“Nem minden nő anya, de minden nő lánya egy másik nőnek” – Három szöveg az Anyaseb című könyvhöz

A címbeli idézet Bethany Webster Anyaseb című könyvéből származik, amelyről nemrég írtam. Habár a kivitelezésével sem egyszerű olvasóként, sem szakemberként nem voltam maradéktalanul elégedett, az kétségtelen, hogy nagyon fontos és sokakat érintő témát hozott be a közbeszédbe, és ezzel remélhetőleg további beszélgetéseket, személyes és társadalmi nézőpontváltásokat tud majd előmozdítani. Hogy ezt a sort egy kicsit én is folytassam, kiegészítsem, most három szépirodalmi szöveget mutatok, ami hasonló témákkal foglalkozik.

Jakobovits Kitti | 2021. október 01. |

Amélie Nothomb: Szíved gyötörd

Amélie Nothomb
Szíved gyötörd
Ford.: Balla Katalin, Európa, 2020, 192 oldal
Amélie Nothomb: Szíved gyötörd

Amilyen rövid, olyan tartalmas a belga író magyar nyelven tavaly megjelent könyve, a Szíved gyötörd, aminek már a borítóján szerepel a mérgező anya-lánya kapcsolat kifejezés. Ahogy Bethany Webster is gyakran megjegyzi, a mérgező és az anya-lánya kapcsolat szavakat társadalmi és kulturális elvárások, meggyőződések miatt eddig nem igazán tehettük egymás mellé,

az anyai szeretet teljességét, feltétel nélküliségét és egyáltalán jelenlétét nem volt szabad megkérdőjelezni,

de épp itt az ideje annak, hogy mindezt megtegyük, és beszéljünk azokról a helyzetekről, amikor anya-lánya kapcsolat nem úgy működik, mint ahogy az a nagy könyvben meg van írva.

Így például Diane történetéről, az édesanyjához fűződő viszonyáról, és arról, hogy az hogyan befolyásolja a más emberekkel, más nőkkel való kapcsolatát. A kiindulópont a következő: Marie, Diane anyja a kislány születése előtt a népszerű és tökéletes nő szerepében él, majd a születés után a környezet figyelmének és rajongásának tárgyává hirtelen a kislány válik, ez pedig Marie-ból nem büszkeséget - ahogyan ugye azt egy jó anyától elvárnánk - vált ki, hanem féltékenységet. Ez az érzelem, és a hozzá tartozó kapcsolódási hiány, a biztonságos és feltétlen szeretet hiánya végigkíséri Diane életét, és nagyban meghatározza a további kapcsolatait is. 

Kétségtelen, hogy a rövid terjedelem megköveteli, hogy a szerző lényegretörően, pontosan és nyíltan fogalmazzon még a nehéz témák esetében is. A könyv tömörsége egyesekben a didaktikusság, másokban a hiány érzését keltheti, de fordíthatjuk ezt úgy is - az irodalomterápiás szemlélethez is közelítve - , hogy az olvasmányélményben nem is a szöveg a hangsúlyos, hanem az, ahogyan mi továbbvisszük az általa kiváltott gondolatainkat, érzéseinket. Ez a könyv bőven ad gondolkodni valót arról, hogyan visszük tovább a korai sérüléseinket, mennyire meghatározó az anyánkhoz fűződő kapcsolatunk, és hogyan tudunk a felnőtt életünkben létezni, ha valami rosszul működött a gyermekiben.

Szabó T. Anna: Elhagy

Szabó T. Anna
Elhagy
Magvető, 2021, 128 oldal 
Szabó T. Anna: Elhagy

Legyen itt egy verseskötet is, vagy lehet, hogy épp csak egy vers. A Webster könyv kapcsán írtam arról, én hol találkoztam először az anyaseb szóval. Ahhoz a történethez hozzátartozik Szabó T. Anna Elhagy című verse is, amivel dolgoztunk is azokon a bizonyos irodalomterápiás órákon. Nem feltétlenül tudom és szeretném már itt visszaidézni, hogy pontosan miről beszélgettünk, de az biztos, hogy a fő témánk az anyáról való leválás és az ott átélt tapasztalataink magunkkal vitele volt. Az, hogy még 

ha nem is traumákkal túlterhelt, de mindenképp meghatározó élmény, amikor ráébredünk az anya-gyermek szimbiózis szükségszerű végére,

ezáltal pedig utat nyitunk annak a ténynek, hogy az összes további emberi kapcsolatunk is véges, nehéz, sokszor függő, fájdalmas és nagyon bonyolult lesz.

A kötet sok más versében találhatunk még rá az anyaság, a nőiség, a függés-függetlenség, az emberi kapcsolatok tematikáira, de ha már központba helyeztem a verset, akkor úgy gondoltam, jó lenne meg is mutatni:

“Elárul és elhagy.

Kilök magából és elhagy.

Önmagát adja ennem és elhagy.

Ringat és elhagy.

Talpam simogatja, fenekem törüli,

hajamat fésüli, elhagy.

Orrom az illatát issza, ölel:

„Soha nem hagylak el!” Elhagy.

Áltat, mosolyog, súgja: „Ne félj!”

Félek és fázom, és elhagy.

Este lefekszik az ágyra velem,

azután kioson és elhagy.

Nagy, meleg, eleven, fészekadó,

csókol és dúdol és elhagy.

Cukorral tölti a két tenyerem,

tessék, ehetem: elhagy.

Sírok és ordítok, úgy szorítom:

foghatom, üthetem, elhagy.

Csukja az ajtót és hátra se néz,

nem vagyok senki, ha elhagy.

Várom, ahogy remegő kutya vár:

jön, ölel, símogat, elhagy.

Ő kell, mert nélküle élni halál,

felemel, melegít, elhagy.

Ketrec a karja, de ház az öle,

vágynék vissza, de elhagy.

Egy csak a lecke: nem ő vagyok én,

idegen, idegen, elhagy.

Ott a világ, lesz más, aki vár!

Lesz majd benne, kit elhagyj.

Csukd be az ajtót, vissza se nézz:

várni a könnyebb, menni nehéz,

lesz, ki elárul, lesz, ki elárvul,

mindig lesz, aki vár, aki fél,

mindig lesz, aki vissza se tér,

megszül, és meghal, és elhagy.”

(Forrás)

Alice Munro: Juliet

Alice Munro
Juliet
Ford.: Mesterházi Mónika, Park, 2018, 167 oldal
Alice Munro: Juliet

A Nobel-díjas Alice Munro könyveiben szinte mindig központi téma a sokféle női sors, a különböző generációk, anyák, nagymamák, lányok közti dinamika, ezért nagyon sok történetét illeszthetnénk ebbe a gyűjtésbe. A Juliet című rövid kis könyv három novellát tartalmaz, melyek korábban a Csend, vétkek, szenvedély című kötetben jelentek meg, Pedro Almodovar pedig 2016-ban filmet készített belőlük Julieta címmel. A három történet közös pontja Juliet, a főszereplő, az ő életéből látunk három meghatározó időszakot, és három meghatározó női szerepet: nőt, lányt, anyát. Utóbbi kettő kifejezetten érdekes olyan szempontból, hogy ugyanannak a személynek a nézőpontjából ismerhetünk meg egy folyamatot, amiben felnőtt lányként távolodik el anyjától és a szülői kapcsolatoktól, és egyet, amiben őt mint anyát hagyja el saját lánya. Ez a két történet jó alapot ad ahhoz, hogy

elkülönítsük egy anya-lánya kapcsolatban az anya és a lány felelősségét, és tudatosítsuk, bármelyik szerepben vagyunk, a saját “térfelünkön” tudunk és kell elkezdenünk dolgozni.

Ahogy Webster is hangsúlyozza az Anyasebben, a másik problémáit nem mi tudjuk megoldani, hiába van ránk is hatással, nekünk a saját utunkra és gyógyulásunkra kell koncentrálnunk. 

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

A transzgenerációs pszichológia virágkorát éli, az azzal foglalkozó önsegítő könyvek még inkább. Bethany Webster könyve, az Anyaseb egyelőre megkerülhetetlen azok számára, akik a témában szeretnének olvasni, különös fókusszal az anya-lánya kapcsolatokra. 

...
Nagy

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa című új sorozatunkban az európai kortárs irodalom remekeiből válogatunk, hogy bemutassuk, hányféle értékes hang szólalt meg könyvről könyvre az elmúlt években.

...
Hírek

Emilia Clarke képregényt írt egy egyedülálló anyáról, aki szuperhős lesz

Ha annyit mondjuk, hogy az anyák szuperhősök, miért ne lehetnének tényleg azok? - vetette fel a Trónok harca színésznője.

A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.

...
Kritika

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A Harlemi kavarás a hét könyve. 

Szerzőink

...
Bányász Attila

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

...
Rezek Bori

Művészet, anyaság és patriarchátus: beleshettünk Elena Ferrante és Marina Abramović privát levelezésébe 

...
Sándor Anna

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Catarina Sobral a felnőtteket is meg akarja szólítani a gyerekkönyveivel

Catarina Sobral portugál illusztrátor és animációs rendező azt mondja, valahol még mindig él benne egy gyerek, képeskönyvei ugyanakkor nemcsak a legkisebbeknek szólnak. Budapesti látogatása alatt a színek dialógusáról, a szükséges kompromisszumokról és Lisszabon fényeiről beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Megjelent J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac

Megérkezett J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac. A Harry Potter-sorozat óta ez az első történet, amelyet az író kifejezetten gyerekeknek írt. 

...
Gyerekirodalom

Piotr Socha: Olyan könyvet akarok csinálni, amit nem lehet otthagyni a boltban

A Méhek és a Fák című képeskönyvek lengyel illusztrátora, Piotr Socha viszonylag későn kezdett könyveket rajzolni, a döntő lépés megtételében pedig egy másik könyvsiker inspirálta. Interjúnkban elárulta, mit kellett a nyomdába adás előtt átrajzolnia az egyik könyvben, és beszélt arról is, milyen tanácsokkal látná el azokat a gyerekeket, akik komolyan gondolják a rajzolást.

Olvass!
...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!