David Sax: Lecserélhettük volna a nyomtatott könyvet ebookra, mégsem tettük meg

David Sax: Lecserélhettük volna a nyomtatott könyvet ebookra, mégsem tettük meg

David Sax kanadai újságíró, író a Brain Bar vendége volt Budapesten. Előadásában arról beszélt, hogy hiába a digitális utópia, az analóg dolgoknak helyet kell szorítanunk az életünkben - illetve mindenképpen maradni fognak. Meghallgattuk a beszédét, majd pár kérdést is feltettünk neki a témában.

Fotók: Brain Bar

Sándor Anna | 2021. szeptember 29. |

“Kint álltunk a hóviharban a barátainkkal a tél közepén. Annyira hideg volt, hogy több tábortüzet is gyújtottunk, de a legjobb élmény volt az elmúlt évben” - mesélte David Sax a Brain Bar vendégeként az előadásán, amikor arról magyarázott, mennyire fontosak a közvetlen emberi tapasztalataink az életben.

A kanadai újságíró 2016-ban jelentette meg Az analóg bosszúja című könyvét (magyarul a Poketnél jelent meg 2020-ban), amiben amellett érvel, hogy ugyan évek (évtizedek) óta jövendöljük magunknak a digitális utópiát, és a digitális eszközök és megoldások valóban egyre több területet hódítanak meg az életünkben, közben egy másik tendencia is egyre markánsabban megfigyelhető:

az analóg reneszánsza.

Sax saját élménye erről a következő volt. 2007-ben digitalizálta a cédégyűjteményét, hogy az majd milyen hasznos lesz, de egyszer csak azon kapta magát, hogy nem hallgat több zenét. Mintha az, hogy a zene csak egy fájl a gépen, elvett volna valamit az egész élményből. Hamarosan aztán valaki rásózott egy adag lemezt, amiről Sax azt mondta az előadásban, hogy “az a tipikus baby boomeres, fehér amerikai, zsidó gyűjtemény volt, Barbara Streisanddal és Neil Diamonddal”. Viszont imádta - és azt vette észre, hogy ha vendégek jöttek hozzá látogatóba, nekik is nagyon tetszett. Megtapogatták a tokokat, nézegették rajtuk a képeket, elolvasták a szövegeket. “Ez ugyanaz az év volt, amikor kijött az első iPhone és belendült a Facebook” - mondta Sax, és hozzátette, hogy azóta egyre nagyobb az analóg eszközök piaca. Menők lettek a lemezek, a Polaroid fényképezőgépek, és bár lett volna rá lehetőségünk, hogy a nyomtatott könyvet lecseréljük ebookra, mégsem tettük meg.

Mást olvasnak a nyomtatott, illetve a digitális könyvek szerelmesei

Először kerültek be az ekönyv kölcsönzések adatai az Egyesült Királyság könyvtárainak éves összesítésébe. Mint kiderült, a kölcsönzések alapján elég mást olvasnak azok, akik a digitális könyveket preferálják, mint azok, akik a nyomtatottban hisznek.

Tovább olvasok

Ez vajon csak a nosztalgiáról szól? - tette fel a kérdést Sax, és mindjárt meg is válaszolta. Szerinte az okok két fő forrásból táplálkoznak: az egyik a fej, a másik a szív. A fejhez tartozik minden, ami praktikus. Egyfelől, hogy naná, hogy felível az analóg javak piaca, ha el lehet adni őket. Ez önmagában viszont nem magyarázná azt, hogy miért jelentek meg a kilencvenes évek végén az összes nagy digitális cég - a Microsofttól kezdve a Google-ön át a feltörekvő startupokig - asztalain, a digitális jövőt tervező mérnökök kezében a papír jegyzetfüzetek. Itt számításba kell venni az idegtudományos tényeket is, hiszen számos kutatás bizonyította, mennyire fontos az emberi faj számára az érintés. 

Taktilis lények vagyunk, az agyunk egyszerűen máshogy működik, ha kézzel írunk le valamit, mintha gépelünk.

Ám Sax szerint a szívben lakozó okok legalább ennyire fontosak, ha nem fontosabbak. Irracionális, érzelmes, illogikus faj vagyunk, így szerinte az analóg egyszerűen azért fog mindig velünk maradni, mert örömet okoz nekünk. Örömet okoz birtokolni, fizikailag létrehozni valamit, vagy beleszagolni egy könyvbe. Hiába nehéz a könyv, húzza a hátunkat, vissza kell vinni a könyvtárba vagy le kell otthon porolni - egyszerűen boldoggá tesz. Sax szerint lehet erre azt mondani, hogy ez így dekadens vagy pazarló, de neki tetszik az a tény, hogy ha valaki elmegy hozzá, és körbenéz a könyvespolcain vagy a lemezein, akkor lesz egy benyomása arról, hogy kicsoda David Sax. Ezzel kapcsolatban aztán érkezett egy relevánsan kritikus kérdés az egyik nézőtől arról, hogy a klímaváltozás korában nem épphogy vissza kellene-e fognunk a fogyasztásunkat. Erre Sax azzal válaszolt, hogy ő egyáltalán nem új termékek vásárlására buzdít (leszámítva persze a saját könyvét, amivel viccelt párszor), hiszen ott vannak a vintage holmik, a használt ruhák, könyvek, lemezek, amikből bőven tudunk válogatni, és még növeljük is az élettartamukat.

Sax viszont az analóg alatt nemcsak a nem digitális tárgyakat érti,

számára analógok a személyes emberi élmények és tapasztalatok is.

Véleménye szerint a járvány pont arra mutatott rá, mennyire szükségünk van az emberi társaságra és kapcsolódásra, még akkor is, ha egyébként jó a közvetlen családunkkal együtt lenni. Találkozott például nemrég egy ismerősével, akinek fél éve meghalt a házastársa és Sax vigasztalásul megszorította a nő kezét - ami online nem tudott volna megtörténni.

A pandémia alatt több ekönyvet és hangoskönyvet adtak el Európában

Az ekönyv és hangoskönyv eladások erős növekedést mutattak Európában a tavaszi karanténidőszak alatt egy friss német-osztrák jelentés szerint. A felmérés során az idei év 11. és 19. hete közötti periódust vizsgálták, amikor Európa-szerte a legtöbb könyvesbolt zárva volt.

Tovább olvasok

Az előadás után alkalmam volt röviden beszélgetni Saxszel. Mivel a könyve a járvány előtti években jelent meg, érdekelt, szerinte hogyan tesztelte a járvány és a karantén az állításait, hiszen a digitalizáció, minden korlátjával együtt, sokat segített, hogy átvészeljük ezt az időszakot. “Sokáig azt gondoltuk, hogy a digitális eszközök lesznek a végső megoldás, de most, hogy csak a digitális volt, kiderült, hogy senki nem akar így élni. Azzal kecsegtettek, hogy a jövőben többé nem kell majd kilépnünk a házból, kiszállítják az ételt, dolgozhatunk, szórakozhatunk otthonról. Én meg úgy voltam vele, hogy kösz, nem. El akarok menni étterembe, el akarom vinni a gyerekeimet iskolába, és lehet, hogy nem akarok minden nap bemenni az irodába, de találkozni akarok az emberekkel, nem csak otthon ülni. És mások is így reagáltak” - mondta Sax.

-

Ugyanakkor felmerült, hogy vajon mekkora valós fenyegetést jelent a digitális átállás az analóg kárára, hiszen az Magyarországon is kiderült a járvány miatt, hogy közel sincs meg mindenkinek még az elégséges hozzáférése sem a digitális eszközökhöz, például hogy a gyerekeik be tudjanak kapcsolódni a digitális oktatásba. Azaz a digitális vs. analóg dilemma inkább egy bizonyos bevétel és életszínvonal felett releváns. Sax szerint ahogy a könyvek sem csak a gazdag és művelt emberek kiváltságai, amikor olyan nagy témákról beszélünk, mint az oktatás, minden kormánynak és a civil társadalmaknak is beszélniük kell arról, hogy mi lesz annak a hatása a jövőre, ha minden iskolát bezárunk és virtuálissá tesszük az oktatást. Így aztán a könyvek vagy lemezek vásárlásánál szerinte nagyobb kérdés az, hogy 

hogyan használjuk a technológiát a jövőben úgy, hogy az tényleg szolgáljon minket emberként, ne csak megvetessen velünk dolgokat.

Sax szerint a hétköznapokban mindenkinek magának kell megtalálnia a megfelelő arányt a digitális és az analóg között. Ő például mindig kinyomtatja, amit írt, mert azt vette észre, hogy papíron más dolgok jönnek elő a szövegből, mintha képernyőn olvasná újra. Emellett minden szombaton digitális böjtöt tart, és próbál távol maradni a telefontól. “A karantén alatt ez különösen nehéz volt, de életmentőnek bizonyult, mert akárhányszor a képernyő elé kerültem, őrületbe kergetett.” Általános tanácsa pedig, hogy mozogjunk, és minél gyakrabban menjünk ki a természetbe. “Egy telefon nem tud versenyezni az illatokkal, a látvánnyal, az érzéssel.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Ingyenes digitális könyvtárakat hoztak létre Rómában a közlekedési csomópontoknál

Ingyenesen használható digitális könyvtárakkal árasztották el Rómát. A közösségi közlekedés csomópontjain az utasok mostantól ekönyveket, hangoskönyveket és zenéket is letölthetnek.

...

Mást olvasnak a nyomtatott, illetve a digitális könyvek szerelmesei

Először kerültek be az ekönyv kölcsönzések adatai az Egyesült Királyság könyvtárainak éves összesítésébe. Mint kiderült, a kölcsönzések alapján elég mást olvasnak azok, akik a digitális könyveket preferálják, mint azok, akik a nyomtatottban hisznek.

...

A pandémia alatt több ekönyvet és hangoskönyvet adtak el Európában

Az ekönyv és hangoskönyv eladások erős növekedést mutattak Európában a tavaszi karanténidőszak alatt egy friss német-osztrák jelentés szerint. A felmérés során az idei év 11. és 19. hete közötti periódust vizsgálták, amikor Európa-szerte a legtöbb könyvesbolt zárva volt.

Hírek
...

Meghalt Ferenc pápa, aki Dosztojevszkijt és A Gyűrűk Urát is szerette

...

Képes egy növény kommunikálni? – Zoë Schlanger új könyvéből kiderül

...

A háború pokla nyomot hagyott Tolkienben

...

J. K. Rowling ünnepli, hogy a hazájában a transz nők jogilag többé nem nők

...

Pszichológiai könyvet olvasnál? 5 tipp, hogy jól válassz!

...

Felemelő videón, ahogy 300 ember élőláncot alkot, hogy egy könyvesboltnak segítsen

SZÓRAKOZÁS
...

Özvegye valósította meg Dargay Attila álmát – a Csongor és Tünde rajzfilm alkotóival beszélgettünk

Megérkezett a mozikba a Csongor és Tünde mesefilm: Dargay Attila özvegyével, Geszti Péterrel, Eke Angélával és Pálfi Zsolt rendezővel beszélgettünk. 

...

Hamupipőke mostohatestvérének lenni maga a horror

Hogy alakul a mese, ha van plasztikai sebészed?

...

10 dolog, amit csak az igazi könyvmolyok értenek

Számodra melyik ismerős?

Kiemeltek
...

Hol rontottuk el? 3 könyv, ha foglalkoztat a Föld jövője

A Zöld könyv podcast könyvajánlója.

...

5 kihagyhatatlan könyv Mario Vargas Llosa életművéből

Meghalt Mario Vargas Llosa, a latin-amerikai irodalom világhírű szerzője. Mutatunk 5 könyvet tőle.

...

„Az elég jó utolsó mondat volna, hogy a mindiget javítom örökkére” – Esterházy Péter ma lenne 75 éves

Esterházy Péter a kortárs magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, a magyar posztmodern meghatározó alkotója. És ma lenne 75 éves. Portré. 

A hét könyve
Kritika
Hány generációra hat egy trauma? - A Long Island-i kompromisszum
Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Megjelent Selyem Zsuzsa Kicsi kozmosz című regénye. Interjúnkban a humor felszabadító erejéről, áldozatiságról, valamint a nyelv és a fikció lehetőségeiről is kérdeztük. 

Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat: olvass bele a valaha írt egyik legfontosabb gyerekkönyvbe!

Amikor Hitler ellopta a rózsaszín nyuszimat: olvass bele a valaha írt egyik legfontosabb gyerekkönyvbe!

 Judith Kerr német származású brit szerző a saját és családja történetét írta meg gyerekkönyvében.

Szerzőink

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Selyem Zsuzsa: Romániát mindenki Drakulával azonosítja – hadd maxoljuk ki orrvérzésig

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Özvegye valósította meg Dargay Attila álmát – a Csongor és Tünde rajzfilm alkotóival beszélgettünk

Olvass!
...

Ilyenek a mindennapok, ha valaki autizmussal él: olvass bele Andris Kalnozols naplóregényébe!

Autizmussal élni nem betegséget és nem is fogyatékosságot jelent, hanem egy egyedi agyműködésről van szó. Olvass bele!

...

Mit tesz a rák a barátsággal? Olvass bele Helen Garner regényébe!

Meddig és hogyan érdemes küzdeni a rák ellen? Mutatunk egy részletet Helen Garner regényéből.

...

A biciklizés szabadság – Olvass bele Marc Augé antropológus könyvébe!

Gondolkoztál már azon, hogy a bicikli nemcsak egy tárgy, hanem egy eszköz a szabadsághoz?