David Sax: Lecserélhettük volna a nyomtatott könyvet ebookra, mégsem tettük meg

David Sax: Lecserélhettük volna a nyomtatott könyvet ebookra, mégsem tettük meg

David Sax kanadai újságíró, író a Brain Bar vendége volt Budapesten. Előadásában arról beszélt, hogy hiába a digitális utópia, az analóg dolgoknak helyet kell szorítanunk az életünkben - illetve mindenképpen maradni fognak. Meghallgattuk a beszédét, majd pár kérdést is feltettünk neki a témában.

Fotók: Brain Bar

Sándor Anna | 2021. szeptember 29. |

“Kint álltunk a hóviharban a barátainkkal a tél közepén. Annyira hideg volt, hogy több tábortüzet is gyújtottunk, de a legjobb élmény volt az elmúlt évben” - mesélte David Sax a Brain Bar vendégeként az előadásán, amikor arról magyarázott, mennyire fontosak a közvetlen emberi tapasztalataink az életben.

A kanadai újságíró 2016-ban jelentette meg Az analóg bosszúja című könyvét (magyarul a Poketnél jelent meg 2020-ban), amiben amellett érvel, hogy ugyan évek (évtizedek) óta jövendöljük magunknak a digitális utópiát, és a digitális eszközök és megoldások valóban egyre több területet hódítanak meg az életünkben, közben egy másik tendencia is egyre markánsabban megfigyelhető:

az analóg reneszánsza.

Sax saját élménye erről a következő volt. 2007-ben digitalizálta a cédégyűjteményét, hogy az majd milyen hasznos lesz, de egyszer csak azon kapta magát, hogy nem hallgat több zenét. Mintha az, hogy a zene csak egy fájl a gépen, elvett volna valamit az egész élményből. Hamarosan aztán valaki rásózott egy adag lemezt, amiről Sax azt mondta az előadásban, hogy “az a tipikus baby boomeres, fehér amerikai, zsidó gyűjtemény volt, Barbara Streisanddal és Neil Diamonddal”. Viszont imádta - és azt vette észre, hogy ha vendégek jöttek hozzá látogatóba, nekik is nagyon tetszett. Megtapogatták a tokokat, nézegették rajtuk a képeket, elolvasták a szövegeket. “Ez ugyanaz az év volt, amikor kijött az első iPhone és belendült a Facebook” - mondta Sax, és hozzátette, hogy azóta egyre nagyobb az analóg eszközök piaca. Menők lettek a lemezek, a Polaroid fényképezőgépek, és bár lett volna rá lehetőségünk, hogy a nyomtatott könyvet lecseréljük ebookra, mégsem tettük meg.

Mást olvasnak a nyomtatott, illetve a digitális könyvek szerelmesei

Először kerültek be az ekönyv kölcsönzések adatai az Egyesült Királyság könyvtárainak éves összesítésébe. Mint kiderült, a kölcsönzések alapján elég mást olvasnak azok, akik a digitális könyveket preferálják, mint azok, akik a nyomtatottban hisznek.

Tovább olvasok

Ez vajon csak a nosztalgiáról szól? - tette fel a kérdést Sax, és mindjárt meg is válaszolta. Szerinte az okok két fő forrásból táplálkoznak: az egyik a fej, a másik a szív. A fejhez tartozik minden, ami praktikus. Egyfelől, hogy naná, hogy felível az analóg javak piaca, ha el lehet adni őket. Ez önmagában viszont nem magyarázná azt, hogy miért jelentek meg a kilencvenes évek végén az összes nagy digitális cég - a Microsofttól kezdve a Google-ön át a feltörekvő startupokig - asztalain, a digitális jövőt tervező mérnökök kezében a papír jegyzetfüzetek. Itt számításba kell venni az idegtudományos tényeket is, hiszen számos kutatás bizonyította, mennyire fontos az emberi faj számára az érintés. 

Taktilis lények vagyunk, az agyunk egyszerűen máshogy működik, ha kézzel írunk le valamit, mintha gépelünk.

Ám Sax szerint a szívben lakozó okok legalább ennyire fontosak, ha nem fontosabbak. Irracionális, érzelmes, illogikus faj vagyunk, így szerinte az analóg egyszerűen azért fog mindig velünk maradni, mert örömet okoz nekünk. Örömet okoz birtokolni, fizikailag létrehozni valamit, vagy beleszagolni egy könyvbe. Hiába nehéz a könyv, húzza a hátunkat, vissza kell vinni a könyvtárba vagy le kell otthon porolni - egyszerűen boldoggá tesz. Sax szerint lehet erre azt mondani, hogy ez így dekadens vagy pazarló, de neki tetszik az a tény, hogy ha valaki elmegy hozzá, és körbenéz a könyvespolcain vagy a lemezein, akkor lesz egy benyomása arról, hogy kicsoda David Sax. Ezzel kapcsolatban aztán érkezett egy relevánsan kritikus kérdés az egyik nézőtől arról, hogy a klímaváltozás korában nem épphogy vissza kellene-e fognunk a fogyasztásunkat. Erre Sax azzal válaszolt, hogy ő egyáltalán nem új termékek vásárlására buzdít (leszámítva persze a saját könyvét, amivel viccelt párszor), hiszen ott vannak a vintage holmik, a használt ruhák, könyvek, lemezek, amikből bőven tudunk válogatni, és még növeljük is az élettartamukat.

Sax viszont az analóg alatt nemcsak a nem digitális tárgyakat érti,

számára analógok a személyes emberi élmények és tapasztalatok is.

Véleménye szerint a járvány pont arra mutatott rá, mennyire szükségünk van az emberi társaságra és kapcsolódásra, még akkor is, ha egyébként jó a közvetlen családunkkal együtt lenni. Találkozott például nemrég egy ismerősével, akinek fél éve meghalt a házastársa és Sax vigasztalásul megszorította a nő kezét - ami online nem tudott volna megtörténni.

A pandémia alatt több ekönyvet és hangoskönyvet adtak el Európában

Az ekönyv és hangoskönyv eladások erős növekedést mutattak Európában a tavaszi karanténidőszak alatt egy friss német-osztrák jelentés szerint, annak ellenére, hogy az egész európai könyvpiacot súlyosan érintette járvány. A felmérés során az idei év 11. és 19. hete közötti periódust vizsgálták, amikor Európa-szerte a legtöbb könyvesbolt zárva volt.

Tovább olvasok

Az előadás után alkalmam volt röviden beszélgetni Saxszel. Mivel a könyve a járvány előtti években jelent meg, érdekelt, szerinte hogyan tesztelte a járvány és a karantén az állításait, hiszen a digitalizáció, minden korlátjával együtt, sokat segített, hogy átvészeljük ezt az időszakot. “Sokáig azt gondoltuk, hogy a digitális eszközök lesznek a végső megoldás, de most, hogy csak a digitális volt, kiderült, hogy senki nem akar így élni. Azzal kecsegtettek, hogy a jövőben többé nem kell majd kilépnünk a házból, kiszállítják az ételt, dolgozhatunk, szórakozhatunk otthonról. Én meg úgy voltam vele, hogy kösz, nem. El akarok menni étterembe, el akarom vinni a gyerekeimet iskolába, és lehet, hogy nem akarok minden nap bemenni az irodába, de találkozni akarok az emberekkel, nem csak otthon ülni. És mások is így reagáltak” - mondta Sax.

-

Ugyanakkor felmerült, hogy vajon mekkora valós fenyegetést jelent a digitális átállás az analóg kárára, hiszen az Magyarországon is kiderült a járvány miatt, hogy közel sincs meg mindenkinek még az elégséges hozzáférése sem a digitális eszközökhöz, például hogy a gyerekeik be tudjanak kapcsolódni a digitális oktatásba. Azaz a digitális vs. analóg dilemma inkább egy bizonyos bevétel és életszínvonal felett releváns. Sax szerint ahogy a könyvek sem csak a gazdag és művelt emberek kiváltságai, amikor olyan nagy témákról beszélünk, mint az oktatás, minden kormánynak és a civil társadalmaknak is beszélniük kell arról, hogy mi lesz annak a hatása a jövőre, ha minden iskolát bezárunk és virtuálissá tesszük az oktatást. Így aztán a könyvek vagy lemezek vásárlásánál szerinte nagyobb kérdés az, hogy 

hogyan használjuk a technológiát a jövőben úgy, hogy az tényleg szolgáljon minket emberként, ne csak megvetessen velünk dolgokat.

Sax szerint a hétköznapokban mindenkinek magának kell megtalálnia a megfelelő arányt a digitális és az analóg között. Ő például mindig kinyomtatja, amit írt, mert azt vette észre, hogy papíron más dolgok jönnek elő a szövegből, mintha képernyőn olvasná újra. Emellett minden szombaton digitális böjtöt tart, és próbál távol maradni a telefontól. “A karantén alatt ez különösen nehéz volt, de életmentőnek bizonyult, mert akárhányszor a képernyő elé kerültem, őrületbe kergetett.” Általános tanácsa pedig, hogy mozogjunk, és minél gyakrabban menjünk ki a természetbe. “Egy telefon nem tud versenyezni az illatokkal, a látvánnyal, az érzéssel.”

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ingyenes digitális könyvtárakat hoztak létre Rómában a közlekedési csomópontoknál

Ingyenesen használható digitális könyvtárakkal árasztották el Rómát. A közösségi közlekedés csomópontjain az utasok mostantól ekönyveket, hangoskönyveket és zenéket is letölthetnek.

...
Hírek

Mást olvasnak a nyomtatott, illetve a digitális könyvek szerelmesei

Először kerültek be az ekönyv kölcsönzések adatai az Egyesült Királyság könyvtárainak éves összesítésébe. Mint kiderült, a kölcsönzések alapján elég mást olvasnak azok, akik a digitális könyveket preferálják, mint azok, akik a nyomtatottban hisznek.

...
Hírek

A pandémia alatt több ekönyvet és hangoskönyvet adtak el Európában

Az ekönyv és hangoskönyv eladások erős növekedést mutattak Európában a tavaszi karanténidőszak alatt egy friss német-osztrák jelentés szerint. A felmérés során az idei év 11. és 19. hete közötti periódust vizsgálták, amikor Európa-szerte a legtöbb könyvesbolt zárva volt.

Hírek
...
Hírek

Ez lett az év szava az Oxfordnál 2022-ben

...
Hírek

Annie Ernaux: A férfiaknak változtatniuk kell a hozzáállásukon

...
Hírek

A CEU megnyitja budapesti könyvtárát

...
Nagy

Egy gyerek elvesztésével soha nem lehet megtanulni együtt élni

...
Gyerekirodalom

Fordulatos, megható és vicces mesék Mikulásra

...
Zöld

David Attenborough és Vilmos herceg megalapította a “Zöld Nobelt”, ezek a projektek kapták idén

...
Nagy

80 éves lett Peter Handke, akinek botrányt kavart a Nobel-díja

...
Hírek

Megnyílt a 2023-as Zsoldos Péter-díj jelölési időszaka

...
Könyves Advent

A Szöszi Marilyn Monroe legintimebb portréja

...
Szórakozás

Regényzene készült az Utas és holdvilághoz

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

...
Hírek

A Fogjunk Össze Alapítvány művészeti pályázatot hirdet egészségügyi dolgozóknak

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.

...
Nagy

2022 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik az év végi összegző listánk, amelybe összegyűjtöttük, hogy mely könyvek voltak azok, amelyek 2022-ben megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket - egyszóval, amelyeket az idei év legemlékezetesebb és legizgalmasabb olvasmányainak találtunk.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kritikai felkoncolás helyett a tolkieni örökséget kerestük A hatalom gyűrűiben

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei: 50-41.

...
Benedek Márton

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!