David Sax: Lecserélhettük volna a nyomtatott könyvet ebookra, mégsem tettük meg

David Sax: Lecserélhettük volna a nyomtatott könyvet ebookra, mégsem tettük meg

David Sax kanadai újságíró, író a Brain Bar vendége volt Budapesten. Előadásában arról beszélt, hogy hiába a digitális utópia, az analóg dolgoknak helyet kell szorítanunk az életünkben - illetve mindenképpen maradni fognak. Meghallgattuk a beszédét, majd pár kérdést is feltettünk neki a témában.

Fotók: Brain Bar

Sándor Anna | 2021. szeptember 29. |

“Kint álltunk a hóviharban a barátainkkal a tél közepén. Annyira hideg volt, hogy több tábortüzet is gyújtottunk, de a legjobb élmény volt az elmúlt évben” - mesélte David Sax a Brain Bar vendégeként az előadásán, amikor arról magyarázott, mennyire fontosak a közvetlen emberi tapasztalataink az életben.

A kanadai újságíró 2016-ban jelentette meg Az analóg bosszúja című könyvét (magyarul a Poketnél jelent meg 2020-ban), amiben amellett érvel, hogy ugyan évek (évtizedek) óta jövendöljük magunknak a digitális utópiát, és a digitális eszközök és megoldások valóban egyre több területet hódítanak meg az életünkben, közben egy másik tendencia is egyre markánsabban megfigyelhető:

az analóg reneszánsza.

Sax saját élménye erről a következő volt. 2007-ben digitalizálta a cédégyűjteményét, hogy az majd milyen hasznos lesz, de egyszer csak azon kapta magát, hogy nem hallgat több zenét. Mintha az, hogy a zene csak egy fájl a gépen, elvett volna valamit az egész élményből. Hamarosan aztán valaki rásózott egy adag lemezt, amiről Sax azt mondta az előadásban, hogy “az a tipikus baby boomeres, fehér amerikai, zsidó gyűjtemény volt, Barbara Streisanddal és Neil Diamonddal”. Viszont imádta - és azt vette észre, hogy ha vendégek jöttek hozzá látogatóba, nekik is nagyon tetszett. Megtapogatták a tokokat, nézegették rajtuk a képeket, elolvasták a szövegeket. “Ez ugyanaz az év volt, amikor kijött az első iPhone és belendült a Facebook” - mondta Sax, és hozzátette, hogy azóta egyre nagyobb az analóg eszközök piaca. Menők lettek a lemezek, a Polaroid fényképezőgépek, és bár lett volna rá lehetőségünk, hogy a nyomtatott könyvet lecseréljük ebookra, mégsem tettük meg.

Mást olvasnak a nyomtatott, illetve a digitális könyvek szerelmesei

Először kerültek be az ekönyv kölcsönzések adatai az Egyesült Királyság könyvtárainak éves összesítésébe. Mint kiderült, a kölcsönzések alapján elég mást olvasnak azok, akik a digitális könyveket preferálják, mint azok, akik a nyomtatottban hisznek.

Tovább olvasok

Ez vajon csak a nosztalgiáról szól? - tette fel a kérdést Sax, és mindjárt meg is válaszolta. Szerinte az okok két fő forrásból táplálkoznak: az egyik a fej, a másik a szív. A fejhez tartozik minden, ami praktikus. Egyfelől, hogy naná, hogy felível az analóg javak piaca, ha el lehet adni őket. Ez önmagában viszont nem magyarázná azt, hogy miért jelentek meg a kilencvenes évek végén az összes nagy digitális cég - a Microsofttól kezdve a Google-ön át a feltörekvő startupokig - asztalain, a digitális jövőt tervező mérnökök kezében a papír jegyzetfüzetek. Itt számításba kell venni az idegtudományos tényeket is, hiszen számos kutatás bizonyította, mennyire fontos az emberi faj számára az érintés. 

Taktilis lények vagyunk, az agyunk egyszerűen máshogy működik, ha kézzel írunk le valamit, mintha gépelünk.

Ám Sax szerint a szívben lakozó okok legalább ennyire fontosak, ha nem fontosabbak. Irracionális, érzelmes, illogikus faj vagyunk, így szerinte az analóg egyszerűen azért fog mindig velünk maradni, mert örömet okoz nekünk. Örömet okoz birtokolni, fizikailag létrehozni valamit, vagy beleszagolni egy könyvbe. Hiába nehéz a könyv, húzza a hátunkat, vissza kell vinni a könyvtárba vagy le kell otthon porolni - egyszerűen boldoggá tesz. Sax szerint lehet erre azt mondani, hogy ez így dekadens vagy pazarló, de neki tetszik az a tény, hogy ha valaki elmegy hozzá, és körbenéz a könyvespolcain vagy a lemezein, akkor lesz egy benyomása arról, hogy kicsoda David Sax. Ezzel kapcsolatban aztán érkezett egy relevánsan kritikus kérdés az egyik nézőtől arról, hogy a klímaváltozás korában nem épphogy vissza kellene-e fognunk a fogyasztásunkat. Erre Sax azzal válaszolt, hogy ő egyáltalán nem új termékek vásárlására buzdít (leszámítva persze a saját könyvét, amivel viccelt párszor), hiszen ott vannak a vintage holmik, a használt ruhák, könyvek, lemezek, amikből bőven tudunk válogatni, és még növeljük is az élettartamukat.

Sax viszont az analóg alatt nemcsak a nem digitális tárgyakat érti,

számára analógok a személyes emberi élmények és tapasztalatok is.

Véleménye szerint a járvány pont arra mutatott rá, mennyire szükségünk van az emberi társaságra és kapcsolódásra, még akkor is, ha egyébként jó a közvetlen családunkkal együtt lenni. Találkozott például nemrég egy ismerősével, akinek fél éve meghalt a házastársa és Sax vigasztalásul megszorította a nő kezét - ami online nem tudott volna megtörténni.

A pandémia alatt több ekönyvet és hangoskönyvet adtak el Európában

Az ekönyv és hangoskönyv eladások erős növekedést mutattak Európában a tavaszi karanténidőszak alatt egy friss német-osztrák jelentés szerint. A felmérés során az idei év 11. és 19. hete közötti periódust vizsgálták, amikor Európa-szerte a legtöbb könyvesbolt zárva volt.

Tovább olvasok

Az előadás után alkalmam volt röviden beszélgetni Saxszel. Mivel a könyve a járvány előtti években jelent meg, érdekelt, szerinte hogyan tesztelte a járvány és a karantén az állításait, hiszen a digitalizáció, minden korlátjával együtt, sokat segített, hogy átvészeljük ezt az időszakot. “Sokáig azt gondoltuk, hogy a digitális eszközök lesznek a végső megoldás, de most, hogy csak a digitális volt, kiderült, hogy senki nem akar így élni. Azzal kecsegtettek, hogy a jövőben többé nem kell majd kilépnünk a házból, kiszállítják az ételt, dolgozhatunk, szórakozhatunk otthonról. Én meg úgy voltam vele, hogy kösz, nem. El akarok menni étterembe, el akarom vinni a gyerekeimet iskolába, és lehet, hogy nem akarok minden nap bemenni az irodába, de találkozni akarok az emberekkel, nem csak otthon ülni. És mások is így reagáltak” - mondta Sax.

-

Ugyanakkor felmerült, hogy vajon mekkora valós fenyegetést jelent a digitális átállás az analóg kárára, hiszen az Magyarországon is kiderült a járvány miatt, hogy közel sincs meg mindenkinek még az elégséges hozzáférése sem a digitális eszközökhöz, például hogy a gyerekeik be tudjanak kapcsolódni a digitális oktatásba. Azaz a digitális vs. analóg dilemma inkább egy bizonyos bevétel és életszínvonal felett releváns. Sax szerint ahogy a könyvek sem csak a gazdag és művelt emberek kiváltságai, amikor olyan nagy témákról beszélünk, mint az oktatás, minden kormánynak és a civil társadalmaknak is beszélniük kell arról, hogy mi lesz annak a hatása a jövőre, ha minden iskolát bezárunk és virtuálissá tesszük az oktatást. Így aztán a könyvek vagy lemezek vásárlásánál szerinte nagyobb kérdés az, hogy 

hogyan használjuk a technológiát a jövőben úgy, hogy az tényleg szolgáljon minket emberként, ne csak megvetessen velünk dolgokat.

Sax szerint a hétköznapokban mindenkinek magának kell megtalálnia a megfelelő arányt a digitális és az analóg között. Ő például mindig kinyomtatja, amit írt, mert azt vette észre, hogy papíron más dolgok jönnek elő a szövegből, mintha képernyőn olvasná újra. Emellett minden szombaton digitális böjtöt tart, és próbál távol maradni a telefontól. “A karantén alatt ez különösen nehéz volt, de életmentőnek bizonyult, mert akárhányszor a képernyő elé kerültem, őrületbe kergetett.” Általános tanácsa pedig, hogy mozogjunk, és minél gyakrabban menjünk ki a természetbe. “Egy telefon nem tud versenyezni az illatokkal, a látvánnyal, az érzéssel.”

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ingyenes digitális könyvtárakat hoztak létre Rómában a közlekedési csomópontoknál

Ingyenesen használható digitális könyvtárakkal árasztották el Rómát. A közösségi közlekedés csomópontjain az utasok mostantól ekönyveket, hangoskönyveket és zenéket is letölthetnek.

...
Hírek

Mást olvasnak a nyomtatott, illetve a digitális könyvek szerelmesei

Először kerültek be az ekönyv kölcsönzések adatai az Egyesült Királyság könyvtárainak éves összesítésébe. Mint kiderült, a kölcsönzések alapján elég mást olvasnak azok, akik a digitális könyveket preferálják, mint azok, akik a nyomtatottban hisznek.

...
Hírek

A pandémia alatt több ekönyvet és hangoskönyvet adtak el Európában

Az ekönyv és hangoskönyv eladások erős növekedést mutattak Európában a tavaszi karanténidőszak alatt egy friss német-osztrák jelentés szerint. A felmérés során az idei év 11. és 19. hete közötti periódust vizsgálták, amikor Európa-szerte a legtöbb könyvesbolt zárva volt.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalomból olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!