A kém, aki bejön a hidegről, hűvösre kerülhet az új kémthrillerben

A kém, aki bejön a hidegről, hűvösre kerülhet az új kémthrillerben

Robert Dugoni thrilleríró itthon még korántsem örvend akkora népszerűségnek, mint a világ többi részén, de talán az Agave Könyveknél most megjelent A nyolcadik nővér tesz róla, hogy ez másként legyen. Az idén váratlanul elhunyt Jason Matthews örökébe lépő szerző új könysorozatával a kémthrillerek világát igyekszik meghódítani. A nyolcadik nővérből nem hiányzik az aktuálpolitika és az állami szervek kritikus szemlélete sem. Dugoni regényében a haza válik árulóvá.

Bányász Attila | 2021. november 04. |
Robert Dugoni
A nyolcadik nővér
Ford. Ipacs Tibor, Agave, 2021, 448 oldal
-

Jason Matthews Vörös veréb-trilógiája – szemben a címadó kötetből készült filmmel – számos olvasó szívét meghódította világszerte. A nagy gourmet hírében álló ex-CIA ügynök sajnos pont úgy járt, mint a Millenium-trilógia svéd írója, Stieg Larsson: korai halálukkal életük fő művét alkották meg. Robert Dugoni ugyan nem a kémek, hanem a jog világából igazolt át az írói pályára, viszont nagy tapasztalattal rendelkezik: könyveit huszonöt országban több mint két tucat nyelvre fordították le, és legalább hatmillió könyvet adott már el. Két krimisorozata korábban nálunk is bemutatkozott, mérsékelt sikerrel: az egyikben Tracy Crosswhite gyilkossági nyomozó ered a bűn nyomába, a másikban David Sloane ügyvéd csípi fülön a tetteseket a tárgyalóteremben, John Grisham stílusában. A nyolcadik nővér főhőse, Charles Jenkins a Sloane-regények visszatérő mellékszereplője, aki most Dugoni kémuniverzumában szerepet cserél kedvenc ügyvédjével.

A CIA volt tartótisztjének élete küzdelmét kell megvívnia a hazája ellen - Könyves magazin

Charles Jenkins, a CIA volt tartótisztje válaszút előtt áll: családja van, úton a második gyereke - a biztonsági tanácsadó cége pedig a csőd szélére került. Egy nap felkeresi az otthonában a volt rezidentúravezetője, és egy kockázatos megbízást ajánl neki: egy fedőtörténettel utazzon el Oroszországba, és keresse meg azt az orosz ügynököt, akiről azt feltételezik, hogy sorban végez a "Hét nővér" néven ismert amerikai kémsejt tagjaival.

A hatvanas évei közepén járó, ex-CIA-ügynöknek, Charles Jenkinsnek mesésen alakul az élete. Nem volt ez mindig így: amikor kiábrándultságában annak idején hátat fordított a hírszerző ügynökségnek, egy Washington állambeli farmra vonult vissza. Akkor úgy érezte, hogy az élet egy mély kút, ahol csak ereszkedésre van lehetőség. És most tessék: évtizedekkel később már egy személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó cég ügyvezető tulajdonosa a feleségével egyetemben, aki a második gyermekükkel várandós. Kilencéves fiával, CJ-vel pedig együtt csodálkozhat rá a világra, ami szinte megfiatalítja az embert. Ennél többet aztán igazán nem kívánhat! Azaz mégis: némi likviditást, mivel a klientúrájába tartozó befektetési vállalat rendre késedelmes fizetésbe esik, amivel szép lassan sarokba szorítja Jenkins családi vállalkozását is.

Elhunyt Jason Matthews, a Vörös veréb kémregény-trilógia szerzője - Könyves magazin

Jason Matthews pontosan tudta, miről ír, hiszen korábban 33 évet töltött a CIA szolgálatában.

Amikor a pénzügyi helyzete már-már tarthatatlanná válik, váratlanul felbukkan az egykori felettese a CIA-tól, hogy reaktiválja. Az oroszoknál beépült titkosügynökről mesél neki, akiket a moszkvai felhőkarcolókról, a Hét Nővérről neveztek el. Valaki az orosz hírszerzéstől a nővérek nyomába ered, hogy likvidálja őket. Jenkins feladata ennek a nyolcadik nővérnek a lefülelése: információkat kellene felajánlania az oroszoknak a nővérekről, amivel előcsalogathatja a többiekre vadászó nyolcadikat. A csaliszerepre csak olyan régi vágású, tapasztalt hírszerző jöhet számításba, mint Jenkins. A férfit nem is annyira a pénz motiválja, hanem a nővérek megmentése, amikor igent mond.

"Valaha a Rosszija szálló volt a legnagyobb hotel a világon, és a szovjet időkben minden külföldi vendéget itt szállásoltak el. A kommunizmus bukása után az új tulajdonos át akarta építtetni, de kénytelen volt lebontani, mert a munkálatokkal megbízott cég emberei kamerákat, lehallgatóberendézeseket és gáz továbbítására beépített csöveket találtak a falakban. Putyin állítólag meggyőzte a tulajdonost, hogy inkább mondjon le az épületről, elkerülendő a világraszóló botrányt. Helyette egy parkot építettetett, és kijelentette, hogy az ajándék a moszkvaiaknak."

Oroszországban van, ami sohasem változik. A hatalmon lévők erős kézzel tartják markukban a gyeplőt, miközben lassan már át sem látnak az elitet a legszegényebb néprétegektől elválasztó szakadék túloldalára. "Oroszország évről évre egyre távolabb kerül az igazi demokráciától." Dugoni le sem tagadhatná, hogy könyvéhez Bill Browder Vörös jelzés című regényét használta sorvezetőnek.

„Putyin hivatalosan azt nyilatkozta, hogy a huszadik század legnagyobb geopolitikai katasztrófája a Szovjetunió felbomlása volt. Ez különösen árulkodó kijelentés, ha belegondol az ember, hogy a huszadik században volt két világháború meg a holokauszt.”

Jenkins veszélyes macska-egér játékba bonyolódik Moszkvában a KGB utódszervezetével, az FSzB-vel. A kezdeményezést elvesztve üldözötté válik, és az orosz kémelhárítással a nyomában menekül Oroszországon, Törökországon és Görögországon keresztül.

Dugoni regényének első felét mintha Jason Matthews mondta volna tollba.

A szerzőnek több ex-tartótiszt is a segítségére volt, többek közt az is, akinek a sztorija e könyvet ihlette. Jenkins vesszőfutása filmszerű élményt nyújt, az amerikai ügynök olykor James Bond-szerű menekülésénél személy szerint jobban élveztem azt a precíz logikát, amellyel az oroszok, a kémelhárító Fjodorov vezetésével, alig pár lépéssel lemaradva kérlelhetetlenül loholtak a nyomában. Legfeljebb olyankor szaladt a homlokomra a szemöldököm, amikor a főhős elvegyülése, fotóval való beazonosítása került szóba vagy amikor a török pénzváltó orosznak nézte. Jenkins ugyanis egy kétméteres afro-amerikai. Tisztában vagyok vele, hogy Oroszországban is élnek feketék: néhány tízezer a több mint száznegyven milliós népesség között. A polkorrektség olykor nagyon könnyen mehet a hitelesség rovására.

10 filmes adaptáció John le Carré írótól, aki megújította a kémfilm műfaját - Könyves magazin

A nemrég elhunyt John le Carré vitathatatlanul a kémthrillerek királya, könyveinek adaptációival hatással volt a kémfilmek műfajára is. A kém, aki bejött a hidegről filmes feldolgozása megváltoztatta a zsánert, a kémek elképzelt hazafias és hedonista életvitelét, mozgóképes nimbuszát lerángatta a földre. Az alábbi tíz filmes adaptációval emlékezünk meg az író zsenialitásáról.

A regény a kétharmadánál, szinte egyik oldalról a másikra,

hirtelen zsánert vált. Mintha valami szerzői váltó keretében Jason Matthews átadná a stafétát John Grishamnek!

Érezhető, hogy a tárgyalóteremben Dugoni nagyobb magabiztossággal mozog. A nővérek története háttérbe szorul, ám mi tovább izgulhatunk Jenkins életéért, amely éppolyan veszélynek van kitéve határon innen, mint túl. Csak ezúttal fegyverek helyett jogi paragrafusokkal szorítják sarokba. A nyolcadik nővér utolsó harmada egy David Sloane-sztorivá lényegül át, amelyben a védőügyvéd előlép, és valamennyi sorsára hagyott titkosügynök nevében Don Quijoteként ront neki az állam szélmalmainak. A könyv feszültsége eközben egy pillanatra sem oldódik – Sloane és kis csapatának jogi manőverezése éppoly izgalmakat tartogat (már akinek zsánere), mint Jenkins oroszországi szökése.

"Azért hívtam, hogy elmondjam: Oroszországban a kormány egyenes. A maguk országában nem annyira. (...) Mind a ketten olyan szervezeteknek dolgozunk, amelyek nem mindig értékelik a munkánkat, de ha kudarcot vallunk, gyorsan megbüntetnek."

Ezt a felemás könyvet a karakterei tartják egyben. Jenkins központi figuráján kívül Dugoni elképesztő rutinnal lehel életet a mellékszereplőibe, köztük Jenkins családjába. Igaz, sokat is foglalkozik velük, meg is van a maguk helye a történetben. Nekem nagyon bejött Viktor Fjodorov figurája, aki Jenkins orosz antitézise. Foglalkozhatott volna vele a szerző többet is. A nyolcadik nővér lapjai fölött időnként át-átcsapnak a szentimentalizmus hullámai. Az önfeláldozás gesztusa akkor igazán hatásos, amikor kerüli a pátoszt. Giccsbe hajlása könnyen visszaüthet.

Tárgyalótermi drámája szétfeszíti a regény kereteit, és felhívja a figyelmet az államnak az állampolgáraival szembeni jogaira és kötelezettségeire.

Ki van kiért? A szereptévesztés csapdájába valahogy mindig a hatalom esik bele.

A nyolcadik nővér formabontó és kellemes olvasmány, ha nem is varázsol úgy el, ahogyan John le Carré Smiley-ja vagy Jason Matthews vörös verebe. Dugoni regénye egyben tiszteletadás azok számára, akik örökre a hidegben rekedtek.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A CIA volt tartótisztjének élete küzdelmét kell megvívnia a hazája ellen

Robert Dugoni új könyvében a főhős kemény válaszút előtt áll: vagy elveszíti a megélhetését, vagy vállalnia kell egy kockázatos megbízást. Olvass bele A nyolcadik nővérbe!

...
Hírek

Októberben érkezik John le Carré utolsó regénye

Idén ősszel jelenik meg a kémthrillerek nagymesterének huszonhatodik, és egyben utolsó könyve, a Silverview. Az Entertainment Weekly összeszedte, mit lehet tudni róla.

...
Nagy

10 filmes adaptáció John le Carré írótól, aki megújította a kémfilm műfaját

Tíz filmadaptációval emlékezünk John le Carré íróra, aki történeteivel megreformálta a kémfilm zsánerét.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

...
Szórakozás

Rockzenére hangolt káosz és minimalizmus a Magyar Nemzeti Balett legújabb előadásában

Először látható Magyarországon a kortárs tánc igazi klasszikusának számító Chroma című előadás. Wayne McGregor koreográfus  darabja egy több síkon futtatott kommunikációs kísérlet: szélsőséges gondolatok, érzések megfogalmazása és párbeszéde a test határainak feszegetésével.

...
Szórakozás

25 éves a Romeo+Juliet: az MTV-esztétika, amely érdekessé tette a klasszikusokat

Az MTV-esztétika találkozása a reneszánsszal, a vizuális nyelv ütközése a tradícióval, gengszterek, tetoválások és drag queen a grandiózus adaptációban. 

...
Szórakozás

Wes Anderson új filmjében leborul a New Yorker előtt

A Francia Kiadás egyszerre vizuális tombolda, fergeteges gegparádé, valamint főhajtás a francia film és az amerikai újságírás előtt. Wes Andersont bevallottan nagy kedvence, a New Yorker ihlette meg, a magazin legendás újságírói közül pedig néhányuk karakterét be is építette a filmbe.

...
Szórakozás

Megint dráma van a Szépművészetiben- Textúra 2021

Tavaly ősszel a második hullám elsodorta a kortárs irodalom, a színház és a képzőművészet egyik legizgalmasabb összművészeti találkozóját, a 2020-as Textúrát. Bár vígaszdíjul megnézhettük a streamelt verziót online, de lássuk be, ennek a programnak épp a felfedezős, múzeumban bolyongós, kincskeresős hangulatát szeretjük igazán, úgyhogy most itt a lehetőség, hogy bepótoljuk. 

Hírek
...
Írd meg Európát!

Írd meg Európát, és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

...
Hírek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

...
Hírek

Pilinszky-verset dolgozott fel a Meg Egy Cukorka

...
Hírek

Az izlandiak még mindig sokat olvasnak, de a statisztikát a nők húzzák fel

...
Nagy

Austen hősnőjének pusztán szórakozás, ami másnak az élet maga [Az Austen-projekt]

...
Hírek

Lomb Kató játéknak, megfejtendő keresztrejtvénynek tekintette a nyelvet

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

...
Hírek

A Tandori Dezső és Ágnes hagyaték az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára került

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.