„A Császár azt kívánja, hogy készíts egy ezerkötetes, utaztatható könyvtárat” – olvasható az Open Culture által idézett, 1803. július 8-án kelt parancsban, amely arról is rendelkezik, hogy a helytakarékosság jegyében apróbb méretben nyomtassák újra,
illetve a lehető legrugalmasabb borítókba kössék a köteteket.
Hogy milyen műveket tartott a tábori éjjeliszekrényén Napóleon? Az imént idézett parancs szerint a válogatásnak tartalmaznia kellett negyven kötetnyi vallásos irodalmat, negyven drámát, negyven eposzt, hatvan verseskötetet, száz regényt, illetve számtalan emlékiratot – de a praktikusság jegyében egyik sem lehetett hatszáz oldalnál vastagabb.
A barcelonai könyvtárat a világ legjobb új nyilvános könyvtárának választotta a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) rotterdami kongresszusán. A munkásnegyedben található Gabriel García Márquez könyvtár a latin-amerikai irodalomra specializálódott.
Tovább olvasokEgy eredetileg a Sacramento Daily Union hasábjain, 1885-ben megjelent cikkben (amiből Austin Kleon közölt részleteket a tumblr-oldalán) pedig az áll, hogy a császár könyvtárosa nagyjából hatvanasával pakolta össze a kiválasztott köteteket a hadjáratok előtt. Napóleon könyves ládikója tölgyfából készült, és kívül-belül bőrrel vonták be.
Napoleon's travelling library which he took on his campaigns. Early Kindle. pic.twitter.com/0WDKrNX14i
— Cork County Council Library & Arts Service (@corkcolibrary) January 8, 2014
A fenti, a Cork Megyei Könyvtár által tweetelt képen látható, hogy is nézhetett ki a csomag.
Létezik egy gyűjtemény, ami az elfeledésre ítélt szövegeknek nyújt menedéket a feledhetetlen bestsellerek helyett. Íme, a „a világ legszeretetreméltóbb írójának”, és annak a könyvtárnak a sztorija, ahol a világirodalom nem kívánt kéziratai kísértenek.
Tovább olvasokSzóval, ha Napóleonnak nem is volt Kindle-je, az idézett rendelet mintha a digitális korban megvalósult fejlesztést előlegezné meg, még ha analóg módon is.
Forrás: Open Culture
