100 éve hunyt el Bródy Sándor író, akit Pest legszebb férfijaként emlegettek

100 éve hunyt el Bródy Sándor író, akit Pest legszebb férfijaként emlegettek

Bródy Sándorról persze nem azért neveztek el Egerben könyvtárat, Budapest belvárosában pedig utcát, mert híres férfiszépség, a múlt század fordulójának tündérlovagja volt, hanem mert kiváló íróként is letette a névjegyét: sokakra gyakorolt nagy hatást és előkészítette a Nyugat első nemzedékének érkezését is. Napra pontosan egy évszázada hunyt el, cikkünkben öt érdekességet mesélünk róla.

ko | 2024. augusztus 12. |

Alapvetően két író hatott rá, lenyűgözte Jókai fordulatos meseszövése, valamint a francia Émile Zola naturalizmusa, az élet riasztó és sokszor visszataszító mélységeibe futó kíváncsisága. Bródy Sándor pedig ihletforrást jelentett többek között Ady, Móricz és Krúdy számára, prózában és drámában is előkészítette a huszadik század realizmusát, bár sokan a naturalista írót, a magyar Zolát látták benne.

Mára kissé megkopott a neve, kevesen olvassák, holott olyan nagyszerű művei, mint A nap lovagja, Az ezüst kecske vagy az időskori Rembrandt megérdemelnék, hogy leporoljuk őket. Hogy ehhez kedvet csináljunk, mutatunk öt érdekességet az író életéből.

A társasági élet középpontja volt: nagyvonalú gavallér, gyönyörű férfi

„Ha Bródy Sándorról beszélünk, mindenekelőtt a szépséget kell megemlíteni, bármily furcsa dolog, hogy művészen és férfin először ezt a tulajdonságot vegye észre az ember.

De ő oly túlzóan, perzselően, szinte valószínűtlenül szép volt,

hogy ezt jóformán nem is lehet már a természet boldogító ajándékának tekinteni. A bőre halvány aranybarna, haja hollószínből ezüstösödő. A termete csupa nemes arány. Sötét szemének tekintete a sólyomé” – írta róla fia, Hunyady Sándor. Juhász Gyulától kezdve Krúdyig mindenki szépnek látta, a Bródyt nem kifejezetten kedvelő Eötvös Károly is felfigyelt a külsejére, bár ő némi gúnnyal „ékes hímpávának” nevezte.

A szépségével kapcsolatos legenda olyan hatalmasra nőtt, hogy még az irodalomtörténész Hegedüs Géza sem tudta kivonni magát alóla, irodalmi arcképcsarnokában a következőket írja: „Nem mellékes emberi-művészi kiállásának megértéséhez, hogy rendkívül szép férfi, aki igényt tart az élet minden diadalára”. De Bródy nemcsak szép volt, hanem igazi társasági lény, aki imádott szórakozni, jókat enni és inni, igazi gourmet hírében állt, és természetesen a szoknyavadász életforma sem volt idegen tőle.

Korának véleményvezére volt, aki diktálta a divatot, és sokan kedvelték, gavallér, nagyvonalú természete miatt.

Állítólag a pincérek, ruhatárosok, trafikosok is imádták, mert nemcsak a borravalót szórta, hanem kedvességét, humorát, jókedvét is.  

Öngyilkos akart lenni Erdős Renée miatt

A hagyományos női szerepekkel szakító írónő Versek című második kötetét 1902-ben, az akkor már pályája csúcsán álló népszerű író, Bródy Sándor rendezte sajtó alá. Ekkor, a kötet kiadásának idején kezdődött kapcsolatuk, mely három éven át a pesti közvélemény előtt zajlott, és rendkívül viharos volt. Erdős Renée még 1905-ben sem akart hozzámenni az elvált íróhoz, hanem úgy döntött, Rómába költözik. A hír hallatán Bródy 1905 júliusában öngyilkosságot kísérelt meg:

pisztollyal mellbe lőtte magát, de a golyó nem ért létfontosságú szervet.

Bár az orvosi segítségnek köszönhetően felépült, már soha nem lett az, aki előtte volt, egyre zárkózottabbá, magányosabbá vált, árnyéka volt csupán régi önmagának. Erdős éppen a Ferenciek terén haladt keresztül, amikor a rikkancsok az írónő volt szerelmének, Bródy Sándor öngyilkossági kísérletének hírével kürtölték tele a délutánt. Utóbb a kortársak nagy része Erdőst hibáztatta azért, mert Bródy végezni akar magával, a kapuk bezárultak körülötte, irodalmi pályája egy időre megrekedt. 

Volt egy házasságon kívüli gyermeke, aki szintén híres író lett

Amikor 1889-ben Bródy Sándor Kolozsvára ment, hogy újságíróként beszámolót írjon egy színdarabról, még nem tudta, hogy élete újabb fordulathoz érkezik. Itt ismerte meg ugyanis a nála kilenc évvel idősebb, gyönyörű színésznőt, Hunyady Margitot, és viharos kapcsolatukból hamarosan egy gyermek is született. Mivel nem voltak házasok, a kisfiú az akkori viszonyok közt törvénytelen gyermeknek számított, és anyja után Hunyady Sándorként anyakönyvezték.

A gyermek négyévesen anyjával együtt Pestre költözött és gyakorlatilag a színházakban nőtt fel, de csak tízévesen tudta meg, ki az apja. Onnantól viszont

rajongott érte, mindenhová elkísérte,

és megismerkedett féltestvéreivel is (Bródynak vele együtt 5 fia volt). Tizenhat éves korától anyja halála miatt a nevelés teljes egészében az apjára maradt, de Bródy elég kiszámíhatatlanul szülő volt. Hol gondoskodott a fiáról, hol teljesen elhanyagolta (egy szerelmi csalódás és apja elutasítása is közrejátszhatott abban, hogy a mindössze 17 éves Hunyady mellkason lőtte magát, de a kísérlet szerencsére nem bizonyult fatálisnak).

Ezt követően javult a kapcsolatuk, Bródy próbált gondoskodni a fiáról, de a világháború után mindenféle indoklás nélkül megszakította a kapcsolatot időközben íróvá váló gyermekével, nem válaszolt a leveleire, nem kereste, Bródy 1924-ben bekövetkezett haláláig már nem is beszéltek többet. Hunyady a harmincas évek végére népszerű és sikeres író lett, aki drámáiról és világirodalmi rangú novelláiról ismert.

Más híres leszármazottai is vannak

Két évvel ezelőtt halt meg Alexander Brody író, üzlet- és reklámszakember, aki Bródy Sándor unokája volt. A magyar irodalom nagy mecénása, az elsőkötetes íróknak szánt Bródy Sándor-díj alapítója is volt, élete során pedig számos angol nyelvű könyvet írt, később aforizmaköteteket jelentetett meg magyarul.

„Sajnos nagyapának és az én igazi példaképemnek, nagybátyámnak, Hunyady Sándornak az árnyéka sem vagyok,

fáj ez nekem, de hát egyetlen életben minden nem jöhet össze”– vallotta saját írói munkásságáról. Az üzletember 15 évesen került Amerikába, érettségi után a Princetoni Egyetemen szerzett diplomát, majd a Young and Rubicam reklámcégnél talált munkát, ahol évtizedek alatt kifutófiúból a cég nemzetközi igazgatója lett. Elképesztő kapcsolati tőkével rendelkezett, személyesen ismerte például Einsteint és Greta Garbót is. 

A másik híres rokon nem más, mint Bródy János zeneszerző-énekes, aki dalszövegíróként szintén megőrizte a kapcsolatot az irodalommal, noha neki Bródy Sándor csak oldalági felmenője volt, a zenész ugyanis az író unokatestvérének, Bródy Zsigmondnak a dédunokája.

Miatta költözött Gárdonyi Géza Egerbe

Bródy és Gárdonyi egyidősek voltak, és sokan azt hiszik, Eger kapcsán ismerkedtek össze, és lettek jó barátok annak ellenére, hogy egészen eltérő karakterek voltak. Bródy valóban Egerben született, élete első tizenhárom évét itt is élte le és soha nem felejtette el a rajongásig szerette szülővárosát és a hevesi tájat.

Már javában Pesten élt, és jó barátságban volt Gárdonyival, amikor megtudta, hogy visszahúzódóbb alkatú pályatársa nyugalomra vágyik és vidékre szeretne költözni. Azonnal a szülővárosát ajánlotta, és

állítólag együtt mentek házat keresni, amit a vár fölött meg is találtak.

Két évvel később pedig elkészült Gárdonyi legismertebb regénye, az Egri csillagok.

Krúdy egyébként a következőket írta a barátságukról: „ezek voltak az utolsó írók, akik megosztották egymással kenyerüket, szivarjukat. Jó emberek voltak, és szerették egymást.”

Forrás: Rubicon, litera.hu, Wikipedia, Arcanum

Kép: Wikipedia

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

65 éves világkörüli út után került Egerbe a Bródy-Hunyady-gyűjtemény

Alexander Brody üzletember, író, reklámszakember végakaratának megfelelően az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárba került a névadó író és fia, Hunyady Sándor, valamint a család irodalmi hagyatéka.

...
Nagy

Bródy: Szégyellném magam, ha nem mennék el a falig

...
Hírek

Meghalt Bródy Sándor

Tizenöt évesen költözött Amerikába, menő reklámszakember lett, az irodalom kiemelt mecénása. 89 éves volt.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Felejtsd el a hollywoodi képsorokat az utcákon randalírozó, fegyveres robotokról, az AI valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet az izraeli történész és író Harari az új könyvében, amiből a Guardian közölt exkluzív részletet.

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Folyton reménytelen elemzésekkel találkozol? Olvasnál már végre valami lelkesítőt is az ökológiai válság kapcsán? Mutatunk egy részletet.

...
Zöld

Másképp kezeli a gyerekek agya a nyomtatott és a digitális szöveget

A digitális korban a hagyományos nyomtatott médiáról a képernyőre váltás általános tendencia, mely a gyerekeket is érinti. Egy tanulmány nemrégiben rámutatott arra, hogy az agyban zajló folyamatok nem pontosan ugyanazok, amikor a gyerekek digitális eszközről vagy nyomtatott kiadványból olvasnak. 

Kiemeltek
...
Szórakozás

Nemere István szerelmes, valamint macska- és munkamániás – megnéztük a róla szóló dokumentumfilmet

Az Addig írok, amíg élek állatbarát sztoikusként ábrázolja Nemere Istvánt. Szalma Sándor dokumentumfilmjének főszereplője az írásnak rendeli alá mindenapjait, közben egy kicsit mintha unná már a saját történeteit.

...
Nagy

Miért és mióta vannak fejezetek a könyvekben? 

Mára teljesen természetesnek tűnik, hogy a tagoltság és így az olvashatóság, a történetvezetés miatt fejezetekre tagolt könyveket olvasunk – de nem volt ez mindig így.

...
Szórakozás

Beképzelt Zeusz, Lenú és Lila, a Pingvin – szeptemberi streaming kedvencek

Ebben a hónapban is számos adaptáció érkezik a streaming platformokra: jön a Briliáns barátnőm utolsó évada, visszatérnek a lúzer kémek, Jeff Goldblumot pedig öntelt Zeuszként láthatjuk.

...
Nagy

5 idézet a hét könyvéből: Knausgard és Az öröklét farkasai

Knausgard a halálról beszél, miközben fordulatos cselekményt alakít, kiváló karaktereket épít és hatalmas műveltséganyagot is játékba hoz. A Hajnalcsillag-sorozat második része, Az öröklét farkasai lett a hét könyve, melyből most öt izgalmas idézetet mutatunk. 

Szerzőink

...
hhz

Ki volt Claire Clairmont, Byron gyermekének anyja?

...
ko

A kötelező olvasmányokat utálni szokás, pedig vannak köztük ma is hatásos kötetek

...
Vass Norbert

Nemere István szerelmes, valamint macska- és munkamániás – megnéztük a róla szóló dokumentumfilmet

A hét könyve
Kritika
Knausgard az öröklét farkasaival ered a halhatatlanság nyomába
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Most jó

„Hol a képernyőt nézték, hol a telefon kijelzőjén egymást. Másfél óra helyett majdnem két órán át tartott a film.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a hetedik rész.