A Ready Player Two-ban az emberiség szintet lép: a fejlődés kulcsa a virtualitás

A Ready Player Two-ban az emberiség szintet lép: a fejlődés kulcsa a virtualitás

Felejtsd el a VR-szemüveget! Dobd a kukába a haptikus kesztyűt és a boot-ruhát! Éppoly elavultak, mint a minden irányú futópad! Megérkezett az OASIS Neurális Interfésze, röviden ONI, amely a virtuális valóság teljesen új szintjét képviseli - és egyben újabb szög az emberiség koporsójába! Most már nemcsak láthatod és hallhatod, hanem mindjárt tapinthatod, ízlelheted és szagolhatod is azokat a digitalizált élményeket, amelyeket mások éltek át. Kösd magad közvetlenül a számítógépre! Vessz el örökre a bitek világában!

Bányász Attila | 2021. augusztus 18. |
Ernest Cline
Ready Player Two
Ford.: Farkas Veronika, 432 oldal
-

Ernest Cline Ready Player One című könyvének népszerűségét itthon Steven Spielberg azonos című adaptációja hozta meg, amelynek hatására az eredeti mű gyorsan geek-Bibliává nőtte ki magát határon innen és túl. Pedig Cline pusztán annyit tett, hogy a ’80-as évekbeli popkulturális kedvenceit és a videojátékok iránti rajongását felfűzte egy közös történetszálra. A végeredmény eklektikus nosztalgiafaktora akkor is magával ragadta az olvasóját (és a nézőjét), ha különösebben nem vonzotta a virtualitás témája. Ennek alapja pedig az az ifjúsági kalandregényes iram, amelyet a szerzőnek pont a spielbergi mozgóképes életműből sikerült átcsempésznie könyvének lapjaira. Cline szíve oldalról oldalra egyszerre dobban az olvasóéval, ahogy 

kincskereső hősei a talányos rejtélyek során mind közelebb kerülnek a valódi jutalomhoz: hogy a virtuális kalandok végén újra ráleljenek a gyermeki énjükre.

Ernest Cline-interjú - Könyves magazin

Ernest Cline karrierje maga a megvalósult geekálom: a ’90-es években írt egy forgatókönyvet négy Star Wars-rajongóról, akik mindenképpen elsőként szeretnék látni a Baljós árnyakat, ezért egyenesen George Lucas Skywalker Ranch-éről akarják ellopni a kópiát. Művét annyira felkapták, hogy később filmet is készítettek belőle. Amikor megírta első regényét, a popkultúrára nemcsak utalgató, de annak filmes, tévés és videojátékos klasszikusait egyenesen a sztoriba építő Ready Player One-t, a fél világ a sci-fi új reménységeként ünnepelte.

A Ready Player One önmagában kerek egész, és nem igazán kiált folytatásért. De ki tud ellenállni egy újabb nosztalgikus kalandnak? Így hát Cline elképzelte, hogyan alakulna a továbbiakban az első részben megismert hőseinek az élete. Wade Watts, barátaival egyetemben, megörökölte az emberiség digitális álmait kiszolgáló számítógépes rendszer, az OASIS néhai zseniális programozójának, James Halliday-nek a világi és virtuális privilégiumait. Az egykori nincstelen kölyökből egyszerre lett egy megakonszern korlátlan ura és egy bitekből épült világ teljhatalmú rendszergazdája. Mi mozgat meg egy olyan embert, akinek mindene megvan? Az élmény!

Ernest Cline a totális vágybeteljesítésben utazik - Könyves magazin

Ernest Cline nosztalgiában dagonyázva, totális vágybeteljesítésben utazik. Mert melyik geek ne szeretné, ha kiderülne, hogy a popkultúra iránti megszállottsága, a ’70-es és ’80-as évek játékai, filmjei, sorozatai, zenéi és képregényei iránti féktelen rajongása nem csupán hobbi, kellemes időtöltés, urambocsá’, eszképizmus, hanem egyenesen: hasznos.

Egy olyan élmény, amely elmossa a határokat a szimuláció és a valóság között. Amikor mind az öt érzékeddel jelen vagy a virtualitásban. Amikor az avatárodat nem gombokkal vagy széles mozdulatokkal irányítod, hanem a gondolataiddal. Amikor az összes agyi ingert képes vagy digitalizálni és eltárolni, ezáltal újra és újra átélhetővé tenni. Akár mások számára is. A teljes, totális eggyé válás a számítógéppel, amely drasztikusan megváltoztathatja az emberek életét. De vajon jó vagy rossz irányba?

Milyen hatással lehet egy ilyen forradalmi technológia egy olyan társadalomra, amely a virtuális térbe menekül a valóság elől?

A globális éhezés, a környezetszennyezés és az energiaválság lassan megfojtja a túlnépesedett emberiséget, amely szórakozva tart a pokolba. Wade csapatának élő lelkiismerete, Art3mis hiába viseli szívén ezt a terhet, egyetlen ember - álljon rendelkezésére akár a bolygó minden vagyona - nem képes megváltoztatni a világot.

Az űrben sem lehet csak a nosztalgiára alapozni - Könyves magazin

Úgy tartja a mondás: bevált recepten ne változtass. Pedig néha nem árt. Vagy ha a már bevált recepten nem is változtatunk, legalább időről-időre vegyünk elő egy másikat. Folyton ugyanazt enni baromi unalmas, egy idő után még a legfinomabb falatoktól is elmegy az ember kedve.

Persze nehéz ellenállni annak, hogy a karosszékben ülve szinte bármi átélhetővé válik. Szörföznél egyet az ausztrál partoknál? Megtapasztalnád, milyen a súlytalanság az űrben? Főhőssé válnál a kedvenc filmedben, sorozatodban? Menjünk messzebb! Kipróbálnád a drogmámort, annak mellékhatásai nélkül? Átélnéd a születésed pillanatát az édesanyád szemszögéből? A szexet a másik nem perspektívájából? Az élmények tárháza kimeríthetetlen, mint egy feneketlen zsírosbödön, a szerző pedig előszeretettel játszadozik el a legképtelenebb ötletekkel is. Amelyekből aztán érdekes gondolatkísérleteket vezet le.

„A heteroszexuális, meleg és nem bináris szex mindenféle változatait kipróbáltam virtuálisan puszta kíváncsiságból, és ugyanarra a következtetésre jutottam, amire a legtöbb ONI-felhasználó: a szenvedély szenvedély, és a szerelem szerelem, függetlenül attól, hogy kik vesznek részt benne, vagy miféle testet kaptak születésükkor.”

Vajon az, hogy belebújhatunk mások bőrébe, toleránsabbá tehet egy társadalmat?

Visszaszoríthatná a rasszista, szexista és homofób ideológiákat, és az ember a virtuálisan levont tapasztalatai alapján empatikusabbá válhatna? Cline szerint igen, kérdés, hogy nem túl idealista-e ez a felfogás.

Már az előző kötetben is hangsúlyt kapott a függőség, amely az ONI-hoz hasonló intenzív élmény hatására valószínűleg felzabálná az ember lelkét. Erre nagyon jó példa 

a mindennapjaink részévé vált közösségi média, amely kimeríthetetlen adatmennyiségével egyszerre intéz rohamot az információéhségünk, a vágyaink és az önérzetünk ellen.

„…ha egy intelligens faj elég fejletté válik ahhoz, hogy feltaláljon egy globális számítógépes hálózatot, akkor azonnal kifejleszti a közösségi média valamilyen formáját is, ami rögtön olyan intenzív, egymás iránti gyűlölettel tölti el a tagjait, hogy négy-öt évtizeden belül kiirtják magukat.”

Wade is egyre inkább kifordul önmagából, így az új technológia által életre hívott tojásvadászat (azaz a virtualitásban elrejtett titkos tartalmak kikutatása - a szerk.) pont kapóra jön számára, hogy visszafordítsa távolodását a barátaitól. Ezúttal nem három kulcsot, hanem a Szilánk Szívének Hét Szilánkját kell megtalálni az OASIS-ben, ráadásul mindegyik rejtvényhez társul még további kettő: az egyik az Og, Halliday társa által hátrahagyott útmutatás saját hollétére, a másik pedig az ONI-technológia felhasználására utal. Közben tovább kockulunk Cline-nal: hol a SEGA-videójátékok, hol a klasszikus John Hughes-vígjátékok világában merülünk el nyakig, dalversenyre hívjuk ki a zenész Prince-t, vagy J.R.R. Tolkien Középföldéjén barangolunk.

„Hadd találjam ki! Mind fehér, mi? Fehér bőrű tündék. Fehér bőrű emberek. és fehér bőrű törpék. Lefogadom, hogy mindenki, akivel ezen a Tolkien-bolygón találkozunk, fehér bőrű lesz, ugye? Kivéve persze a rosszfiúkat! A fekete bőrű orkokat.”

És Cline-nál itt van a kutya elásva! Mert mi van, ha nem ismerjük a SEGA hőskorát? Ha nem láttunk egy Hughes-vígjátékot sem? Ha ki nem állhatjuk a funky zenét? Vagy ha teljesen hidegen hagy A Gyűrűk Ura? Hiába halmozza a rejtvényeket, ha azok túlírt érdektelenségbe fulladnak, és részleteiben vágja haza az olvasó személyes tojásvadászatát.

Ezúttal mintha nem sikerülne a szerzőnek megidéznie azt a nosztalgiát, amelyben az előző könyvében mindannyian boldogan merültünk el.

Helyette azonban kapunk mást! Például szellemet tuszkol a gépbe, amellyel egyszerre veszélyezteti, és menti meg az emberiséget. Vagy zseniálisan idézi meg William Gibsont, amikor virtuális karakterek öltenek avatárt a valóságban. Számtalan mondanivalója akad számunkra a Ready Player Two című regényében is, igaz a lényeg, az újabb sikeres tojásvadászat nem szerepel köztük! Áldozatul esik a sztorivezetés kissé zilált koherenciájának.

„Egy poszthumán korszak hajnalának vagyunk a tanúi. A szimulákrummal és szimulációval létrehozott szingularitásnak.”

Cline ugyan semmi újat nem mond, de a zsánereket és a kliséket most is megkapóan keveri, és használja fel arra, hogy felépítse belőle a saját kis rakétáját, amellyel vele együtt mi is magunk mögött hagyhatjuk a saját kis valóságunkat.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Ernest Cline a totális vágybeteljesítésben utazik

Ernest Cline nosztalgiában dagonyázva, totális vágybeteljesítésben utazik. Mert melyik geek ne szeretné, ha kiderülne, hogy a popkultúra iránti megszállottsága, a ’70-es és ’80-as évek játékai, filmjei, sorozatai, zenéi és képregényei iránti féktelen rajongása nem csupán hobbi, kellemes időtöltés, urambocsá’, eszképizmus, hanem egyenesen: hasznos.

...
Nagy

Politika, robotok egy megosztott világban – A sci-fi trendjeiről beszélgettünk Jonathan Strahan szerkesztővel

Immár ötödik éve jelentkezik a Gabo a Jonathan Strahan szerkesztésében készült, az év legjobb fantasztikus novelláit tartalmazó válogatással. A szerkesztőt munkamódszeréről, a sci-fi jelenlegi állapotáról, és a világ helyzetéről is kérdeztük.

...
Hírek

Igenis jótékony hatása van a sci-fi-nek

A sci-fi és fantasy-irodalom olvasásának bár egyesek szerint semmi haszna, ám valójában ezek a könyvek rengeteget segíthetnek a fiataloknak a stressz és a szorongás csökkentésében, ami járványhelyzet idején nem egy utolsó szempont.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

...
Hírek

Jon Fosse: A háború harc a mindegyikünkben ott lakozó egyediség ellen

...
Szórakozás

Még 1 milliárddal többe került a Petőfi-film, mint ahogy eddig tudtuk

...
Beleolvasó

Időutazók süllyesztették el a Titanicot? Olvass bele egy őrült elméletbe!

...
Hírek

Agatha Christie rajongói egy új, tavaszi novelláskötetnek örülhetnek

...
Hírek

Bár Stephen King 50 éve írta a Carrie-t, Margaret Atwood rémisztően időszerűnek tartja

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Polc

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...