Képregényben aprítják a folklór rémeit magyar huszárok

Képregényben aprítják a folklór rémeit magyar huszárok

Varga Bálint Bánk író és Tuli Krisztián rajzoló új alkotásukkal olyan terepre kalauzolják olvasóikat, ahová képregényes téren ennyire határozott lépésekkel még senki sem merészkedett. Pedig a téma szinte borzasztóan evidens módon hevert az alkotók lába előtt, hiszen a magyar történelem és folklór összemosása remek táptalajt szolgáltat a sajátos hangulatú, látványos zsáneralkotásoknak. Jelen esetben az akciódús folk horrornak. A végeredmény pedig egy ízig-vérig profi, nemzetközi szintű alkotás, ami az első számával egyelőre több reményteli ígérettel kecsegtet, mint amennyi magyarázattal szolgál.

Laki Péter | 2020. november 04. |

Varga és Tuli 2019 februárjában indították útjára a képregény Indiegogo kampányát, és a közösségileg finanszírozott képregények történetét ismerve ez meglehetősen bátor vállalkozás volt. Előző közös munkájuk, A Hegy is hasonlóképpen indult (akkor még Pintér Márk rajzolóval), de a kampány sikertelenül zárult, így a monumentálisra tervezett mű végül nem jelenhetett meg az eredeti elképzelések szerint. Szintén közösségi finanszírozást vett igénybe Csepella Olivér is a Nyugat + zombik elkészítéséhez, viszont a nem megfelelően koordinált kampány, a rosszul kommunikált munkafolyamat, a hatalmas csúszások sokaknak vették el a kedvét a végül nagyobb terjedelemben megjelent kötettől. A körülményeket ismerve tehát nem kis fába vágták fejszéjüket az alkotók, de a koncepció életképessége végül igazolta döntésüket: a kampány során a kitűzött cél több mint ötszörösét sikerült teljesíteniük. Ez pedig az elkészült produktumnak is jót tett, hiszen így nem csak plusz oldalak kerültek a füzetbe, de elérhetővé vált az extra tartalmakkal még vaskosabbra duzzasztott rendezői változat, az ismert képregényesek által készített (többek között Németh Gyula, Lakatos István, László Márk, vagy a már említett Csepella Olivér) alternatív borítók és plakátok, vagy éppen a főszereplőt ábrázoló 3D nyomtatott figura és a forgatókönyv verzió beszerzése is. 

Az utolsó előtti huszár első számának alcíme (Hamm, bekaplak!) nem csupán a történet központjába helyezkedő népmesére utal, de egyben remekül képes érzékeltetni a képregény koncepciójának valódi vonzerejét. A kisgömböc történetét átértelmező műben a Nagy Háború ideje alatt működő speciális huszáralakulattal találkozunk, akiknek feladata a folklórból ismert természetfeletti lények megregulázása. A magyar történelem valós eseményei itt csak távoli kulisszaként jelennek meg, míg a falu és a huszárok kinézete egészen hiteles, de már keveredik azokkal a zsánerjellemzőkkel, amik később könyörtelenül veszik át a sztori feletti irányítást. A szereplők és tárgyak enyhe steampunk hangulatot mutató külcsínje mellett leginkább a cronenbergi testhorror és John Carpenter A dolog című filmjének hatása érhető tetten a fekete mentés huszárok történetén. Na, meg persze Mike Mignola munkássága. A Hellboy alkotójának szögletes, rajzfilmszerű vizuális stílusa meghatározó jellemzője Tuli rajzainak is, de Jankovics Marcell világa is tagadhatatlanul rajtahagyta nyomát a képregényen. Ezek a hatások bár észrevehetők és egyértelműek, mégsem tolakodóan másolás jellegűek – ez pedig nagyban köszönhető az alkotók frappáns ötleteinek, a játékosan könnyed humornak, és a sajátosan magyaros látványelemeknek. A szöveg nyelvezete is alkalmazkodik a megjelenített korszakhoz, és külön mókás, ahogy a magyarosított hangutánzó szavak hallhatóvá teszik a jelenetsorokat. Varga és Tuli tehát képesek voltak egy olyan stilisztikai amalgámot létrehozni, aminek minden eleme ismerős valahonnan, de ebben a kombinációban mégis egyedi színezetet kap.

Az első számoktól eltérően viszont nem eredettörténet a Hamm, bekaplak!. Varga egyből a zavarosba dobja az olvasókat. Ez egyfelől nyitva hagyja a terepet a folytatásokban jobban kibomló rejtélyek és eredettörténetek előtt, másfelől viszont kevés dolgot magyaráz meg az alakulattal és a fontosabb szereplőkkel kapcsolatban. Megcsillan ugyan valami a karakterek jellemeiből, tragikus sorsaiból, de az őket összekötő kapocs egyelőre ingatagabb lábakon áll, ami az olvasói kötődésre is hatással lehet. Ugyanakkor ezt a kötődést mégis eredményesen alapozza meg a kialakuló balladai homály, így aki kíváncsi a részletekre, nagyobb eséllyel marad olvasója a folytatásoknak is. 

A képregény szeptemberi bemutatóján az alkotók mindenkit megnyugtattak a hat részesre tervezett sorozat folytatását illetően, ám a következő számok érkezése közti viszonylag hosszú időt is kisebb lélegzetvételű, kiegészítő történetekkel töltik ki más képregényalkotók segítségével. Addig is, aki szeretne elmerülni egy valóban egyedi, impozáns látvánnyal rendelkező, a magyar hagyományokban gyökerező akció-horror képregényben, az nyugodtan keresse Az utolsó előtti huszárt.

Az utolsó előtti huszár #1: Hamm, bekaplak! 

Írta: Varga Bálint Bánk. Illusztrálta: Tuli Krisztián. Színező: Tuli-Berke Adrienn Tihana   

Magánkiadás (Holló Hegy Kiadó), 2020. 56 oldal (rendezői változat: 144 oldal, forgatókönyv: 84 oldal)

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Képregényben tárulnak fel a Mátyás-templom történetének titkai

Játékos időutazásra invitál az az új képregény, amely a Budavári Nagyboldogasszony- vagy ismertebb nevén Mátyás-templom gondnoksága megbízásából készült. Szövegét Dávid Ádám írta, képi világát Németh Gyula teremtette meg.

...

Mark Haddon megindító képregényt készített a karanténról

A kutya különös esete az éjszakában szerzője most megmutatta, milyenek lehetnek azoknak a magányos embereknek a hétköznapjai, akik egész életükben izolációban élnek. 

...

Ezekkel a kalandos képregényekkel könnyű elszakadni a képernyőtől

A karantén alatt és után is szükség van kikapcsolódásra, de mi van, ha az embernek nincs társasága, vagy nem szeretne ismét webkamerán keresztül kommunikálni a partnereivel? Ekkor jöhetnek szóba az egyszemélyes játékok.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
Hírek
...

Salman Rushdie elárult egy kulisszatitkot Lou Reed leghíresebb zeneszámáról

...

Tovább bővül a Trónok harca világa: örülhetnek a rajongók!

...

Közös fotón Karikó Katalin és Krasznahorkai László

...

Colleen Hoover szerint is túlértékeltek a könyvei

...

Tóth Krisztina, Vida Gábor és Ottilie Mulzet kapták a 2025-ös Füst Milán Díjakat

...

A Nirvanától Pogány Indulóig: hallgasd meg Fábián Tamás regényének zenéit!

Olvass!
...

Miért szakított meg minden kapcsolatot Klaudiával az iskola szívtiprója? Olvass bele Kollár Betti regényébe!

Folytatódik Kollár Betti népszerű sorozata. 

...

A könyv, ami ráhozta a frászt a férfiakra: olvass bele Gillian Flynn regényébe!

A tökéletes nő, aki egy nap gyilkost csinál belőled...

...

Bridget Jones a 4-6-oson: Olvass bele a 30-as generációról szóló Petri György-díjas regénybe!

Néha a ki nem mondott szavak lesznek a fontosabbak.

Kiemeltek
...

Kajdi Csaba és a Cyla-terápia: Mindannyian genyók vagyunk

Új könyvében családi legendákat és személyes titkokat árul el Kajdi Csaba.

...

Nádas Péter és svéd fordítójának beszélgetése: Mit nem adtam volna, ha „az anyja büdös oltári hétszentségét” sikerült volna a svéd nyelvbe átültetni

Hogyan lehet a magyar káromkodást svédre átültetni? Nádas Péter svéd fordítója megválaszolja.

...

Leiner Laura: Nem vagyok főszereplő típus

„Én egy mellékszereplő vagyok, és ebben jól érzem magam.”

A hét könyve
Kritika
Han Kang új regényében a tömegsírok képét a hóesés sem tudja kitörölni
Han Kang új regényében a tömegsírok képét a hóesés sem tudja kitörölni

Han Kang új regényében a tömegsírok képét a hóesés sem tudja kitörölni

 A könyv végére úgy betemeti a lelkünket a hó, hogy alig bírunk kimászni alóla.