Durica Katarina új regényében a béranyaság iparága mögötti fájdalmas, nehéz sorsok válnak láthatóvá 

Durica Katarina új regényében a béranyaság iparága mögötti fájdalmas, nehéz sorsok válnak láthatóvá 

Durica Katarina ötödik könyve a gyermekvállalás küzdelmeinek résztvevőiről mesél: fiatal és középkorú nők, béranyák, biológiai szülők, petesejtdonorok történetei keresztezik egymást négy nő sorsának bemutatásában. A Mennyit adtál érte? című regényt a Margó harmadik napján mutatták be, az íróval Galán Angéla, valamint a szöveg szerkesztője, Péczely Dóra beszélgetett. 

Fotó: Kállai-Tóth Anett

Kolozsi Orsolya | 2022. október 16. |
Durica Katarina
Mennyit adtál érte?
Piros hó, 2022, 287 oldal
-

A beszélgetés kezdetén felmerül, hogy az eredeti terv szerint a regényből részleteket Borbély Alexandra színművész olvasott volna fel, de mivel ő időközben életet adott ikerlányainak, nem tudott részt venni az esten. Az anyaság, az anyává válás témájához így azonnal meg is érkezett a három beszélgetőtárs, Galán Angéla a kötetben egyes szám első személyben megszólaló négy nő hátterét, életkörülményeit vázolta fel, majd arról faggatta az írót, hogyan találta meg ezt a témát? A szerző kifejtette, hogy nem kellett messzire mennie, egész iparág épül a gyermektelenségre, az anyává válás erőfeszítéseire. Mivel maga is háromgyermekes anya, sokat jár játszótérre, játszóházba, és az anyák között sok személyes történetet hall örökbefogadásról, lombikprogramokról, akár petesejt- vagy spermadonációról is. 

Egész iparág épül erre, rengeteg pénz, erőfeszítés és nehéz sorsok állnak emögött. 

Ezután az érzelmi bevonódást említik, azt, hogy nőként nehéz kívül maradni a történeteken, hihetetlenül gyorsan lehet azonosulni a szereplők valamelyikével, sőt, Durica ítélkezésmentes nézőpontjának köszönhetően akár mindegyikkel egyszerre. Péczely Dóra arról beszél, hogy mennyire iszonyatos, kegyetlen és fájó utak vannak ezekben a történetekben és egy picit a regény cselekményére is utal, mikor elmeséli, hogy annak a szereplőnek a sorsa rázta meg leginkább, aki fővárosi egyetemistaként petesejtjeinek eladásából igyekszik megélni. Felmerül, hogy a férfiak hiátusként vannak jelen a regényben, vagy meghaltak, vagy nem vállalták a gyermeküket, vagy ha jelen vannak is, egyfajta passzivitásba húzódnak. Az író ennek kapcsán kifejti, hogy nagyon sok nőgyógyásszal interjúzott az írás előtt (egyébként hatalmas kutatómunkát folytatott a témában), és visszatérő megállapításuk volt, hogy apa egyre kevésbé kell a gyerekhez, az apák sokszor kivesznek a gyermekért küzdő nők életéből. 

-

Arra a kérdésre, hogy mi volt a célja a regénnyel, a szerző azt taglalja, hogy elsősorban a béranyaság (hazánkban illegális) intézményét, ennek a rendszernek a működését akarta feltérképezni. Arról akart beszélni, milyen kiszolgáltatottak a nők mindkét oldalon: azok is, akik nem tudnak kihordani egy gyereket (itt említi azokat is, akik nem szeretnének, és példákat is sorol a celebvilágból), és azok is, akik gyakorlatilag a testüket bocsátják áruba azért, mert nem látnak más lehetőséget a pénzszerzésre. Elmondja, hogy elsősorban a béranya-iparág mögötti sorsok érdekelték írás közben, például az, hogy a szülés után (ezt a részt volt a legnehezebb megírnia, és beszélgetőtársai is a szöveg legkiemelkedőbb hatású részének nevezik) mi történik a béranyával. Elviszik tőle a gyermeket, akit kilenc hónapig a testében hordott, az amerikai gyakorlat szerint rá sem nézhet a babára, ott marad egy nagy trauma után, szó szerint üresen, a tejét el kell apasztania, hormonokat kell szednie, a szülés csodája megtörténik, de hiányosan, hiszen éppen a lényeg, az anyává válás marad ki belőle. A hatalmas fájdalom után nincs ott a csoda, hiszen a biológiai anyáé lesz a gyermek. Ezt az érzékeny témát igyekezett láttatni és megmutatni ebben a könyvben.

A téma feltérképezését amerikai instagram-oldalak nézegetésével kezdte, ott ugyanis legálisan lehet béranyákat felfogadni, a béranyának jelentkező nők bejegyzésekben hirdetik a testüket, igyekeznek meggyőzni a gyerekre várókat, hogy alkalmasak lesznek a feladatra -

talán ezért sem véletlen, hogy a béranyaságot sokan a prostitúcióhoz hasonlítják.

Ez egy nagyon furcsa és összetett dolog, jegyzi meg a szerző, aki szerint el is lehetne utasítani ezt az intézményt, de akkor mit kezdünk azzal a gyerekkel, aki ott szaladgál a játszótéren, és soha nem jöhetett volna világra, ha nincs egy nő, aki kihordja őt. Akkor ennek a gyereknek a léte egy kérdőjel?

Nagyon nehéz ítélkezni ebben a kérdésben, és a három beszélgetőtársban egyhangúlag felmerül, szabad-e egyáltalán ítélkezni. A résztvevők ezek után saját tapasztalataikról beszélnek, Péczely Dórának vannak gyerekei, Galán Angéla viszont azt említi, hogy folyton rákérdeznek, neki mikor lesznek. Ennek kapcsán elgondolkodnak azon, miért érzi magát feljogosítva a társadalom arra, hogy egy ilyen intim és érzékeny témára minduntalan rákérdezzen a nőknél, miért része ez a hétköznapi beszélgetéseinknek, kultúránknak? Az est a regény megjelenése utáni írói érzések (aggodalom, félelem, szorongás, öröm) átbeszélésével zárul, majd a szerkesztő mintegy végszóként elmondja, hogy a könyvet mindenkinek ajánlja, akit érdekelnek a női sorsok, az anyává válás nehézségei és dilemmái. 

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket. 

...
Nagy

Károlyi Csaba: Arra vagyok a legbüszkébb, hogy meg mertem kérdezni, mi Nádas kedvenc fagylaltja

Nádas Péter pénteken volt nyolcvanéves, Károlyi Csaba Egy teljes év. Beszélgetések Nádas Péterrel című interjúkötete pedig az író születésnapjára jelent meg. A kötet legizgalmasabb része, hogy az olvasó, még ha apró kulcslyukon is, de bepillanthat Nádas mindennapi életébe. Károlyi Csaba könyvét mutatták be a Margón.

...
Nagy

Gyurkovics Tamás: Az én Lugosim egy szerethető ripacs

Hollywood aranykorában egy magyar színész keltette életre Drakulát, Lugosi Béla az egyik legismertebb magyar, mégis alig tudunk róla valamit. Gyurkovics Tamás Akcentus című kötetében a legendás színész élete után nyomoz, a könyvet tegnap mutatták be a Margón, ahol a szerzővel Benyó Rita beszélgetett. 

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

...
Nagy

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

Pár hét különbséggel láttuk Ai Weiwei kiállítását az Albertinában, majd olvastuk az 1000 év öröm és bánat című sokkoló és nagyszerű önéletrajzot. Rengeteg kép egy memoárhoz.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Forgách Kinga

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

...
Simon Eszter

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!