Minden, ami a magyarórán túlmutat ‒ a Spenót legjobb cikkei 2023-ban

Minden, ami a magyarórán túlmutat ‒ a Spenót legjobb cikkei 2023-ban

Augusztusban új rovatot indítottunk a Könyvesen. A Spenót mindenféle irodalomtörténethez kapcsolódó érdekességről szól, egy-egy szerzői életrajzban, műben vagy a könyv utóéletében ugyanis rengeteg apró, ismert vagy kevésbé tudott történet bukkanhat fel, amiknek eddig is szerettünk utánamenni, mostantól viszont rendszeresen és rovatformában tesszük ezt. A Spenót egyébként az 1964-1966 között az Akadémiai Kiadónál, az MTA Irodalomtudományi Intézete megbízásából megjelent A magyar irodalom története című hatkötetes alapműről kapta a nevét, ami a spenótzöld borítójáról volt ismert a bölcsészek között. A Spenótban viszont igyekszünk megmutatni az irodalom történeteinek legkülönbözőbb árnyalatait.

vn | 2023. december 28. |

A „leggyönyörűbb nyomtatott könyv” felhőbe költözött, és mindenki számára elérhető

Nemrég digitálisan is elérhető lett a világ legszebb nyomtatott könyveként számon tartott, 1896-ban kevesebb mint ötszáz példányban megjelent, közel száz fametszettel díszített, Geoffrey Chaucer műveit tartalmazó kötet. A legelején a Canterbury mesék olvasható. Az a mű, amely egy épület ‒ a canterburyi katedrális ‒ előtt hajt fejet. Így már az is jobban érhető, hogy mennyire jól eshetett a középkorért rajongó, a szóban forgó székesegyház restaurálási munkálatai ellen röpiratban tiltakozó, a könyvet megjelentető William Morrisnak az illusztrációkat készítő barátja megjegyzése, mely szerint egy „zsebkatedrálissal ér fel ez a kötet”. Íme, a tíz kilónál is nehezebb, disznóbőrbe kötött páratlan kiadvány díszes metszetei, iniciáléi és nem mindennapi története:

 

A „leggyönyörűbb nyomtatott könyv” felhőbe költözött, és mindenki számára elérhető
A „leggyönyörűbb nyomtatott könyv” felhőbe költözött, és mindenki számára elérhető

Nemrég digitálisan is elérhető lett a világ legszebb nyomtatott könyveként számon tartott, 1896-ban, kevesebb mint ötszáz példányban megjelent, közel száz fametszettel díszített, Geoffrey Chaucer műveit tartalmazó kötet. De vajon miért tartott négy évig a középkori szerző történeteinek újbóli megjelentetése akkor, amikor dübörgött a későviktoriánus-kori ipar, és miért neveznek „zsebkatedrálisnak” egy hatalmas méretű, tíz kilónál is nehezebb, disznóbőrbe kötött monstrumot?

Tovább olvasok

A világ leghosszabb fantasyje, és szerzőjének a cselekménynél is különösebb élete

A tizenötezer, sűrűn gépelt oldalas, közel háromszáz illusztrációval színesített fantasyt tizenhét évesen kezdte el írni, és hat évtizeden át bővítgette egy Henry Darger nevű férfi, aki napközben egy chicagói kórházban takarított. De hogy kerülnek a világ egyik legfontosabb kortárs gyűjteményét gondozó csúcsintézmény honlapjára egy olyan hobbista meglátásai, aki életében jószerivel senkivel sem érintkezett? Henry Darger, a Vivian lányok, a magány, a terápiás írás, az abúzusok és a fantázia szárnyalásának történetéből ez is kiderül.

 

A világ leghosszabb fantasyje, és szerzőjének a cselekménynél is különösebb élete
A világ leghosszabb fantasyje, és szerzőjének a cselekménynél is különösebb élete

„Azt hiszem, jobb olyan baleknak lenni, aki csinál valamit, mint ha okos vagy ugyan, de túlságosan óvatos ahhoz, hogy bármit is véghez vigyél” – idézi a Museum of Modern Art honlapja Henry Darger szavait. De hogy kerülnek a világ egyik legfontosabb kortárs gyűjteményét gondozó csúcsintézmény honlapjára egy olyan fazon meglátásai, aki azzal töltötte aktív korú éveit, hogy edényeket mosogatott, illetve kötözőpólyákat szortírozott egy chicagói kórház alagsori termeiben? Hát amiatt, mert munkaideje végeztével ez a zömmel kopott katonai zubbonyt viselő, különös alak hazasántikált, és éjszakánként hat évtizeden át egy regényfolyam megírásán, illetve illusztrálásán dolgozott alvás helyett. A tizenötezer, sűrűn gépelt oldalt kitevő, közel háromszáz illusztrációval színesített fantasynél, amelyet Darger tizenhét évesen kezdett el írni, és hat évtizeden át bővítgetett, aligha született hosszabb alkotás a műfajon belül. Henry Darger, a Vivian lányok, a magány, a terápiás írás, az abúzusok és a fantázia szárnyalásának története következik.

Tovább olvasok

Az anarchista király, aki megalapította a világ első könyvvárosát

Richard Boothot egyesek őrültnek, mások prófétának tartották, de az kétségtelen, hogy neki köszönhetően került könyvrajongók millióinak bakancslistájára egy alig kétezer lakosú, az angol-walesi határon található kistelepülés. A társaságkedvelő, harsány és arisztokratikus különc Hay-on-Wye lerobbant, egykori tűzoltóállomásának helyén nyitott apró könyvesboltja ugyanis akkorára nőtt, hogy azóta is csodájára jár a világ. Booth nemesi címeket adományozott, úti okmányokat állított ki, miniszterelnöknek nevezte ki a lovát, saját pénzt nyomtatott, a kabinetje pedig havi rendszerességgel ülésezett – a városka népszerű kocsmájának törzsasztalánál. És ez még nem minden…

 

Az anarchista király, aki megalapította a világ első könyvvárosát
Az anarchista király, aki megalapította a világ első könyvvárosát

„Mindössze néhány vidéki munkással dolgoztam együtt, és mostanra szélesebb körű gyűjteménnyel rendelkezem, mint a Brit-szigetek összes egyeteme” – írja önéletrajzában a néhai Richard Booth könyvkereskedő, kastélytulajdonos, király. A délnyugat-angliai származású, Oxfordban végzett férfit egyesek őrültnek, mások prófétának tartották, és bár a módszereinek számos ellenzője akadt, az kétségtelen, hogy neki köszönhetően került könyvrajongók millióinak bakancslistájára egy alig kétezer lakosú, az angol-walesi határon található kistelepülés.
Fotó: Telegraph.co.uk

Tovább olvasok

Az Ezeregyéjszaka Floridában? Glenn Curtiss berobbantotta az amerikai repülést, aztán várost alapított

1927. január 8-án egy csapat arabnak öltözött lovas vágtatott ki az opa-lockai városháza kapuján. Az volt a tervük, hogy rajtaütnek az Orange Blossom Special vonaton, és elfogják a rajta utazó floridai kormányzót és üzletembereket. Az akció csupán az első volt abban a programsorozatban, amit Glenn Curtiss talált ki, hogy megünnepelje a Miamit New Yorkkal összekötő luxusvonatot, illetve azt, hogy első megállója az általa alapított város. Az 1920-as évek Amerikája ugyanis elég őrült hely volt ahhoz, hogy a feltaláló és a repülés úttörője, Glenn Curtiss befektetésként Az ezeregyéjszaka meséiből ihletődve építsen meg egy egész várost. Utána pedig jött a hurrikán.

 

Az Ezeregyéjszaka Floridában? Glenn Curtiss berobbantotta az amerikai repülést, aztán várost alapított
Az Ezeregyéjszaka Floridában? Glenn Curtiss berobbantotta az amerikai repülést, aztán várost alapított

Van egy város az Egyesült Államokban, ahol a városháza egy sejk palotája, a kereskedelmi kamara egy török hárem, a vasútállomás pedig egy mecset. Az 1926-ban alapított Opa-locka szép példája az excentrikus 20-as éveknek, amikor jó üzletnek tűnt a floridai ingatlanfejlesztési lázban Az Ezeregyéjszaka meséiből inspirálódva felépíteni egy egész várost. Az ötletgazda élete önmagában is figyelemre méltó, hiszen Glenn Curtisst túlzás nélkül lehet mechanikai zseninek és feltalálónak nevezni: az amerikai repülés egyik jelentős úttörője volt.

Tovább olvasok

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

A gyerekirodalomban rengeteg medvét tartanak számon – ott van kapásból Paddington vagy épp Balu, a magyarok közül Vackor, és akkor Tandori medvéiről még nem is beszéltünk –, de mind közül az egyik legismertebb Micimackó. A Százholdas pagony lakója Magyarországon Karinthy Frigyes fordításában lett népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, milyenek voltak a korabeli kritikák, és kinek a keresztnevét kapta a címszereplő? Cikkünkben mindennek utánajártunk.

 

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését
Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

A gyerekirodalomnak rengeteg ismert medvéje van – ott van kapásból Paddington vagy épp Balu, a magyarok közül Vackor, és akkor Tandori medvéiről még nem is beszéltünk –, de mind közül az egyik legismertebb Micimackó. Utóbbi Karinthy Frigyesnek köszönhetően lett magyarul is borzasztóan népszerű: neki köszönhetjük az elgondolkodtató és humoros fordítást, ami kellően és indokoltan csacska vagy éppen filozofikus. Karinthy Márton Ördöggörcse óta tudjuk, hogy az író testvéri segítséget is igénybe vett a műfordításnál, cserébe halhatatlanná tette a gyerekirodalomban a Mici keresztnevet. De egyáltalán hogyan bukkant Karinthy Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

Tovább olvasok

Elkaszált ötletek, összetört majonézes üvegek és az örökkévalóság ‒ a Brautigan Könyvtár

Hallottatok már az ittas vezetők elnyomását részletező filippikákról, amiket Donald McNowski írt? Megvannak a massachusetts-i Albert E. Helzner mindennapi életből merítő bölcsességei, esetleg a David Lee Johnston álomnaplóiból építkező Amerikai Ödipusz? Hát a hagymás szendvicsekért, valamint a halott nők ruháiért rajongó Etherley Murray önéletrajzának végiglapoztátok-e már a fejezeteit? Ugye, nem. És ez aligha véletlen, elvégre ezek a kéziratok nem jelentek meg soha. Létezik viszont egy gyűjtemény, ami az elfeledésre ítélt szövegeknek nyújt menedéket a feledhetetlen bestsellerek helyett. A részben az Egyesült Államok egy apró múzeumának alagsorában fellelhető, részben online is hozzáférhető Brautigan Könyvtár Az abortusz című regény nyomán született, és a történetmesélés szabadságára fókuszál. Íme, a „a világ legszeretetreméltóbb írójának”, és annak a könyvtárnak a sztorija, ahol a világirodalom nem kívánt kéziratai kísértenek.

 

Elkaszált ötletek, összetört majonézes üvegek és az örökkévalóság ‒ a Brautigan Könyvtár
Elkaszált ötletek, összetört majonézes üvegek és az örökkévalóság ‒ a Brautigan Könyvtár

Létezik egy gyűjtemény, ami az elfeledésre ítélt szövegeknek nyújt menedéket a feledhetetlen bestsellerek helyett. A részben az Egyesült Államok egy apró múzeumának alagsorában fellelhető, részben online is hozzáférhető Brautigan Könyvtár Az abortusz című regény nyomán született, és a történetmesélés szabadságára fókuszál. Íme, „a világ legszeretetreméltóbb írójának”, a könyvipar szigorú kapuőreinek és annak a könyvtárnak a sztorija, ahol a világirodalom nem kívánt kéziratai kísértenek.

Címlapkép: Richard Brautigan ‒ Wikipedia

Tovább olvasok

Hallgasd meg A hollót száz híresség hangján!

Vándorszínészek gyermeke volt, és a detektívtörténetek atyjának nevezik. Edgar Allan Poe szenvedélyes olvasó, ivó és szerencsejáték-adósság felhalmozó hírében állt. A halloween-i Spenótban Poe A holló című versének történetét jártuk körül. A költeményét, ami inspirálta Nabokovot és Malamudot, megihlette Ravelt és Gauguint, és egy amerikaifoci csapatnak is nevet adott. Megmutattuk, hogy hangzik A holló, ha Neil Gaiman, Lou Reed, Stan Lee, netán Balsai Móni, David Bowie vagy Miki egér olvassa fel a sorait. Kár lenne kihagyni!

 

Hallgasd meg A hollót száz híresség hangján!
Hallgasd meg A hollót száz híresség hangján!

Edgar Allan Poe verse a 19. század közepén körbeturnézta az Egyesült Államok irodalmi lapjait, aztán megbabonázta Baudelaire-t, inspirálta Nabokovot és Malamudot, megihlette Ravelt és Gauguint, és egy amerikaifoci csapatnak is nevet adott. Megmutatjuk, hogy hangzik A holló, ha Neil Gaiman, Lou Reed, Stan Lee, netán Balsai Móni, David Bowie vagy Miki egér olvassa fel a sorait.

Nyitókép: replit.com

Tovább olvasok

Az ember, aki feltalálta a szeretet ünnepét – Charles Dickens Karácsonyi éneke

Egyetlen irodalmi mű sem volt akkora hatással az ünnepi időszakra, mint Dickens Karácsonyi éneke. Ebenezer Scrooge kísérteties megváltozástörténete rajta hagyta a nyomát a popkultúrán, a karácsonyi ünnepkörön és bennünket, olvasókat is megváltoztatott. Így aztán magától értetődő volt, hogy Dickens 180 éve megjelent klasszikusának történetét dolgoztuk fel karácsony előtt. A mindössze hat hét alatt megírt, öt versre osztott kisregény főhőse megváltoztatja életét, és megfogadja, hogy nagylelkűen, előzékenyen és kedvesen bánik ezután a környezetében mindenkivel ‒ élethosszig őrizve így a karácsony éthoszát. Nagy tragédiája viszont, hogy máig magának való, megkeseredett vénségként emlékszünk rá, az angol nyelv pedig a fösvény szinonimájaként használja a vezetéknevét.

Az ember, aki feltalálta a szeretet ünnepét – Charles Dickens Karácsonyi éneke
Az ember, aki feltalálta a szeretet ünnepét – Charles Dickens Karácsonyi éneke

Egyetlen irodalmi mű sem volt akkora hatással az ünnepi időszakra, mint Charles Dickens 1843. december 19-én, vagyis pontosan 180 éve megjelent Karácsonyi ének című kisregénye. A zsugori protogrincs, Ebenezer Scrooge máig népszerű, kísérteties megváltozástörténete rajta hagyta a nyomát a nyelven, a popkultúrán, a karácsonyi ünnepkörön ‒ és bennünket, olvasókat is megváltoztatott.

Főoldali nyitókép: John Leech a Karácsonyi ének első kiadásához készített illusztrációi. Forrás: Wikipedia

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Az Arany Kódex felkerült az UNESCO világemlékezet-listájára

Felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világemlékezet-listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban őrzött, a tinta színe után Arany Kódexnek nevezett Codex Aureus.

...
Nagy

Mi köze Nero császárnak A nagy Gatsbyhez? – regénycímek nyomában

Mit jelent a миру мир szókapcsolat? Miért tart egy vadember Shakespeare-köteteket a hóna alatt, és ki az a Trimalchio, akihez F. Scott Fitzgerald oly sokáig ragaszkodott? Három klasszikus regénycím forrásai után nyomozunk.

...
Hírek

Milyen könyveket olvasott Napóleon két csata között?

Életrajzírói szerint a császár úgy szerette a könyveket, mint a háborús stratégiát. És nemcsak a hadműveleteket tervezte meg alaposan, hanem egy utazó könyvtár összeállítására is utasítást adott.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

...
Szórakozás

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Jonathan Glazer Cannes-nagydíjas, öt Oscarra jelölt filmje szokatlan módon közelíti meg a holokausztot: Rudolf Hösst és családját követjük benne, a zsidók szenvedését pedig hangok „testesítik meg”.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Újraolvasó rovatunkban ezúttal Virginia Woolf legismertebb regényét, a Mrs. Dallowayt poroltuk le, természetesen Tandori Dezső fordításában.

...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

...
Kritika

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

Alan Moore korszakalkotó képregényes legenda, ami nem gátolta meg abban, hogy páros lábbal szálljon bele az alkotókat kizsákmányoló iparba és az infantilis rajongókba. A Megvilágosodások a hét könyve.

...
Nagy

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Milyen birodalmi hagyományt folytat Putyin a nők elleni erőszakkal? Milyen színes történeteket rejtenek az Andrássy út házai? Milyen események vezettek a ma háborúihoz Izraelben és Ukrajnában? Hogyan fulladt vérbe az európai gőg Mexikóban?

...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.