Stephen King legújabb kötete, a Minél véresebb négy új kisregénnyel borzolja az idegeinket. Gondosan felépített karakterei belakják a képzeletünket, hol tükröt tartva, hol tíz körömmel kifordítva a belsőnket. Kingnek csupán két dolog fontos: hogy az olvasója magára ismerjen, és hogy ez a szembesítés legyen minél véresebb.
Mi baja Stephen Kingnek a gyerekekkel? - Könyves magazin
Stephen King új könyve, Az intézet – filmes zsargonnal élve – egy Tűzgyújtó-reboot. Az 1980-as klasszikusában egy nyolc éves kislányt rabol el a csúf, gaz állami intézmény, hogy nem mindennapi képességeit a saját céljaira kiaknázza. Az intézet ellenben magára az intézményre fókuszál, valamint arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehet-e létjogosultsága az abúzus bármilyen formájának egy magasztos cél érdekében? Azt mondod elszörnyedve, hogy szó sem lehet róla? És ha lehetőség adódna rá, hogy Hitler életének fonala már gyerekkorában elszakadjon?
A Mr. Harrigan telefonja az okostelefonok hőskorába kalauzol, ami nem is volt olyan régen: King ezt a tizennégy évvel ezelőtti időszakot is ugyanolyan fájón eleven nosztalgiával képes megidézni, mint az Az az ’50-es éveket. Ebben persze nagy szerepet játszik, hogy ezúttal is gyerekszemmel csodálkozhatunk rá a világra, benne az ifjú Craig és a magának való, idős és némileg fösvény Mr. Harrigan barátságára.
Stephen King a mindennapjainkban találta meg a gonoszt - Könyves magazin
Miért szeretünk borzongani? Mitől jó egy horror, és mi lehet Stephen King sikerének titka? Vajon mit takarhat pszichológusszemmel a „ragyogás” képessége? Mely lélektani tényezők és hogyan kapnak szerepet King műveiben, és mit olvas ki belőlük egy praktizáló pszichológus? A Stephen King és a horror lélektana virtuális előadásán jártunk.
A szerző, a 2006-ban megjelent A mobil című regényével ellentétben, ezúttal az okostelefonok előnyeit sorakoztatja fel, nem rejtve véka alá azt sem, hogy a mobilkészülékek roppant praktikus alkalmazásai a láncszemek, amelyek eltéphetetlen láncot alkotva a függőség bilincsébe zárják az embert. A lényeg mégis a kapcsolat, amely elé, King kiapadhatatlanul morbid fantáziájában még a halál sem gördíthet akadályt: összeköt az életen innen és a síron túl.
Hiába van ma már ott az egész világ az okostelefonunkban, magányosabbak vagyunk vele, mint nélküle.
A három felvonásos Chuck élete a kötet legzavarbaejtőbb és egyben legabszurdabb története, a fordított időrendjével, a látszólag elkülönülő epizódjaival, és a már-már filozofikus magasságaival. A bibliai Márk evangéliuma 5. fejezetének 9. versében olvasható „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.” passzusából Walt Whitman Ének magamról című versének egy sorából ("Én nagy vagyok, sokaságok vannak bennem.") King egész életet épít fel. Az első felvonás olyan, mint egy kafkai Alkonyzóna vagy Black Mirror epizód, amelyben Dmitry Glukhovsky Szürkülete találkozik Dr. Seuss Hortonjával. A Setét Torony sokvilágos multiverzumát a szerző ezúttal belevetíti az egyénbe, amellyel a tükör tükörképének irodalmi kaleidoszkópját tárja elénk.
Stephen King új befejezést írt a Végítélethez - Könyves magazin
Stephen King 1978-ban megjelent Végítéletében egy halálos kór letarolja Amerikát. Több mint négy évtizeddel később nehéz nem meglátni a párhuzamot a valósággal, bár ez ellen legjobban maga az író tiltakozik. A Végítéletből az 1994-es minisorozat után új adaptáció készült, amelyet még a koronavírus megjelenése előtt forgattak. A sorozatot azoknak is érdemes lehet megnézniük, akiknek már a könyökükön jön ki a történet: Stephen King új befejezést írt hozzá.
A belső világ poszt-apokaliptikus történéseiben fásultan mozgó alakokban akaratlanul is magunkra ismerhetünk. A környezeti katasztrófák közepette változtatni képtelen ember a maga ördögi köreit futja, aminek a neve: napi rutin. A civilizált embert jobban zavarja a szakadozó internet, mint a darabjaira hulló világa. Nincs fontosabb számára a kapcsolatnál (lásd: Mr. Harrigan telefonja!), mert
ez az, ami meghatározza: csak mások szemében tükröződve képes meglátni saját magát.
A második felvonás egy táncos-zenés "örömóda" Kingtől, ujjgyakorlat magáról az életről, az elszalasztott lehetőségekről, amelyek nap mint nap megnyílnak előttünk, de mégsem ragadjuk meg őket, mert hajt minket előre a szüzsénk - de ettől még ezek a mieink. A harmadik epizód egységes narratívába foglalja az első két felvonást egy Oscar Wilde-ot idéző megoldással. A Chuck élete egy rendhagyó történet Stephen Kingtől, amihez hasonlót még nem olvashattunk.
Egy pályaelhagyó bérgyilkosról szól Stephen King új regénye - Könyves magazin
Bosszú, szerelem, élet-halál és egy borzasztóan összetett főhős - nagyjából ezt ígéri Stephen King új regénye, a Billy Summers.
A címadó Minél véresebb című kisregény egy Mr. Mercedes spin-off. King a Bill Hodges-trilógiával a természetfeletti krimi ingoványos talajára tévedt, ahol a természeti törvényeken és a logikán gyakran átlép a képzelet. A Mr. Mercedes az aprólékosan kidolgozott karaktereivel, a vágtató cselekményével és a viszonylag földhözragadt történetével a trilógia csúcsdarabja. Mellékszereplői közül nőtte ki magát a kissé neurotikus Holly Gibney karaktere, aki a detektív Bill Hodges nyomdokaiba lépve üzent hadat a természetfelettinek.
King a Mr. Mercedes-szel tulajdonképpen saját X-akták sorozatot indított útjára, amelynek legújabb epizódja a Minél véresebb.
Gibney figurája az előző King-regényben, a felemásra sikerült A kívülállóban kapott maga mellé társat, az új kisregényben már csak szólózik. Megérdemelte a saját sztorit, amely mintha az Éjjeli féreg bicskanyitogató krimijéből merítene, összemosva a helyszíni tudósítókat a média hiénáival. King képtelen szabadulni A kívülállótól, pedig nincs ennyi kraft abban a sztoriban. Amiért mégis érdemes elmélyedni ebben a kisregényben, az maga Holly Gibney, akinek figuráját King most alaposan körüljárja, miközben szőrmentén érinti a rasszizmus és az öregkori demencia témáit is.
Elhunyt Bihari György, Stephen King fordítója - Könyves magazin
2020. szeptember 19-én, 68 éves korában elhunyt Bihari György műfordító – adta hírül az Európa Könyvkiadó.
Az utolsó kisregény, A patkány egy novellistaként megfeneklett íróról szól, aki úgy érzi, többre hivatott. Egy nap mégis homlokon csókolja a Múzsa, de saját magán képtelen felülemelkedni. Egy fausti alku révén azonban nemcsak az írói válságának, hanem a maradék emberségének is sikerül búcsút intenie. A patkány az alkotás folyamatába nyújt bepillantást, és hogy milyen árat kell fizetnie az írónak egy regényért.
Két klasszikus horror toposz keveredik benne: a válságba jutott íróé (King otthonosan mozog benne) és a kis erdei faházé (ahol bármi megtörténhet). A kettőből valami szürreálisan egyedi kerekedik. King itt már nem bírja megállni, és egy kicsit politizál. Ennyi talán még bele is fér. A kisregényben az alkotás folyamata mellett hangot kap az író „hátországa” is, a szerettei, akiknek osztozniuk kell a szerző személyén egy papírra vetett képzeletbeli fantáziavilággal.
Stephen King legújabb krimijének gyerek főhőse a halottakkal társalog - Könyves magazin
Tavasszal jelenik meg Stephen King új könyve, a Later, amely egy különleges képességekkel rendelkező kisfiú történetét meséli el. James Conklin szokatlan tehetségével még az egyedülálló édesanyjának és az ő detektív szeretőjének is tudna segíteni – csak borzalmas áron. Az új krimibe most az Entertainment Weekly-n bele is lehet olvasni.
A Minél véresebb a négy kisregényével túlzás nélkül az elmúlt hét év legjobb Stephen King kötete. Éppoly magával ragadóak ezek a történetek, mint a korai regényei: ellenállhatatlanul merítenek meg a lélek sötét bugyraiban, miközben szépirodalmi igényességgel festik föl a karaktereiket. A könyv borítója pedig mindent visz: az ember csak forgatja és forgatja, akárcsak a kötet történeteit magában.
