázatot: a nagymamája nem akart elmenni innen, mivel konok, megátalkodott következetességgel imádta Magyarországot és imádta, hogy magyar. 

A dokumentumfilmben jobbára idős helyiek szólalnak meg, akik még gyerekként találkoztak a grófi párral. Sokan felidézték, hogy Károlyi Margit nagylelkű és adakozó asszony volt, aki karácsonyra ruhát és cipőt vett a környékbeli gyerekeknek, sőt, még az elemi iskola működését is az Esterházyak finanszírozták. A család története révén sok minden megtudható a kastélyról is: a második világháborúban Majk sokat szenvedett a Vértesben dúló harcok miatt, a bevonuló az oroszok pedig felgyújtották a kastély emeleti részét, kidobálták a könyveket, a bútorokat. Az épületben később katonai kórházat rendeztek be, de munkásszálló, a hatvanas években KISZ- és úttörőtábor is működött itt, majd mezőgazdasági szakmunkásképző és kollégium költözött a falai közé. 

-

1951-ben Móric grófot kitelepítették Hortra a családjával együtt, csak Károlyi Margit maradhatott Majkon, ő ugyanis sosem volt Budapestre bejelentve. A kastély 1952-ben az állam tulajdonába került, ekkor költöztették a 13-as cellaházba a grófi család visszatért tagjait. Miután férje és lánya külföldre távozott, Károlyi Margit a húgával, Emmával lakott Majkon – utóbbi favágóként dolgozott az erdészetnél, majd miután a munka után hazatért, angolul, németül, franciául olvasgatott. 

-

Az unokák, azaz Esterházy Péter és testvérei gyakran meglátogatták a nagymamát Majkon, az író erre így emlékezik a Harmonia Caelestisben: „Nyaranta, valamint ha testvérünk született, sokat voltunk a nagymamánál. Ő tanított meg minket a munkára. (…) Nagymamánál a fő munka a fűrészelés volt és a vízhordás. Két régi, grófi fehér zománcos kancsóval kellett a nyomós kútról vizet hozni, tarifája 50 fillér, ez számított a legjobb üzletnek, csak véges volt. Végtelennek tetszett a felfűrészelendő famennyiség. Vastagság szerint járt a fizetség, illetve eseti elbírálás alá esett a göcsörtösség, és egy bizonyos bükk, amelyik nagyon kemény, ezekre felpénz járt.”

A teljes filmet ITT tudjátok megnézni!

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Esterházy hagyatéka tartogathat meglepetéseket

Közel ötven év írói munkája, vázlatok, piszkozatok, kéziratok, szemelvények és megszámlálhatatlan levél – egyebek között ezt tartalmazta az a rengeteg doboz, amelynek átvételéről tavaly novemberben adott hírt a Berlini Művészeti Akadémia Archívuma. Utóbbi ad otthont Esterházy Péter irodalmi hagyatékának, amelynek rendszerezése már elkezdődött, de feldolgozása még évekig tarthat. Interjú Werner Heegewaldttal, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának igazgatójával.

...
Nagy

A nyulak mindenhol ott vannak, erre Esterházy jól ráérzett

A berlini fal tövében boldogan élő és szaporodó nyulak emlékét ma egy kis mesekönyv is őrzi, amit Esterházy Péter fordított magyarra. Vagy inkább újramesélte.

...
Nagy

Egy kora újkori self-made man: Esterházy Miklós

Megjelent az Esterházy Péter-különszám. Olvass bele Várkonyi Gábor történész cikkébe az Esterházy család múltjáról és felemelkedéséről!

Kiemeltek
...
Podcast

2024 legjobb könyvei! Kibeszélő!

Megjelent a Könyves Magazin 50-es listája, alaposan átbeszéljük, hallgassátok! 

...
Könyves Advent

Könyves társasjátékok ovisoknak

Kufliktól Babarókáig társasok a kedvenc könyveitek alapján!

...
Beleolvasó

„Kieszem bánatból az egész alpesi vidéket” - Olvass bele Jaroslav Hašek humoros útinaplójába!

...

2024 legjobb könyvei! Kibeszélő!

...

A jövő hangjai: Beszélgetés Simon Mártonnal (Podcast)

...

„Eldöntöttem: ősszel, aki ott lesz, ott lesz, én ezt elkezdem!” – Kiss Heni szülővé válásának útja

A hét könyve
Kritika
Grecsó Krisztián családtörténetében háborúk dúlnak a szabadságért
...
Nagy

A Mozgókép 2024 legjobb könyve: a film akkor is forog, ha nácik diktálnak és táborokból hozzák a statisztákat

Daniel Kehlmann regénye megmutatja, hogy egy totalitárius rendszerben mit jelent művésznek lenni akkor is, ha arra kényszerítik az embert, amit nem akar.