Képregényben aprítják a folklór rémeit magyar huszárok

Képregényben aprítják a folklór rémeit magyar huszárok

Varga Bálint Bánk író és Tuli Krisztián rajzoló új alkotásukkal olyan terepre kalauzolják olvasóikat, ahová képregényes téren ennyire határozott lépésekkel még senki sem merészkedett. Pedig a téma szinte borzasztóan evidens módon hevert az alkotók lába előtt, hiszen a magyar történelem és folklór összemosása remek táptalajt szolgáltat a sajátos hangulatú, látványos zsáneralkotásoknak. Jelen esetben az akciódús folk horrornak. A végeredmény pedig egy ízig-vérig profi, nemzetközi szintű alkotás, ami az első számával egyelőre több reményteli ígérettel kecsegtet, mint amennyi magyarázattal szolgál.

Laki Péter | 2020. november 04. |

Varga és Tuli 2019 februárjában indították útjára a képregény Indiegogo kampányát, és a közösségileg finanszírozott képregények történetét ismerve ez meglehetősen bátor vállalkozás volt. Előző közös munkájuk, A Hegy is hasonlóképpen indult (akkor még Pintér Márk rajzolóval), de a kampány sikertelenül zárult, így a monumentálisra tervezett mű végül nem jelenhetett meg az eredeti elképzelések szerint. Szintén közösségi finanszírozást vett igénybe Csepella Olivér is a Nyugat + zombik elkészítéséhez, viszont a nem megfelelően koordinált kampány, a rosszul kommunikált munkafolyamat, a hatalmas csúszások sokaknak vették el a kedvét a végül nagyobb terjedelemben megjelent kötettől. A körülményeket ismerve tehát nem kis fába vágták fejszéjüket az alkotók, de a koncepció életképessége végül igazolta döntésüket: a kampány során a kitűzött cél több mint ötszörösét sikerült teljesíteniük. Ez pedig az elkészült produktumnak is jót tett, hiszen így nem csak plusz oldalak kerültek a füzetbe, de elérhetővé vált az extra tartalmakkal még vaskosabbra duzzasztott rendezői változat, az ismert képregényesek által készített (többek között Németh Gyula, Lakatos István, László Márk, vagy a már említett Csepella Olivér) alternatív borítók és plakátok, vagy éppen a főszereplőt ábrázoló 3D nyomtatott figura és a forgatókönyv verzió beszerzése is. 

Az utolsó előtti huszár első számának alcíme (Hamm, bekaplak!) nem csupán a történet központjába helyezkedő népmesére utal, de egyben remekül képes érzékeltetni a képregény koncepciójának valódi vonzerejét. A kisgömböc történetét átértelmező műben a Nagy Háború ideje alatt működő speciális huszáralakulattal találkozunk, akiknek feladata a folklórból ismert természetfeletti lények megregulázása. A magyar történelem valós eseményei itt csak távoli kulisszaként jelennek meg, míg a falu és a huszárok kinézete egészen hiteles, de már keveredik azokkal a zsánerjellemzőkkel, amik később könyörtelenül veszik át a sztori feletti irányítást. A szereplők és tárgyak enyhe steampunk hangulatot mutató külcsínje mellett leginkább a cronenbergi testhorror és John Carpenter A dolog című filmjének hatása érhető tetten a fekete mentés huszárok történetén. Na, meg persze Mike Mignola munkássága. A Hellboy alkotójának szögletes, rajzfilmszerű vizuális stílusa meghatározó jellemzője Tuli rajzainak is, de Jankovics Marcell világa is tagadhatatlanul rajtahagyta nyomát a képregényen. Ezek a hatások bár észrevehetők és egyértelműek, mégsem tolakodóan másolás jellegűek – ez pedig nagyban köszönhető az alkotók frappáns ötleteinek, a játékosan könnyed humornak, és a sajátosan magyaros látványelemeknek. A szöveg nyelvezete is alkalmazkodik a megjelenített korszakhoz, és külön mókás, ahogy a magyarosított hangutánzó szavak hallhatóvá teszik a jelenetsorokat. Varga és Tuli tehát képesek voltak egy olyan stilisztikai amalgámot létrehozni, aminek minden eleme ismerős valahonnan, de ebben a kombinációban mégis egyedi színezetet kap.

Az első számoktól eltérően viszont nem eredettörténet a Hamm, bekaplak!. Varga egyből a zavarosba dobja az olvasókat. Ez egyfelől nyitva hagyja a terepet a folytatásokban jobban kibomló rejtélyek és eredettörténetek előtt, másfelől viszont kevés dolgot magyaráz meg az alakulattal és a fontosabb szereplőkkel kapcsolatban. Megcsillan ugyan valami a karakterek jellemeiből, tragikus sorsaiból, de az őket összekötő kapocs egyelőre ingatagabb lábakon áll, ami az olvasói kötődésre is hatással lehet. Ugyanakkor ezt a kötődést mégis eredményesen alapozza meg a kialakuló balladai homály, így aki kíváncsi a részletekre, nagyobb eséllyel marad olvasója a folytatásoknak is. 

A képregény szeptemberi bemutatóján az alkotók mindenkit megnyugtattak a hat részesre tervezett sorozat folytatását illetően, ám a következő számok érkezése közti viszonylag hosszú időt is kisebb lélegzetvételű, kiegészítő történetekkel töltik ki más képregényalkotók segítségével. Addig is, aki szeretne elmerülni egy valóban egyedi, impozáns látvánnyal rendelkező, a magyar hagyományokban gyökerező akció-horror képregényben, az nyugodtan keresse Az utolsó előtti huszárt.

Az utolsó előtti huszár #1: Hamm, bekaplak! 

Írta: Varga Bálint Bánk. Illusztrálta: Tuli Krisztián. Színező: Tuli-Berke Adrienn Tihana   

Magánkiadás (Holló Hegy Kiadó), 2020. 56 oldal (rendezői változat: 144 oldal, forgatókönyv: 84 oldal)

Kapcsolódó cikkek
...
Gyerekirodalom

Képregényben tárulnak fel a Mátyás-templom történetének titkai

Játékos időutazásra invitál az az új képregény, amely a Budavári Nagyboldogasszony- vagy ismertebb nevén Mátyás-templom gondnoksága megbízásából készült. Szövegét Dávid Ádám írta, képi világát Németh Gyula teremtette meg.

...
Hírek

Mark Haddon megindító képregényt készített a karanténról

A kutya különös esete az éjszakában szerzője most megmutatta, milyenek lehetnek azoknak a magányos embereknek a hétköznapjai, akik egész életükben izolációban élnek. 

...
Nagy

Ezekkel a kalandos képregényekkel könnyű elszakadni a képernyőtől

A karantén alatt és után is szükség van kikapcsolódásra, de mi van, ha az embernek nincs társasága, vagy nem szeretne ismét webkamerán keresztül kommunikálni a partnereivel? Ekkor jöhetnek szóba az egyszemélyes játékok.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

Olvass!
...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.