Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

Stephen King megmutatja, hogy a szakadozó internet jobban érdekel minket, mint a széthulló világ

Kapcsolatról, fausti alkuról, valamint az önmagából kifordult világunkról mesél Stephen King négy új kisregényében. A Minél véresebb hol krimi, hol horror, egyszer morbid, máskor kafkai, de garantáltan ránk hozza a frászt.

Bányász Attila | 2021. május 03. |
Stephen King
Minél véresebb
Ford.: Pék Zoltán, Európa, 2021, 368 oldal
-

Stephen King legújabb kötete, a Minél véresebb négy új kisregénnyel borzolja az idegeinket. Gondosan felépített karakterei belakják a képzeletünket, hol tükröt tartva, hol tíz körömmel kifordítva a belsőnket. Kingnek csupán két dolog fontos: hogy az olvasója magára ismerjen, és hogy ez a szembesítés legyen minél véresebb.

Mi baja Stephen Kingnek a gyerekekkel? - Könyves magazin

Stephen King új könyve, Az intézet – filmes zsargonnal élve – egy Tűzgyújtó-reboot. Az 1980-as klasszikusában egy nyolc éves kislányt rabol el a csúf, gaz állami intézmény, hogy nem mindennapi képességeit a saját céljaira kiaknázza. Az intézet ellenben magára az intézményre fókuszál, valamint arra a kérdésre keresi a választ, hogy lehet-e létjogosultsága az abúzus bármilyen formájának egy magasztos cél érdekében? Azt mondod elszörnyedve, hogy szó sem lehet róla? És ha lehetőség adódna rá, hogy Hitler életének fonala már gyerekkorában elszakadjon?

A Mr. Harrigan telefonja az okostelefonok hőskorába kalauzol, ami nem is volt olyan régen: King ezt a tizennégy évvel ezelőtti időszakot is ugyanolyan fájón eleven nosztalgiával képes megidézni, mint az Az az ’50-es éveket. Ebben persze nagy szerepet játszik, hogy ezúttal is gyerekszemmel csodálkozhatunk rá a világra, benne az ifjú Craig és a magának való, idős és némileg fösvény Mr. Harrigan barátságára.

Stephen King a mindennapjainkban találta meg a gonoszt - Könyves magazin

Miért szeretünk borzongani? Mitől jó egy horror, és mi lehet Stephen King sikerének titka? Vajon mit takarhat pszichológusszemmel a „ragyogás” képessége? Mely lélektani tényezők és hogyan kapnak szerepet King műveiben, és mit olvas ki belőlük egy praktizáló pszichológus? A Stephen King és a horror lélektana virtuális előadásán jártunk.

A szerző, a 2006-ban megjelent A mobil című regényével ellentétben, ezúttal az okostelefonok előnyeit sorakoztatja fel, nem rejtve véka alá azt sem, hogy a mobilkészülékek roppant praktikus alkalmazásai a láncszemek, amelyek eltéphetetlen láncot alkotva a függőség bilincsébe zárják az embert. A lényeg mégis a kapcsolat, amely elé, King kiapadhatatlanul morbid fantáziájában még a halál sem gördíthet akadályt: összeköt az életen innen és a síron túl.

Hiába van ma már ott az egész világ az okostelefonunkban, magányosabbak vagyunk vele, mint nélküle.

A három felvonásos Chuck élete a kötet legzavarbaejtőbb és egyben legabszurdabb története, a fordított időrendjével, a látszólag elkülönülő epizódjaival, és a már-már filozofikus magasságaival. A bibliai Márk evangéliuma 5. fejezetének 9. versében olvasható „Légió a nevem, mert sokan vagyunk.” passzusából Walt Whitman Ének magamról című versének egy sorából ("Én nagy vagyok, sokaságok vannak bennem.") King egész életet épít fel. Az első felvonás olyan, mint egy kafkai Alkonyzóna vagy Black Mirror epizód, amelyben Dmitry Glukhovsky Szürkülete találkozik Dr. Seuss Hortonjával. A Setét Torony sokvilágos multiverzumát a szerző ezúttal belevetíti az egyénbe, amellyel a tükör tükörképének irodalmi kaleidoszkópját tárja elénk.

Stephen King új befejezést írt a Végítélethez - Könyves magazin

Stephen King 1978-ban megjelent Végítéletében egy halálos kór letarolja Amerikát. Több mint négy évtizeddel később nehéz nem meglátni a párhuzamot a valósággal, bár ez ellen legjobban maga az író tiltakozik. A Végítéletből az 1994-es minisorozat után új adaptáció készült, amelyet még a koronavírus megjelenése előtt forgattak. A sorozatot azoknak is érdemes lehet megnézniük, akiknek már a könyökükön jön ki a történet: Stephen King új befejezést írt hozzá.

A belső világ poszt-apokaliptikus történéseiben fásultan mozgó alakokban akaratlanul is magunkra ismerhetünk. A környezeti katasztrófák közepette változtatni képtelen ember a maga ördögi köreit futja, aminek a neve: napi rutin. A civilizált embert jobban zavarja a szakadozó internet, mint a darabjaira hulló világa. Nincs fontosabb számára a kapcsolatnál (lásd: Mr. Harrigan telefonja!), mert 

ez az, ami meghatározza: csak mások szemében tükröződve képes meglátni saját magát.

A második felvonás egy táncos-zenés "örömóda" Kingtől, ujjgyakorlat magáról az életről, az elszalasztott lehetőségekről, amelyek nap mint nap megnyílnak előttünk, de mégsem ragadjuk meg őket, mert hajt minket előre a szüzsénk - de ettől még ezek a mieink. A harmadik epizód egységes narratívába foglalja az első két felvonást egy Oscar Wilde-ot idéző megoldással. A Chuck élete egy rendhagyó történet Stephen Kingtől, amihez hasonlót még nem olvashattunk.

Egy pályaelhagyó bérgyilkosról szól Stephen King új regénye - Könyves magazin

Bosszú, szerelem, élet-halál és egy borzasztóan összetett főhős - nagyjából ezt ígéri Stephen King új regénye, a Billy Summers.

A címadó Minél véresebb című kisregény egy Mr. Mercedes spin-off. King a Bill Hodges-trilógiával a természetfeletti krimi ingoványos talajára tévedt, ahol a természeti törvényeken és a logikán gyakran átlép a képzelet. A Mr. Mercedes az aprólékosan kidolgozott karaktereivel, a vágtató cselekményével és a viszonylag földhözragadt történetével a trilógia csúcsdarabja. Mellékszereplői közül nőtte ki magát a kissé neurotikus Holly Gibney karaktere, aki a detektív Bill Hodges nyomdokaiba lépve üzent hadat a természetfelettinek.

King a Mr. Mercedes-szel tulajdonképpen saját X-akták sorozatot indított útjára, amelynek legújabb epizódja a Minél véresebb.

Gibney figurája az előző King-regényben, a felemásra sikerült A kívülállóban kapott maga mellé társat, az új kisregényben már csak szólózik. Megérdemelte a saját sztorit, amely mintha az  Éjjeli féreg bicskanyitogató krimijéből merítene, összemosva a helyszíni tudósítókat a média hiénáival. King képtelen szabadulni A kívülállótól, pedig nincs ennyi kraft abban a sztoriban. Amiért mégis érdemes elmélyedni ebben a kisregényben, az maga Holly Gibney, akinek figuráját King most alaposan körüljárja, miközben szőrmentén érinti a rasszizmus és az öregkori demencia témáit is.

Elhunyt Bihari György, Stephen King fordítója - Könyves magazin

2020. szeptember 19-én, 68 éves korában elhunyt Bihari György műfordító – adta hírül az Európa Könyvkiadó.

Az utolsó kisregény, A patkány egy novellistaként megfeneklett íróról szól, aki úgy érzi, többre hivatott. Egy nap mégis homlokon csókolja a Múzsa, de saját magán képtelen felülemelkedni. Egy fausti alku révén azonban nemcsak az írói válságának, hanem a maradék emberségének is sikerül búcsút intenie. A patkány az alkotás folyamatába nyújt bepillantást, és hogy milyen árat kell fizetnie az írónak egy regényért.

Két klasszikus horror toposz keveredik benne: a válságba jutott íróé (King otthonosan mozog benne) és a kis erdei faházé (ahol bármi megtörténhet). A kettőből valami szürreálisan egyedi kerekedik. King itt már nem bírja megállni, és egy kicsit politizál. Ennyi talán még bele is fér. A kisregényben az alkotás folyamata mellett hangot kap az író „hátországa” is, a szerettei, akiknek osztozniuk kell a szerző személyén egy papírra vetett képzeletbeli fantáziavilággal.

Stephen King legújabb krimijének gyerek főhőse a halottakkal társalog - Könyves magazin

Tavasszal jelenik meg Stephen King új könyve, a Later, amely egy különleges képességekkel rendelkező kisfiú történetét meséli el. James Conklin szokatlan tehetségével még az egyedülálló édesanyjának és az ő detektív szeretőjének is tudna segíteni – csak borzalmas áron. Az új krimibe most az Entertainment Weekly-n bele is lehet olvasni.

A Minél véresebb a négy kisregényével túlzás nélkül az elmúlt hét év legjobb Stephen King kötete. Éppoly magával ragadóak ezek a történetek, mint a korai regényei: ellenállhatatlanul merítenek meg a lélek sötét bugyraiban, miközben szépirodalmi igényességgel festik föl a karaktereiket. A könyv borítója pedig mindent visz: az ember csak forgatja és forgatja, akárcsak a kötet történeteit magában.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Miért utálta Stephen King a Kubrick-féle Ragyogást?

Stanley Kubrick 1980-ban adaptációt készített Stephen King A ragyogás című regényéből, amellyel megalapozta a horror műfaját. Az eredményt King egyáltalán nem szerette és éveken át nyilvánosan kritizálta. De vajon mi volt ennek az oka?

...
Nagy

Stephen King új befejezést írt a Végítélethez

Stephen King 1978-ban megjelent Végítéletében egy halálos kór letarolja Amerikát. Több mint négy évtizeddel később nehéz nem meglátni a párhuzamot a valósággal. A könyvet most újra adaptálták, az író ráadásul új befezést talált ki a történetnek. 

...
Hírek

Stephen King a mindennapjainkban találta meg a gonoszt

Miért szeretünk borzongani? Mitől jó egy horror, és mi lehet Stephen King sikerének titka? Vajon mit takarhat pszichológusszemmel a „ragyogás” képessége? Mely lélektani tényezők és hogyan kapnak szerepet King műveiben, és mit olvas ki belőlük egy praktizáló pszichológus? A Stephen King és a horror lélektana virtuális előadásán jártunk.

A hét könyve
Kritika
A rózsák sem gyógyítják meg a lelket és a farkat
...
Kritika

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

Száz évvel ezelőtt született Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. A centenáriumra megjelent életének egyik legérdekesebb irodalmi kísérlete, az Önéletrajzaim, amelyet ő „vertikális regényként” emlegetett, és amelyben nem a saját életének konkrét történéseit, hanem „figyelme önéletrajzát” akarta megírni. 

Hírek
...
Podcast

Polcz Alaine nagyon sok tervet dédelgetett

...
Könyves Advent

Ezekkel a pszichológiai könyvekkel ajándékozd meg magadat és másokat karácsonykor

...
Hírek

Mario Vargas Llosa új regényében az 1954-es guatemalai puccsról ír

...
Szórakozás

Nicolas Cage játssza Drakulát a Universal új feldolgozásában

...
Szórakozás

December 9-én dupla epizóddal érkezik a Szex és New York folytatása

...
Hírek

Ridley Scott elsimerte, jön a Szárnyas fejvadász-sorozat

...
Nagy

Versterápia: „Hogy mennyire szeretlek,/ arra gondoltam, s hogy együtt leszünk/ az ünnepen”

...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

Még több olvasnivaló
...
Nagy

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, az őszi Margón az új regényeik mellett a versekről és a hiányzó apafigurákról beszélgettünk velük. Közben kiderült, miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és miért igazi történetmesélő nép az izlandi.

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve.