Durica Katarina új regényében a béranyaság iparága mögötti fájdalmas, nehéz sorsok válnak láthatóvá 

Durica Katarina új regényében a béranyaság iparága mögötti fájdalmas, nehéz sorsok válnak láthatóvá 

Durica Katarina ötödik könyve a gyermekvállalás küzdelmeinek résztvevőiről mesél: fiatal és középkorú nők, béranyák, biológiai szülők, petesejtdonorok történetei keresztezik egymást négy nő sorsának bemutatásában. A Mennyit adtál érte? című regényt a Margó harmadik napján mutatták be, az íróval Galán Angéla, valamint a szöveg szerkesztője, Péczely Dóra beszélgetett. 

Fotó: Kállai-Tóth Anett

Kolozsi Orsolya | 2022. október 16. |
Durica Katarina
Mennyit adtál érte?
Piros hó, 2022, 287 oldal
-

A beszélgetés kezdetén felmerül, hogy az eredeti terv szerint a regényből részleteket Borbély Alexandra színművész olvasott volna fel, de mivel ő időközben életet adott ikerlányainak, nem tudott részt venni az esten. Az anyaság, az anyává válás témájához így azonnal meg is érkezett a három beszélgetőtárs, Galán Angéla a kötetben egyes szám első személyben megszólaló négy nő hátterét, életkörülményeit vázolta fel, majd arról faggatta az írót, hogyan találta meg ezt a témát? A szerző kifejtette, hogy nem kellett messzire mennie, egész iparág épül a gyermektelenségre, az anyává válás erőfeszítéseire. Mivel maga is háromgyermekes anya, sokat jár játszótérre, játszóházba, és az anyák között sok személyes történetet hall örökbefogadásról, lombikprogramokról, akár petesejt- vagy spermadonációról is. 

Egész iparág épül erre, rengeteg pénz, erőfeszítés és nehéz sorsok állnak emögött. 

Ezután az érzelmi bevonódást említik, azt, hogy nőként nehéz kívül maradni a történeteken, hihetetlenül gyorsan lehet azonosulni a szereplők valamelyikével, sőt, Durica ítélkezésmentes nézőpontjának köszönhetően akár mindegyikkel egyszerre. Péczely Dóra arról beszél, hogy mennyire iszonyatos, kegyetlen és fájó utak vannak ezekben a történetekben és egy picit a regény cselekményére is utal, mikor elmeséli, hogy annak a szereplőnek a sorsa rázta meg leginkább, aki fővárosi egyetemistaként petesejtjeinek eladásából igyekszik megélni. Felmerül, hogy a férfiak hiátusként vannak jelen a regényben, vagy meghaltak, vagy nem vállalták a gyermeküket, vagy ha jelen vannak is, egyfajta passzivitásba húzódnak. Az író ennek kapcsán kifejti, hogy nagyon sok nőgyógyásszal interjúzott az írás előtt (egyébként hatalmas kutatómunkát folytatott a témában), és visszatérő megállapításuk volt, hogy apa egyre kevésbé kell a gyerekhez, az apák sokszor kivesznek a gyermekért küzdő nők életéből. 

-

Arra a kérdésre, hogy mi volt a célja a regénnyel, a szerző azt taglalja, hogy elsősorban a béranyaság (hazánkban illegális) intézményét, ennek a rendszernek a működését akarta feltérképezni. Arról akart beszélni, milyen kiszolgáltatottak a nők mindkét oldalon: azok is, akik nem tudnak kihordani egy gyereket (itt említi azokat is, akik nem szeretnének, és példákat is sorol a celebvilágból), és azok is, akik gyakorlatilag a testüket bocsátják áruba azért, mert nem látnak más lehetőséget a pénzszerzésre. Elmondja, hogy elsősorban a béranya-iparág mögötti sorsok érdekelték írás közben, például az, hogy a szülés után (ezt a részt volt a legnehezebb megírnia, és beszélgetőtársai is a szöveg legkiemelkedőbb hatású részének nevezik) mi történik a béranyával. Elviszik tőle a gyermeket, akit kilenc hónapig a testében hordott, az amerikai gyakorlat szerint rá sem nézhet a babára, ott marad egy nagy trauma után, szó szerint üresen, a tejét el kell apasztania, hormonokat kell szednie, a szülés csodája megtörténik, de hiányosan, hiszen éppen a lényeg, az anyává válás marad ki belőle. A hatalmas fájdalom után nincs ott a csoda, hiszen a biológiai anyáé lesz a gyermek. Ezt az érzékeny témát igyekezett láttatni és megmutatni ebben a könyvben.

A téma feltérképezését amerikai instagram-oldalak nézegetésével kezdte, ott ugyanis legálisan lehet béranyákat felfogadni, a béranyának jelentkező nők bejegyzésekben hirdetik a testüket, igyekeznek meggyőzni a gyerekre várókat, hogy alkalmasak lesznek a feladatra -

talán ezért sem véletlen, hogy a béranyaságot sokan a prostitúcióhoz hasonlítják.

Ez egy nagyon furcsa és összetett dolog, jegyzi meg a szerző, aki szerint el is lehetne utasítani ezt az intézményt, de akkor mit kezdünk azzal a gyerekkel, aki ott szaladgál a játszótéren, és soha nem jöhetett volna világra, ha nincs egy nő, aki kihordja őt. Akkor ennek a gyereknek a léte egy kérdőjel?

Nagyon nehéz ítélkezni ebben a kérdésben, és a három beszélgetőtársban egyhangúlag felmerül, szabad-e egyáltalán ítélkezni. A résztvevők ezek után saját tapasztalataikról beszélnek, Péczely Dórának vannak gyerekei, Galán Angéla viszont azt említi, hogy folyton rákérdeznek, neki mikor lesznek. Ennek kapcsán elgondolkodnak azon, miért érzi magát feljogosítva a társadalom arra, hogy egy ilyen intim és érzékeny témára minduntalan rákérdezzen a nőknél, miért része ez a hétköznapi beszélgetéseinknek, kultúránknak? Az est a regény megjelenése utáni írói érzések (aggodalom, félelem, szorongás, öröm) átbeszélésével zárul, majd a szerkesztő mintegy végszóként elmondja, hogy a könyvet mindenkinek ajánlja, akit érdekelnek a női sorsok, az anyává válás nehézségei és dilemmái. 

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

...
Nagy

Károlyi Csaba: Arra vagyok a legbüszkébb, hogy meg mertem kérdezni, mi Nádas kedvenc fagylaltja

Nádas Péter pénteken volt nyolcvanéves, Károlyi Csaba Egy teljes év. Beszélgetések Nádas Péterrel című interjúkötete pedig az író születésnapjára jelent meg. A kötet legizgalmasabb része, hogy az olvasó, még ha apró kulcslyukon is, de bepillanthat Nádas mindennapi életébe. Károlyi Csaba könyvét mutatták be a Margón.

...
Nagy

Gyurkovics Tamás: Az én Lugosim egy szerethető ripacs

Hollywood aranykorában egy magyar színész keltette életre Drakulát, Lugosi Béla az egyik legismertebb magyar, mégis alig tudunk róla valamit. Gyurkovics Tamás Akcentus című kötetében a legendás színész élete után nyomoz, a könyvet tegnap mutatták be a Margón, ahol a szerzővel Benyó Rita beszélgetett. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

A hét könyve
Kritika
Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Podcast

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

Beszélgetés Benedek Ágotával fogselymezésről, sorozatfejlesztésről, a felboncolt testéről, a köldöknézegetésről és arról a 3 évről, ami 3 könyvet hozott. A legutolsó októberben jelenik meg Akkor inkább már most megdöglök címmel, amiben a teremtéstörténetben is megjelenik a menstruáció, a hormonok szétvernek mindent, de még űrkaják is szerepelnek benne.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

...
Vass Norbert

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

...
Ruff Orsolya

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

Olvass!
...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ughy Szabina novelláiból kiderül, hogy milyen áron válhat láthatóvá egy nő

Milyen árat kell fizetni egy nőnek, hogy szépnek, egészségesnek tűnjön? Ughy Szabina elbeszéléseiben a nők számára az önmagukra ismerés, testük és szellemük újrafelfedezése alapélmény. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

Az Évszak-kvartett befejező részében a skót író ismét jelenünk legégetőbb kérdéseit vizsgálja, miközben a világ lassan karanténba zárul. Olvass bele a Nyárba!