Durica Katarina új regényében a béranyaság iparága mögötti fájdalmas, nehéz sorsok válnak láthatóvá 

Durica Katarina új regényében a béranyaság iparága mögötti fájdalmas, nehéz sorsok válnak láthatóvá 

Durica Katarina ötödik könyve a gyermekvállalás küzdelmeinek résztvevőiről mesél: fiatal és középkorú nők, béranyák, biológiai szülők, petesejtdonorok történetei keresztezik egymást négy nő sorsának bemutatásában. A Mennyit adtál érte? című regényt a Margó harmadik napján mutatták be, az íróval Galán Angéla, valamint a szöveg szerkesztője, Péczely Dóra beszélgetett. 

Fotó: Kállai-Tóth Anett

Kolozsi Orsolya | 2022. október 16. |
Durica Katarina
Mennyit adtál érte?
Piros hó, 2022, 287 oldal
-

A beszélgetés kezdetén felmerül, hogy az eredeti terv szerint a regényből részleteket Borbély Alexandra színművész olvasott volna fel, de mivel ő időközben életet adott ikerlányainak, nem tudott részt venni az esten. Az anyaság, az anyává válás témájához így azonnal meg is érkezett a három beszélgetőtárs, Galán Angéla a kötetben egyes szám első személyben megszólaló négy nő hátterét, életkörülményeit vázolta fel, majd arról faggatta az írót, hogyan találta meg ezt a témát? A szerző kifejtette, hogy nem kellett messzire mennie, egész iparág épül a gyermektelenségre, az anyává válás erőfeszítéseire. Mivel maga is háromgyermekes anya, sokat jár játszótérre, játszóházba, és az anyák között sok személyes történetet hall örökbefogadásról, lombikprogramokról, akár petesejt- vagy spermadonációról is. 

Egész iparág épül erre, rengeteg pénz, erőfeszítés és nehéz sorsok állnak emögött. 

Ezután az érzelmi bevonódást említik, azt, hogy nőként nehéz kívül maradni a történeteken, hihetetlenül gyorsan lehet azonosulni a szereplők valamelyikével, sőt, Durica ítélkezésmentes nézőpontjának köszönhetően akár mindegyikkel egyszerre. Péczely Dóra arról beszél, hogy mennyire iszonyatos, kegyetlen és fájó utak vannak ezekben a történetekben és egy picit a regény cselekményére is utal, mikor elmeséli, hogy annak a szereplőnek a sorsa rázta meg leginkább, aki fővárosi egyetemistaként petesejtjeinek eladásából igyekszik megélni. Felmerül, hogy a férfiak hiátusként vannak jelen a regényben, vagy meghaltak, vagy nem vállalták a gyermeküket, vagy ha jelen vannak is, egyfajta passzivitásba húzódnak. Az író ennek kapcsán kifejti, hogy nagyon sok nőgyógyásszal interjúzott az írás előtt (egyébként hatalmas kutatómunkát folytatott a témában), és visszatérő megállapításuk volt, hogy apa egyre kevésbé kell a gyerekhez, az apák sokszor kivesznek a gyermekért küzdő nők életéből. 

-

Arra a kérdésre, hogy mi volt a célja a regénnyel, a szerző azt taglalja, hogy elsősorban a béranyaság (hazánkban illegális) intézményét, ennek a rendszernek a működését akarta feltérképezni. Arról akart beszélni, milyen kiszolgáltatottak a nők mindkét oldalon: azok is, akik nem tudnak kihordani egy gyereket (itt említi azokat is, akik nem szeretnének, és példákat is sorol a celebvilágból), és azok is, akik gyakorlatilag a testüket bocsátják áruba azért, mert nem látnak más lehetőséget a pénzszerzésre. Elmondja, hogy elsősorban a béranya-iparág mögötti sorsok érdekelték írás közben, például az, hogy a szülés után (ezt a részt volt a legnehezebb megírnia, és beszélgetőtársai is a szöveg legkiemelkedőbb hatású részének nevezik) mi történik a béranyával. Elviszik tőle a gyermeket, akit kilenc hónapig a testében hordott, az amerikai gyakorlat szerint rá sem nézhet a babára, ott marad egy nagy trauma után, szó szerint üresen, a tejét el kell apasztania, hormonokat kell szednie, a szülés csodája megtörténik, de hiányosan, hiszen éppen a lényeg, az anyává válás marad ki belőle. A hatalmas fájdalom után nincs ott a csoda, hiszen a biológiai anyáé lesz a gyermek. Ezt az érzékeny témát igyekezett láttatni és megmutatni ebben a könyvben.

A téma feltérképezését amerikai instagram-oldalak nézegetésével kezdte, ott ugyanis legálisan lehet béranyákat felfogadni, a béranyának jelentkező nők bejegyzésekben hirdetik a testüket, igyekeznek meggyőzni a gyerekre várókat, hogy alkalmasak lesznek a feladatra -

talán ezért sem véletlen, hogy a béranyaságot sokan a prostitúcióhoz hasonlítják.

Ez egy nagyon furcsa és összetett dolog, jegyzi meg a szerző, aki szerint el is lehetne utasítani ezt az intézményt, de akkor mit kezdünk azzal a gyerekkel, aki ott szaladgál a játszótéren, és soha nem jöhetett volna világra, ha nincs egy nő, aki kihordja őt. Akkor ennek a gyereknek a léte egy kérdőjel?

Nagyon nehéz ítélkezni ebben a kérdésben, és a három beszélgetőtársban egyhangúlag felmerül, szabad-e egyáltalán ítélkezni. A résztvevők ezek után saját tapasztalataikról beszélnek, Péczely Dórának vannak gyerekei, Galán Angéla viszont azt említi, hogy folyton rákérdeznek, neki mikor lesznek. Ennek kapcsán elgondolkodnak azon, miért érzi magát feljogosítva a társadalom arra, hogy egy ilyen intim és érzékeny témára minduntalan rákérdezzen a nőknél, miért része ez a hétköznapi beszélgetéseinknek, kultúránknak? Az est a regény megjelenése utáni írói érzések (aggodalom, félelem, szorongás, öröm) átbeszélésével zárul, majd a szerkesztő mintegy végszóként elmondja, hogy a könyvet mindenkinek ajánlja, akit érdekelnek a női sorsok, az anyává válás nehézségei és dilemmái. 

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

...
Nagy

Károlyi Csaba: Arra vagyok a legbüszkébb, hogy meg mertem kérdezni, mi Nádas kedvenc fagylaltja

Nádas Péter pénteken volt nyolcvanéves, Károlyi Csaba Egy teljes év. Beszélgetések Nádas Péterrel című interjúkötete pedig az író születésnapjára jelent meg. A kötet legizgalmasabb része, hogy az olvasó, még ha apró kulcslyukon is, de bepillanthat Nádas mindennapi életébe. Károlyi Csaba könyvét mutatták be a Margón.

...
Nagy

Gyurkovics Tamás: Az én Lugosim egy szerethető ripacs

Hollywood aranykorában egy magyar színész keltette életre Drakulát, Lugosi Béla az egyik legismertebb magyar, mégis alig tudunk róla valamit. Gyurkovics Tamás Akcentus című kötetében a legendás színész élete után nyomoz, a könyvet tegnap mutatták be a Margón, ahol a szerzővel Benyó Rita beszélgetett. 

A hét könyve
Kritika
Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban
...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

...
vl

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!