“Nem minden nő anya, de minden nő lánya egy másik nőnek” – Három szöveg az Anyaseb című könyvhöz

A címbeli idézet Bethany Webster Anyaseb című könyvéből származik, amelyről nemrég írtam. Habár a kivitelezésével sem egyszerű olvasóként, sem szakemberként nem voltam maradéktalanul elégedett, az kétségtelen, hogy nagyon fontos és sokakat érintő témát hozott be a közbeszédbe, és ezzel remélhetőleg további beszélgetéseket, személyes és társadalmi nézőpontváltásokat tud majd előmozdítani. Hogy ezt a sort egy kicsit én is folytassam, kiegészítsem, most három szépirodalmi szöveget mutatok, ami hasonló témákkal foglalkozik.

Jakobovits Kitti | 2021. október 01. |

Amélie Nothomb: Szíved gyötörd

Amélie Nothomb
Szíved gyötörd
Ford.: Balla Katalin, Európa, 2020, 192 oldal
Amélie Nothomb: Szíved gyötörd

Amilyen rövid, olyan tartalmas a belga író magyar nyelven tavaly megjelent könyve, a Szíved gyötörd, aminek már a borítóján szerepel a mérgező anya-lánya kapcsolat kifejezés. Ahogy Bethany Webster is gyakran megjegyzi, a mérgező és az anya-lánya kapcsolat szavakat társadalmi és kulturális elvárások, meggyőződések miatt eddig nem igazán tehettük egymás mellé,

az anyai szeretet teljességét, feltétel nélküliségét és egyáltalán jelenlétét nem volt szabad megkérdőjelezni,

de épp itt az ideje annak, hogy mindezt megtegyük, és beszéljünk azokról a helyzetekről, amikor anya-lánya kapcsolat nem úgy működik, mint ahogy az a nagy könyvben meg van írva.

Így például Diane történetéről, az édesanyjához fűződő viszonyáról, és arról, hogy az hogyan befolyásolja a más emberekkel, más nőkkel való kapcsolatát. A kiindulópont a következő: Marie, Diane anyja a kislány születése előtt a népszerű és tökéletes nő szerepében él, majd a születés után a környezet figyelmének és rajongásának tárgyává hirtelen a kislány válik, ez pedig Marie-ból nem büszkeséget - ahogyan ugye azt egy jó anyától elvárnánk - vált ki, hanem féltékenységet. Ez az érzelem, és a hozzá tartozó kapcsolódási hiány, a biztonságos és feltétlen szeretet hiánya végigkíséri Diane életét, és nagyban meghatározza a további kapcsolatait is. 

Kétségtelen, hogy a rövid terjedelem megköveteli, hogy a szerző lényegretörően, pontosan és nyíltan fogalmazzon még a nehéz témák esetében is. A könyv tömörsége egyesekben a didaktikusság, másokban a hiány érzését keltheti, de fordíthatjuk ezt úgy is - az irodalomterápiás szemlélethez is közelítve - , hogy az olvasmányélményben nem is a szöveg a hangsúlyos, hanem az, ahogyan mi továbbvisszük az általa kiváltott gondolatainkat, érzéseinket. Ez a könyv bőven ad gondolkodni valót arról, hogyan visszük tovább a korai sérüléseinket, mennyire meghatározó az anyánkhoz fűződő kapcsolatunk, és hogyan tudunk a felnőtt életünkben létezni, ha valami rosszul működött a gyermekiben.

Szabó T. Anna: Elhagy

Szabó T. Anna
Elhagy
Magvető, 2021, 128 oldal 
Szabó T. Anna: Elhagy

Legyen itt egy verseskötet is, vagy lehet, hogy épp csak egy vers. A Webster könyv kapcsán írtam arról, én hol találkoztam először az anyaseb szóval. Ahhoz a történethez hozzátartozik Szabó T. Anna Elhagy című verse is, amivel dolgoztunk is azokon a bizonyos irodalomterápiás órákon. Nem feltétlenül tudom és szeretném már itt visszaidézni, hogy pontosan miről beszélgettünk, de az biztos, hogy a fő témánk az anyáról való leválás és az ott átélt tapasztalataink magunkkal vitele volt. Az, hogy még 

ha nem is traumákkal túlterhelt, de mindenképp meghatározó élmény, amikor ráébredünk az anya-gyermek szimbiózis szükségszerű végére,

ezáltal pedig utat nyitunk annak a ténynek, hogy az összes további emberi kapcsolatunk is véges, nehéz, sokszor függő, fájdalmas és nagyon bonyolult lesz.

A kötet sok más versében találhatunk még rá az anyaság, a nőiség, a függés-függetlenség, az emberi kapcsolatok tematikáira, de ha már központba helyeztem a verset, akkor úgy gondoltam, jó lenne meg is mutatni:

“Elárul és elhagy.

Kilök magából és elhagy.

Önmagát adja ennem és elhagy.

Ringat és elhagy.

Talpam simogatja, fenekem törüli,

hajamat fésüli, elhagy.

Orrom az illatát issza, ölel:

„Soha nem hagylak el!” Elhagy.

Áltat, mosolyog, súgja: „Ne félj!”

Félek és fázom, és elhagy.

Este lefekszik az ágyra velem,

azután kioson és elhagy.

Nagy, meleg, eleven, fészekadó,

csókol és dúdol és elhagy.

Cukorral tölti a két tenyerem,

tessék, ehetem: elhagy.

Sírok és ordítok, úgy szorítom:

foghatom, üthetem, elhagy.

Csukja az ajtót és hátra se néz,

nem vagyok senki, ha elhagy.

Várom, ahogy remegő kutya vár:

jön, ölel, símogat, elhagy.

Ő kell, mert nélküle élni halál,

felemel, melegít, elhagy.

Ketrec a karja, de ház az öle,

vágynék vissza, de elhagy.

Egy csak a lecke: nem ő vagyok én,

idegen, idegen, elhagy.

Ott a világ, lesz más, aki vár!

Lesz majd benne, kit elhagyj.

Csukd be az ajtót, vissza se nézz:

várni a könnyebb, menni nehéz,

lesz, ki elárul, lesz, ki elárvul,

mindig lesz, aki vár, aki fél,

mindig lesz, aki vissza se tér,

megszül, és meghal, és elhagy.”

(Forrás)

Alice Munro: Juliet

Alice Munro
Juliet
Ford.: Mesterházi Mónika, Park, 2018, 167 oldal
Alice Munro: Juliet

A Nobel-díjas Alice Munro könyveiben szinte mindig központi téma a sokféle női sors, a különböző generációk, anyák, nagymamák, lányok közti dinamika, ezért nagyon sok történetét illeszthetnénk ebbe a gyűjtésbe. A Juliet című rövid kis könyv három novellát tartalmaz, melyek korábban a Csend, vétkek, szenvedély című kötetben jelentek meg, Pedro Almodovar pedig 2016-ban filmet készített belőlük Julieta címmel. A három történet közös pontja Juliet, a főszereplő, az ő életéből látunk három meghatározó időszakot, és három meghatározó női szerepet: nőt, lányt, anyát. Utóbbi kettő kifejezetten érdekes olyan szempontból, hogy ugyanannak a személynek a nézőpontjából ismerhetünk meg egy folyamatot, amiben felnőtt lányként távolodik el anyjától és a szülői kapcsolatoktól, és egyet, amiben őt mint anyát hagyja el saját lánya. Ez a két történet jó alapot ad ahhoz, hogy

elkülönítsük egy anya-lánya kapcsolatban az anya és a lány felelősségét, és tudatosítsuk, bármelyik szerepben vagyunk, a saját “térfelünkön” tudunk és kell elkezdenünk dolgozni.

Ahogy Webster is hangsúlyozza az Anyasebben, a másik problémáit nem mi tudjuk megoldani, hiába van ránk is hatással, nekünk a saját utunkra és gyógyulásunkra kell koncentrálnunk. 

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

A transzgenerációs pszichológia virágkorát éli, az azzal foglalkozó önsegítő könyvek még inkább. Bethany Webster könyve, az Anyaseb egyelőre megkerülhetetlen azok számára, akik a témában szeretnének olvasni, különös fókusszal az anya-lánya kapcsolatokra. 

...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Hírek

Emilia Clarke képregényt írt egy egyedülálló anyáról, aki szuperhős lesz

Ha annyit mondjuk, hogy az anyák szuperhősök, miért ne lehetnének tényleg azok? - vetette fel a Trónok harca színésznője.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: A rovarirtón és a Technokol Rapidon túl (Hogyan gyűjt információkat a prózaíró?)

"Elbeszélőnk áprilisban magokat vet a kertben, de milyen zöldségeket lehet elvetni áprilisban? Például mángoldot, azt mindig vadászni kellett a vásárcsarnokban. Lássuk a mángold típusait: a Lucullus fehér szárú, a Rhubarb Chard piros. Grüner Schnitt, ez nagyon jól hangzik, valamire egyszer még jó lesz." Kiss Tibor Noé esszésorozatának második részében a regényírás egyik legalapvetőbb feladatát mutatja be: az információgyűjtéssel és a kutatómunkával kapcsolatos tapasztalatairól mesél.

Szerzőink

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.

Olvass!
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Hogyan nyílik ki és csukódik be estére a tündérrózsa, mennyire más a mező napfényben, mint naplementében, és merre oson az esti sötétben a róka? Rachel Williams altatóverseiből kiderül - olvass bele!