Vörös verébként kémkedik Jennifer Lawrence Budapesten

.konyvesblog. | 2017. szeptember 15. |

Jason Matthews harminchárom évig volt a CIA ügynöke, ezalatt dolgozott a Szovjetunióban, Kelet-Európában, de a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában is. Vörös veréb című regénye (olvasd el az első 40 oldalt  ITT) a kémek és hírszerzők világában játszódik, ahol a beszervezések és hazugságok mindennaposak, és ha valaki hibázik, elég gyorsan leveszik a sakktábláról. A könyvből film is készült, melyet részben Budapesten forgattak; a bemutatóig még várni kell, de addig is megérkezett az első előzetes:

Hőse a szép és tehetséges Dominyika Jegorova, akinek derékbe tör profi balett-táncosi pályafutása, ő azonban nem csügged, és rendes hazafiként megnézi, mit tud tenni Oroszországért. Felfedezik benne a szuper lehetőséget, hírszerzővé nevelik, ráadásul a speckó verébiskolába is elküldik, hogy a testét, vonzerejét és szexualitását is használni tudja.

"A Vörös verébről nehéz megállapítani, hogy a férfi vagy a nő története igazán, és emiatt volt nagyon izgalmas. Olyan mintha Dominyika karaktere írás közben erősödött volna fel, hiszen a regény alaphelyzetét egyértelműen Nash köré építette fel Matthews. A regény és a karakter írja magát, ezért az érzéki tökéletes gyilkológép nemcsak a történet szintjén, hanem az írásban is átvette a főszerepet (és ezen az adaptáció Jennifer Lawrence főszereplésével még inkább csavarni fog). Az elég vicces, hogy miközben az új Hidegháború narratíváját írja a szerző, közben egy okos, érzékeny, vonzó és szerethető orosz főhőst ír, akinek döntései egyáltalán nem feketék vagy fehérek.

Felejtsük el, amit Jason Bourne-ról vagy James Bondról gondolunk, azokról a macsó ügynökökről, akik különböző akciójelenetekbe keveredve oldanak meg világraszóló botrányokat. Matthews a történetét Moszkva utcáira, majd Európa különböző országainak titkos szobáiba helyezi, ahol folyamatosan titkos terveket szőnek, de nem azért, hogy a világot elpusztítsák, hanem mert a hírszerzés is egy munka, csak a munkahely megnevezése tűnik problémásabbnak. A feladat adott, minél többet megtudni Amerika titkos terveiről, miközben minél kevesebb információ szabadulhat ki. A terepen lévő hírszerzők úgy dolgoznak, hogy miközben egymás átverésén és megvezetésén ügyködnek, a bizalom a legfontosabb és legsebezhetőbb fegyverük"

írtuk korábban a regényről.

A kémregényekről és a kémekből lett regényírókról a tavaszi Könyves Magazinban írtunk, olvassátok el a cikket itt:

Kémek, akik végigírták a hidegháborút

John le Carré alig másfél évtizedet töltött el a brit titkosszolgálatnál, az akkori évek mégis egy életre elég irodalmi munícióval látták el. A kémek és úgy összességében a hidegháborús színfalak mögötti machinációk világát sokan az ő könyveiből ismerik - vagy vélik ismerni. Hiába bizonygatja...

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.