Minden, ami a magyarórán túlmutat ‒ a Spenót legjobb cikkei 2023-ban

Minden, ami a magyarórán túlmutat ‒ a Spenót legjobb cikkei 2023-ban

Augusztusban új rovatot indítottunk a Könyvesen. A Spenót mindenféle irodalomtörténethez kapcsolódó érdekességről szól, egy-egy szerzői életrajzban, műben vagy a könyv utóéletében ugyanis rengeteg apró, ismert vagy kevésbé tudott történet bukkanhat fel, amiknek eddig is szerettünk utánamenni, mostantól viszont rendszeresen és rovatformában tesszük ezt. A Spenót egyébként az 1964-1966 között az Akadémiai Kiadónál, az MTA Irodalomtudományi Intézete megbízásából megjelent A magyar irodalom története című hatkötetes alapműről kapta a nevét, ami a spenótzöld borítójáról volt ismert a bölcsészek között. A Spenótban viszont igyekszünk megmutatni az irodalom történeteinek legkülönbözőbb árnyalatait.

vn | 2023. december 28. |

A „leggyönyörűbb nyomtatott könyv” felhőbe költözött, és mindenki számára elérhető

Nemrég digitálisan is elérhető lett a világ legszebb nyomtatott könyveként számon tartott, 1896-ban kevesebb mint ötszáz példányban megjelent, közel száz fametszettel díszített, Geoffrey Chaucer műveit tartalmazó kötet. A legelején a Canterbury mesék olvasható. Az a mű, amely egy épület ‒ a canterburyi katedrális ‒ előtt hajt fejet. Így már az is jobban érhető, hogy mennyire jól eshetett a középkorért rajongó, a szóban forgó székesegyház restaurálási munkálatai ellen röpiratban tiltakozó, a könyvet megjelentető William Morrisnak az illusztrációkat készítő barátja megjegyzése, mely szerint egy „zsebkatedrálissal ér fel ez a kötet”. Íme, a tíz kilónál is nehezebb, disznóbőrbe kötött páratlan kiadvány díszes metszetei, iniciáléi és nem mindennapi története:

 

A „leggyönyörűbb nyomtatott könyv” felhőbe költözött, és mindenki számára elérhető
A „leggyönyörűbb nyomtatott könyv” felhőbe költözött, és mindenki számára elérhető

Nemrég digitálisan is elérhető lett a világ legszebb nyomtatott könyveként számon tartott, 1896-ban, kevesebb mint ötszáz példányban megjelent, közel száz fametszettel díszített, Geoffrey Chaucer műveit tartalmazó kötet.

Tovább olvasok

A világ leghosszabb fantasyje, és szerzőjének a cselekménynél is különösebb élete

A tizenötezer, sűrűn gépelt oldalas, közel háromszáz illusztrációval színesített fantasyt tizenhét évesen kezdte el írni, és hat évtizeden át bővítgette egy Henry Darger nevű férfi, aki napközben egy chicagói kórházban takarított. De hogy kerülnek a világ egyik legfontosabb kortárs gyűjteményét gondozó csúcsintézmény honlapjára egy olyan hobbista meglátásai, aki életében jószerivel senkivel sem érintkezett? Henry Darger, a Vivian lányok, a magány, a terápiás írás, az abúzusok és a fantázia szárnyalásának történetéből ez is kiderül.

 

A világ leghosszabb fantasyje, és szerzőjének a cselekménynél is különösebb élete
A világ leghosszabb fantasyje, és szerzőjének a cselekménynél is különösebb élete

A tizenötezer, sűrűn gépelt oldalas, közel háromszáz illusztrációval színesített fantasyt tizenhét évesen kezdte el írni, és hat évtizeden át bővítgette egy Henry Darger nevű magányos férfi, aki napközben egy chicagói kórházban takarított.

Tovább olvasok

Az anarchista király, aki megalapította a világ első könyvvárosát

Richard Boothot egyesek őrültnek, mások prófétának tartották, de az kétségtelen, hogy neki köszönhetően került könyvrajongók millióinak bakancslistájára egy alig kétezer lakosú, az angol-walesi határon található kistelepülés. A társaságkedvelő, harsány és arisztokratikus különc Hay-on-Wye lerobbant, egykori tűzoltóállomásának helyén nyitott apró könyvesboltja ugyanis akkorára nőtt, hogy azóta is csodájára jár a világ. Booth nemesi címeket adományozott, úti okmányokat állított ki, miniszterelnöknek nevezte ki a lovát, saját pénzt nyomtatott, a kabinetje pedig havi rendszerességgel ülésezett – a városka népszerű kocsmájának törzsasztalánál. És ez még nem minden…

 

Az anarchista király, aki megalapította a világ első könyvvárosát
Az anarchista király, aki megalapította a világ első könyvvárosát

Richard Boothot egyesek őrültnek, mások prófétának tartották, de az kétségtelen, hogy neki köszönhetően került könyvrajongók millióinak bakancslistájára egy alig kétezer lakosú, az angol-walesi határon található kistelepülés.

Tovább olvasok

Az Ezeregyéjszaka Floridában? Glenn Curtiss berobbantotta az amerikai repülést, aztán várost alapított

1927. január 8-án egy csapat arabnak öltözött lovas vágtatott ki az opa-lockai városháza kapuján. Az volt a tervük, hogy rajtaütnek az Orange Blossom Special vonaton, és elfogják a rajta utazó floridai kormányzót és üzletembereket. Az akció csupán az első volt abban a programsorozatban, amit Glenn Curtiss talált ki, hogy megünnepelje a Miamit New Yorkkal összekötő luxusvonatot, illetve azt, hogy első megállója az általa alapított város. Az 1920-as évek Amerikája ugyanis elég őrült hely volt ahhoz, hogy a feltaláló és a repülés úttörője, Glenn Curtiss befektetésként Az ezeregyéjszaka meséiből ihletődve építsen meg egy egész várost. Utána pedig jött a hurrikán.

 

Az Ezeregyéjszaka Floridában? Glenn Curtiss berobbantotta az amerikai repülést, aztán várost alapított
Az Ezeregyéjszaka Floridában? Glenn Curtiss berobbantotta az amerikai repülést, aztán várost alapított

Az 1920-as évek Amerikája elég őrült hely volt ahhoz, hogy a feltaláló és a repülés úttörője, Glenn Curtiss befektetésként Az ezeregyéjszaka meséiből ihletődve építsen meg egy egész várost. Utána jött a hurrikán.

Tovább olvasok

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

A gyerekirodalomban rengeteg medvét tartanak számon – ott van kapásból Paddington vagy épp Balu, a magyarok közül Vackor, és akkor Tandori medvéiről még nem is beszéltünk –, de mind közül az egyik legismertebb Micimackó. A Százholdas pagony lakója Magyarországon Karinthy Frigyes fordításában lett népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, milyenek voltak a korabeli kritikák, és kinek a keresztnevét kapta a címszereplő? Cikkünkben mindennek utánajártunk.

 

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését
Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

Tovább olvasok

Elkaszált ötletek, összetört majonézes üvegek és az örökkévalóság ‒ a Brautigan Könyvtár

Hallottatok már az ittas vezetők elnyomását részletező filippikákról, amiket Donald McNowski írt? Megvannak a massachusetts-i Albert E. Helzner mindennapi életből merítő bölcsességei, esetleg a David Lee Johnston álomnaplóiból építkező Amerikai Ödipusz? Hát a hagymás szendvicsekért, valamint a halott nők ruháiért rajongó Etherley Murray önéletrajzának végiglapoztátok-e már a fejezeteit? Ugye, nem. És ez aligha véletlen, elvégre ezek a kéziratok nem jelentek meg soha. Létezik viszont egy gyűjtemény, ami az elfeledésre ítélt szövegeknek nyújt menedéket a feledhetetlen bestsellerek helyett. A részben az Egyesült Államok egy apró múzeumának alagsorában fellelhető, részben online is hozzáférhető Brautigan Könyvtár Az abortusz című regény nyomán született, és a történetmesélés szabadságára fókuszál. Íme, a „a világ legszeretetreméltóbb írójának”, és annak a könyvtárnak a sztorija, ahol a világirodalom nem kívánt kéziratai kísértenek.

 

Elkaszált ötletek, összetört majonézes üvegek és az örökkévalóság ‒ a Brautigan Könyvtár
Elkaszált ötletek, összetört majonézes üvegek és az örökkévalóság ‒ a Brautigan Könyvtár

Létezik egy gyűjtemény, ami az elfeledésre ítélt szövegeknek nyújt menedéket a feledhetetlen bestsellerek helyett. Íme, a „a világ legszeretetreméltóbb írójának”, és annak a könyvtárnak a sztorija, ahol a világirodalom nem kívánt kéziratai kísértenek.

Tovább olvasok

Hallgasd meg A hollót száz híresség hangján!

Vándorszínészek gyermeke volt, és a detektívtörténetek atyjának nevezik. Edgar Allan Poe szenvedélyes olvasó, ivó és szerencsejáték-adósság felhalmozó hírében állt. A halloween-i Spenótban Poe A holló című versének történetét jártuk körül. A költeményét, ami inspirálta Nabokovot és Malamudot, megihlette Ravelt és Gauguint, és egy amerikaifoci csapatnak is nevet adott. Megmutattuk, hogy hangzik A holló, ha Neil Gaiman, Lou Reed, Stan Lee, netán Balsai Móni, David Bowie vagy Miki egér olvassa fel a sorait. Kár lenne kihagyni!

 

Hallgasd meg A hollót száz híresség hangján!
Hallgasd meg A hollót száz híresség hangján!

Edgar Allan Poe verse inspirálta Nabokovot és Malamudot, megihlette Ravelt és Gauguint, és egy amerikaifoci csapatnak is nevet adott. Megmutatjuk, hogy hangzik A holló, ha Neil Gaiman, Lou Reed, Stan Lee, netán Balsai Móni, David Bowie vagy Miki egér olvassa fel a sorait.

Tovább olvasok

Az ember, aki feltalálta a szeretet ünnepét – Charles Dickens Karácsonyi éneke

Egyetlen irodalmi mű sem volt akkora hatással az ünnepi időszakra, mint Dickens Karácsonyi éneke. Ebenezer Scrooge kísérteties megváltozástörténete rajta hagyta a nyomát a popkultúrán, a karácsonyi ünnepkörön és bennünket, olvasókat is megváltoztatott. Így aztán magától értetődő volt, hogy Dickens 180 éve megjelent klasszikusának történetét dolgoztuk fel karácsony előtt. A mindössze hat hét alatt megírt, öt versre osztott kisregény főhőse megváltoztatja életét, és megfogadja, hogy nagylelkűen, előzékenyen és kedvesen bánik ezután a környezetében mindenkivel ‒ élethosszig őrizve így a karácsony éthoszát. Nagy tragédiája viszont, hogy máig magának való, megkeseredett vénségként emlékszünk rá, az angol nyelv pedig a fösvény szinonimájaként használja a vezetéknevét.

Az ember, aki feltalálta a szeretet ünnepét – Charles Dickens Karácsonyi éneke
Az ember, aki feltalálta a szeretet ünnepét – Charles Dickens Karácsonyi éneke

Egyetlen irodalmi mű sem volt akkora hatással az ünnepi időszakra, mint Dickens Karácsonyi éneke. Ebenezer Scrooge kísérteties megváltozástörténete rajta hagyta a nyomát a popkultúrán, a karácsonyi ünnepkörön és bennünket, olvasókat is megváltoztatott.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Az Arany Kódex felkerült az UNESCO világemlékezet-listájára

Felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) világemlékezet-listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárban őrzött, a tinta színe után Arany Kódexnek nevezett Codex Aureus.

...
Nagy

Mi köze Nero császárnak A nagy Gatsbyhez? – regénycímek nyomában

Mit jelent a миру мир szókapcsolat? Miért tart egy vadember Shakespeare-köteteket a hóna alatt, és ki az a Trimalchio, akihez F. Scott Fitzgerald oly sokáig ragaszkodott? Három klasszikus regénycím forrásai után nyomozunk.

...
Hírek

Milyen könyveket olvasott Napóleon két csata között?

Életrajzírói szerint a császár úgy szerette a könyveket, mint a háborús stratégiát. És nemcsak a hadműveleteket tervezte meg alaposan, hanem egy utazó könyvtár összeállítására is utasítást adott.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Lehet, hogy az álom az alvás lényege? – 3 könyv, amiben az álom fontos szerepet játszik

Bár sokszor nem tűnik többnek az alvás furcsa mellékhatásánál – és persze tudattalanunk kedvelt játszóterénél –, előfordulhat, hogy az álom valójában egy létszükséglet.

...
Zöld

A Mitágó-erdő sűrűjébe a hősök és az olvasók is belevesznek – 40 éves a modern fantasy mesterműve

Ősidőkben gyökerező erdők, újjászülető harcos hercegnők, apák és fiúk, az elme történetteremtő képessége, Freud és Jung, Tolkien, növényhorror és növényvakság a fantasyben, valamint az ember és a nem emberi világ szoros kapcsolata is szóba kerül a podcastban.

...
Zöld

5 empatikus készség, ami megmentheti a párkapcsolatodat

Nincs párkapcsolat konfliktus nélkül – a kérdés tehát nem az, hogyan kerüljünk el egy összezördülést, hanem hogy hogyan kezeljük együttérzéssel. Íme öt tipp egy egészségesebb kapcsolatért.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Viszály: kinek fáj jobban az árulás, Capoténak vagy a Hattyúknak?

Fényűzés, intrika, hűtlenség, egy megtörtént botrány, sztárszínészek –  a Viszály: Capote és a Hattyúk című sorozatban minden adott a sikerhez. Megnéztük.

...
Szórakozás

Ezeket az új adaptációkat nézd májusban a Disney+-on!

A Disney+ április végi és májusi premierjei között négy könyvadaptációt is találsz. 

...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Monumentális, melegszívű, szellemes – így emlékeztek híres írók Paul Austerre

A nagy amerikai író, Paul Auster halála az egész irodalmi világot megrendítette. Mások mellett IanMcEwan, Joyce Carol Oates és Richard Powers is megemlékezett róla, de magyar fordítóját is megkérdeztük arról, hogyan látta őt. 

...
Nagy

„Még mindig őrült vagyok, talán őrültebb mint valaha” – Paul Auster, az író, aki rábízta magát a véletlenre

Paul Auster életművének a teremtés, a megszállottság, az írás és az élet a legfontosabb motívumai. Összegyűjtöttük az április 30-án, 77 éves korában elhunyt szerző pályájának legfontosabb állomásait.

...
Kritika

Öröklődő traumákról és elveszett gyerekekről szól Susanne Abel sikerkönyve

Mit jelent, ha egy anyát elszakítják a gyerekétől? Hogy élhetünk teljes életet, ha nem ismerjük a családunk történetét? Ezeket a kérdéseket járja körül az El a kezekkel Gretától!, egy magával sodró regény, ami elsők között beszél a háború utáni „Barna Babák” tragédiájáról. 

...
Nagy

Jövő héten magyarérettségi – mi változik és mi várható?

A mostani végzősök azok, akik a középiskolát a Covid-járvány közepén, online oktatásban kezdték, most pedig az elsők, akiktől már az új NAT követelményeit kérik számon. Megnéztük, mire készülhetnek.

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha jobban meg akarod ismerni a roma irodalom gazdagságát!

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írókat és kutatókat kértünk meg, hogy ajánljanak olvasnivalókat a roma irodalomból. Cikkünkben most összegyűjtöttük ezeket.

...
Nagy

K. Varga Bence: Akna és kampó

„Egyetlen perc. Fent sár és csizma, lent betoncsend, torokkattanás” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a második rész.